Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-28 / 99. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Várakozás AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYE; BIZOTTSÁGA ES A, MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 99. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 28. SZERDA 4 megalapozás évei A mezőgazdasági munka telies erővel megkezdődött a határban. A tavaszi ' fcV* iavában tart. s a korai növényeik vetőmagja már talajba is került. Ezekben a napokban láttak 'hozzá a legfontosabb takarmánynövénv a kukorica vetéséhez, az őszi gabonafélékben a vegvsze- res gyomirtáshoz. A tavalyinál korábban iött a tavasz — s ísy a földeken előbbre tartanak az időszerű tennivalókkal. Ennek ellenére az idei esztendő nehéz éve Jesz mezőgazdaságunknak. A gének száma — figyelembe véve a seieirezeseket — lassabban nő. mint eddig, a beruházásokra valamivel kevesebb iut. A nép- gazdasági tervben előírt bruttó termelés szintiét azonban a nehézségek ellenére is teljesítheti a mező- gazdaság. Megvan a mód arra. hogy átlagos időiárási viszonyok mellett a tavalyihoz mérten 1.5-2 százalékkal tovább növekediék a termelés értéke. Földkerekségünkön a mezőgazdasági termelés a legutóbbi huszonöt esztendőben évente átlagosan 1.6 százalékkal növekedett, és ma 40 százalékkal haladta meg a negyedszázaddal ezelőttit. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta — tehát három esztendő alatt — több mint tíz százalékkal nőtt a mezőgazda- sági termelés bruttó értéke. Évente több mint három százalékos a fejlődés. S ennek eredményeképpen tavaly a bruttó termelés értéke meghaladta már a hetven milliárd forintot. A szocialista átszervezés utáni esztendők a korszerű nagyüzemi termelés megalapozásának. a kibontakozásnak az évei. Ilven módon teliesen érthető és szükségszerű: nagy beruházásokat kell a mezőgazdaságra fordítani. S ezek a beruházások megteremtik a termelés fejlesztésének lehetőségeit. Az idei esztendőt is figvelem- bevéve a második ötéves tervünkben a mezőgazdaság mintegy 43,5 milliárd forintnyi beruházást kan ott és kan. Ez a hatalmas összeg lehetővé teszi, hogy génekkel váltsuk fel a fogaterő nagyobb hányadát, bár a vo- nóerőhiánv ez alatt az idő alatt még nem szűnik meg. A felépített szarvasmarha és sertésférőhelyek mindössze az egykori oarasztis- tállókat Dótolták eddig A létesített nagyüzemi borfeldolgozók. bartároló »innék. magtárak, górék egyelőre még a paraszti padlásokat. pincéket, górékat sem pótolták telies egészében. Mindez elegendő bizonyíték arra. hogy a mos tani évek a nagyüzemi termelés megalapozásának az évei. Ami ma létesül az általában korszerűbb színvonalon áll a termelés szolgálatába — s ennyiben hozzájárul a termelés anvagi feltételeinek kedvezőbb alakulásához, a korszerűbb pgro- és zoó- technikai eljárások bevezetéséhez. A talai javítás, az öntözés a szakemberek ezreinek tudása viszont már ili erőként hat s -g meg is mutatkozik a fejlődésben A termelés fejlődése legközvetlenebbül a felvásárlás alakulásán mérhető le. Változatlan árakon számítva 1957-ben 17 milliárd forintra rúgott a felvásárolt mezőgazdasági termények és termékek értéke. 1961-ben 20.9 milliárd forintra nőtt a felvásárlás volumene. Tavaly nem teljesen végleges szám alapián — 24,9 milliárd az eredménv. Ezek után érthető, hocr a háború előttihez mérten húsból kereken nvolcvan százalékkal — ezen belül sertéshúsból kétszer annyit — fogyaszthat az ország lakossága. Tojásból az akkorinak kétszeresére, cukorból a háromszorosára növekedhetett az elfogyasztott mennyiség. Az idei esztendő első negyedének felvásárlási eredményei is mutatnák: mező- gazdaságunk nemcsak kan. hanem ad is. Vágósertésből az év első három hónapiéban 85 ezerrel többet értékesítettek mezőgazdasági üzemeink mint tavaly. Vágómarhából lényegében ugyanannyi — csupán háromezerrel több — a felvásárlás, mint eev esztendeje. Tojásból a tavalyi első negyedév 171 milliós felvásárlásával szemben 237 millió az idei felvásárlás. Baromfiból pedig 441 vagon helvett 727 vagonnvit adtak a gazdaságok a központi készletekbe. A belső ellátás mellett mind jelentősebb a mező- gazdasági eredetű termékek exportja is. Hazánk egyáltalán nem bővelkedik az ipar fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokban. Ezért a nyersanyagok nagy részét, és a korszerű üzemek berendezéséhez a gépek jelentős mennyiségét külföldön vásároljuk. A mezőgazdasági termelés fejlesztése is megkívánja, a termeléshez nélkülözhetetlen anyagok, eszközök fokozottabb behozatalát. Ezek ellentételeként a kivitelt is növelni kell. A mezőgazda- sági termékek exportja különösen jelentős a fejlett tőkés országokba. A teljes exportnak 1961-ben 19 százalékát adta a mezőgazdaság. Tavaly ez az arány elérte a 21 százalékot. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünknek viszont kereken ötven százaléka mezőgazdasági termékekből áll, amelyeknek mind jelentősebb hányada feldolgozva kerül határainkon túlra. Az idén mezőgazdaságunknak többet kell adnia a hazai piacokra és az exportra is. Ugyanakkor tovább kell javítani a mezőgazdaság export-import egyenlegét a bevételek javára. A szocialista átszervezést követő években növekedett a behozatal, de növekedett a kivitel is. Mezőgazdaságunk tavaly, az 1961-es esztendőhöz mérten — amikor befejeztük a szövetkezetek szervezését — kereken 32 százalékkal növelte a kivitel-behozatal aktív egyenlegét. Más szavakkal; a magyar mezőgazdaság évek óta, s tavaly is számottevő bevételtöbblettel járult hozzá hazánk gazdaságának fejlesztéséhez. A szocialista nagyüzemekben dolgozó parasztság érzi a felelősséget, tudja mivel segíthet az országnak. Érdekei azonosak társadalmunk, az egész nép érdekeivel. A több, gazdaságosabb termelés számára is jobb, emberibb életet teremt s ez ugyancsak szolgálja az ország érdekeit. A felelősségtudat, az érdekek azonossága meglátszott eddig. megjátszik ma az idei termés megalapozásának napjaiban, a tavaszi munkák során is. Almást István tapasztalatcsere Kétnapos erőmű-vegyészeti konferencia Salgótarjánban Az MSzMP küldöttsége Firenzében és Genovában ROMA (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége — amely az olasz Kommunista Párt meghívására tartózkodik Olaszországban — vidéki körutazáson vesz részt. A küldöttség. — amelynek vezetője Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője, dr. Szántó György és Verők Istvánná, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársai — az elmúlt napokban ellátogatott Firenzébe, ahol megbeszélést tartott a helyi pártvezetőkkel, találkozott az üzemek dolgozóival, s megtekintette a város nevezetességeit. A firenzei látogatás befejeztével a magyar vendégek Genovába utaztak, ahol ugyancsak tanácskoztak a kommunista párt helyi vezetőivel, majd elbeszélgettek vasmunkásokkal, kikötőmunkásokkal és értelmiségiekkel. A magyar parlamenti küldöttség visszaérkezett Belgrádija BELGRAD (MTI): A jugoszláviai látogatáson tartózkodó magyar oarlamen- ti küldöttség, amélyet Kailai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia. a kormány elnökhelyettese vezet, négynapos horvátországi és szlovéniai körutazás után visz- szaérkezett Belgrá.dba. A magyar parlament! küldöttség a iugoszláy fővárosban kedden ismét találkozott a szövetségi nemzetgyűlés küldöttségével. s a befeiező megbeszélések után szerdán délután utazik haza Budapestre. (Koppány György felvétele) Színpompás felvonulások május elsején Ünnepre készülnek az Acéláru- és az Öblösüveggyárban A 21. szabad május elsejét Salgótarján dolgozói a proletár internacionalizmus, a bike védelmének jegyében ünnepli. Hetvenhat évvel ezelőtt nyivlánították május elsejét a dolgozók ünnepévé. Az ünnepet megelőző napon, 30-án az üzemekben, hivatalokban, intézményekben röp- gyűléseken emlékeznek meg a dolgozók május elsejéről. A házakat zászlók díszítik. Harmincadikén este a várost környező hegyekben örömtüzek gyúlnak, s ezzel egyidőben tűzijátékokat rendeznek. Tiaenkóttagú népizenekar ébreszti május-lsén reggel a salgótarjániakat. Reggel 9 órakor kijelölt helyeken gyülekeznek az üzemek, hivatalok dolgozói, hogy tíz órakor kezdetét vegye a felvonulás. A Tanácsköztársaság téren az Állami Biztosító előtt dísztribünt állítanak fel, ahol helyet foglalnak a megye, város politikai, társadalmi vezetői, élenjáró dolgozók. A felvonulás kezdetén Nádaséi András elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára köszönti a salgótarjániakat. A menetiben az élen a veteránok haladnak, majd az egyenruhás úttörők, középiskolások, az ipari tanulók követik őket. Ezután az üzemek közül azok következnek a sorban, akik elnyerték a kitüntető élüzem címet. A sportolók egyesületük mezében, szerelésében a kultúrcsoportok táncruhákban, népi öltözetben vonulnak fel a kiszesekkel. Az egészségügy és a kereskedelem dolgozóit fehér köpenyben látjuk majd a felvonulók között. A felvonulás befejezése után gyermek sportversenyre, roűerversenyre keiül sor és a népi zenekar az emelvényről szórakoztatja május 1-e ünneplőit. A délutáni, illetve az esti órákban az üzemek és hivatalok saját terveik alanián vidám majálisokat, kultúr- és sportműsorokat, táncesteket rendeznek. Az Acélárugyárban már látni lehet az előkészület jeleit. Hatalmas zászlót helyeztek el a bejárat homlokzatán, a felvonuló dolgozók körképeket visznek. rajta feliratokkal, amellyel a békét, a proletár internacionalizmust hirdetik. A felvonulók tablókat, táblákat hoznak magukkal, amely szemlélteti az üzem exportter- mék'sét, a gyár húsz éves fejlődését. Az Öblösüveggyár dolgozóinak felvonulása is színpompás lesz. Üveg- és léggömböket hoznak magukkal. Együtt vonulnak a szocialista brigádok, a szocialista üzemrészek dől ÍTOZ.ÓI. Balassagyarmaton is megrendezik a hagyományos május elsejei felvonulást. Az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói a szabadtéri színpadhoz vonulnak, ahol délelőtt tíz órakor Kelen Béla, a Központi Bizottság póttagja, az Esti Hírlap főszerkesztője tart ünnepi beszédet. Az ünnepséget délután gazdag kultúrműsor teszi változatossá. A műsorban fellép a Palóc 'Népi Együttes is. Hazai és nemzetközi Brazdii László esztergályos kezét dicséri a Pásztói Mechanikai üzemben az a sok kifogástalanul elkészített forma, amelyet az ország üveggyáraiban használnak fel Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) szervezésében neves hazai és külföldi — cséh, jugoszláv, román, NDK és NSZK — szakemberek részvételével kedden délelőtt Salgótarjánban, a Karancs Szállóban kezdte meg tanácskozását a kétnapig tartó erőmű vegyészeti konferencia A mintegy 120 meghívottat Kerényi A. &dön a Magyar Villamosművek vezérigazgató- helyettese köszöntötte, majd a tudományos előadások megtartására került sor. A konferencia céljáról Fe- renczi Sándor vegyészmérnök, az ETE tápvíz munkabizottságának vezetője a következőket mondotta: — Egyesületünk két-három évenként tartja konferenciáit. A jelenleginek, vagyis az ötödiknek az a célja, hogy feltárja a legjobb erőmű-vegyészeti problémákat, összegyűjtse a szakemberek tapasztalatait, és ezáltal betöltse a hazai és nemzetközi tapasztalat- csere fórum szerepét is. Ennek megfelelően az első nap Gyulai Alajos gépésta- mémök a VEGYTERV dolgozója, a Vízelőkészítés egyes kérdéseiről, M. Hődko, a Zágrábi Villamos Erőmű mérnöke, a Teljes sótalanítási tapasztalatokról, dr. J. Sagosc- hen, Wien Nalco-Gesellschaft képviselője a Pelyhesitést és szűrést elősegítő eszközök a folyóvíz és dekarbonizált víz derítéséhez címmel tartott előadást. Csányi Zoltán a mészlágyító reaktorok működésének vizsgálatáról számolt be. A délutáni órákban Fekete Csaba vegyészmérnök előadását, Észrevételek a magyar erőművek teljes sótalanító berendezéseivel kapcsolatban, Gyuris Károly, Chovanetz Tibor, Ferenczi Sándor, és Szvevcsek István vegyészmérnökök gyakorlati tapasztalataikkal egészítették ki. Ma kerül sor a csehszlovák főmérnök, CKD Dukla előadására, amely az Automatizálással kapcsolatos műszerekről tájékoztatja a konferencia résztvevőjét Poczók Imre vegyészmérnök pedig a Víz-gőzrendszer korróziós termékeinek vizsgálatából le- i vonható következtetéseket * adja közre. A vita tapasztalatait Ferenczi Sándor összegezi. A konferencián résztvett Jedlicska Gyula, a városi pártbizottság első titkári» is.
