Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

um. április 29. «Stör®»? NÖGRÄ« 5 A salgótarjáni 8-as számú óvodában a kislányok párna­táncot gyakorolnak a soron következő ünnepségekre. Az ipolytarnóci asszonyok nem tétlenkednek Élen a szocialista brigád A közelmúltban hangzott el burgonyát már az elmúlt az ipolytarnóci asszonyok napokban földbe tettek, mint- versenyfelhívása, amelyben egy 60 asszony dolgozott Nógrád megye szövetkezetei- kinn a burgonyaföldeken. A nek asszonytagjait kérték, termelőszövetkezetben 50 hol- hogy végezzék el időben a dón termelnek kertészeti no- munkát a földeken és ház- vényeket az idén és a bri- táji gazdaságuk árutermeié- gádtagok itt is kiveszik ré­sével segítsék a lakosság el- szűkét a munkából. Időben látását. Felhívásukhoz már- elkészítették a melegágyakat, is többszáz termelőszövetke- elvetették a magvakat. A pa- zeti asszony csatlakozott lántanövénykék már szépen erősödnek, az asszonyok pe- Ipolytarnócon az asszonyok, dig készülnek, hogy mielőbb meg a szövetkezet vezetői a megkezdjék a munkát a ker- napokban értékelték, hogyan tészetben is. dolgoztak a versenyt elindí­tók ezeken a tavaszi napo- Ipolytamóc községnek az kon közösben. Időben végez- idén 25 ezer tojás és két tek a tavaszi munkákkal. A mázsa baromfi a felvásárlási szorgalmas asszonyok élén terve. A szövetkezet asszo- most is a 60 tagú szociális- nyad példamutatóan teljesí­ts címért küzdő brigád ha- tették már eddig is baromfi- ladt Az asszonyok tavalyi és tojás értékesítési tervü- tevékenységükért már el- feet a községben eddig 15 nyerték a szocialista címet, ezer tojást és mintegy fél Középpontban a minőség MA MÄR A VÁLLALA- nyos kutató munkájuk is sí- üzemeinkben. Ennek tisztázó TOK csak akkor tudjak ki­elégíteni a népgazdaság áltál támasztott igényeket, ha nem­csak globálisan, hanem rész­leteiben és ütemesen is telje­sítik tervüket, ugyaniakkor állandóan bővül a termékek választéka javul a minősé­gük. Mindezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy a ter­mék olcsó is legyen, de meg­feleljen a világszínvonal szabta követelményeknek is. Segített a mennyiségi szem­lélet évek óta meghonosodott korlátainak a ledöntésében a ZIM Salgótarjáni Gyáregysé­ge által 1962-ben indított és azóta is terebélyesedő mi­nőségi versenymozgalom. 1964-ben 15 jelentős üzemünk, vállalatunk kapcsolódott be a mozgalomba és küzdött az SZMT elnökségének zászla­jáért. Mivel a mérlegeket elkészí­tették, felülvizsgálták és jó­váhagyták, eljött a számvetés ideje is. Most már él lehet dönteni melyik üzemben tet­tek a legtöbbet a mozgalom sikeréért. Mivel a minőség javítására számtalan lehető­ség van, ezért az értékesítés­nél azokat a szempontokat kellett figyelembe venni, amely mindenütt megbízható fokmérője a munkának. Ennek megfelelően a selejt alakulá­sa, az első osztályú áruk ará­nyának növekedése, a rekla­máció csökkenése, valamint az új gyártmányok bevezetése adja az alapot az elbírálásnál. Annyit már elöljáróban is elmondhatunk, hogy ahol a műszaki intézkedéseket kö­vetkezetesen végrehajtották, a technológiai utasításokat jól meghatározták és folyamato­san megvalósították, ott előbb­re jutottak. Az Acélárugyár­ban az előző évhez viszonyít­va 0,21 százalékkal csökkent a selejt, az első osztályú áruk részaránya pedig 1,42 százalékkal volt magasabb, 126-tal csökkent a reklamációk száma. Megoldották a híradás- technikai rúdacélok üzemsze­rű gyártását, ezáltal jelentős mennyiségű importanyagot ta­karítottak meg. A szabvány­ban előírt minőségben szállí­tották ki termékeiket az Öt­vözetgyár dolgozói is. Növe­kedett az első osztályú áruk mennyisége és ennek megfe­kerrel járt: négy új gyárt­mány előállítását vezették be. A legjobbak között találjuk még a Nógrád megyei Bú­torgyártó Vállalatot, ahol az elmúlt két évben mindössze nyolc esetben fordult elő ga­ranciális javítás. Évek óta csak első osztályú kombinált szekrényt gyártanak. Fejlő­dés tapasztalható a bányaüze­meidben is. Egyt év alatt há­rom kalóriával javulti a szén minősége, csökkent a rekla­mációk száma. Ez betudható annak, hogy ésszerűsítették a robbantástechnikát, megakadá­lyozták a meddöbeágyazásnk szétlövését, növelték a pala­válogatást és ezzel javították a durvaszenek fűtőértékéi. Például a Gyulai osztályozón 3 tonnáról ót tonnára emel­kedett a válogatók teljesítmé­nye. AZ EUÖREHAUADÄ8T nagymértékben segítették a szocialista brigádok, akiknek felajánlásában helyet kapott a minőség javítása is. Közü­lük többen a verseny eredmé­nyeként önellenőrzésre tér­tek át. Nekik az a feladatuk, hogy jó tapasztalataikat ad­ják át másoknak és ezzel se­gítség az egész kollektíva munkáját. Sajnos nem minden üze­münkben ilyen egyértelmű a fejlődés. A kezdeményező üzemnél, a ZIM Salgótarjáni Gyáregységénél bár szép eredményeket értek el az új gyártmányok bevezetésénél, a bázishoz képest viszont 0,11 százalékkal emelkedett a se­lejt, csökkent az első osztályú áruk mennyisége, növekedett a reklamációk száma, még­pedig 143-mal. A Bányagép- gyárban a gyári selejt növe­kedése következtében a múlL évben több mint 80 százalék­kal nagyobb lett a kár, mint 1964-ben. Az Öblösüveggyár­ban a gyártmány összetétel­nél bekövetkezett változás, va­lamint egyéb hiányosságok miatt 1,3 százalékkal volt több a selejt mint azt meg­előzően. Mindezekből olyan tanulsá­gokat vonhatunk le, amelye­ket a minőségi versenymozga­lom további előrehaladása érdekében szükséges minde­nütt megszívlelni. sában sokat tehetnek a technológiai és a minőséget ellenőrző osztályok, miután birtokukban vannak azok az adatok, tények, amelyeket fel­tétlenül ismertetni kell a munkásokkal, hiszen ők tehet­nek a legtöbbet a helyzet megváltoztatásáért, Le nem elég általában azt mondani, hogy javítani kell a minősé­get, hanem konkrétan is meg kell mondani a versenyzők­nek, hol, mit és miképpen kell változtatni. Ehhez kell igazí­tani az anyagi és erkölcsi ösz­tönzés különböző formáit. Sajnos e tekintetben van még bőven tennivaló. Több üze­münkben nem élnek az 1022/1961-es számú rendelettel, mely a minőségi munka elis­merését, díjazását írja elő. Mindez azonban kevés. A szakszervezeteknek úgy kell szervezniük agitációs munká­jukat, hogy a munkások köz­reműködése, aktivitása növe­kedjék és közben mindenütt elterjedjenek a legkiválóbb módszerek. Ebben nagy sze­repe van a rendszeres ver­senyértékelésnek, az eredmé­nyek folyamatos tudatosításá­nak, az üzemekben megren­dezésre váró minőségi és je­lejt csökkentési kiállítások­nak. Ha valahol mindezekre nagy szükség volt, akkor az általános előrehaladás szem­pontjából a tapasztalatcseré­nek, minőségi versenymozga­lomnak igen nagy a jelentő­sége. EZZEL EGYIDŐSEN gon­doskodni kell arról is, hogy a megismert, kulturáltabb termelési eljárások bekerül­jenek a technológiai utasítá­sokban is. Az SZMT Elnöksége ismer­ve a mozgalom fontosságát, emberformáló erejét, a nép­gazdaság életében betöltött fontos szerepét, az idén zász­lóval és oklevéllel tünteti ki azokat az üzemeket, ahol az előbb említett mozgalom­ban a legjobb eredményt ér­ték eL Amikor ezt jólesően megállapítjuk, hangsúlyozzuk Is: még csak a kezdeti-kezde­tén vagyunk. A felszabadulá­si munkaverseny során a munkások és vezetők összefo­gása rftég sok meglepetést tartogat, kiinduló pontja a to­vábbi sikereknek. mázsa baromfihúst a felvásárlók. vettek át lelően 3 százalékkal emelke- A selejt igazi okainak fel- dett a bevételük is. Tudomá- tárása körül sok vita folyik Solymosi Imre, az SZMT közgiazd. felelőse VASÁRNAPI SZÍNEK Most elhatározták, hogy az idén megújítják vállalásukat, igyekszenek megtartani a ki­tüntető címet. A szocialista munkabrigád tagjai öt hold előcsírázitatott SZABAD KAPACITÁSUNK VAN t. év II. DI. IV. negyed­évben kotrógéppel és dó­serrel történő földmunka elvégzésére Budapesten és vidéken egyaránt. MEG- RENDEUÉSEKET kérjük Főv. Csatornázási Művek Budapest, V. Beloannlsz u. 12. megküldeni. A Nógrád megyei Ta­nácsi Építőipari Válla­lat Salgótarján felvétel­re keres villanyszerelő vízve­zetékszerelő, asztalos, bádogos festő, közpon­ti fűtésszerelőket és férfi segédmunkásokat. A főtéri szökőkút vízsuga­rai barátságosan csevegnek, mintha sétára csalogatnák a hosszú tél után az embere­ket. A kis parkban piros-sárga cirmos tulipánok kelyhei emelkednek a zöld levélcso­mók fölé. Nyűik az aranyesö. mellette rügyeznek társai, a többi fák és bokrok. Fecs­kepár rebben tova a fázós kék ég alatt. Tavaszi vasárnap délelőtt Salgótarjánban. Egymásba karolva diák­lányok tipegnek tűsarkú ci­pőkben, kezükben ibolyacso­kor. Orkánkabátos fiatalem­berek fényképezőgépük, sza­mára keresnek megfelelő té­mát. Nagyapák unokáikkal lépdelnek nagy megfontoltan. A park padjain már az el­ső nézelődök, újságolvasók helyet foglaltak. Szép a környezet. Az új szálloda, befejezés előtt ál­ló kultúrpalota, a hatalmas bérház csillogó ablakai és az épülő SZMT székház még nyers vasbordázata. Ki hitte volna mindezt húsz évvel ezelőtt? A sétálók, járókelők jól öl­tözöttek, nincs kopott, vagy szegényes ruha. Elénkszínű bukósisakban pöfögtetik gé­püket a motorkerékpárosok, ragyogóra mosva zümmögnek tova a magángépkocsik. A sár, macskaköves út és tó­csák helyén sima, korszerű műút, virágok, fák, szökőkút: a kietlen utcakép helyett, épülő, befejezés előtt álló és kész, vadonatúj épületek a fő­tér körül és a város más ré­szein is. A cukrászdában sütemé­nyek változatos fajtáiból, va­lóságos csokoládéágy ások, tej- színszegéllyel, pasztellszínű krémvirágok az ttvegkelyhek- ben, na és amitől a gyerme­kek szeme felcsillan — fagyi. Fiatalember kér helyet a kisasztalnál. Vi­rágot vásárolt, tortát csoma- goltatott és boldogan újságol­ja, hogy fia született — az első fiúunoka a családban — teszi hozzá büszkén. Minden­áron meg akar vendégelni. Meséli, hogy ipari munkás, örömében verset írt fia szü­letése alkalmából. Kicsit za­varba jön. Máskor is szokott verselgetni, de csak magá­nak — a feleségéről. Lányok, fiúk jönnek be. Divatosak, elegánsak. Diákok. Két témájuk van, az érett­ségi és a — szerelem. Gyen­géd, sokatmondó pillantáso­kat váltanak. Egyik lány ma­nikűrözött újjacskái a szoro­san mellette ülő fiú barna kezét keresik a vidámszinű asztalterítő alatt. A többiek nevetnek rajtuk — huncut in­diszkréció. A felszolgáló lányok diva­tos frizurájukon a fehér csip- kebóbitával, színes pillangók­ként hatnak a sok édesáru között. Nagy a forgalom. — Csa­lád lép be az ajtón. Elől a két kislány piros ballon ka­bátkákban, az elegáns mama, utoljára a papa. Pihent arc­vonásain az autótulajdonos öntudata ragyog. Ma próbál­ják ki az új kocsit. Melléjük idősebb házaspá­rok telepednek. °k már meg­sétáltatták a Wartburgot, mert sárfoltos. Feketét). süteményt fogyasztanak, utána — sört kémek. Ejnye, ezt nem sza­bad! Rövid lélegzetvételhez jut­nak a felszolgálók. A kórház­látogatók bevásároltak, fél­órája csendesedik az üzlet forgalma. Végigsimítanak fe­hér kötényükön és hajukat igazítják. Érthető, hogy fon­tosnak tartják a frizurát, hi­szen fiatalok, csinosak. Öreg nénike topog be az ajtón. Régmúlt divatot követ. Fekete kendő, szűk lüszterkabátka, meleg cipő van rajta. Folt a múltból. Kicsit félszegen né­zegetett körül, igaz a felszolgál lók nem álltak azonnal a rendelkezésére. A derék néni­ké tekintetét végigjártatta a bő választékon: „Más nincs?” kérdezte öregecske hangon. „Dehogynem” mosolygott a felszolgáló: „ott a pulton azo­kon a tálcákon más sütemény is van.” A néni összevonta a szemöldökét: „Minek teszik olyan magasra?” — zsörtölő­dött. Aztán válogatni kezdett, természetesen az unokának. Három nagyobb csomagot tet­tek végül elébe. S újra kicsit a múlt árnyéka telepedett a boltra, a nénike elővette szép fehér zsebkendőjét, melynek csöcskébe kötötte a pénzt, csupa — százforintost. Tavaszi vasárnap délelőtt Salgótarjánban. Süt a nap. A sarjadó, bimbózó növényzet üdezöld, a szökőkútyál kaca­gó gyerekek tartják kezüket a frissen szökkenő, csillogó víz­sugarak alá. B. I Könyvespolc Hun Péter: cA (elíazíiáj kor tejei A Szabad Európa Kollégiirm 1956 augusztusában megren­dezett nyári egyetemén az amerikai Adolph Berle pro­fesszor tartotta a bevezető elő­adást. s ragadtatta magát er­re a kijelentésre: A kommu­nizmust egyszerűen el foeiuk távolítani ...” Az amerikai kormánykörük és a hírhedt hírszerző hivatal, a CIA veze­tői álltak e kijelentés mögött és hirdették meg ezzel az úgy­nevezett ..fellazítás! politi­kát.” amelynek végső fokon azt a célt szániák. hogy a ke­let-európai szocialista rendsze­reket. fokozatosan felszámol­ják. .felszabadítsák”, és ..lép­csőzetesen” visszaállítsák ezek­ben az országokban a burzso­ázia hatalmát. E fellazítás! politikát es azokat, akik mögötte állnak, leplezi-le Hun Péter: A fella­zítás kortesei című könyvé­ben. amelyet a Kossuth Könyvkiadó ielentetett meg a közelmúltban. Sok ténnyel, adattal és hatásosan tária fel e politikának és szervezői m ir belső mozgatóit. Leleplezi a könw azt a ha­talmas propaganda apparátust is. amely ennek a lélektani hadviselésnek szolgálatában áll. Ez a szervezet az USXA (US. Information Agencv) 1953 és 1964 között vált naggyá. Több mint 11 ezer alkalmazot­tal dolgozik, akik közül több mint nyolcezren külföldön vé­geznek munkát. Az USIA szo­rosan együttműködik az ame­rikai külügyminisztériummal, a hadügyminisztériummal, a CIA-val és más magas állami szervekkel. Ez a szervezet nagy erőfeszítéseket tesz és óriási összegeket fordít arra. hogy a szocialista országok közvéleményét befolvásolia. A kötet második feiezete a ..fellazítás” szolgálatába állt magyar emigránsokat mutatia be. Ismerteti az úgynevezett ..Magvar Nemzeti Bizottság’’ végrehajtó bizottságának né­hány tagiát. akik 480-600 dol­láros fix-fizetésért szolgállak amerikai megbízóikat. Bemu­tatja a könw Varga Béla ró­mai katolikus napot, a haida- nt - Héiias különítményhez csatlakozott ..lelkipásztort”. Kővágó József volt kisgazda­párti képviselőt. Auer Pál ügyvédet. Barankoyic« Istvánt. Király Béla volt horthysta katonatisztet az ellenforrada­lom egyik vezetőiét. Nagy Fe­renc ..paraszt” politikust. Ko­vács Imrét a falukutatóból az amerikai imperializmus ag­resszív külpolitikai koncepció- iának propagandistáiévá lett írót A könw leleplezi az 1956- os ellenforradalom nvueati vo­natkozásainak több úi motí­vumát és összefüggését maid az ellenforradalom leverését követő emigráns tevékenysé­get. A kötet zárófejezete a bé­kés kapcsolatok leole alatt folytatott aknamunkát tária fel igen sokoldalúan s végül levonia a konzekvenciát: Az imperialisták törekvéseit nem hagyhatjuk figyelmen kívül... Rendszerünk szilárd alapokra épült és semmiféle ellenséges mesterkedés nem ingathatja meg. De azért nem hányha­tunk szemet az előtt, hogy a jóindulatú objektivitás a bé- külékenvség álarcát öltő im­perialista politika és annak oronaeandáig hamis illúziókat kelt bizonyos rétegekben, za­varja tisztánlátásukat, akadá­lyozza a szocialista tudatuk fejlődését, és csökkenti akti­vitásuk fokát a szocializmus építésében. — Az ellenség szándékaival és terveivel szá­molnunk kell . . A könwet gazdag képanyag illusztrálja. D. F. ................................................................................................................................................................................................................................................................. mii É ljen és erősö dj ék dolgozó népünk szocialista nemzeti egysége!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents