Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-03 / 79. szám

április k jeombal. ■a __* -a W mottAti S Jónapot, páncélosok! Egetverő „hurrá”! kiáltás­tól, s egy szilaj rohammal bevették a dísszemiére készü­lő páncélosok laktanyáját. Ebben az esetben azonban semmijébe „ellenállásba" nem ütköztek a „támadók”, hisz a nem is hívatlan látogatók fővárosi úttörők voltak. Jutái­mul jó úttörőmunkájukért és kivaló tanulmányi előmene­telükért a díszszemlére készü­Március eleje óta együtt az egység, összeszoktak, ösz- sz e kovácsa lóritok. Ezek a katonák, akik hol­nap rész vesznek a diszelgé- sen, tudják, milyen komoly feladatot rótt rájuk a nép: a haza védelmét. Fiatalok, erősek és teie lelkesedéssel készülnek, legyőzve minden fáradtságot. Ahogy Csathó János honvéd mondta: •/rfs.-fyory. . Nekem tessék adni, katona BSesfi... Hű, de izgalma«.. lő harckocsi egység katonái meghívták őket egy kis harc­kocsi-szemlére. A „meglett felnőttek” a katonabácsik — maguk is if­jú legények — nagyon hamar összebarátkoztak a gyerekek­kel. — Jólesik ez a kis pihenő — mondja Fejes István hon­véd harckocsivezető — hi­szen nem kis munka a fel­készülés a díszszemlére. Bizony nem, különösen most, amikor a felszabadulás 20. évfordulójának megün­neplésére készülnek. Minden­ki úgy érzi, most aztán ki kell tennie magáért, az elv táreaiért. — Az ember érti a fel­adat célját, jelentőségét. Ta­lán nem is képes pontosan kifejezni az érzéseit: valahol mélyen úgy érzi, vajon elég pontosan, elég fegyelmezetten hajtja-e végre a parancsot. A gyerekek közben körül­vesznek egy mosolygó arcú tisztet, miközben az utolsó kisfiút is leemelik a harcko­csiról. — Láttátok most « saját szemetekkel is, milyen nagy erőt jelentenek a páncélosok. Most menjetek játszani, és mindig nyugodtan játszatok, mert mi vigyázunk rátok! Kép ét szöveg: Regős István Áprilisi tréfa ? Senki se higgye, hogy büsz­kék vagyunk, mert a gépi va­kolásnak immáron tetemes irodalma van nálunk. Annak sem örülünk, hogy a Nógrád megyei Építipari Vállalat vezetőségének ismét lel keli hívni a figyelmet: becsületei szerezni saját műszaki in­tézkedési tervének, nagyon fontos volna... Hiszen ha ezt nem teszi — ne csodálkozzék, ha a végrehajtásért felelős személyek esetleg nem teljesí­tik feladataikat. Tudomásunk szerint a vál­lalat birtokában jelenleg több magyar gyártmányú vakoló­gép van. Ezek a berendezé­sek nem ma. nem tegnap, ha­nem hónapokkal ezelőtt ér­keztek. E gépek közül egyet a múlt héten a Pécskő utcai 7-es jelű épülethez szállítot­ták, hogy egy kőműves bri­gád ezzel végezze el a külső vakolást. Az talán már szót se érde­melne, hogy a brigád megér- , kezeit, de az épület állványo­zása még nem készült cl. hi- • szén találtak nekik munkát: a tetőn volt még betonozni való. A második meglepetés már kellemetlenebbnek bizo­nyult: a beton felszállítására küldött felvonó üzemképte­len, másikról nem gondosko­dott senki. Ezért a segédmun­kás lányok, a kőművesek se­gítségével, egyszerű csigával vödrönként húzták fel a be­tont — a mintegy 35 méter magas tetőre — összesen kö­rülbelül ötszázszor. Az egyik kőműves kénytelen volt be­tegállományba vonulni, mert a csiga kötele úgyszólván le­égette tenyeréről a bőrt. A harmadik meglepetés • mi számunkra már tulajdon­képpen nem is meglepetés: amikor a kőművesek végre hozzáláttak volna a gépi va­koláshoz, a berendelésről ki­derült. hogy — legalábbis egyelőre — nem működik. Néhány nappal ezelőtt már idéztünk a vállalat műszaki intézkedési tervéből a gépi vakolóbrigádok megalakításá­val és kiképzésével kapcso­latban. Ennek is március 15-e volt a határideje, akárcsak a gépészeti osztályvezető köte­lességének: üzemképes, ki­próbált vakológépeket rendel­kezésre bocsátani. Vajon tekintsünk el most attól, hogy a gépi vakolásra kirendelt brigád nem kapott speciális kiképzést? Hiszen ha netalán kudarcot valla na. ez legfeljebb újabb érv arra. hogy a gépi vakolás alkal­matlan módszer. Egyik-másik műszaki vezető talán még örülne is egy ilyen „bizonyí­tóiknak’*. A téli hónapok ide­jén lett volna mód arra, hogy a géneket kipróbálják, esetleg, hibáikat kijavítsák. s úgy szállítsák rendeltetési helyük­re. De nem ez történt. De ha mindettől eltekin­tünk, ugyan mit gondoljunk arról, hogy április elsején a gépkezelő bekapcsolta a gé­pet, s az nem engedelmeske­dett? Az egész talán egy jólslke- rült áprilisi tréfa volt csu­pán?.. — Csfcá — Üzemeinkből jelentjük Fiatalok a felszabadulási munkaversenyben A Nógrád megyei Építőipa­ri Vállalatnál húsz ifjúsági brigád, körülbelül százhetven fiatal vesz részt a felszaba­dulási munkaversenyben. A vállalások eredményes vég­rehajtásáért sokan dicsérik Pálok Játlós kőműves, és Niedermüller Miklós víz- és fűtésszerelő brigádját. Nem­csak a munkateljesítmények emelik őket az átlag fölé, de előljárnak a minőség állandó javításában és az anyagtaka­rékosságban is. Az építők KISZ-szervezete magáévá tette a vállalat ve­zetőinek felhívását is, amely­ben a munkahelyi rend fenn­tartására szólította a dolgo­zóikat. Különösen a lakatos üzem szorult „nagytakarítás­ra”, A kiszesek megígérték, hogy április 4-re rend lesz a lakatos üzem területért. Ugyancsak segítenek a mun­kahely rendbentartásában, a Pécskő utcai lakások, vala­min»: a KÖJÁL székházának építésénél is. Az öblösüveggyárban öt­venhat brigád, háromszázhu­szonegy tagja áll versenyben. Az élen Szolnoki József, Bo- hurát István finomcsiszoló és Nagy József festő ifjúsági brigádja halad. Nagy József és társai munkájukon kívül sokat dolgoznak társadalmi munkában is. Az üveges fiatalok egyéb­ként jól tudják, hogy sokat használ a segítségük a re- lcontsrukció végrehajtásában is. Éppen ezért az alapszer­vezetek a legtöbb társadalmi munkát a gyár felújításának során szükségessé váló épület- bontáson végzik; tevékenyen közreműködnek egy-egy üzemrész áttelepítésében. A Salgótarjáni Acéláru­gyár tizenöt KISZ szocialista brigádjának mintegy három­száz tagja elmondhatja ma­gáról: nemcsak papíron vál­lalták azt, hogy ki-ki helytáll a munkahelyén. A legjobbak közül is kiemelkedik Tolmácsi Márton ifjúsági szegcsomago­ló brigádja. Hónapról-hónap- ra teljesíti nemcsak a terme­lési és mennyiségi előírásait de munkája a szigorú export követelményeket is maradék­talanul kielégíti. Munkafe­gyelme példamutató. Nem marad el mögötte az óra- és iátékrugó-gvártó női KlSZ-brigád sem. Tervét túl­teljesíti. Ezenkívül elvállalta, és végrehajtotta nyolcvanezer csengő rugó tisztítását A bri­gád önmeózó. És mindeddig rászolgált a bizalomra. A ti­zenhárom munkásnő állan­dóan segíti egymást. Szűcs László a vezetője a hideghengermű műszaki if­júsági brigádjának. A fiatal műszakiak év elején, egyebek között vállalták, hogy meg­oldják a nagysúiyú acélsza­lag tekercsek kötésének gó pesitését. Megvalósították. A hideghengerműben is több brigád vállalta az önmeózást Ennek megkönnyítésére a ki- szes műszakiak táblázatot ál­lítottak össze minta lemezek­ből: a minta alapjáéi a hengerész könnyűszerrel meg tudja állapítani, nogy az ál­tala előállított áru megfelel-« az előírásoknak. Ugyancsak a minősége ellenőrzését és meg­vitatását szolgálja a pácoló üzemben egy szellemes tükör- szerkezet? Ennek segítségével a munkás még pácolás köz­ben ellenőrizheti a lemez mindkét felületét. Több gépre olajfékeket szereltek fel, amely a baleset veszélyét je­lentősen csökkenti. Benyúj­tottak egy újítást is, amely­nek az a célja, hogy a lágyí­tókemencékből távozó védő­gázokat hasznosíthassák. Hasznosítjuk a tapasztalatokat Beszélgetés Fekete József szocialista brigádvezetővel Tíz éve brigádvezető Mén- kesen Fekete József. Kollek­tívái már négyszer érdemel­ték ki a szocialista brigád címet. Vezetőjük, a többiek bizalmából küldött volit a szocialista brigádvezetők ipar­ági, majd országos tanácsko­zásán. Értől beszélgettünk ve­le. — őszintén mondhatom, nagyon sokat Műt tanulni ilyenkor. Még a tanácskozás szüneteiben is ai tapasztala­tokról beszélgettünk egymás­sal Nagyon sok a közös vo­nás a brigádok életében, azonban egyikre sem lehet sablont húzni. — A ml kollektívánkat se válogatta össze senki annak­idején. Az emberek termé­szete sem egyforma. Bizony akadt olyan is közöttük, áld csak nehezebben értette meg, hogy szórakozni mértékkel is lehet. A termelési feladatok szo­cialista brigádhoz illő teljesí­tése csak az egyik része tö­rekvésünknek. — Mennyiségi tervünknek és a minőségi kö­vetelményeknek is eleget tet­tünk eddig. Tudjuk, hogy munkánk fontos. A fron telő­készítő vágatot határidőre kell kihajtani. Nem késhe­tünk, mert akkor a front csak később kapcsolódhat a ter­melésbe. A jelenlegi lesz a harmadik itt Ménkesen. Ko­rábban nem volt frontunk, tavaly készítettük elő az el­sőt. Most már tért hódít ez az új módszer. —- A termelési feladatok­nál sokkal bonyolultabb a közösségi élet kialákítása, a tudás gyarapítása, egymás segítése. — Már eddig is rendez­tünk három alkalommal KISZ-esküvőt, két alkalom- fr.al névadó ünnepséget. Az idén úgy határoztunk, hogy mindenki részt vesz a vájár továbbképzőn és az omlasztó vájár tanfolyamon is. Szük­séges ez ezért, mert a jövő­ben az omlasztást a biztosí­tó anyagok visszarablásét is mi végezzük. A hetedik, nyol­cadik osztályt ketten elvégez­ték. Ami új lesz nálunk az idén, egymás segítése mun­kaidő után, például építke­zésben és egyéb tervek meg­valósításában. — Űj volt előttünk, ami­ről ugyancsak az értekezle­ten hallottam, a közös kasz- sza. Mi is elhatároztuk, hogy havonta 20 forintot te­szünk le az előre nem lá­tott közös kiadásokra. Ezen kívül a TIT keretén belül szervezendő országjárásra is ielentkeztünk. Dunaújvárost és a Dunakanyart. Budapes­tet szeretnénk meglátogatni. — Hogi/an lehetne még na­gyobb ütemű előrehaladást biztosítani a szocialista bri­gádok életében? — Nagyon sok sző esett » patronáló- segítő munkáról. Ügy érzem nem megoldott kérdés még mindenütt. Mi talán egv kicsit szerencsések is vagyunk azzal, hogy Szél János főaknász a patroná­ló!*. Nemcsak közös megbe­széléseinken segít tanácsai­val. hanem munka közben ás. — Az ide? verseny felaján­lásunk feszítettebb, mint ko­rábban volt. de jogos is. mert az eltelt négy év nem múlt el nyomtalanul a mi kollektívánk életében és m szocialista cím kötelez. Most az országos tanácskozás ta­pasztalatait is alaposan meg- tárrvaliuk és lesz mit hasz­nosítani. — Az idén 3,5 százalékkal akarjuk túlteljesíteni terme­lési tervünket. Ezt eddig si­került elérnünk bár réei mű­veletet kellett átdolgoznunk. A megengedett palatartalmat is csökkenteni akarjuk. Cé­lunk hogv határidőre előké­szítsük az új frontfejtést. Eh­hez igen sok segítséget ad az or? -mm tanácskozás anyaga — ,eiezte be Feke­te József. Az iskolareform végrehajtásáról tájékozódott a megyei NEB A megyei NEB művelő- csoportié pásztói, mgvbátonyi kisterenvei. zagyvarónai, itaa- rancslapujtöi. szécsényi. bér- celi és salgótarjáni iskolákban végzett tájékozódást. Az in­formációszerzés kiterjedt az is­kolareform végrehajtására, s politechnikai oktatás egyes oroblémáira. valamint az üze­mek és iskolák kapcsolatára. désügyi és egészségügyi szak­A felkeresett tanintézetek­ben a személyi feltételeket ál­talában kedvezőeknek találták a népi ellenőrök. Hiányolták, bogy a karancslaipuitői gimná­ziumban egyetlen egyetemi vég­zettségű nevelő sincs. Csekély kivételektől eltekintve az is­kolai szertárak iól felszerel­ek. Nagybátonvban és Kás- erenyén különösen iól oldot­ták meg az iskolareform megszabta feladatokat. RtfüéiüSH a kállői Sm t] Tavam Tar földjein fogattal és géppel végzik a tavaszi munkákat. Az újhegyi dűlőben a takarmánykeverékek aa ár­........................“ ... vetőgépefc többségénél asszonyok a gépkezelők. < A népi ellenőrök Szécsén v- ben középiskola építését sür­gették. Salgótarján. Szécsény és Balassagyarmat vonatko­zásában pedig a Párt- és ta­nácsi veaezetők fokozottabb segítségét kérték az itőfc «rjVmár»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents