Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

"’’Ty“ ^ .u ---- . ■ , fiv ■" «—» ’ V V ''*?" 10 NÖGRA n 1965. április 25. vasárnap ALKOTÓMŰHELY CxoSiel Béla Több mint nvolc évtizednyi élet. amelyből hatvan eszten- ' elő az alkotásé. Olvan gazdag­ság ez. amelyet nehéz lenne számokban . értékekben kife­jezni. Nem költői túlzás ez — Czóbel Béla Kossuth-diias. érdemes művész életének igaz valósága. Alacsony, törékeny alakja gvakran feltűnik Szentendre girbe-gurba patinás utcáin. Sé­tálva, pihenve szemlélődik. Mert számára a pihenve- szemlélődés is az alkotó mun­ka folyamatába tartozik: talán éppen ezekben a percekben fogantainak új témák, színösz­sze* ételek, zicíók. formák és kompo­Czóbel Béla (MTI foto Bojár Sándor felvétele.) Anekdotának is beiDenék művészpályájának indulása. — A hetedik gimnázium után elhatároztam. hogy a nyarat Nagybányán töltöm — emlékszik csendes iróniával. — Levelet írtam Hollósy Si­monnak: szeretnék személyes ismeretséget kötni az ott élő művészekkel. Csakhamar meg­érkezett a válasz: mehetek. Akkor még azt hittem, hogy nekem, a tizenhét éves diák­nak szól ez a nagv megtisz­teltetés. Tévedtem. Apám nagybátyja. Zóbel Mihály ran­gos arcképfestő volt a reform­korban. Neve fennmaradt a művészvilágban.» Azon a nyáron mégsem ju­tott el Nagybányára. Szülei nem engeditek addig, amíg el nem végezte a gimnáziumot. így csak a következő évben utazhatott. Tanítóia és meste­re Xvanyi-Grunvald Béla lett. öt nyarat töltött Nagybá­nyán. de sem ezidő alatt- sem azután. soha nem merült el a természet csodálásában olyan áhítattal, mint a nagybá­nyaiak- Münchenben főleg teohnikaii ismereteit gazdagí­totta. művésszé Párizs érlelte. A századelei francia főnix os sokrétű képzőművészeti életét a legkülönbözőbb festői törek­vések és a nagy alkotó tehet­ségek iellemzrk. A fiatal Czó- bei Béla a Julian iskolát lá­togatja és már az első évben díjat nyer aktraizávai. Nincs könnyű dolga. Nehéz ■1 igazodni a tarka, kavargó forgatagban. Vannak, akik azt akarják, hogy olyan nyelven „váltsák meg” a világot me­lyet raituk kívül senki sem ért pedig ez nem lehet a mű­vészet igazi oélia. Az eszközök lehetnek különbözők, egv a fontos: az ember szolgálata. — Keverés nélküli tiszta színek, melyek élénkek, sőt izgatottan tarkák — így jel­lemzi Párizsban készült első képeit s egyben az utat, ame­lyen elindult. Nem szegődött egyik kima­gasló francia művész nyomá­ba sem. megőrizte különálló­ságát. A többi ember álmo­dozásának eredményéből kiin­dulva kezdi mindig művét, de átalakítja azoíkat — képein különös módon keveredik a valóság a fantázia szülemé­nyeivel — így ad művészi pol­gárjogot nekik. Vásznain ott vannak az ábrázolt tárgyak, de aki a tárgyakból felszár­nyal: az már Czóbel Béla őszinte művészibarátság fű­zi Picassohoz. akivel először 1905-ben találkozott. Gertrude Stein, a neves amerikai írónő is meleg szavakkal emléke­zett meg művében erről a ta­lálkozásról. amely egyszeriben művészi rangra emelte az ad­dig alig ismert fiatal magyar festőt. Két esztendővel később — a találkozások és művészi esz­mecserék folytatásaként — Picasso felajánlotta neki a műterme melletti szobát, de 6 nem fogadta el a szives invi­tálást. — Már akkor nagy művész volt — iegvzi meg. — A nagy művész pedig erős hatást gva- korol a környezetében élőkre. Czóbel alkotásain ott érezni a szépség elérésére törekvő ember vágyának jelét. Gazdag érzelemvílága minden művét átmelegíti. Képei duzzadnak a színfölrakás és a tónusok eleven erejétől. Derűs öröm és nyugalom sugárzik belőlük. Egy álmodozó, de mindenkor reálisan érző és cselekvő em­ber vallomása az élet lóságá­ról. Az intim meglátások művé­sze. Finom orrok, fiatalos for­1 — Több. mint húsz éve tele­pedtem meg itt — mondia múltait idézőn. — Ez a kivéte­les szépségű Duna-oarti vá­roska ezer és ezer motívumot kínál. Utcáinak, házainak vál­tozatosságával. szelíd lankák­kal ékes környezetével aka­ratlanul is alkotásra inspirálr ja az itt élő művészt. Egyszerre több képen is dol­gozik. Hogy má az oka ennek? — Ha belefáradtam az egyikbe, pihen tetem a képet s folytatom a másikat. Min­den kén más hangulat. más meglátás és más elképzelés. Ez számomra állandó alkotó feszültséget teremt, ami ej­Munka közben (MTI foto Zinner Erisében felvétele.) mától duzzadó női aktok, sze- engedheteöem a művészember líd táiak. csöndes utcák, de- számára. rűs kertek, szinpompás virág- A telet hosszú évek óta csendéletek — ez a témavilá- Párizsban tölti, egv kis hotel­es. Szentendre külön fejezőt Se­tében. 3£ereJ zf rejtőt ti tj tudós emléke Egy Tíz éve halt meg Albert Einstein, a nagy természet- tudós, a modem fizika úttö­rője. Vízszintes: 1. Planck, né­met fizikus 1900-ban felállí­tott elmélete az energiaköz­lésről; a munkában Einstein­nek is jelentős része volt. 13. Spanyol tartomány. 14. Két­ségbe von. 16. Egy japán nagyvárosból való. 18. Albán pénz. 19. Igekötő. 20. Dél-af­rikai telepes. 21. Kerékpár­alkatrész. 23. Mongol uralko­dói cím volt. 24. Angol diák­város, 25. Félretett kártya- csomó. 26. Aprótermetű ló. 27. Nyaraló. 28. Színmű. 29. Időhatározó. 30. D. S. 31. Na­póleon tábornoka volt. 32. Kipakol. 34. Vissza; hős tá­bornokunk volt. 35. Berlini intézmény, 1914-től 1933-ig Einstein vezette. 37. ... d’Arc. 39. Női becenév. 40. Levél­tárira!;. 41. Fuvola. 42. Szé­lesre nyit. 43. Majdnem ráér! 44. ... kerül; első lesz. 45. Kutat. 46. Francia város. 47. Napóleon egyik hadvezére (y = i). 48. Bírói öltözet. 53. ízletes. 54. Függönytartó. 56. Város az USA New Jersey államában. Itt dolgozott Ein­stein 1933-tól haláláig. Függőleges: 2. Közlekedési alkalmazott. 3. Népvándorlás­korabeli nép. 4. Rag. 5. Trom­bita hangját utánzó szó. 6. Svájci kanton. 7. E napon. 8. Római 55-ös. 9. Ritka férfi­név. 10. Ennivaló. 11. Lásd 27. sz. 12. Latin kötőszó. 13. A függ. 41. sz. alatti fogal­mának bevezetéséért és más elméleti munkásságáért kapta ezt az elismerést Einstein 1921-ben. 15. A természettu­dományok egyik nagy alakí­tójának nevezte Einsteint. 17. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 3§ 17 18 20 22 23 • 24 25 16 27 23 29 30 31 32 33 34 35 36 □ ___ 3 7 38 39 40 41 42 43 Vt 45 46 47 43 49 50 51 52 ■ K 53 8 a 56 í Viszonylagosság; elméletét Einstein állította fel. 19. Bánik... 21. Kézjegy. 22. Hangszer. 23. Még nem idő­szerű. 25. Kopasz. 26. Néhá- nyan. 28. „Atomváros” Moszk­vától északra. 29. . Kötőszó. 31. Régi magyítr viselet. 32. Szőnyeget porol. 33. Hegycsú­cson építik. 34. Üj-Zéland ős- lakója. 36. Traktormárka. 38. Beborít. 41. Az elektromág­neses sugárzás legkisebb ré­szecskéje, fogaimét Einstein vezette be a fizikába. 42. Jel­zőcsengő. 43. Alapjaiban in­gat meg. 45. Okos állat. 46. Francia folyó. 48. Jelen volt az esetnél. 49. Fel varrt ruha­szegély. 51. Meggyőződés. 52. Apaállat. 53. F. N. 54. Ige­kötő. 55. ízesítő. . Bajai Ernő Beküldendő a vízszintes I, 35, 56 és a függőleges 13, 15, 17 és 41. A múltheti keresztrejtvény helyes megfejtése: Magyaror­szági Szocialista Párt, Land­ler, Kun Béla, Vörös őrség, Stromfeld. Könyvjutalmat nyertek: Tóth Gáborné Rétság, Tótji Tibor Drégelypalánk, Serfő­ző Tamás Balassagyarmat A könyveket postán küldjük eL szobában. De a tavasz mindig itthon találja, csöndes szent­endrei tuszkul ánum ában. igazi alkotóműhelyében. Itt szület­tek azok a művek is. amelyek osztatlan sikert arattak már­cius végéin zárult genfi kiállí­tásán. Egyik neves kritikusa mél­tóképpen summázza munkás­ságát: „Czóbel művészete időtálló, mert a művek egv ízig-vérig festőnek és mélységes huma­nista művésznek belső világát tisztán vetítik elénk.” Prukner Pál Benne a csőben Az úgy volt, hogy a műhe­lyünkbe akarták bevezetni a gázt. Előzőleg a csöve­ket szállították. Szép három mé­teres vascsöveket, olyanokat, amiket az isten is tv-an- tenna tartóoszlop­nak teremtett. Ott szerénykedtek a műhely sarká­ban, és egy deli három méteressel nagyon megtet­szettünk egymás­nak, és elhatároz­tam, hogy az enyém lesz. Ennek semmi akadálya nem lenne, hisz ná­lunk úgy építenek valamit, hogy előbb szállítják az anyagot, de a szerelők nem ér­keznek meg, mert egy másik helyen várnak, hogy megérkezzék az anyag. Jelentkezett hát az első probléma; hogyan vigyem ki a gyárból. Felté­telezhető, a kapu­öröknek feltűnne a dolog. Haverom, a Laji, sofőr, megbeszéltem ve­le, hogy egy ra­komány alatt szállítsa ki. Vál­lalta a dolgot, de arra kért, szerez­zek neki egy neonhoz szüksé­ges fojtótrafót, ami ugyebár — fogyóanyag. Fel­mentem Gébics­hez, aki trafóutal­ványozásra jogo­sult. Szívesen adott trafót, vi­szont azt kérte, szerezzek egy kis tiszita szeszt. A másik have­rom felesége a laborban dolgo­zik. Mariska haj­landó volt a tisz­ta szeszt megsze­rezni, csupán ar­ra kért, csináljak neki fűrészlapból egy jó konyha­kést, mert otthon nincs mivel ke­nyeret vágni. Mi az nekem! Más­nap megcsináltam a konyhakést. Pis­ta azonban, aki a szomszéd gépen dolgozik, látta az egész műveletet, és félreérthetet­lenül tudtomra adta, hogy ö nem szól senkinek, ha... Ha elin­tézem, hogy neki is kivigyenek há­rom szál deszkát, amit „véletlenül” talált az egyik építkezésnél. Egyre kompli- kálódott a dolog, de már nem lehe­tett abbahagyni, haji rendes fiú. vállalta'a deszkát is, de nem hár­mat, hanem ha­tot, mert neki is kellett. Szóltam Pistának. Azt mondta, nincs akadálya az ügy­nek, ő még talál­hat három szál deszkát, de akkor engedni kell, hogy Palkó, — egy na­gyon rendes pofa ott az építkezésen — találhasson nálunk az enyém­hez hasonló vas­csövet. Megkötöt­tük az alkut. A negyedik napra minden elintéző­dött. Haji meg­kapta. a trafót, Gébics a szeszt, Mariska a kést, meg volt a hat szed deszka és az újabb cső, amikor Laji előállt: a ko­csikísérőt is be kell avatni a bu­liba. A kocsikísé­rőnek vasdrót kellett. Megkapta. Ennek fejében Keszölcei szaki­nak megígértem, másnapra, eszter- gályoztatok neki egy tengelyt a magnetofonjába. Szerencsésen ki­szállítottuk a cuc­cot. Az antenna már fent van a tetőn. De a ten­gelyt Bicsak Mar­ci csak úgy volt • hajlandó megcsi- - nálni, ha szerzek 1 neki két vídia kést. A vídiáért benzint szereztem í Topolyának. A benzinért pvc-ve- zetéket kértek Pvc-t. esak úgy ? tudtam szerezni, ha adok érte egy sublert. A sublert Kilofák kérte, de . adnom kellett ér­te ... Mit is? Már pontosan nem is tudom. De mentségemre szol­gál jón, az anten­na csövet egy év­vel ezelőtt vittem el. Azóta sem ke­resték, mert a szerelők még ne- értek oda. Szeretnék túl­lenni mindenen. De — most jut eszembe — egy neoncső armatú­rát kell csinál nőm Palotainak, aki megszerezte a lenolajat, amit Klepovácnak ad­tam azért az el­lenállásért, amiért a művezetőm en­gedi megcsinálni az armatúrát... ősz Fereno i Bíró a vádlottak padján A salrijurgi bíróság nemrég különös ügyet tárgyait: a vádlottak padján a bíró ült, atkát azzal vádoltak, hogy az ügyésszel verekedést kezdett, koronatanúként pedig — egy többszörösen büntetett előéletű fegyenc szerepelt! Az eset a következőiképp éri történt: A vádlott bíró egy napon éppen kihallgatta az emlí­tett fegyencet, amikor hivatali szobájában megjelent az ügyész és az íróasztalról el akart vinni egy aktát. A bíró irtózatos dühbe gurult, odarohant az ajtóhoz, kulcsra zárta és követelte az ügyésztől az akta visszaszolgál tatá­sát Köziben tettlegességre ke rült a sor és heves jelenet ját­szódott le, amelynek egyedüli szem- és fültanúja — a rab volt. A bölcs salzburgi bírón ak, akinek bírótársa felett kellett ítéletet mondania, nem volt könnyű dolga. Utóbb mégis felmentő ítéletet hozott azzal az indokolással, hogy a kerületi bíróságnak jogában áll aktáit visszatartaná, a bíró tehát „önvédelemből” támadt rá az ügyészre. Heti rajzos kommentár ■ JÓMADARAK Üjságftírt Az első negydévben jelentős megtakarítást értünk el népgazdaság minden ágában. — Azon az ágon még nem takarékoskodnak! (EndrődI István karikatúrája) i

Next

/
Thumbnails
Contents