Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Világ pr idetár jar, egyesüljetek.' AZ MSZMP N O G R A D.;'M EGíh BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI ÍANACS LAPiA XXI. ÉVF. 80. SZÄM ÁRA: 1.60 FORINT 1965. április 4. vasárnap. Ünnepi ülés Salgótarjánban Városépítők Emlékezéseim Húsz év a szabad élet útján Szovjet és magyar államférfiak táviratváltása KÁDÁR JÁNOS ELVTARSNAK, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága *1só titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöké­DOBI ISTVÁN ELVTARSNAK, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, BUDAPEST A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és valamennyi szovjet em­ber nevében szívből üdvözöljük önöket, kedves elvtársak, valamint az egész testvéri magyar népet, nagy nemzeti ün­nepükön — Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. Az eltelt 20 esztendő Magyarország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű volt. A magyar nép, miután kezébe vette a hatalmat, szilárdan és visszavonhatatlanul az új, szocialista társadalom építésének útjára lépett, % rendkívül mélyreható és nagyarányú változtatásokat hajtottt végre. A mai Magyarország — a fejlett szocialista ipar, a szövet­kezetekben egyesitett mezőgazdaság, s a magas fokú, sajá­tos vonásokkal rendelkező kultúra országa. A Magyar Nép­köztársaság aktívan harcol a szocialista közösséghez tartozó országok egységének és összefogásának további megszilárdí­tásáért, a békéért és a különböző társadalmi rendszerű állo­mok békés egymásmelleit éléséért, a gyarmatosítás szégyen­letes maradványainak végleges felszámolásáért, » ezzel ki­vívta más népek jogos elismerését. A szocialista Magyarország eredményei eltéphetetlen kapcsolatban vannak a Magyar Szocialista Munkáspártnak — a magyar munkásosztály legjobb forradalmi hagyomá­nyai örökösének — tevékenységével. A Magyar Szocialista Munkáspárt, alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leni- mzmus tanítását Magyarország konkrét viszonyaira, a szé­les néptömegek tevékeny részvételével, magabiztosan való­sítja meg a szocializmus építésének befejezését elhatározó VIII. kongresszusának irányvonalát. A magyar kommunis­ták méltó módon járulnak hozzá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért, a béke és a szocializmus erőinek további összefogásáért vívott küzdelemhez. Az elmúlt 20 év alatt a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság között, pártjaink és népeink között a marxiz­mus—leninizmus és a proletárintemacionalizmus elvein ala­puló őszinte barátság, kölcsönös segítségnyújtás és együtt­működés alakult ki. Mély megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az utóbbi évben ezek a kapcsolatok még inkább elmé­lyültek és megszilárdultak. Kedves Elvtársak! Osztozva a Magyarország felszabadu­lásának 20. évfordulója alkalmával érzett örömükben, tiszta szívből kívánunk önöknek és minden magyar dolgozónak új, még nagyszerűbb győzelmeket maguk választotta úton — a szocializmus építésének útján. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök és megbonthatatlan barátsága! L. BREZSNYEV, A. MIKOJAN, ■ Szovjetunió Kommunista a Szovjetunió Legfelsőbb Pártja Központi Tanácsa Elnökségének Bizottságának első titkára elnöke A. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkva, 1965. április J. L. 1. BREZSNYEV ELVTARSNAK, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A. 1. MIKOJAN ELVTARSNAK. a Szovjeutnió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN ELVTARSNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA KEDVES ELVTARSAK! Népünk nagy nemzeti ünnepe, Magyarország felsza­badulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány, az egész magyar nép és a magunk neveben szívből köszönjük ünnepi jókívánságaikat, és elvtársi szeretettel küldjük üdvözletünket önöknek, a kommunizmust építő testvéri népnek. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott történelmi győzelme hozta meg a magyar nép szabadságát, nemzetünk függetlenségét. Népünk élni tudott a szabadság­gal: áldozatos, alkotó munkával kiemelte hazáját az elma­radottságból és eredményesen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén. A két évtizedes küzdelmes, de sikerekben oly gazdag utunkon a szovjet nép mindig önzetlen segítségre kész, igaz barátunk volt. A jövőben is szent kötelességünknek tekint­jük testvéri barátságunk erősítését, a szocialista közösség egységének védelmét és egybeforrottságának szilárdítását. Nemzeti ünnepünkön további nagy sikereket kívánunk önöknek, az egész szovjet népnek a kommunista társadalom építésében, a szocializmus erőinek összefogásáért, az em­beri haladásért és a világbékéért vívott fáradhatatlan har­cukban. DOBI ISTVÁN, KADAR JANOS, a Magyar Népköztársaság a Magyar Szocialista Elnöki Tanácsának elnöke Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Budapest, 1965. április 3. Tisztelettel és kegyelettel em­lékezünk most azokra akik fegyveresen szervezkedtek és harcoltak Magyarország német megszállói és a nyilas banditák ellen, a nartizánbar- cok és az ellenállási mozga- hősi halottaira. vértanúira, és áldozataik örökké emlékezetesek maradnak. (folytatása a 2. oldalon.) Az Országgyűlés ünnepi ülése Elhozták az emberi élet lehetőségét Számunkra valóban ni eg vál­tás volt a felszabadító seregek megielenése hazánk földjén. A szabadságot hozták nekünk, a felemelkedés, az emberi élet lehetőségét sokmillió el­nyomott magvar számára. Népünk és országunk éle­tében forradalmi és törté­nelmi fordulatot jelentett a felszabadulás, ezért ne­vezzük és érezzük április 4-ét legnagyobb nemzeti ünnepünknek. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést tar­tott az országgyűlés. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elncitoe, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, dr. Münnich Ferenc, Ró­nai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjak Jelen volt az ülésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felseabadu- lási ünnepségekre hazánkba érkezett párt- és kormánykül­döttségek, A. L Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke vezetésé­vel a szovjet, Emil Bodna- ras, a Romén Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, mániszterelnökhelyettes veze­tésével a román, Zsivko Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese vezetésével a bolgár, Alekszandar Ranko- vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alel- nöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével a jugoszláv, Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, minisz­terelnökhelyettes vezetésével a csehszlovák delegáció tag­jai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Az ülést Vasa Istvánná, a* Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte, a képviselő­ket, majd hosszantartó nagy taps ünneplés közben kö­szöntötte az ülésen résztvevő párt- és kormányküldöttségek vezetőit, az ülés külföldi és hazai vendégeit. — 20. éves jubileumát ün­nepeljük hazánk felszabadu­lásának, 20. évfordulóját an­nak a feledhetetlen tavaszi napnak, amelyen a szovjet hadsereg az oldalán fegyver­társként küzdő román, bolgár és jugoszláv csapatokkal együtt megsemmisítette ha­zánkban a gyűlöletes náci fasizmus uralmát, s vele együtt került a történelem süllyesztőjébe a dicstelen, népellenes harthy-rendszer. Megnyílott népünk útja a független, szabad és demok­ratikus Magyarország építé­séhez. — Tisztelt Országgyűlési Ünnepi ülésünk napirendjé» a magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségének törvény beiktatásáról szolé törvényjavaslat szerepel, ame­lyet a forradalmi munkád paraszt kormány elnöke nyúj­tott be hozzám. — Felkérem Dobi István elvtársat, az Elnök; Tanács elnökét, a törvényjavaslat előadóját, tartsa meg ünnepi beszédét. Ezután nagy taps közben Dobi István lépőt; a szónoki emelvényre. Dobi István beszéde Tisztelt Országgyűlés! Zászlódíszt öltött, ünnepel Magyarország. Az ünnep me­legét szívében érzi * nép. A szivekben élő háfa vezet ami­kor elsőnek én ia kedves ven­dégeinket üdvözlöm. Hazánk felszabadulásának huszadik év- fordulóién ünnepi ülésünk ne­vében köszöntöm a magva* népet Tisztelt Országgyűlés! A felszabadulás előtti Ma­gyarország renkívül nehéa helyzetben volt. Az 1919-ea Tanácsköztársaság tragikua bukása után negyedszázados, kemény és keserves küzdelem folvt Itt a nemzet haladó erő! és az országra nehezedő zsar­nokság között. A harcot a forradalmi a kommunista párt ve- A magvar munkásosz­tály — szövetségben a dolgozó parasztsággal — élén iárt az önálló nemzeti létért, függet- szabadsáaért folyó küzdelemnek. Ebben a harc­ban szövetségeseikre talált minden dolgozó osztálvban és társadalmi rétedben. Az el­nyomott tömegek az élenjá­rókra figyeltek, onnan várták jelzéseket, irányítást — biz­tatást is a iövőre —. s elmond­hatjuk. hogv ezekben a hábo- rúeüenes és antifasiszta küz- d-lmekben született meg a nemzet összefogása. A haladó és antifasiszta, békebarát erők mozgalmai, harcai, vé-áldozatai nem voltak hiábavalók. Törvénybe iktatták felszabadulásunk történelmi jelentőségét Eredményeink elismerésre méltók, jövőnk megalapozott

Next

/
Thumbnails
Contents