Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-24 / 96. szám

2 WÖGRÄD IS65. április 24. szombat. Nem alkalmas a% erőpróba Stevenson beszéde Stevenson, az Egyesült Ál­lamok ENSZ-küldöttségenek vezetője csütörtökön beszé­det mondott az amerikai lap­kiadó társasások vacsoráién. Nem utalt kifejezetten Viet­namra, csak annyit mondott, az Egyesült Államoknak arra kellene törekednie, hogy nem­zetközi intézmények közvetíté­sével intézze el a problémá­kat, a „közvetlen erőpróba” helyére állítson nemzetközi politikai apparátust., Az európai helyzetről szól­va kijelentette, hogy a fő probléma az európai függet­len nukleáris erő megteremté­se és a német kérdés. Ez utóbbit illetően azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy nincs itt az ideje „merész kezdeménye­zéseknek”. Ezzel kapcsolatban türelmesen kell tárgyalni és az európai biztonság ügyét össze kell kötni a leszerelés szélesebbkor^ problémájával — fejezte be beszédét Steven­son. ENSZ-jelentés a Kongónak nyújtott segélyről A Kongónak nyújtott ENSZ segélyprogram igazgatójának jelentése szerint az ország bel­ső viszályai komolyan akadá­lyozták az elmúlt esztendőben a program végrehajtását. A programról csütörtökön közzétett 149 oldalas jelentés beszámol arról, hogy 570 szak­értő. 800 középiskolai tanár és 400 nigériai rendőr működött közre a 17 millió dollár össze­gű segélyprogram keretében a kongói szakemberek kiképzé­sében. A tavalyi harcok során ösz- szesen hét ENSZ-alkalmazott vesztette életét és sok terület­ről vissza kellett vonni a szak­értőket. A jelenlegi biztonsági körülmények között kétséges, hogy az ENSZ fenn tudja tar­tani segélyprogramjának jelen­legi méreteit — állapítja meg jelentésében Osorio-Tafall, a segélyprogram mexikói igaz­gatója. Az érdemi vitán a sor As ENSZ 33-as különbizottságának üléséről Az ENSZ 33-as különbizott­ságának április 22-i üléséről, a TASZSZ jelentése megálla­pítja, hogv az említett ülésen kilenc ország képviselői fel­tették ki véleményüket: a Szovjetunió, Etiópia. Lengyel- ország. Mexikó. Olaszország. Anglia, Ausztria. Magyaror­szág, és az Egyesült Államok megbízottal. Fedorenko, a Szovjetunió képviselőié kijelentette. a különbizottság szerepét fontossá teszi az a tény. hosv most e bizottság munkája áll az ENSZ tevékenységének tenge­lyében. Ennek oka az. hoev a bizott­ság feladata megvizsgálni az ENSZ békefenntartó művele­teinek kérdését és intézkedé­seket kidolgozni e kérdés sza­bályozására. a világszervezet pénzügyi nehézségeinek kikü­szöbölésére. Ez a probléma el­kerülhetetlenül összefügg ma­gának a világszervezetnek a sorsával, azért keletkezett, mert egyes nyugati országok megszegték az ENSZ alapok­mányát — mondotta Fedoren­ko, A szovjet megbízott űfbfil le­szögezte azt az ENSZ alapok­mányán nyugvó saoviet állás­pontot. hogy csak a Biztonsá­gi Tanács hozhat olyan hatá­rozatot. amelynek értelmében fegyveresek erét alkalmaznak a béke fenntartására irányuló műveletekben. Ilyenformán csak a Biztonság) Tanács hozhatja létre az ENSZ fegyveres erőit. határoz­hatta meg ezen erők ösz- szetételet. felhasználásának irányelveit és csak a Eiztonsági Tanács hoz­hat ennek megfelelő pénzügyi határozatokat. Ha a Biztonsá- gj Tanács e határozatait helye­sen foglak végrehajtani, akkor a Szovjetunió hajlandó lesz pénzügyileg hozzájárulni az ENSZ-erők fenntartásához — tette hozzá Fedorenko. Wyzner lengyel megbízott hangsúlyozta, hogy az ENSZ fegyveres erőinek megalakítá­sakor a lövőben a szocialista országokból, a nyugati álla­mokból és a semleges orszá­gokból kell igénybe venni csa- oatteeteket e fegyveres erők­höz. Ugyanezt az elvet kell ér­vényesíteni az ENSZ-erők pa­rancsnokságának szempontjából is­összetétele Csatordav Károly magyar megbízott sürgette, bogy a bizottságban ne halogas­sák a kérdések megvitatá­sát. hanem kezd jék meg as érdemi vitát. Emlékeztette a küldötteket, hogy a bizottság előtt felevő problémák megoldásánál szi­gorúan az ENSZ alapokmá­nyából kell kiindulni. Az alap­okmány viszont a béke meg­őrzésének és fenntartásának fő feladatát a Biztonsági Ta­nács hatáskörébe utalja A nlvugaiti országok képvise­lői — az olasz, az angol és az amerikai, valamint az osztrák megbízott — ki jelentették, hogv a széleskörű nvílt megvi­tatás helyett szívesebben lát­nák a „magánkonzul tációkaf‘ — bizalmas megbeszéléseket stb. Más szavakkal e küldött­ségek az érd ami vita helyett szívesebbem látnák a kulisz- szák mögötti manővereket, ami csak megnehezítheti a meg­egyezést a bizottság előtt álló fontos kérdésekről. A kükmbiaottaág pénteken délelőtt folytatta munkáját Sikeres partizántevékeüsységg Dél-Vietnamit ei LeldUék a 223»ik ellenséges repülőt semmisített ellenséges gépek száma 333-ra emelkedett Miközben az Egyesült Ál­lamok folytatja kalózakcióit a VDK ellen, jelentések érkez­nek a dél-vietnami partizánok sorozatos bátor fegyverté­nyeiről. A félszabadító hadsereg egységei Da Nang-nál. a leg­nagyobb déivieínamt hadi- támaszpont közelében meg­támadták a kormánycsapatok állásait pergőtűz alá vették a kormánycsapatok egyik na­gyobb rádióállomását és fel­robbantottak egy vonatot A megtámadott dél-vietnami ala­kulatok támogatására ameri­kai helikoptereket vetettek be. A „Non-Stop offenzív®” új taktikájának jegyében ameri­kai és dél-vietnami repülőgé­pek csütörtökön éjszaka és pénteken reggel ismét kalóz támadást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területén. Az ameri­kai légierők ugyanis — a je­lentések szerint — áZ egyes támadásokról áttérnek a VDK ellen irányuló szüntelen ag­resszió módszerére, s repü­lőgépeik szinte ingajáratban támadják az északvietnami területet, A REUTER jelentése sze­rint az észak-vietnami légi­térbe behatolt repülőgépek pénteken a határtól mintegy 50 kilométerre északna bom­báztak és lőttek különféle épület-csoportokat Mint a hírügynökség írja, a gépek „katonai célpontokat keres­ve” töbhször „elzúgtak” az 1-es számú müút felett, de dolga végezett! énül voltak kény­telenek visszatérni dél-vietna­mi támaszpontjukra. A esütörtpk éjjeli berepülés során a vietnami néphadse­reg légvédelmi alakulatai le­lőttek egy repülőgépet Ezzel — a Vietnami Tájékoztató Iroda jelentése szerint — az 1964. augusztus 5-e óta meg­Magyar parlamenti küldöttség Jugoszláviában ^pintér 3átaán: A SZÁZAD NEVEZETES Szabó Mászió: bűnügyei Belgrad. A Kállai Gyula vezetésével Jugoszláviában tar­tózkodó magyar parlamenti és népfront-küldöttség látoga­tást tett Edvard Kardeljnél, a Jugoszláv Szövetségi Nem zetgyűlés elnökénél. Képűnkön: E. Kardelj (balról) és Kál­lai Gyula (jobbról a másodikja megbeszélések után (Teleióta — MTI Külföldi Képszolgálat) Elnökválasztás előtt Ausztriában A bécsi házfalaikon, a tinoE és stájerországi kerítéseken, egész Ausztriában mindenütt megjelentek mór a szocialis­táik vörös alapén fefhéy betű­vel és a Néppárt fehér alapé® zöld betűvel nyomtatott pla­kátjai. Május negyedik vasár­napján az urnákhoz járulnak a húsz wen felülj osztrák ál­lampolgárok, hogy megválasz- szák a nemrég elhunyt Schärf Köztetraasási elnök utódját. A választásra csak a kormány­koalíció két pártja állított je­löltet. A nyíltan nagynémet irányzatú és jobboldali néze­teket hangoztató Szabadság Pártnak nincs elnökjelölt je, az Osztrák Kommunista Párt pedig április elején tartott páTtkcnferenciá j án úgy dön­tött, hogy a Szocialista Párt jelöltjét támogatja. „A szo­cialisták és a kommunisták akcióegysége az a mag, amely köré a demokratikus erők az Újfasinmus ellen, a nemaetí szuverenitás, a bike megvédé- iőben tömörülhetnek” — ál­lapították meg a kommunis­ták pártkoníerencíájiskon. A két jelölt, akik közül vá­lasztani kell, dr. Alfons Gor- bach volt kancellár és Franz Az olaszliszkai csodarabbi és a pénzhamisítás 47. A detektívek, miután meg­állapították, hogy az említett Friedländer Sámuel a „csoda­rabbi” fia, először Olaszlisz- kán keresték a fiatalembert, de ott azt a tájékoztatási kapták, hogy a rabbi és a fia éppen Budapesten trtóz- kodnak, gyógykezeltetés cél­jából. így a detektívek visz- szautaztak a fővárosba. Az egyik szállodában megtalálták az apát és a fiát, s a csoda- rabbiságban hivő közvéle­mény legnagyobb megdöbbe­nésére, azonnal őrizetbe is vették őket. Váratlanul jött a letartóztatás, de sem a fiúnál, sem az apánál nem találtak egyetlen hamis bankót sem. A detektívek faggatni kezd­ték a fiatalembert, aki elő­ször még azt is letagadta, hogy a postáin járt. Azután szembesítették a postáskisasz- szonnyal, aki felismerte ben­ne azt a férfit aki a hamis egymillióst fel akarta nála adni. A „csodarabbi" szintén tagadott, sőt, zokogott, jelene­teket rendezett, s váltig azt hajtogatta, hogy ő semmiről nem tud semmit. A közvéle­mény tisztességesebbik része egyelőre nekik hitt, hiszen azon túl, Friedländer Sámuel egy hamis egymillióst akart feladni a postán — seínmi különösebb bizonyíték nem volt arra, hogy a pénzt Olasz- liszkán csinálták. A jobbol­dali lapok viszont ezt a kö­zönséges bűncselekményt már eleve politikai céljaikra igye­keztek felhasználni, s az első pillanattól kezdve árasztották cikkeikből az antiszemitiz­must. Napokig faggatták a két fe- tartóztatottat, amikor a fiú végül is vallani kezdett. E bűnügy eredeti iratai egy másik ügyhöz csatolva kerül­tek elő, ugyanis mint majd láthatjuk, az olaszliszkai pénzhamisítás szálai mesz- szebbre nyúlik... Ezekből az iratokból megállapítható, hogy a Friedlánder-fiú csak napok múltán mondta el a rendőr­ségen, hogy az egyik újpesti rokon, bizonyos Friedländer Frigyes, sok száz milliót he­lyezett neki kilátásba, ha megpróbálja értékesíteni a hamis milliósokat. A rokon egyébként megnyugtató sza­vak kíséretében adott át 22 darab egymilliós bankjegyet Sámuelnek, s amikor a rabbi fia megnézte a hamis egy­milliósokat, maga is azt ta- psztalta, hogy roppant ügyes hamisítványok. Mindezt beis­merte a fiú, de arra a kér­désre, hogy mennyit hozott belőlük forgalomba, azt vála­szolta, hogy semmit — Hol van a 22 darab egymillió koronás? — kérdez­ték a detektívek. — Hazaküldtem az öcsém­mel. A detektívek ismét vonat­ra ültök, de most már a meg­bilincselt „csodarabbival” és annak fiával utaztak le Olasz- liszkára. Percek alatt elter­jedt a •zsógben, hogy meg- . bilincselve hozták haza a „csodarabWr. Óriási felzúdu­lás támadit. Olyan nagy, hegy a detektívek mellé egy külön csendőrszakaszt vezényeltek ki, biztosításként. Ám a 22 hamis egymillióst sem a rabbi fiatalabbik fiánál, sem másutt nem találták meg. Frigyes, az öcs, azt vallotta, hogy amikor meghallotta ania és bátvia le­tartóztatását, kiment a teme­tőbe, és ott elégette mind a huszonkettőt, hogy semmiféle bűnjel ne maradjon. De hiá­ba keres ták a temetőben a nyomokat, ahol a fiatalabb Friedlander szerint legalább a pernyének meg kellett vol­na lennie, a detektívek sem­mit nem találtak. Most már Frigyest is letartóztatták. Rövidesen elhalgattak a la­pok az olaszliszkai pénzhami­sításról, csak néhány jobbol­dali lap eresztett meg egy­két cikket ezután is... 1925. szeptember 5-én azonban szenzációs fordulatot hozott a nyomozás. Az iratokból kitű­nően az történt, hogy a bör­tönben már egyébként is agyongyötört „csodarabbi” szemrehányást tett közben már letartóztatott rokonának, Friedländer Frigyesnek, hogy miért nem vall, mi ént nem tisztázza az ő szerepét a ha­misítások ügyében. Mint ezt a jegyzőkönyv tanúsítja, min­dez rendkívül színpadias gesztusok, jelenetek közepette zajlott le a kihallgatószobá- ban, Frit s sírva fakadt és vörögni kezdett a „csoda- -naP hogy okija fel öt esküie alól, amelyet a hami­sító társaság tagjainak tett, miszerint az ügyről semmit sem fog elárulni, — Ha feloldoz az eskü alól, őszinte vallomást teszek — mondta. A „csodarabbi" ekkor ki­küldte a szobából a detektí- veket, aztán ők ketten halkan néhány szót váltottak, majd amikor a detektívek is vissza­jöttek, Friedländer Frigyes ezeket mondotta: — A hamis milliósokat, kö­rülbelül 500 darabot, Wein­garten Jeromos textilkereske­dőtől kaptam, ö esketett meg arra, hogy soha semmiféle közelebbi adatot nem vallók be, s letagadom, honnan sze­reztem a hamis bankjegye­ket ... Több se kellett a detektí- veknek. hiszen Weingarten nevét már régóta nyilvántar­tották a budapesti rendőrség bűnügyi osztályán, mint ve­szélyes pénzhamisítóét, aki 1910-ben kezdett foglalkozni a „szakmával”. De hiába ve­tették Weingarten után ma­gukat a detektívek, a hírhedt pénzhamisító már megszökött a városból. Kiderült, hogy Weingarten álnéven folytatott textilkereskedést, és Fried­länder Frigyes mindkét ne­vét, az álnevet is, az igazit is, tudta. Csak később tudódott ki, hogy az eskü alól való feloldás tulajdonképpen egy célt szögiéit: azt hogy a „csodarabbi” és a rokon né­hány pillanatra bizalmas kettesben maradhasson. (folytatjuk,) Jonas bécsi polgármester. Ás osztrák politika ismerői szé­riái a két jelölt teljesen egyenlő eséllyel indul, nagyon valószínűnek látszik, hogy esetleg esek néhány eSer sza­vazat dönti el, ki lesz a kö­vetkező hat esztendőre az Osztrák Köztársaság elnöke. Ha a történelmi hagyo­mányt nézzük, a szocialisták­nak bizonyos előnyük van. 1945 óta Ausztriában mindig szociaHstopárú férfi ült a Habsburgok Burgjáhan, Má­ria Terézia egykori dolgozó­szobájában, a köztársasági el­nök hivatali helyiségben. Éppen ezért a választási jó­gák őr. Karl Renner, Theodor Kömer és dr. Adolf Schärf után bizonyos, nem túlságo­san nagy tötoblat-asélyt látnak a szocialista jelölt száméra, de eat az eaélytöbbletet sze­rintük csökkenti a kiválasz­tott jelölt személye. Franz Jónást ugyanis, bár a több mint másfél millió lakosú fővárosban rendkívül népsze­rű, közismert és szeretett sze­mély, vidéken szinte alig is­merik. A hatvanhat eszten­dős egy kori nyomd ás®, a leg­nagyobb bécsi mimiaókketrüjet, Floridsdorf volt képviselője. Tizennégy esffibendeje megsza­kítás run..—- Béce polgármes­tere: az osztrák főváros újjá­építésének és fejlesztésének munkakörében sokat alkotott, s ez tekintélyének alapja. Gorbachot azonban nem­csak Bécsiben, hanem az egész országiban nagyon jól isme­rik. Tiroli származású, dolgo­zott Karinthiában és Stáirr- ‘ országban,' 1933-ban Doh fuss óit állította a Stájerországi Hazafias Front, a hitlerfasisa- tákkal konkurráló nacionalis­ta és jobboldali szervezet élő­re. A választás előtti beitek kü­lönleges érdekessége, hogy az egymással ezúttal az urnák előtti küzdelemre készülő ií.oaaicióö partok vezetői a legjobb barátként szelepeinek majd a szónoki emelvényen, egész sor ünnepségen. Ápri­lis 27-én ünnepük a köztár­saság 20. születésnapját, má­jus 15-én az államszerződés 10. évfordulóját és ugyancsak májusban rendezik meg a bé­csi egyetem megalapításának 604). évfordulója űnntps. Április első napjaiban azonban már feltűntek a kér. párt sajtójában a választási propaganda élesebb megnyil­vánulásai. Amikor Klaus kancellár Jugoszláviában lárt. a néppárti sajtó hangsúlyozta, hogy a szocialista országokkal való kapcsolat elmélyítésében a Néppártnak van kezdemé­nyező szerepe. Ám amikor Péter János külügyminisztert üdvözölte, a szocialista sajtó, az Arbeiter Zeitung megírta: ,.A néppárti politikusok egy léig bizonyos tartózkodást tanúsítottak a keleti ootitiká- ba,r Oárdos Mikló«

Next

/
Thumbnails
Contents