Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-24 / 96. szám

1963 äprttls 24, szombat

höobAp

5

MHf miért, hogyan

TtM-tervek a felvÚHárlátt tükrében

A szécsényi javasban a terveket reálisan mertek fel. mind több az olyan szövetkezet. ahol a vezetőség, a bv'- páctvezetők. munkacsaoatveze- tők aktívan resztvettek a tervek elkészítésében. Biz a fei- lodés rendkívül kedvező jelenség. hiszen a tassár csak úev érzi masáénak a tervet- ha vezetői közreműködésével érvényesülni látta a saiál elképzeléseit. javaslatait.

Túltervezés búzából, rozsból

Míg az elmúlt években igen sok vita. volt arról bogv a taa- sás a/ év vesén mennvj ke- n ver gabonát és takarmánygabonát kapjon , eddig az idén az

ilven vita már lényegesen kevesebb volt. A feilődés ellenére a isz-ek egy részinél még

nincs minden rendben. Több tsz a termelési tervében a szükségletnél naevobb menv- nvisésű ken ver gabonát tervezett kiosztásra azzal a meggondolással. hátha sikerül a tervet íev megerősíteni. A kiosztható kenvéreahona menv- n vésését a munkaesvségből élő tagok és eltartottak számának irreális megtervezésével kívánták biztosítani természetesen kpvós clk"1—'1 mert * a megerősítő bizottság a tervet. a valódi helvzetn:* rrv*- f el élőén korrigáltatta. Néhánv tsz-nél a kiosztásra kerülő ta- fcarmánveabona megtervezésénél nem voltak kellő figyelemmel a közös és egvéni érdele kellő összhangiára, ezért a bizottságnak csökkentenie kellett a tagságnak kiosztásra szánt takarmánvmennvlséget.

A kenyérgabona termésátlagok megtervezésénél néhánv tsz a várhatónál magasabb ter- •í -t szerepeltetett. figyelmen

kívül haewa azokat a tényezőket amelvek csökkenthetik ;i termést, ezért a bizottság csökkentette ezeket a termés- áltagokat.

A szécsényi járás étkezési bnrgonva felvásárlási terve 270 vagon, ezzel szemben a tervekben csak 290 vagon szerénél. A hiánvzó mennyiséget n háztáii gazdaságokból kell

felvásárolni, erre a részes művelés és premizálás lehetőséget biztosít.

Még mindig gond a szalma és a zöldség

Gondot okoz a szalmaterv teljesítése is. bár a 60 vagonos tervet a tsz-ek elfogadták. A probléma részben abban jelentkezik. hogy nem a kívánt láttánként iptt vissza a terv. másrészről Dedie abban hoev minden szalma-értékesítést tervező tsz-pek alomszalma hiánya van.

Aiárás részére előírt zöld- séfi-tervet globálisan visszahozták” a tsz-ek. azonban nem terveztek plvan fontos zöldségféléket. mrnt a sáré aréna, petrezselyemgyökér, uborka. A termeléstől való idegenkedést azzal indokol iák. hogy köztesként nem hozza mea a várt jövedelmet, azonkívül kifogásolják a M®K minősítési munkáját is amelv szintén veszteséget dkoz a tsz-nek. A tervezettnél többet kívánnak termelni viszont kései káposztából. zöldborsóból, paprikából.

A tsz-ek 3450 hízottsertés értékesítésére kaptak tervet és ezzel szemben csaknem 3900 hízó értékesítését tervezik az államnak. A megadott tervnél a szécsónvi II. Rákóczi Tsz 200. a varsányi Ui Kalász Tsz 150. a naevlóci Munkás-Paraszt Szövetség Tsz csaknem 90 hi- zattsertéssel akar többet adni.

Hiányosságként kell

megállapítani, hogv sok tsz nem fordított kellő gondot az 1900. évi terv megalapozására amd bizonyítanak a tervezett. nagyarányú szabadpiaci malac-értékesítések. Az ilven irányzattal nem lehet egyetérteni : még akkor sem. ha igazaik a szabadpiaci értékesítés szükségességére felhozott bkok: az ahrakhiánv és a nem eléggé gazdaságos téli hizlalás

Időarányos hizlalásra van szükség

Az idei év a harmadik ötéves terv megalapozásának, előkészítősének az éve. és ennek tükröződni kellene a tervekben is. Sokáig nem tartható az a gyakorlat, hogy a hízó User lés értékesítése 30-40 százaléka november-decemberre essek.. A lakossae húsellátása és az export-érdekek az egyenletes bevétel biztosítása egyaránt, megköveteli a ne- pvedévenkénti és havonkénti időarányos teljesítést.

A járás tei- és tojás érté kési,égi terve reális. A tojásnál lehetséges lemaradás a ve- n vész tojás javára, az azonban a csibe keltetői igénvek kielégítése miatt, elfogadható és indokolt. A szécsénvi járásban a baromfínevelés a leggyengébb.

Kevés a liba az Ipoly mentén

A tsz-ek. de a járási mező- gazdasági ősz tói v is idegenkedik a baromfi neveléstől. Evek óta nines ebben fejlódeis, annak ellenére, hogy az Ipo^y mentén kiválóan lehetne foglalkozni a nagy jövedelmet biztosító liba neveléssel. Feltétlenül változtatni kell ezen a szemléleten, és lel kell karolni a ludányhalászi Ipoly völgye Tsz libanevelési szándékát, mindent meg kell tenni korszerű nagyüzemi libatenvész- lés kialakítására.

Az állattenyésztési

tervek a tsz-ek eéliaival összhangban állnak, mert megvalósításuk állománynövekedést eredményez a cséosénvi járásban. Az állati terméshozam mókát is reálisan tervezték- A megvalósításban méeis lehetnek problémáik, mert a tsz-ek abrakhiányosák. s jelenleg még nem tudni, hogyan fogják a hiánvt megszűntetni, miután az abrak termő területben az előző évhez viszonyítva alig van változás A tervezésnél sok gondot okozott a reális nbraklakarmáhv-mérlee összeállítása. Egyrészt azért, mert nz abrakhiánv miatt sok pénzt kell tartalékolni, ami a jövedelmet csökkenti, másrészt azért, mert a hiánvzó takarmány megvételére kevés lelte-' tőséget látnak.

Ehhez már az országos szervek fokozott segítsége is szükséges.

Léez László

Termékeny együttműködés

Ma délelőtti közös ülésén értékeli a Szécsénvi Járási Tanács. a Járási Hazafias Népfront azt a kapcsolatot amely az elmúlt évben a két szerv között kialakult.

tisztítottak meg a községek lakói a Hazafias Népfront! tagok és a KISZ közös szervezésével és részvételével.

A járás három községében

vasárnaponként és ennék eredményeiként a betakarítást fenti községékben időben elvégezték.

Remélhetően a többi járások

A helves együttműködés Karancssáaon. Nógrádszaká- hasonló intenzitással követik

konkrét eredményeket nrodu- Ion és Mihálygergéber. az maid a szécsénvi iárás példákéit. 1964-ben 642 hold legelőt idénymunkákban segítettek iát.

QJk fL a barázdán

IVl inden gép a határban dolgozott. A javító műhely öblös udvara üresen tátongott. Palkovíes Gyula tsz javító brigádjának vezetője mintha tériszonyban szenvedne, támaszt keresett az udvaron. Egyetlen gép, egy Univerzális árvállott a kerítés árnyékában. Az asszonyok ünnepre készülve lemondták a munkát, Palkovies odament a gép mellé felnyitotta a motorházat és végigtapogatta. Aztán a hajtóművet simogatta. Mindent rendben talált. Felegyenesedett, s a kerítésen túl, szélesre tárult mezőn kutatott tekintete. Bozontos szemöldöke megrándult, amikor a szól hozta üzenetet hallgatta. Ez az Utos a Kerek- domb alól, még onnan is mint az óraketyeg-'is a hangja. Az meg a DT. Rimóc felett birkózik a dombokkal. A mély hang az Sz-lOQ-asé, lent az Iszapost hasítja.

Palkovíes fütyüréazve indult a műhelybe. Még nem érte el a bejáratot, amikor egy lovas kanyarodott az udvarra. Az öreg, szürke hátaslón Gálik István huppant a földre. Fájdalmas arccal simogatta széles fenekét, pocakjára rántotta leroggyant nadrágját. Mikor megpillantotta Palkovicsot megélénkült. Beletúrt ritkuló hajába és felvillant savószünke szeme.

— Gyula! Gyula! «=■ Várj! — lihegett feléje. — Adjál nekem gépet. Varga Janesiék nagyon megelőztek. Az elnök

veszekedik rám, hogy én félek a gíptői. Hát félek én...? Adjál gépet, ha egyet is...

Palkovíes nézte a hízásnak indult vörösképű embert és csak nehezen nyelte el a nevetésit. Gálik észrevette és még vörösebb lett.

— Mi a szentség bajod van? Adsz gépet vagy mami...

őhány esztendővel ezelőtt is ilyen esős tavasz volt- Palkovíes Gyula hajtott a kérésére, otthagyta az állami gazdaságot és a táeszhez szegődött szexeidnek. Varga Janesiék udvarából, akik egy kicsit módosabbak voltak, előráncigáltak egy öreg Hoffert és kikiáltották a téesz tulajdonának. Pallko- vics nekiesett és addig babrált, kalapált rajta, míg a vén motor élet rekelt. A hangja betöltötte a fél falut. De azért Varga Jancsi, akit a nyugati brigád vezetőjének neveztek ki, az iga mellett nagy hasznát vette. Néhány nap alatt eltüntették a nad- rágszij parcellákat, jöhetett a vetés. Sürgős volt, mert nyugatról jött az eső. Pár nap kivételével mindig esett. Azt a pár napot kellett kihasználni a vetésre.

Gálik Pista, a keleti brigád vezetője szántani engedte a gépet, de vetni nem- Azt mondta, összetapossa a földeit. összeálltak négy pár lóval azzal vetettek. De a nagy

táblán a négy fogalttal hetekig is elkinilódhattak volna. Gálikék ezt nem bánták, tudták, ha dolgoznak lesz munkaegység, ha nem dolgoznak, nem lesz. Csak Sági János, az elnök miatt nyugtalankodtak, aki türelmetlenkedett. Verte Palkovies előtt a műhely egyetlen értékét az öreg satupadot.

— Végünk van, ha időben nem vetünk el. Gyula, mit tegyünk, te jöttél a nagy gazdaságból.

Palkovíes elment a gépállomásra ,kót gépet kórt. ö a Hoffherra ült és felvonultak, hogy segítik Gálik Pistáékat. A tábla északi részén sorakoztak amikor lélekszakadva rohan hozzájuk Gálik.

— Mit akartok itt?

— Vetni, mert aratásig sem lesztek kész — kiáltotta Pai- kpvics.

— Egy lépést sém, ezt a földet nem tapossátok össze.

— Ne bolondozz — nevetett Palkovíes és az öreg Hoffher tisztességgel nekilódult.

De Gálik Pista széttárt karokkal,1 viesorgó arccal a gép elé vetette magát.

— Egy lépést sem! — ordítottaPalkovíes megrettent, beállította a motort, leszáll róla é.-. szótlanul hazament- Nagyon letörte ez az ellenállás- Bezárkózott a műhelybe és szótlanul ült a satupadon. De Gálik Pista nem elégelte meg ennyivel- Gyűlő® volt, ahol olyan vihart kavart a gépek

ellen, hogy mindenki melléje állt. Az elnök sem mert tiltakozni a többséggel szemben. Azt kiabálták, a gép nem csak a földet, hanem minket is tönkre tesz. Mi mit csináljunk, ha mindent elvégez...?

Egyedül Varga Jancsi, aki még apja idejéből ismerte a gépet, mondott a többségnek ellent.

— Majd a mi brigádunk dolgozik a géppel. Minket nem tesz töpkre.

— A ti részeteken nem olyan nedves a föld, mint a műnkén — vitázott vele Gálák

palkovíes úgy nézett Var- gára, mint az istenre. Mint a megszállott dolgozott a brigádnak, hogy bebizonyítsa Gáláknak nincs igaza. Hátha még egy nehéz traktor volna. Ennek a főidnek az kell. Egyszer egy apróhirdetést böngészett. Alföldi tsz hirdette, hogy nehéz traktorát kevés ráfizetéssel elcserélné könnyű traktorért. Ekkora merészségtől már Varga Jancsi is meghökkent.

— Az a nagy test tönkre tapossa a földet — sápitozott.

Palkovíes rátapadt az e}- nötoe.

— Cseréljük ki elnök elvtársi

Az elnök nem akart belemenni. Mikor már elindultak az idegenbe, félútról vissza akart fordulni.

— Forduljunk vissza Gyula! Félek én ettől.

Palkovíes gázt adott a kölcsönkért autónak és az idegen tsz-ban iBági János megadta magát. Megvették a nagy lánctalpast. Mikor mellé álltak, úgy hatott mint az emeletes ház.

Egy hét múlva meg is érkezett. Vonattal hozták. Po’ko- vics egyenesen a határba ment vele, hogy bemutassa mit tud ez a masina. A tagok mentek utána, hogy saját szemükkel győződjenek meg. Ott álltak körülötte szótlanul, gyanakvón, miközben palko- vjcs ráakasztott egy hatos ekét, egy tárcsát, egy boronát, Aztán beült a vezető fülkébe. Amikor megfogta az indítót, érezte, hogy remeg a keze. Ha nem működne a motor, villant agyába. Érezte, hogy egy veríték végig szalad az arcán, betörölte és egy nagyot nyelt, indított. Harsogott, rázkódott a gép, aztán szépen, mint a szelídített jószág elindult,

A tagok már nem is a gépet nézték, hanem a földet. Keménnyé tapossa-e ez á vaskolosszus? De po-rhsnyós, könnyű maradt mint a finom liszt. Gálik Pista dühösen magyarázott a többieknek, akik nem szóltak sem a gép ellen, Sem Gálik mejleitt, csak néztek, kutattak mint akik maguk akarnak mindenről meggyőződni. Szótlanul jöttek, szótlanul mentek el. Pa'kovács sokáig nézett a gép fülkéjéből utánuk. Erezte, hogy nem bíznak benne. Akkor következett a fordulat, amikor a traktor munkálta földből kíváncsian kidugta fejét a friss vetés. Kalapot emelve köszöntek Palkotöesnak az emberek,

Csali Gálik nem engedett Az egyik nap Palkovies elé állt.

— A déli brigádnak is képe a gép, de csak könnyű mert az a szörnyeteg a mi földjeinket betonná tapossa.

— Pedig szántásra nincs

más.

Gálikot mezavarta Paikovics nyugalma.

— Ki vállalja, ha tönkre teszi a földet.

— Én...

Gálik dühösen elrohant. Palkovies délután kiment a géppel, a földre. A brigád tagjai a géphez szállingóztak. Tisztes távolságból nézték, hogyan készül Palkovies az indulásra. Volt köztük aki közelebb merészkedett és egy mosoly csúszott a szája szögletébe. Csak Gálik feje lángolt változatlanul a haragtól.

Palkovíes elmerengett a- emlékekben. Arra riadt, hogy Gálik Pista megrázza.

— Most már aztán1 beszélj, adsz gépet, vagy nem adsz?

— Láthatod tátong az ud var az ürességtől — ellenke zott Palkovies.

— Nem bánom Gyula csa' most segíts — Gálik már kö- nyöngötj,

— Jó lesz a nagy lánct: pás? Egy óra múlva végez : Halmoson.

Gálik nézte Palkovicsot nei tréfál-e? Aztán felragyogó; az árpa.

— Jó lesz pajtikám, jó les hiszen »milyen nagy az a masina annyi aranyat ér.

í' útik ilyen szépet mi .

Vl nem mondott a gépről. De Palkovies elrejtette jókén - vét, mert; tudta, Gálik nem szereti, ha rajta kapják, hogy egyszer, valamikor milyen buta makacs is volt.

Bohál Gyula

<