Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-27 / 98. szám

1965. április 27. kedd NÖGRÁD 3 Gál otuumk a nehezé/i Minden kezdet nehéz, mond­ják. A Budapesti Finom- kötöttárugyár balassagyarmati üzemében már túl vannak a nehezén. Az üzem január el­sejével gazdát cserélt, s azóta alaposan megváltozott a mun­kahely képe is. A hosszú szalag mindkét oldalán való­sággal tobzódnak a színek. Készülnek a szebbnél szebb női, férfi és gyermek bánion pulóverek — négerbarnától a fehérig sok-sok árnyalatban. A premier sikerült: az első negyedévben máris túlteljesí­tették a tervet, méghozzá an­nak majd egynegyedével. S ahogyan a munkásnők mind több gyakorlatra tesz- Ujcsek Rudolf szabász pulóver mandzsettákat Vác szabász- nek szert, bővül a gyártmá- fn-zssre! nyok skálája. A raktárban már láttuk azt a heliodoros anyagot, amelyből a jövő hónapban pulóverek, kosztü­mök készülnek, a harmadik negyedévben pedig már jer- sey-árut is varrnak. Megrendelésben nincs hiá­nya az üzemnek, s anyag is kerül bőven: egy hétre ele­gendő kiszabott anyag van a raktárban állandóan. Sikeres volt hát a kezdet... bár a minőség még nem mindig kifogástalan. Ezen se­gíteni, javítani — ez most a fő gondja Braun Andoménak, aki a gyár igazgatójának megbízásából Budapestről Ba­lassagyarmatra jött, irányí­totta az üzem megindítását, s azóta is szüntelenül tanítja, Borsz£ki vilmosné blokkvezető Batta Itószlónét tanítja a zipnzár bevarr ísára Koppány György felvételei segíti a kát. lányokat, asszony o­Á hibrid-program A kukorica hibridek gya­korlati elterjedése 1933-ban kezdődött, az Egyesült Álla­mokban. A szakirodalom egy­behangzó véleménye szerint a hibridek legalább 25 száza­lékkal többet teremnek, mint a hagyományos kukoricák. A hibrid-program hatékonyságá­nak bizonyítására ió szemlél­tetést nyúlt, ha összehasonlít­juk a hibridtermelést megva­lósító vüágrészek termésered­ményeit a hagyományos fajta- termesztést folytató világré­szek termésátlagaival. A hib- ridprogramiban Európában a kukorica hektáronkénti ter­mésátlaga az 1938-as 14,8 má­zsáról. 1961-re 20 mázsa fölé növekedett. Közismert, hogy hazáink me­zőgazdaságában a kukorica- termesztés jelentős helvet fog­lal el. A kukoricát az ország szántóterületének több mint 25 százalékán (2 millió 250 ezer holdon), tehát nasvobb területen termesztjük. mint például a búzát. Kukoricával fedezzük állatállományunk ab­rakszükségletének csaknem 70 százalékát, a szálastakarntó- nvofcnak mintegy 30 százalé­kát és zöld-etetéssel. illetve sitlózással a lédús takarmá­nyoknak is 30 százalékát a kukorica adja. Ebből követke­zik. hogy a hibridkukorica el­terjedése. az egész orszá­got átfogó hibrid-program megvalósítása hazánkban rend­kívül nagyjelentőségű. 1958- ban a kukorica vetésterületé­nek 40. 1963-ban pedig már 91 százalékán termett hibrid. Nagv előnve a hibridizálás- nak az. hogy létre lehet hozni korábban és későbben érő hibrideket. Egv-egv gazdaság­nak tehát módia van úgy ösz- szeválogatni a megfelelő hib­rideket. hoev a kukorica éré­se és betakarítása az őszi munkacsúcs ideién a lehető legkisebb gondot okozza és ne késleltesse az őszi gabonafé­lék vetését sem. Fokozottabb munkavédelmet! Vasárnap délelőtt előfordulás a negyedévek vé* a József Attila Mü- gén, a túlóráztatások alkalma- velődési Házban az val. Bányaüzemeink egy ré- ipari és mezőgazda- szénéi nagyon sok az emberi sági üzemek munka- erőre alapozott fizikai munka, védelmi felelősei s ez is egyik forrása a b&l- részvétclével tanács- eseteknek. Az előadó — de kozást tartott a Szak- számos hozzászóló is — kifo- szervezetek Megyei gásolta azt, hogy a szűk Tanácsa. munkahelyeken nem megfele­lő méretű munkaeszközöket A több mint három órás ta- használnak. Nagyok a gépek nácskozás igen határozottan és sokszor a dolgozók is ei- relhívta a figyelmet arra, hogy hanyagolják a munkavédelmi ipari és mezőgazdasági előírások betartását. A baleset előfordulás okait vizsgálva azt is meg lc'het ál­az üzemekben — noha csökkent az elmúlt évben *— igen ma­gas a baleset miatt kiesett , , munkanapok száma. 1963-ban lapítani,_ högjr^ számos üzem­ben nem fordítanak kellő gondot a munkavédelmi őrök kiképzésére, arra, hogy az őrök felfedjék és intézkedése­ket javasoljanak a műszaki és gazdasági vezetőknek a baleseti források megszünte­tésére. Több helyen nincs pok azonban 281-el emelked- ^^kavédelmi őr, nem látják Az előadó VarikarH tó- el oket megkülönböztető jel­3500 baleset volt, a kieső mun­kanapok száma 66187. Leg" több baleset a bányászatban a termelőszövetkezetekben, az építkezéseken és a vasas szak­mákban fordult elő. Bar 1964-ben csökkent a balese­tek száma, a kiesett munkana­tek. Az előadó, Vadkerti Ló­ránt elvtárs, a Szakszerveze­tek Nógrád Megyei Tanácsá­vénnvel. másutt a munkavé­delmi őrök a dolgozóknak nak titkára ennek kaocsán csak egy szűkebb köyéből te- p vödnek össze. Az értekezleten arról szólt, hogy szerényen számolva több mint tíz mil­lió forintot fizettünk ki táp­pénzre, illetve ennyi pénz ve­szett el a termeléskiesés foly­tán. résztvevő SZOT képviselője arra is választ adott, hogy kik legyenek a munkavédel­mi őrök. Lehetőleg mindenki, még azok is, akik sokszor el­hanyagolják a balesetvédelmi Megállapítható, hogy a bal- előírások betartását. A meg­esetek nagy része szállítások- bizatás felelősségre neveli a nál, bányafa rablásnál, il- munkavédelmi őröket. A letve omlásnál következik be munka, illetve a munkásve- Sok veszélyt rejt azonban delem nem csupán a munka- magában a rossz kéziszerszá- védelmi felügyelők és mun- mok használata, az óvórend- kavédelmi őrök feladata. Ez szabályok be nem tartása, a társadalmi ügy, hiszen vala- fegyelmezetlenség és az ita- mennyi dolgozó egészsége fon- los állapot közben végzett tos. A felszólalók igen haté- munka Ahol magas a baleset rozottan. beszéltek arról is, előfordulása, ott azt is meg hogy helyenként, így a bánya­lehet állapítani, hogy a tér- üzemek egy részében, a vas- melés mellett megfeledkeznek ipari üzemekben nem fordíta- emberről, a biztonságról, ű-ak kellő gondot a munkavé­az Különösen Egy érdekes tanulmánykötet A Kossuth Könyvkiadónál húsz évéről — árnyalt ta­rn őst napvilágot látott. ..20 nulmiámy, amely összegezi a év” címet viselő album, ki­lenc tanulmány segítségével tudat, a közízlés, a közgon­dolkodás nagy eredményeit, ., , . , .. j de felveti a még megoldatlan sikerrel foglalta össze (ha felsdatokatj a problémákat is. tek^a^né^-íTt^nS^^ S^**^°rérdekes mányából azt ismerhetjük meg: hogyan valósult ’meg a te ki) a nép —, a termelés és a tudat forradalmának, az úi. szocialista haza kialaku- szocialista, demokratizmus az lásának és megszilárdulásának állami szervezet működésé- útiát. s eredményeit. Kitűnő ben, hogyan kell értékelni ál­tudósok. szakemberek vállal­koztak arra. hogv közérthető- demokratikus en. ugyanakkor tudományos szempontjából, lamszervezetünk fejlődését a centralizmus s miképpen megalapozottsággal mutassa- érvényesül az állami munká­nak rá a munkásosztályban, ban a szocialista törvényes- a parasztságban, az államszer- Szabó Imre a szocialista vezetben. a kulturális életben. Magyarország jogrendszere- stb. bekövetkezett szerkezeti n^k fejlődéséről írt, megvila­változások iegfontosabb és leg- e _ ma történelemben jellemzőbb vonásaira. Berend elösz&r _ ^ oIyfm fog alap_ gitva, hogy miképpen raktuk T. Iván és Ránki György ta­nulmánya azt világítia meg. miért lett a felszabadulás óta nősíti, eltelt húsz év a magvar i par­féi löd és legjelentősebb szaka­sza, s hogy a szocializmus alap­iainak lerakása müven pers­jait hazánkban, amely a szo­cialista termelési viszonyokat A kötet befejező, kilence­dik tanulmányát Sánta Ilona írta a felszabadulás után ki­nektívákat mutat ioarnnk fejlődött munkásegységről számára. Lackó Miklós arról . m®r Jfl !e^fP közömbös írt ebben a minden vonatko­zásban érdekes könyvben, hogy a maevar Tnunikasosz­kérdés — állapítja meg töb­bek között a tanulmány szer­zője —, hogy valaki melyik munkáspárthoz tartozott a tá’v nem jssmtón^ társadalmi múltban: minden párttagot mai magatartása, mai helyt­állása alapján ítél meg a párt. Hazánkban a munkás­helyzetét, hanem belső össze­tételét illetően is hatalmas változásokon ment át az el­múlt években. Magáról a parasztságról, a mezőgazdasági népesség szá­ntóban és szerkezetében be­következett változásokról Or­bán Sándor írt. Bérényi Jó­zsef a dolgozó osztályok anyagi és szociális helyzeté­nek alakulását ismerteti, — elsősorban a tények és adatok, az önmagukért beszélő szá­mok nyelvén. Köpeczi Béla írása — a kultúrálta forrada­osztály egységéért vívott harc, a két munkáspárt, egyesülése e tekintetben tehát már törté­nelem... A munkásosztály egy­ségén továbbra is tervszerűen munkálkodnunk kell, min­denekelőtt a munkásosztály általános műveltségének, po­litikai tapasztalatainak, világ­nézeti színvonalának. szo­cialista tudatosságának terv­szerű növelésével.” (A) Tovább korszerűsítik a tanácsi vállalatok termelő berendezéseit Beszélgetés Kun Zoltán főmérnökkel Figyelembe véve az idei ta- feladatokat oldunk meg, ame- juk csak nagyobb ütemben karéko&ségi esztendőt a nácsi helyiiparban, szerény ák alkalmazását teszik liehe- mértékben ugyan, de tovább tővé. Ez szolgálja a Nógrád korszerűsítik, bővítik a melőberendezéseket. Egyik­másik helyen csak a legége­tőbb feladatokat oldják meg, de lesz olyan hely, ahol a jövő útját is elég jól meg­ta- lyek a fejlettebb technológi- végrehajtani. Másik fontos te­rülete munkánknak a műsza­ki fejlesztés. E tekintetben tér- megyei Fémipari Vállalatnál célul tűztük a gyártástechno- a héjformázás bevezetése, lóglak kidolgozását, az anyag- amelynek következtében nő a normák felfektetését, a TMK­színvonala, tervek végrehajtását, ame- csökkennek a lyeknek megoldásától az ál­lásidők csökkentését, a ter­gépesítettség ugyanakkor Iff _ H termelés költségei, A műsza alapozzák. Ezekről a kérdé- ki fejlesztési alapot az új bú- mékek önköltségének mérsék- sekről beszélgettünk Kun Zol- tortípusok megtervezésére és lését várjuk. Az anyagmoz- tánnal, a Megyei tanács ipa- a prototípusok elkészítésére ri osztályának főmérnökével. — Milyen erőforrásokból oldják meg az idén a ter­gatés gépesítésének megvaló- használjuk fel, az illetékes sítása céljából arra ösztönöz­melő berendezések sítését, bővítését? — Központi beruházásból, vállalatfejlesztési és műszaki fejlesztési alapból, a felújí kereskedelmi egyetértésben. vállalatokkal A felújítások­korszerű- nál, a fennálló korlátozások zük vállalataink vezetőit, hogy vegyenek fel ÖCSI (ön­költségcsökkentő) hitelt a ellenére is csak azt mond- Beruházási Banktól. Egyéb­ként úgy állítottuk össze az éves prémium és célprémium feltételeket is, hogy azok az el­vánjuk megoldani az elénk tűzött feladatokat. Mivel a rendelkezésünkre álló pénz hatom, hogy a meglevő pénz­összegek ésszerű felhasználá­sával, az állóeszközök — gé- tásd keretből és a vállalatok- P©k, berendezések — karban- előbb várait feladatok nál képződő nyereségből ki- tartását meg tudjuk oldani. A végzésére ösztönözzenek. vállalat saját eredményéből visszatérített pénziből pedig a termelés gyorsítása és ol- kevesebb, mint az előző esz- csóbbítása érdekében kisgépe- tendőben, a tennivalók meg- két vásárolunk. Ezt tervez- határozásánál mélyrehatóan zük az adminisztrációs mun- vizsgáltuk, hogy hova, meny- ka egyes területeinek • meg- nyi összeget, és miért adunk, bízhatósága szempontjából, mikorra térül meg a nép­gazdaságnak. Ennek megfe- —0--------------.-—- l elően úgy döntöttünk, hogy lehetőségünk van a géppark reformáljuk felfrissítésére, a szűk kereszt- “ ' metszetek megszüntetésére. Ez pedig az, hogy könyvjó­befejezzük az áthúzódó be­ruházásokat, olyan gépeket vásároljunk, olyan technoló­giákat dolgozunk ki, amelyek­nek költsége gyorsan megté- más vállalatoktól. Ennek meg­— Milyen segítséget ad az osztály a vállalatok munká­jához? — Az anyagnormák he­lyes kialakítása érdekében egységes irányelveket adtunkl ki, s ezek figyelembe veszik Az előbbieken kívül minden a , gyártástechno 1 ógiákná 1 költségkiadás nélkül még egy szükséges változásokat. Meg­reformáljuk a TMK-rend-l szerünket. A technológiai fo-i lyamatok helyes, célszerű ki-j ^ -V, ___ alakításával segítünk a mű-! v áírással veszünk át gépeket szaki előkészítésben. Tévéké-1 van minden lehetősége. — Milyen ágazatban, mi­lyen területen és milyen cél­lal várható előrelépés? rül. Központi beruházásból old­juk meg a salakblokküzem fejlesztését, a szécsényi láda­gyártó üzem megépítését, amely exportra küldi termé- tervezünk fejlesztést, elsősor­— Valamennyi ágazatban latban álló megrendelőkkel. keit és a sütőipar további gépesítését. A nehézkonfek- ció üzemben egyes munka- folyamatok meggyorsítása és sában a szűk keresztmetszetek fel- zünfc, ban a fejlettebb technológiai eljárások alkalmazásában és a műszaki tartalékok feltárá- Mivel kevés a pén- e7ért a kisgép esítés számolása céljából újabb gé- gyorsítását, egyes gyártmá­pek beszerzésére importke­retet biztosítottunk, a esi érdekeltségből pedig nyok felszerszámozását, vala- taná- mint a termelékenyebb gyár­olyan tási vonalak kialakítását tud­evakori a baleset delmi bejegyzések számontar- ® tására, pénzhiányra hivatkoz­nak, s a valóság az, hogy az az intézkedések kényelemsze­retetből, és hanyagságból ma­radnak el. Ezért fordult elő az, hogy az egyik mezőgaz­dasági üzemben traktorokkal rendeztek „lovagi tornát”, má­sutt pedig villástargoncát ke­zel olyan dolgozó, akinek nincs arra képesítése. Többen kifogásolták, hogy az üzem gazdasági-műszaki vezetői ésszerűtlen takarékossági tö­rekvésekből hajtatva a leg­minimálisabb igények kielégí­téséről megfeledkeznek. A bányaüzemekben nincs ele­gendő kötszer, noha igen kí­vánatos lenne, hogy elegendő mennyiség álljon rendelkezés­re minden csapatvezetőnek. Az Acélárugyár egyik igen zajos, egészségre ártalmas munkahelyén évek óta egy helyben topog a munkásvéde­lem, nem tesznek műszaki in­tézkedéseket a zaj csökkenté­sére, s ebből következően gyomor- és ideefoántalmak kö­vetkeznek be. Az ilyen gya­korlat nyilvánvalóan elíté­lendő, a párthatározat nem mindenáron való takarékossá­got ír elő. Az értekezlet részltvevői aláhúzták annak fontosságát, hogy élőbbé kell tenni a a munkavédelmi őrök tevé­kenységét, segíteni kel! őket felelősségteljes munkájuk el­látásában, s a gazdasági ve­zetők gondoljanak arra is, hogy a munkavédelem e sze­rény munkásait anyagilag é® erkölcsileg is megbecsüljék. A munkavédelem, természete­sen nemcsak egy-két ember feladata, a vezetők kötelessé­ge. Az üzemekben a munka- padok mellett sem a gépke­zelő, a szerelő, az esztergályos, mezőgazdaságban a traktoros, nőm folytathat veszélyes já­tékot, felelőtlen hősködést. A munkavédelem társadalmi ügy, a balesetvédelmi előírá­sok végrehajtása mögött az embert kell látni, csak ezál­tal tudjuk elérni azt, hogy csökkenjen a balesetek, a termelésből kiesett munkana­pok száma. nyen közreműködünk a vál-j látótok távlati tervének ki­dolgozásában, tárgyalásokat j folytatunk az illetékes fő­hatóságokkal, velünk kapcso­üzemeinikben pedig a hely­színen tüzetesen megvizsgál­juk az áltálunk és a kor­mány által kiadott határo­zatok végrehajtáséit, segítünk a felmerülő problémák meg­oldásában — fejezte be nyi­latkozatát Kun Zoltán főmér­nök. Venesz Károly ..................................................................................................................................................................................................................................................................................................... É ljen a szocializmust építő magyar nép! T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents