Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

'

aram

A

1965. április 1. csütörtök.

NOGRAD

I Erdőtarcsa, 196S j 6

kastélyember

vélemény

Zitummmmmtmmmmnimwtmimtm

Erdőtarcsa neve bekerült a megyénk történelmét feljegyző dokumentumba. A megye községei közül elsőnek lett szabad. Az alig ezer lelket számláló falu lakosai elsőknek szorítottak kezet a felszabadító szovjet katonákkal. A fegyverek még ropogak, a falut körülövező hegyek csúcsán még dörögtek az ágyúk, de az erdőtarcsai cselédek már tudták: szabadok lettek.

A 2800 kataszteri hold földből húsz évvel ezelőtt mintegy 2700 holdat a földbirtokosok uraltak. Több mint kétszáz család élt cselédsorban, s az a harminc család, aki földet mondhatott magáénak, alig száz holdon gazdálkodott. Hat kastély árnyékában élt a falu. Míg a zsellér, a cselédember és családja éhezett, dőzsöltek 'a földbirtokosok a kastélyokban.

Hat kastély. Dr. Kubinyi Miklóséban, aki ezer holdon gazdálkodott, ma a falu gyermekei tanulnak. Dr. Márkus Adorjánnééban hét család él boldogan. Halász Elemér utódai az állami gondozott gyermekek lettek, gyermek- otthon lett a kastély. Koós Hubert lakószobáit a tanács vette birtokba. Dr. Forster György és Vass Adám egykori kastélyai a közös gazdaság tulajdona.

»

Lüktet az élet Erdötarcsán. Megváltozott a falu, változtak az emberek. Más gondolat foglalkoztatja most őket egészen más, mint húsz évvel ezelőtt, örömök és gondol: vegyülnek ezekbe a beszé'ge- tésekbe. De más már a gond is. Hallgassuk csak őket.

NAGY ILONA VB. TITKÁR:

— Hol kezdjem? Egy újságra valót lehetne beszélni a mai Erdőtarcsáról. Először talán eredm^nveink közül nA

televíziót lehet találni. Négy

család már személygépkocsival is rendelkezik. Kikerült a községből hat pedagógus — közülük egy cigányszármazású, egy állatorvos és eey katonatiszt. Az egykori cselédembe rek közül ötvenen úi házat építettek Eltűnőben vannak a cigányvis kók. Azt is megszoktuk, hogy minden évben gyarapodik a község. Kilemcszáz méter járdát. ötszáz méteren új utat építettünk, vagy hogy a rég iskolát kultúrházzá alakítottuk át. ez már számunkra sem újság. Törvénvszerűnek tartjuk a fejlődést.

— Igen. a gond. Akad az is. Ezek közül is csak a legfontosabbakat. Két csalódó: nevelői lakást építünk, társa dalmi munkára lenne szüksé günk. A nyolcszáz méteres ú utat is akkor tudiuk elkészí teni, ha mint eddig, most is összefog a falu. SzükségünI lenne egy korszerű üzletházra Kicsiny a művelődési otthonunk. úlat szeretnénk építeni Biztosak vagyunk abban, hog' meglesz . . .

UNGHY MÁTYÁS TSZ. ELNÖK:

— Évről évre erősebbek le szünk. Most ugyan a jó köze pesek közé tartozunk, de úg’

éT,°'T'r.ük ió ’lton baladuaik. A

Li - i >■* T

KISS JÓZSEF PEDAGÓGUS:

— Igaz. csak nyolc éves voltam, amikor Erdőtarcsa felszabadult. Azért ismerem a

falu* his~en édasnoám. aki ma

csoportunk most kezd éledni. Már tartottunk ep” jól sikerült előadást. Most Sásdy Sándor Nyolc hold föld című darabjával készülünk e"v bemutatóra. Kevés a fiatal itthon. Sokan eljárnak dolgozni. Mi pedig azt szeretnénk, hogy itthon ártsuk őket. A kultúrműsoron kívül ezért gondoskodunk a jportolási lehetőségről. Asztalitenisz és sakk v-—->ven vetünk részt. Ennek a sportnak ugyan még nincs múlttá, de van iövőie Erdötarcsán. A fiúk 'utbal óznak, a lányok inkább a kézi- és röplabdát szeretik.

— Magamról? Két kislányom van. A lakás a legnagyobb gondunk. De az is meglesz. Talán mé» ebben az évben. Éppen most voltam társadalmi munkát szervezni az építkezéshez . . .

TAKÁCS JÓZSEF ÜZLETVEZETŐ:

— Nagy a forgalom, korszerűtlen már az üzlet Évente

másfél millió forintot forgal— Az emberek érdeklődése .zéleskörű.

traktoros a termelőszövetkezetben. cseléd volt. A változás óriási. Az emberek, érdeklődése széleskörű. Csak az is- meretteriesztő előadásokat említem. Igen nagy az érdeklőd1» például az egészségügyi előadások iránt. Tudni kell. ez a falu régen elég babonás volt. A világűr meghódítása is az érdeklődés középpontjába került Egy-egv előadásra már százötvenen is kíváncsiak.

— Jelentős fejlődést értünk el az analfabétizmus felszámolásában. Tanfolvamot szerveztünk húsz fővel. A baj ot* van. hogy ezek az emberek már idősek. Talán befejezzük ezt a tanfolyamot is.

— Feltétlen szólnom kell a fiatalok helyzetér®. A kultúr'^•ÉíSí-'- .£- k • Nft.

< -• A»

’M&k

mm

mazunk. s ez azt jelenti, hogy

van bőven pénz a faluban. Az árukészlet is meghaladja a háromszázh a t van ezer forintot. Szóval mindenre felkészülünk. Egy érdekes dolgot akarok elmesélni. A szezonban huszonkét mázsa rizst és több mint két mázsa Pirospaprikát adtam el. Soha még ennyit. Tudja mit jelenít ez? Azt, hogy

rengeteg disznót vágtak az emberek.

— Inkább arról szólnék, mi nincs az üzletben. Nem kapunk elegendő perion árut Pedig nagy a kereslet. Nincs választék a tűzhelyekből, de az edényáru is kevés. Feltétlen növelni kellene a kész és félkész áruk választékát. Erdő- tarcsán is megszokták ezt Nincs nagy választék a zöld- komzervekből. befőttekből . .

— Valamikor idegenkedtek a falusi emberek a mosógéptől. Most mi oldottuk meg a kölcsönzést. A gép mindig úton van. egy nap alatt há- rom-négv paraszt család tudja le a mosás nehéz gondját a gép segítségével . . .

PINTÉR PÁL CIPÉSZ ÉS

SZOBAFESTŐ:

— A cipész szakma már szinte meghalt Erdötarcsán is. Hanyatlóban van ez, mert az emberek azt vallják — de higyje el én is egyet értek vele, hogy nem érdemes toldozni, foldozni a cipőket. Űjat vesznek kérem, újat és nem is akármilyet. Mindig a divatnak legmegfelelőbbet. Így hát eddig suszteckodtunk, most áttérünk egy másik

rakmárs, a szobafestésre.

UNGHY FE8ENCNÉ HÁZIASSZONY ;

— Nem panaszkodhatunk, nincs is okunk rá. Azt mondotta, hogy kukább a ma érdekli. Hát akkor arról. Nem

— Nincs az az árumennyiség. amit ne lehetne eladni.

— Cipőt már nem javítunk, újat vesznek az emberek.

Igaz, hogy a húsz évvél ezelőtt» zsuppos tárcsái házakat sem kellett festeni, de most az újakat már igen. Csupán Br- dőtarcsán mintegy huszonöt házat festettem ki. Ha valaki tudja, hogy mit változott ez a falu, akkor ón igazán tudom. A két szakmán jól le lehet mérni...

— Ott vágynunk mi is t vezetésben.

úgy van, mint régen. Ma már

mi asszonyok is ott vagyunk a veretesben. Erdötarcsán tizenkét asszony tölt be vezető szerepet. A közéletben csakúgy, mint a munkában. A termelőszövetkezetben minden évben hatvan-hetven fős asz- szonybrigád dolgozik. Általánosan kétszáz-tkétszázJhúsz munkaegységet érnek el. Tóth Józsefné csapatvezető az idén kétszáznegyven munkaegységet teljesített. Azt tudja, a tanácstitkárunk is nő. Arra is büszkék vagyunk. Megtalálhatók az asszonyok a társadalmi munkáknál. Most a pedagógus lakás építkezésénél segédkezünk. A napokban 'vállaltuk, hogy addig, míg a gyermekotthon mosdóját nem készítik el, minden asszony elvégzi egy-egy gyermek’ ruháinak mosását. Persze ott vagyunk mi asszonyok a gyű- ' '«éken is. Nélkülünk nem döntenek a férfiak. Az egyenlőség nálunk aztán valóban törvény.

— Hogy hogyan mérh.<m'k?S'’ a változásokat? Ässätfmy* izemmel még. másképpé? njft.. A mi asszonyaink, lányaink már tetőtől talpig nylonban járnak, Ilyet még a báró kisasszonyok sem hordtak. Sok a bunda is, de a legjobb divat, ha valahol igen, akkor Erdötarcsán megjelenik. Szóval még ezzel is mérjük c változást —

Húsz év múltán Erdőtar- csán. Hat ember, hat vélemény. A hat kastély árnyékából a szabad, világos levegőre kerültek.

Szöveg: Somogyvári Laszti Képek: Koppány György

Töretlen lendülettel

A művelődés té

háza

— Csak az ,tudia mennyit változott a falu. aki itt él.

hányat. Az első jelentősebb változást az jelentette, hogy a falu termelőszövetkezeti község lett. Ezzel kezdődött a falú átalakulása. Az emberek gondolkodásban, a falu életmódjában változott. Gyarapodtunk is. 1952-ben villanyt kaptunk. Ez azt jelentette, hoev r sözscfí valamennyi családjánál rádiót, húsznál pedig

— A gépesítésé a jövő.

közösnek 139 tagja van. több mint a fele cselédember volt. A szántó meghaladja az ezer- négyszáz holdat. Főképpen növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozunk.

— Jó volt az idei zárszámadás. Egv munkaegységre harmincegy forint nyolc fillért fizettünk. Ehhez számítjuk még

cukorrépa és uborka után kapott prémiumot. De ha tovább folytatjuk a gépesítést, feltétlen több jut maid egv- “gv munkaegységre. Már hat erőgépünk van. ebből egyet az ;dén vettünk. A bai az. hogv késik a javítás, no meg a javítás minősége is kifogásolható. Pedig a gépesítésé a jövő. Marcsak azért is. mert kevés a férfi munkaerő. Sokan kijárnak a faluból. Budapestre az építőiparba. Vácra a décéem- be és a Mátravidéki Erőműbe.

— Gondom is akad bőven.

A közösség sondián kívül a családi. Rozália, a lánvom már 16 éves. Aszódon vészi a eim- mziumot. Orvos. vaffv pvó.sv- .szerész szeretne o-vn-o.

Kik sikerül. Melinda még csak négy éves.

TÖBB MINT tizenhárom esztendeje annak, hogv a moharai kastélyt kultúrotthomná alakították. Egyszerű paraszt- emberek nevetésétől, beszélgetésétől hangosak azóta esténként a termek. Ötvenhatezer forint állami támogatást kapott a község az építkezésre, de a valóságos érték meghaladta a kétszázezret is. A falu apraja-naavia résztvett a munkában, hop- biztosítsák a szórakozáshoz szükséges helyiséget. Horváth Antalné az általános iskola orosz tanára a kultúrotthon megalakulása óta irányítja a falu művelődését. Más talán már belefáradt volna a hosszú évek munkájába. hiszen ezek az esztendők nem mindig múltak el zökkenők nélkül, ö azonban ma is töretlen lendülettel lelkesedéssel foglalkozik a színjátszó csooorttal. a különféle oktatási intézmén vekkel éoo úpv mintha csak teenan kezdte volna

— Ezt máskénnen nem is 'efiet: Ez a munka te'ies embert kíván. D» a hitalma so- ^a nem mnrc j - 1 F1 -"m tudja képzelni, milyen öröm számomra az. hogy az előadásainkat. oktatásainkat egyre többen látogatták és a legkülönfélébb foglalkozású emberek szinte kivétel nélkül aktívan résztvesznek községünk kulturális életében. Amikor elkezdtük 1952-ben. akkor még a művészeti munka d’-^inált. Az oktatás kicsit háttérbe szorult. De akkori célkitűzéseinknek ez felelt meg legjobban, hiszen minél több embert akartunk megmozgatni, hogv benépesítsük, otthonossá tegyük a kultúrházat. Szerettük volna, ha kocsma helvett ezt az épületet éreznék második otthonuknak, ahová mindig szívesen járnak.

— Ma már ott tartunk, hogy szeptember végétől áprilisig, amikor a mezőgazdasági munkák több időt adnak a tanulásra, a legkülönfélébb előadásokat rendezzük.

— Tsz-akadérhiánkat. amelv éppen az elmúlt napokban fejeződött be, szinte állandóan

50-60 érdeklődő látogatja.

— A szülők akadémiáját még enné) is többen, közel százan hallgatják hétröl-hétre. Itt a kettős nevelés hátrányaival ismertetjük meg a szülőket, s mondhatom, nem eredménytelenül.

— KISZ—fiataljaink részére külön ifjúsági akadémiát indítottunk. Ennek keretén belül nemcsak az Ismerd meg hazádat mozgalom anyagát mutatjuk be, hanem foglalkozunk a történelmi ismeretek gyarapításával is. Az idei évben a kulturált viselkedésről is tartottunk előadást.

— A nők részére kézimunka és háztartástan szakkört rendeztünk. Külön foglalkoztunk az általános iskolába járó kislányokkal és külön az asszonyokkal. A modem konyha a félkészéruk és mirelit készítmények nagy segítséget nyújtanak a második műszakban a háziasszonyoknak, ezért igyekeztünk, hogy az újtól való idegenkedésüket legyőzzük. Az évet mindkét csoport részvételével szakköri kiállítással fejezzük be.

— Februárban résztvettünk az ifjúság részére rendezett szellemi vetélkedőn. Fiataljaink iól szerepeltek. Majdnem minden esetben kielégítő választ adtak a kérdésekre, amelyek országunk ét

ezen belül megyénk fejlődésével foglalkoztak.

— Persze az oktatási munkák mellett továbbra is folytatjuk a művészeti munkát Színjátszó csoportunk résztvett a Balassagyarmaton megrendezett kulturális vetélkedőn, ahol ezüst oklevelet kaptunk Tabi László: Különleges világnap című darabját adtuk elő. Hogy miért éppen ezt a darabot választottuk? Megmondom őszintén, gondoltunk mi nehezebb tárgyú dráma bemutatására is, de gondolnunk kell a kasszasikerre. Tizenkétezer forint évi támogatást kapunk az államtól és a költségvetésünk 60-70 ezer forint között mozog. Ezt a különbözetiét valahol be kell hozni. Ezért olyan darabokat is előadunk, amelyek ha művészi igényükben alacsonyabb szinten mozognak is, de a közönségsikert minden körülmények között biztosítják.

TIZENHÁROM ÉVE működik a mohorai kultúrház, amelyet az emberek jórészt saját munkájukkal állítottak helyre. Tizenhárom éve folyik a kulturális munka, amelynek színvonala évről-évre emelkedik. Dicséretet, okleveleket őriznek, amelyek ezt igazolják.

Mátéffy Zoltán

I