Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-06 / 81. szám

1965. április 6. kedd ftőGtíAO 3 Kádár János Örömmel töltenek el bennünket és Anasztáz Ildikóján nyilatkozata A díszszemle után Kádár János és Anasztasz Mikojan a következő nyilatkozatokat adta a Magyar Rádió mun­katársának és a jelenlevő új­ságíróknak: — Kedves vendégeinkkel együtt végignéztük a katonai parádét, amelyet bizonyára sokan' láttak a televízióban, vagy követtek a rádióban — mondotta Kádár János. Megelégedettek vagyunk. Jó hadseregünk van. Ezen a te­rületen is folyik a munka. Olyan a helyzet, hogy szük­ség van rá. Ma annak örül­nénk, ha már nem kellené­nek a fegyverek, de őrköd­nünk kell vívmányaink fe­lett és a békét meg kell őriz­nünk. — Ezen a nagy napon szívből jövő üdvözletünket, a Központi Bizottság, a kor­mány üdvözletét, személy« üdvözletemet küldöm a ma­gyar munkásoknak. parasz­toknak, értelmiségieknek, dolgozó népünknek. Szívből kívánok minden jót Szemé­lyes életünkben: sikert), elő­rehaladást, boldogulást. — Ha kitartunk eddijtt po­litikánk mellett, a m unkát komolyan fogjuk, megőirizzük egységünket, a párt és ,a nép egységét idebent, megőirizzük egysegünket, nemzetközi szo­lidaritásunkat a Szovjet unió­val, valamennyi szocialista ország népével, a luj.ladás minden erejével, akkor a mi ügyünk diadalmaskodik. Mun­kában, harcban megyünk előre, dolgozni kell, verekedni Keil, de fokról fokra elérjük nagyszerű céljainkat, a szo­cialista társadalom felépfltéűét népünk boldogabb, nyugod- tabb, szebb jövendőjét. Anasztasz Mikojan a kő­vetkezőket mondott*: — A szovjet emberek, akár­csak a magyarok, ünnepük ezt a nagy napot, Magyaror­szág felszabadulásának, g fa­sizmus magyarországi meg­semmisítésének igazi évfor­dulóját. Ilyen alknimukkor az ember mindig szívesen tekint végig a megtett két évtizeden, végigtekint azon az úton, amelyen sikereinket, eredmé­nyeinket elértük. Végígplllan- tunk azon, ami Jó volt, hogy sikereinket a jövőben meg­sokszorozzuk, és ugyanakkor nem felejtjük el a rosszat setn, hogy soha többé ne is­métlődhessék meg. Tanulni a történelem leckéjéből és al­kotni a történelmet, munkál­kodni a magyar nép, vala­mennyi nép boldogságán: ez a mi közös célunk. — Ml, kommunistáik, saját boldogságunkat nem állítjuk szembe más népek boldogsá­gával, mlhdenktnek boldogsá­got kívánunk. Ha valamennyi nép nemcsak magának, ha­nem minden más népnek is boldogságot fog kívánni, ak­kor ez a boldogság korábban következik be és teljes lem. — A Magyar Rádión ke­resztül szeretném tolmáeaolni a Szovjetunió, a szovjet em­berek üdvözletét, a magyar dolgozóknak ás sok sikert kí­vánok nekik. Búenúxá* a Ferihegyi repülőtéren lüliifázott a gxovjct párt« és kormányküldöttsége Hétfőn reggel elutazott Bu­dapestről A- £ Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága Elnök* tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná黫 Elnöksé­gének elnöke, a szovjet párt­ós kemáoyköldftttség vezető­je, valamint R. J- MaUnov- szidj, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjeten-ó honvédelmi minisztere, A. P. íjasko, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi- Hotteásónek tagja, az^ Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára N. P. Firjubin, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának póttagja, a Szov­jetunió külügy miniszterhelyet­tese, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai, akik a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt, kormány meghívásara reszt vettek s hazánk folszabnduiá- sának 20. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken. A vendégek búcsúztatására ünnepi díszbe öltözött a Feri­hegyi repülőtér. A vendégek búcsúztatására megjelent Üobi litván, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Biszkw Béta, az MSZMP Központi Bizottságé­nak titkára, Kállai Gyűl«, a kormány elnökhelyettese, Ne­mes Dezső, ez MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Czínege hajó» \ ezérezrrdes, honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Pap Jánoi, a kormány elnökhelyettesó, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, s a po­litikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál V. V. Tyereskova Nyikolaje- va, a Szovjetunió örhájós pi­lótája és A. s. Nyikolajev űr­hajós alezredes, továbbá G. A. Gyanyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, akik a párt- és kormányküldöttség tagjaiként részt vettek a fel- szabadulási ünnepségeken. Ott voltok a búcsúzta tásoőJ a budapesti szovjet nagykövet­ség tagjai Is. Díszjel ha rácot, a díszőrség parancsnok» Jelentést tett A. I. Mlkojannak. Felcsendült a magyar és a aaovjet hím- 1 nusz. A. í. Mikojan Dobi lit- I tMn társaságában ellepett a díszegység előtt, köszöntötte a katonákat, A. I. Mikojan s a küldöttség tagjai búcsút vet­tek a megjelent magyar köz­életi Vezetőktől, majd A. 1. Mikojan Dobi István társasá­gában szívélyesen köszöntötte a búcsúztatásra megjelent bu­dapesti dolgozókat. A díszőrség díszmenete után úttörők piros szegfűcsok- rokkai kedveskedtek a vendé­geknek. A szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjait Dobi Ist­ván, B itzku Bála, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Czinege Lajos, Péter János, Bíró Jó­zsef a repülőgépig kísérték és m gegysser melegen elbúcsúz­tak a vendégeiktől. A szovjet párt- és kormányküldöttség külön repülőgépe néhány perccel negyed tíz után emel­kedett a magsába. Kézjegy az emléktáblán Dimitrij Fjodorovics Loxa, a Szovjetunió Hőse Erdőtaresán 1944 december 6-án, me­gyénk községei közül elsőnek Erdőtarcsa lett szabad. A Vörös Hadsereg 46. harcko­csizó ezred első zászlóaljának páncélosai kemény harcban szabadították fel a községet. A zászlóalj parancsnoka Di­mitrij Fj odorovi cs Loza volt, aki hazánk felszabadulásának S0. évfordulója ünnepségeire Nógrád megyébe érkezett, tagja a szovjet küldöttségnek. Vasárnap délután ünnepi falugyűlést rendeztek Erdő- tarcsán, ahol Szalad Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt pásztói járási Bizottsá­gának osztályvezetője leplez­te le a községi tanács falán elhelyezett emléktáblát. Felkereste a falut vasárnap Dimitrij Fjodorovics Loza ezredes, a Szovjetunió Hőse, a Hadi Akadémia főelőadója, az egykori harckocsizó zász­lóalj parancsnoka. — A 46. harckocsizó ezred első zászlóalja azt a paran­csot kapta, hogy meg kell szabadítani Erdőtarcsát a né­met fasisztáktól — emlékezik jaassa a húsz évvel ezelőtti napokra. — Felderítésre hu­szonegy harckocsiból álló egységet Indítottunk útnak. Elkeseredett harc kezdődött a páncélosok és a német fa­siszták között. Ebben a harc­ban akkor hét harckocsit veszítettünk. A németek elő­ször itt alkalmazták az infra- sugarakat, amiről akkor még nem tudtunk. Ezzel leptek meg bennünket. — Megállásnak azonban nem volt helye. A paran­csot végrehajtottuk. Páncélo­sainkkal áthaladtunk Erdő- tarcsán, s a falutól vagy há­rom kilométerre álltunk meg. Utánunk érkeztek a gyalo­gosok. A németek menekül­tek. Szabad lett Erdőtarcsa is, elsőinek Nógrád megyében. — A mi harckocsizó ezre- dünk Moszkva alatt alakult Tagjai fiatal komszomolisták voltak. Nagyszerű, bátor ka­tonák. Szinte megállás nélkül kergettük a német fasisztá­kat. Erdőtarcsa után Bércéi, Nagyoroszi és Ipolyság. Ott hagytuk el Nógrád megyét. — emlékezett vissza a harc­kocsizok egykori parancsno­ka. Megílletődötten állt az em­léktábla előtt. A falut, mint régi ismerős üdvözölte. Di­mitrij Fjodorovics Loza kéz­jegyével látta el a márvány­táblát. úsz énnel ezelőtt a Ka- rancsban fészkelő par­tizánokkal, akik talál­koztak, mondták, hogy a ke- mény, elszánt férfiak között kát leány is volt. Az egyik vékony, karcsú, törékeny, az arca sápadt és bogár fekete a haja. A másik gömbölyded, szökés és mindig jókedvű. Ennyit tudtak róluk, és még annyit, hogy amikor a ka- rancsberényi vadásziakból portyára indultak, mindkét leánynak jókora rádió volt a hátán, géppisztoly a nyaká­ban, a derékszíjon pedig ké­zigránátok. Régen volt, húsz évvel ez­előtt. A történelem malma őrölte az emlékeket. De most az évfordulón tel­jes fényükben újból felvillan­tak. Itt járt, a harcok színhe­lyén a két partizánlány. Tdnya és Éva... Tányuska azóta tekintélyes orvosnő lett Lembergbea. És az önök sikerei Beszélgetés a megyénkben járt szovjet küldöttség tagjaival Öt naoot töltött megyénk­ben az a szovjet küldöttség, amely Konsztantyln Antono- vlcs Zykov altábornagy, a szovjet vezértteri főnökség osztályvezető helyettese, az egvkorl hadsereg politikai osz­tályának vezet őie Irányításává! hzank felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából ren­dezett megyei ünnepségeken részt vett. Elutazásuk előtt a delegá­ció tagjai, tegnap délben. Salgótarjánban. a Kar&ncs Szállóban fogadták lapunk munaktársát, aki beszélgetést folytatott vendégeinkkel. A beszélgetésen ott volt Kynsztantyin An ton« Vies Zy­kov a) tábor na« v. a vezérkari főnökség osztályvezető helyet­tese. a delegáció vezetője. IváC Szemjonovics Kacsala alezre­des. egy magasabb egység tör­zsének osztályvezetője, egykori lövés zszakaszpanancsnok. Di­mitrij FjodorovicB Lozo ezre­des, a Szovjetunió Hőse, a Ha­di Akadémia főelőadója, a második világháború harckocsi záazlétlj parancsmódon. Nyiko- íaj Szecsejcvics Vaazülev őr­nagy, a HonvédeOmt Mmisz­térium főosztályának beosz­tottja. volt sBakasaparancsnok. Ivan Grlgerjevics Grisin tar­talékos katona, orvosi műszer- lakaton, egykori géppisztolyom. — Milyen emlékek maradtak önökben * húsz évvel ezelőtti Magyarországról é* Nógrád megyéről? <— 1945-br« Mi art láttuk, hogy a maerarnk segíteni akarták a szovjet hadsereget. Segítettek a felderítésiben, széni03 értékes felvilágosítást adták az eileneég helyéről, fegyverzetéről. Fogatokat biz­tosították. hogy sebesül ttotokét mielőbb orvosi ellátásban ré­szesíthessek. Megosztották ve­tünk kenyerüket, élelmüket. Ha fegyver nélkül la. de se­gítettek. Kőt. Igen narfr se­gítséget nrúttott számunkra a nógrádi >>artizán csőn őrt. Ma­gukra vonták a németek fi­gyelmét. könnyebb volt a mi helyzetünk. Ezért iogosnn mondtuk. hőre közös a győ­zelem a fasiszták felett. — Közöttünk vannak Olya­nok. aldfc közvetlenül Is részt vettek Nógrád megye kö*4- setoek. vérosniook felszaba­dításában Loza. Kacsáin. Va- száljev és Őriem elvtár&ak. Loza elvtrs Erdőtnrcaa. Beredt. Nagyoroszi. Kachln és Vaszil- )ev elvtársak Balassagyarmat térségében harcoltak. A töb­biek az Ipoly mentén egészen a Garamiig. — Bérced Bornoáberénr kör­zetéből kiindulva Nagyoroszi irányába támadtunk a páncé­los evvségsel — vette át a szót Loza ezredes *— 1944 de­cember nyolcadikén, éttel tör­tént A község előtt elfogyott a páncélosok üzemanyaga. A németek kár menekültek, ép­Tánya és Éva egy nyolcéves kisfiú édes­anyja. Éva pedig minisztériu­mi dolgozó Budapesten és há­rom leány anyja. Tanya orosz, az ukrán föld szülötte. Éva budapesti, akit a fasizmus tett hontalanná. A nagy világégés hozta őket össze, az adott asszonyt ke­zükbe fegyvert A karancsherényi vadászhá­zon egy márványtábla emlé­keztet a partizánokra. A haj­dani két partizánlány ott áll előtte. Mikor életükben elő­ször megálltak így a ház előtt, hevesen dobogott a szitáik. Nem tudták mit rejteget sza­mukra az épillet, pihenést, vagy halált Lövésre készen hatoltak be, úgy, mint a fér­fiak. A háború a két nem kö­zött nem tesz kivételt Menni kellett Kint haragosan tom­pén estért az üldözést folytat­ni kellett A falu előtt áll­tunk. úgy két. két és fél kilométerre. Rádión jelentet­tem. hoey nincs üzemanyag. A felsőbb parancsnokság azt Ígérte, hogy rövidesen külde­nek. De mi lesz addig. Úgy szedtük össze szinte decin­ként hogy egv felderítő sza­kaszt a községbe küldlürk. A többi páncélost dombtetőn mint álló lövegeket gyűjtöt­tük össze, bogv biztosítsák a tüzérségi tüzet. A gyalogság is beavatkozott a támadásba. A falu határában van egy kis erdő. Ott találtunk négyszáz hordó benzint és petróleumot Abból készítettünk üzemanya­got páncélosaink számár.' megfelelő keverék arányában. Megállásról szó setn lehetett — Most, húsz esztendő utón milyen élményt jelentett a viszontlátás? — A legmélyebb benwrnást gyakorol lék ránk a dolgozó emberek, a munkások. wTasz­tok és értelmiségiek — mond­ta Zykov altábornagy. — Sok­szor nehéz megismerni azt a helyet. alxű jártunk. Itt Is sok minden megváltozott. Az emberek úgy fogadnak ben­nünket. mint testvéreket Őszintén, Igazán. Mosolyokat látunk az idősebbek és fia­talabbak arcán egyaránt Nagy benyomást tett ránk a szövet­kezeti. állam) 0szd«sé«l pa­rasztokkal folytatott beszélge­tés az aoélárugvári találkozás. Megismerkedtünk a megvo- SBéWhellvel és szembetűnt az a hatalmas építkezés, «ni Itt folyik. Oj lakások a munkásoknak. Fokát láttunk a falvakban Is Ez pedig örömmel tölt el bennünket Ebben a hatalma* alkotó munkában egyek az emberek. Láttuk, hogy fiata­lok, lelkesek a vezetők, hozzá­értéssel végzik munkájukat csakúgy, mint a munkások. mérnökök egyiránt Meggyftt ződhettünk arról, hogy jó úton haladnak, s ebben a hatal­mas munkában a párt megnö­vekedett szerepe tükröződik. — Mit mondanak el otthon Nógrád megye dolgozóiról, a megye életéről1 — Az igazságot! — jelentel- te ki Zvkov altábornagy. — Azokat a tényeket amelyeket itt láttunk, arról hogyan változott meg a megye dol­gozóinak élete a felszabadulás óta eltelt húsz év alatt. Az igazságot a népeink barátsá­gáról pártjaink együttműkö­déséről. Elmondjuk, hogy a nógrádi emberek is ragyogó sikereket értek el a szocializ­mus építésében, a tudomány­ban és kultúrában. Átadjuk «sokat a pozitív tapasztalato­kat, amelyeket itt szerez­tünk, láttunk. Elmonhaljuk azt is, hogy milyen szeretettél, barátsággal fogadtak bennün­ket Nógrád megye dolgozói, Jártunk az egykori harcok helyén, Szirákon, Erdőtaresán és másutt. Delegációnk legtöbb tagja akkor alig 18—25 évse volt, s «hogyan mi változtunk, úgy változott meg mind«» azokban a falvakban, az egész megyében. Ez pedig öröm szamunkra. — Kérem — folytatta Zy­kov elvtárs — tolmácsolja üd­vözletünket a megye vala­mennyi dolgozójának. írja meg, hogy bek eben kívánunk élni .mert az vezet el Ma­gyarországon a szocializmus teljes felépítéséhez, nálunk, otthon pedig a kommunizmti* megvalósításához. Az* kíván­juk. hogy ez pedig mlclőötó bekövetkezzék. Konsztantyfíj Arrtnnovfc* Zykov altábornagy vezetésé­vel m szovjet küldöttség ma reggel utazik a fővárosba. SotnogyvAri László , Csehszlovák vendégeink látogatásai Megyénk felszabadulása ün­nepségeire érkezett csehszlo­vák küldöttség öt tagú cso­portja csütörtökig tartózkodik Nógrádban. Hétfőn a megyei pámbdaottségon — ahol ott volt Jakab Sándor, a Magvai Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó István, a me­gyei pártbizottság propagan­da és művelődési osztály ve­zetője tájékoztatta a küldött­ség tagjatt a megyénkben fo­lyó ideológiai tevékenységről, az iskola-reform végrehajtá­sáról. A tegnapi nap során boll ■ szél, hőkorbácsokkal csapkodott. Menedéket keres­tek, meleget, álmatlanságra pihenőt All a két asszony a már­vány tábla előtt, lehajtott fő­vel és társaikra gondolnak, akiket kiragadott közülük a halál. A völgyet, ahol akkor hó­korbácsokkal csapkodott a szél, a tavaszi nap ragyogja be. Ebben a békés csendben, összevillan tekintetük. ^Em­lékszel, itt feküdtünk... Szal­mán és milyen jó volt... Itt volt az asztál, ahol a húst sze­leteltük... A szunnyadó em­lékek kipattannak. Az ellen­ségtől egészen az erdőben megbúvó, hidegtől meggémbe- redett gyerekek etetéséig. Mert a halál féktelen tóm- holdsával szembeszállva is, emberek maradtak ők, mele­get árasztó, szeretette vágyó asszonyok. Czinke Ferener íretőmflvésa kalauzolásával a vasárnap nyílt Észak-Magyarországi Képzőművészek kiállítását tekintették meg az újonnan épülő kultúrpalotában. Hét­főn délután a Salgótarjáni Sztalianov úti iskolába is el­látogattak. A hét további napjaiban a szécsényi járásban, a Zománc- ipari Művek salgótarjáni gyáregységébe és Nagybá- tonyba látogatnak ed, ahol ugyancsak az ideológiai tevé­kenységet az oktatási reform végrehajtását tanulmányoz­zák. A delegáció, vezetője Mikulás Benő, A Közép-Szlo­vákiai kerületi pártbizottság ideológiai osztályának vezető­je, Árpád Elek, a Rimaszom­bati Járási Pártbizottság tit­kára. Andrej Textoris, a Besztercebányai Járási Párt­bizottság titkára. Jan Bartos, a Közép Szlovákiai Nemzeti Bizottság iskolaügyi és kultu­rális szakosztályának vezetője és Jan Jalo, festőművész és akadémikus. Megyénk cseh­szlovák vendégei csütörtök«» utaznak vissza hazájukba. * A felszabadulás 20. évfor­dulója tiszteletére rendezett ünnepségeken részt vett Csehszlovák pártküldöttség amelyet Jan Harvát, a Kö­zép-Szlovák pártküldötteég titkára vezetett, tegnap esi­utazott Salgótarjánból. A Vendégeket Alics János, as MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára búcsú*- tatta a határon. Bobál Gyufa

Next

/
Thumbnails
Contents