Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Tőíiz k% a &Kabad *v(v3abci'étj*i neszfc* vIHsmosHásával hete­Még egyszer feizúgntik a szirénák. Szinte valamennyi harang megkonÜult. Hosszan és kitartóan. Ez a szirérutzúgás és harang kon- gás már nem szántott ilyedt barázdáltat az arcokra. A verőfényes tavaszi napsütésben már nem menekültek bunkerekbe az emJbe- rek. A szabad, tiszta, kék égboltra tekintet­tek a meggyötört férfiak, asszonyok és gyer­mekek. Egy új élet kezdetét jelentette mind ez. IMS. április 4-ét írták akkor. Űj élet. De hogyan? Romokban a község, a város, az ország. A rablóháború alatt a frontokon, haláltáborokban a légitámadások soran a hátországban mintegy 400 ezer ma­gyar pusztult el. Alig maradt család az or­szágban, ahol ne gyászoltak volna apát, fiút, testvért, vagy rokont. Szinte felmérhe­tetlen anyagi kár érte az országot. A gyá­rak, üzemek csaknem SO százaléka szenve­dett háborús kórt. Üszkös gyárkémények meredeztek az ég felé. Korábban működő LESZ MAGYAR ÚJJÁSZÜ­LETÉS — hirdette a Magyar Kommunista Párt Ahhoz azonban tenni kellett Sóikat Lgy esztelen háború pusztítá­sait kellett helyre állítani. A párt szavát követte megyénk dolgozó társsoairna is. A fa­siszták dói eldugott gépek a felszínre kerültek. Régen ki­selejtezett gépek kerültek az üzemeink hSzm tö bb mint 12 szándék ■megsemmisült. Felrobbantották folyóink híd­jait. vasúthálózatunkat. A vasúti járműállo­mány 85, a gépkocsik, autóbuszok 90 száza­léka hasznúibatxitlan volt. Elpusztult, vagy lakhatatlanná vált az ország lakóépületeinek 10 százaléka, több mint 120 ezer lakóház. Nyugatra hajtották állatállományunk igen jelentős részét: 1,3 millió szarvasmarhát, 2,2 millió sertést, fél millió juhot. A fasiszták és bérenceik, a magyar nyilasok semmit sem kíméltek. Kirabolva, romokban hevert az ország és megyénk is. Élet sarjad a romokon. Hangyaszorgalom­mal látott népünk a lüktető élet beindításá­hoz. A évszázados elnyomatás után a tiszta, napfényes idő következett. Emlékezzünk ezekre a napokra. Azokra a szovjet hősök­re, akik szabadságot hoztak, azokra a név­telen hősökre, akik ott meneteltek az újjá­építés első vonalában. Emlékezzünk. mint másutt. Eljött a nagy nap meltek többet munkásaink, is. Energiát termelt a vízvá- mint 1933-ban. Hasonló volt a lasztói erőmű. Míg a falvak- fejlődés az Acélárugyárban, a ban a földosztó bizottságok Vasötvözetgyárban. de a me- műkődtek. több mint 21 ezer gye minden üzemében, embernek, köztük 2684 nincs- Ha göröngyös volt is az üt, telennek juttattak földet, ad- haladtunk. Az első ötéves terv- dig az ioari üzemekben a tér- időszakban 1957 végére a me­mel és beindításán fáradoztak gye szocialista ipara már túl- a munkások. 1945. január 2-án haladta az 1955-os szintet is. már megindult az első ener- Múltak az évek. Mindegyik 1 B* a .•'Kai ■ r* . V5S *Ä mm mm ív ■ Sím ■ ■■: Korszerűsítenék a Nógrádkövesdi Kőbányát. A teljes Rt pesítéssel szinte kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát j«(Vív ' megyénkben toiesftú s vil- elhurcoltak helyére. Az Acél- giafejlesztő egység. 11-én pedig egy-egy jelentős állomása me­árugyárban, a Tűzhelygyárban, a Síkú vég gyárban csakúgy. a gáztermelés is a Salgótarjáni Acélárugyárban. A Tűzhely­afcyft igei seien«fe beruházd« yoM a Salgótarjáni Acélárugyár éj amelyre 274 millió forintot költött népgazdaságunk hidegheagermúve. Event:-, több száz kiszes, középiskolás megy építőtáborba, busy segítse egy-egy nagyszerű terv mielőbbi végrehajtását gyémk életének. Ha az 1963 év termelését a felszabadulás előtti, 1938 szintjéhez viszo­nyítjuk. a fejlődés mértéke igen nagy. Barnaszénből csak- natszorosát. hidegenhenee- ndt acélból négyszeresét, öb- Lösüvr gből ötszörösét terme'te a megye ipara. Eljutott hírünk a világba is. Mind több Nóg- rád megyében készült áru ke­rült a legkülönbözőbb nyuga­ti országokba is. A Salgótar­jáni Acélárugyár 'tizenhárom- szorosára növelte exportját. A korábban import ferroszi lí­ciumból már exportálni is tud­tunk Angliának. Az Öblös- üveggyár terméke Anglia. Tö­rökország, Irak, Pakisztán, Gö­rögország, Kanada, USA. Ausztria és Ausztrália, a Sík­üveggyár húzott üvege Hollan­dia. Kanada és Brazília pia­caira i* eljutott. Ahhoz, hogy termelésűnket mind jobban növeljük, egyre gyarapodott a szakmunkások száma. A megye munkáslét- számából a szakmunkások ará­nya 1963 végére már elérte az 51,5 százalékot, az iparban foglalkoztatottak létszáma pe­dig megközelítette a 32 ezer főt. csaknem 10 ezerrel többen dolgoztak az üzemekben, mint gyár kupoló kemencéjének 19ä2-ben __ _ üzembsheJyezése az elrabolt alkatrészek pótlásában játszott HOTT MEGYÉNK. Az ipar r.agy szerepet. Nem volt lehe- kenyerének biztosítása céljá- tetlen. A munkások kitartót- kői 1947-től mind többet köl­tők. Ebben a nagy munkában tó**űnk a szénbányászát kőr­is ott érezték a szovjet embe- szerusítésére. A kanyási bá- rek segítségét. A szénhiánv ^yaözem 200 millió forintba élelmiszer hiány. később a került. Befejeződött Királvtá- mind hatalmasabb méreteket r° ^ &kna beruházá­öltő infláció ellenére is dől- 84 ^nkalata. a szurdok! bá- goztak. Segítettek a szovjet ny# korszerűsítése. Megváltó- emberek. Az újjáépítésen dol­gozó munkásoknak 1945 szep­temberében 40 tonna húst. 700 tonna gabonát juttattak. A munka gyorsítása céljából húsz teherautót küldtek a me­gyének. A munkások állhatatos har­ca nem tetszett az ittmaradt tőkéseknek, vagy azok kiszol­gálóinak. Gátolták, lassították az újiépítést. a termelés bein­dítását. A bányák után 1947 január elsején államosították az Acélárugyárat. A dolgozók irányítása alá került a Tűz­helygyár. az öblösüveggyár, a csaknem 80 százalékban angol- amerikai-francia és svájci ér­dekeltségű Síküveggyár. Lé­résről-lépésre haladtunk előbbre. Győzelemmel ért vé­get az első nagyszerű csata. Nincs megállás. Mindig előbbre — a szocializmus épí­tésének útján. Ez volt me­gyénk" munkásainak, paraszt­jainak. haladó értelmiségének jelszava. A hároméves terv célkitűzéseit két és félév alatt teljesítettük. Szénből már 91 ezer tonnával, húzott síküveg­ből 2180 négyzetméterrel ter­Közelebb a városhoz. Ezt * célt szolgálja as új 21-es szá­mú mű út megépítése. A korszerű út csaknem egy órával rövidítette meg a Salgótarján — Budapest közötti közle­kedési időt zott a bányák belső képe te. A felszerelt üveggyára 155,5 mfl­biztonságosabb acél tárnok és lió forintot biztosított népgaa- TH gyűrűk kerültek a fák he- daságunk a Síküveggyár bőví- lyére. A nehéz fizikai munkát lésére. A Zagyva IX. üzembe- igénylő felrakást és szállítást helyezésével a táblaüveggyár- is gépesítettük. Az elmúlt év- tás é—'.te több mint S mtl'ié ben a kitermelt szénmennviség négyzetméterrel növekedett 22,5 százalékát már gépek De elkészült az 550 személye* rakták fel. 55 százalékát pedig új öltöző, orvosi rende’ő. fttr- gépek szállították a külszínre. dő. üzemi konvha és étkező is. De elkészült a megye légié- A Romhányi Cserénkéiyhacvár lentősebb beruházása, 274 bővítésére 46 millió forintot millió forint értékű új hideg­költött az állam. A beruházás hengermű is az Acélárugyár- titán évente 4X00 tonna kály- oan. A teljes beruházást az idén haosempével gyárt többet a* fejezik be. s a hidegen hen- üzeTn- J* ki tudná felsorolni gerelt szalagaoél termelésünk 1111 epu'Lt az üzemben, meny­évi 45 ezer tonnával növeke- nvi rekontsrukciót hajtottunk dik maid. Nagyszabású beru­házás történt az Öblösüveg­gyárban. Az üzem ma már ha­zánk egyik legkorszerűbben végre a húsz év alatt. Az iparvállalatok mellett jelentős beruházások segítik a megye kommunális ellátása­Eljutott a gép * Uívakba N. A traktorok egé.,z sora könnyíti a termelőszöyeikezetl ta­gok, állami gazdaságok dolgozóinak munkáját. 1983-ban már több mint 3*7 ezer nofw málhold snunkát végeztek a traktorok segítségével megyénk mezőgazdasági üzemeiben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents