Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

.

■ .............tv”*"*

7---—~é~»~ ----n.............. - ......'?-tXfT—r->-----•---------------------- ................................ • ■ • •

'

\

1965 április 95 péntek.

NÓGRÁB

3

A mindennapi lellek fedezete

Növekvő ísz építkezések

Scifc helyem előfordul més. hogy a szép szavak, a jól hangzó magyarázatok. a lövőt

í estege tő színes tervek özönében elvesznek az apró. hétköznapi tettek, ilyen helyeken

szavakban minden szénnek, megnyugtatónak látszik, a valóságban pedie svakért* jelentkeznek a Sóndók. az el mulasztott tennivalók okozta hiányosságok.

Eev termelőszövetkezeti tag fejtette ki igen megszívlelendőén. hogy az 6 elnökük mindent okosan, színesen megmagyaráz. Az ország gondtaíról, a szocialista mezőgazdaság előtt álló feladatokról hatásosan tud beszélni. ..valósággal egy miniszter felével gondolkodik”. Termelőszövetkezetük mindennapi életében mégis sok a fennakadás. Egyszer-eevszer a legegyszerűbb tennivalók megszervezése is akadályokba ütközik. Késnek a vezetéssel, sürgős, váratlan betakarítási. vá«v szállítási munkák esetén tanácstalanul állnak: nincs aki gyorsan, határozottan intézkedjék. Úgy áll a dolog: a szocializmus. az énülő kommunizmus jövőjét illetően mnoton bizonytalanság nálunk, tudják mit hoz a távolabbi jövő. de hegy év évén meglesz-e a tervezett munkaeavséa-órték éléi,,:-c a kívánt termssers'omé- nveket. esek n zárszámadáson derül ki, Ev közben ugyanis mindig közbejön valami e*et- lét-boflás. ami a tervek telte- 6í’Ásót bizonytalanná teszí.

Mindez természetesen nem jelenti azt. mintha nem volna szükség a 1ÖVŐ kéezeletdús nv ^tervezésére, hoev nincs szükség lelkesítő szavakra, hosv nem kell emelkedett harcon beszélni leiemről, lövőről. Nagvon fontosak az liven szavak. Csakho*v az liven beszedőkből nem maradhat ki az

sem. mit kell tennünk ma. a magunk őrhelyén azért, hógv e sok szén terv valóra Váljék.

A rernlv) pnmsz.tok például néhány éve még frázisnak tartották. ha a lövő Ígéreteiről beszélt nekik valaki. .Előbb bizonyítson a szocializmus”. — hapgozta+ötták. Talán a mai napig valamiféle ..csodát” várnának. ha a tanácselnök mce

nőm magyarázza nekik: a szo- cia! izmus nem épülhet fel tőlük függetlenül, csak azért, hoav maid őket is magához emelje. Mert a szocializmus építése óév történik, hogy többek között Regőly is nekifog és él az úf társadalmi rend adta lehetőségekkel. Fonódik, gyarapodik a többi községgel, várossal ee vetem ben, s ez h közös felemelkedés lelentl számukra Is az épülő szocializmust. S valóban, a lómódú. s mégis elmaradott viszonyok között élő falu népe nekilátott. Közös . erőből törpevízművet építettek, vizet vezettek a lakásokba, udvarokba, fürdőszobával látták el otthonaikat. A falu rendezetlen főutcáját csatornázták, a sivár faluképet parkaávokkal tették barátságosabbá. S a lázas munkában megteremtették reménvekre jogosító közös gazdaságukat is.

S ez a fontos. Azt megérteni hogy a 1ó politika, a ió irányelvek és célkitűzések csak a lehetőségei, adják meg. A célokat nem előd ismerni és hangoztatni, meg is kell valósítani őket, ötletek, a helyi viszonyok tó ismerete, kezdeményezés. határozott iée. felelősségtudat és bátorság kell hozzá. hosv ki-kí a masa területén életté formálta azt. amire az országos politika lehetőséget és segítséget ad. Nem elég csupán ismerni a lelkesítő elgondolásokat. az * fonton, mindenki tudja, mi az amit neki mindennap tennie kell azért, hoev az elgondolások valósággá váltanak. Hiába Ismeri a tsz-elnök a jó országos irányelveket, ha a naoi szánt^lhm«v vetési tervet nem tudja teljesíteni. Ha az apró részletteladótok fegyelmezett, gondos megvalósítása elmarad zűrzavar és bizonytalanság támad, s ilven esetekben nem csoda, ha frázisként hatnak a íövő. a boldogul fis útját tapogató szavak.

A szava,lm ok csak altkor van hitelük, s csak akkor lelkesítenek. ha ott sűrűsödik mögöttük a mindennapi tettek fedezete.

Kékesi Gyula

A pásztói járásban » megkezdték a termelőszövetkezeti ' építkezéseket. Az idén 14 millió 340 ezer forintot fordítanak a beruházásokra. Les- j nagyobb építkezés a palotási j öntözőtelep lesz. Emellett még számtalan más gazdasási épületet is építenek. Az építészek ! jelenleg a2 elmúlt évben el | nem készül* épületeket felezik be. Ezeknek az értéke mint- , egv 768 ezer forint, és olyan jelentős munkát foglal magában. mint Egyházaid engelegen a termelőszövetkezet majorjához vezető, mlníegv 560 méter külső villamos vezeték megépítése. A pásztói terme- lőszövptkezetpek egv 126 férőhelyes borjúnevelő építése, a káliéi termelőszövetkezetnek egv dohánvoajta építése. Csé- csén pedig eev 300 férőhelyes hizlalda építése. Az áthúzódó munkák jelentős erőket kötnek 1 le. ezért az építők iparkodnak | mielőbb befelezni, hocv az ; erőket telles egészében az ‘del | feladatok végrehajtására for- | díthnasák.

i A Tanácsi Építőipari Valla| lat jelentős feladatot vállalt, az í idén. Szurdokpüspökiben mar- i fárt. hidra glóbuszt építenek

j Félsőtoldon magiért és ee-'

víz.* ■' rolói. Szurdokod soökibeo az építkezésekét már mee is kezdték. Jelentős fn1ada+ot oldanék meg a nászjól termelőszövetkezetben Is, Itt Is építenek egv hidroslőbuízt,

A Tanácsi Építőipari Vállalat mellett a házi énftőbrigádokra Is naav feladat hárul Éppen ezért a buláki és palotás! házi építő brigádok egyesültek. A dolgozók létszáma 56 főre emelkedett. Uj technológiai felszereléseket 1« kaptak.

Az elmúlt évekhez viszonyítva a pásztói járásban 1» iavult a termelőszövetkezeti beruházások megvalósítása Legtöbb esetben az építkezés színhelyén vannak az építés* anyagok. Jól felkészült dolgozók végzik a munkát. Ami még eeves helvéken gátolla az előrehaladást, hocv némely termelőszövetkezetben kénnek a megrendelések visszaigazolásával.

'Tjclüclíz

£ndretfali)/ui

Z-, zen a napon az esö- i. felhők is elvonultak Entirejalva fölül

Egyik-másik emberről már a kisbabát is leklvánkozott. A község utcáján alig látni valakit. Az egyik dűlőből magányos traktor kiabál.

Előleget fizetnek a termelőszövetkezeti irodán.

A pénzes borítékok az egyik asztalon sorakoznak. Hárman is rendezgetik, mire jönnek a tagok minden készen álljon. Az elnök egy másik asztalnál ül. Az arcán gond felhőzik. Vj elnök, Papp Vencel.

Észreveszi, hogy csodálkozom, mert fanyarkásan elmosolyodik.

— Igen, itt vagyok — mondja, s megerősíti egyfejbólintással is.

Ez a mosoly, hang nem panasz. A hangulata ilyen az elnö<knek. Bár odakint harsán a tavasz, jogos ez a rossz hangulat. Papp Vencel edzett ember, próbálta ő már a termelőszövetkezetet, jóidéig képviselte az államhatalmat is. A szalmatercsi tanácstitkári székből került ide az elnöki székbe. Endrefal- vára hazajött. Idevalósi. Az emberek bizalma, vérei hívták haza. Az endrefalvi szövetkezeti gazdák megrendült bizalma őt tapogatja, tőle várják a szilárd, jó vezetést — amit éveken keresztül nélkülöztek.

Szétzilált gazdaság, elmaradt munkák, sok feladat várta. Nagy felelősség.

A legégetőbb tennivalókról

beszélgetünk.

— Az ősszel itt semmit sem szántottak fel. Ez a legnagyobb baj. Több mint hétszáz holdat kell megszántanunk ezen a tavaszon. Gép lenne elegendő, de ez az idő elmulasztja a reményeinket.

Nem mindig ilyen ám, mint most — int az ablak felé.

Ha lassan is, de szaporodnak a barázdák az endrefalvi határban. A változékony, esős idő ellenére is majd a felét elvégezték már a szántásnak a traktorok. Ma is három gép szánt, egy DT zabot vet. Nyolc fogatos vető- géppel a borsót vetik, négynégy fogat magtakarózik és boronái.

Jólesően sorolja ezeket az elnök. Egész beszélgetésünk alatt vissza-visszatér erre. S aki ismeri az endrefalvi termelőszövetkezet utóbbi egykét éves munkáját, nem csodálkozik az elnökön. Valamikor jóhírű szövetkezet volt ez. Tavaly azonban alig menekült meg a tönk szélétől. A jelenlegi helyzet sem kedvező egy cseppet sem, bizonyítja az is, Hogy minden a tavaszra marad. A munkák, az emberek szorgoskodása azonban a józan akarat felűlkere- kedését mutatja.

Sok mindent helyre kell hozni Enrefalván. EgyMül Papp Vencel nem tudja ezt megcsinálni. Ezért örül az elnök a kezdeti eredményeknek. A tagság állásfoglalása fejeződik ki a munkában.

— Az idén nem lesznek valami híres eredményeink — magyarázza. — A mezőgazdaságban egyetlen év alatt nem lehet megalapozott eredményeket produkálni. Sok itt a baj a vetésszerkezettel, az állatállománnyal. Nincs elegendő takarmány s a szarvasmarhák nagyobb része még mindig egyéni istállókban van.

lyen birtokot senki sem irigyel Papp Venceltől. , Meg is jegyzi, hogy nem fél attól, hogy valaki szemet vet az elnöki tisztségre. Az ilyen helyről szabadulni igyekszik mindenki. Nem így az új elnöki Pedig akadt olyan, aki megbiztatta: „Nem megy ez Vencel!” ö azonban mindig az ellenkezőjét hajtogatja. Persze segítség nélkül mit ér a szó7 Sokat vár Rubleczki Sándortól, az új agronómuntól, a főkönyvelőtől, a brigádvezetőktől. Nélkülük kevés lesz az ereje a vezetéshez, irányításhoz.

Közben megérkezik Kondorost Pál is. Tanácselnöknek titulálom — ami egyébként helyes —, de nevetve mondja, hogy már termelőszövetkezeti brigádvezető. Egyelőre elnök még.

— Remélem mihamarabb gondoskodnak az utódomról, mert ha megindulnak a nagyobb munkák engem csak sötétben lát a tanácsháza.

Kondorost Pál beszámol az elnöknek a tapasztalatairól. Az imént a majorban járt. A takarmány kitart valahogyan az újig. de nagyobb gond lesz átvészelni a következő telet. Számolgatnak. ötven hold pillangóst ki kellett szántani. Valamivel pótolni kell. Minden szabad talpalatnyi helyet takarmánnyal szeretnéMindannyiunk ügye

Gondolatok esz emberibb életről

Egyforma takaros kis házak. A tetőkön villanypózna. Az udvarokban tyúkok kapír- aálnak. A szobákban fényezett bútorok. Az épületsorok eleién nagyobb tábla: Cinka Panna utca. A Borsod megyei Hid- véaardó községben találtam ezt a cifiánvtelepülést. A férfiak a közeli Buda- es Cirmos- bánvára járnak dolgozni, s a szomszédos állami gazdaságba. Életkörülményeik rendezettek. Felnőtték. gyermekek egyaránt iól öltözöttek, s a nevük leírásán túl jól értenék a betűvetéshez. Többen tervezik. hogy a gyerekeket majd gimnáziumiba járatják.

Szinte esv egészen úi világ ez az ismert putrik. fölclbe- váit odúkhoz viszonyítva. Rendezett, emberi környezet. Pedig valamikor itt is osztoztak a cigányok az ismert sorsban: kéregetni jártak, időnként jött a fertőtlenítő, s az olló lenyisszantotta a fekete fürtöket. Beszélgettem erről velük, de hamar be kellett látnom.

hoev a téma kínos volt. Az emberek arca mintha azt mondta volna:

— Kíváncsi Idegen, ne bánts bennünket, ne kérdezd ezt a múltat.

Ám az nagyon érdekelt, hogyan lutottak ide. Legnagyobbrészt a maguk emberségéből. szorgalminkból, de ehhez mégis kellett valami. pontosabban valaki, aki felvillantotta előttük a nvugodt. emberi életfeltételeket. A község tanácstitkára úgymond nesztlzst csinált abból, hogv eltűnjenek a község széléhez ragadt putrik. kalibák, megszűnjön a csavargás, a kéregetés, a lét- bizonvtalan.ság. gyűlölködés. Azzal kezdte, .hogy összehívta az embereket, s megígérte: aki dolgozik, s komolyan veszi a munkát, az kap a községtől telket, s azt is kijárja, hoev az OTP kölcsönt fölvósítson az éoí'lkeaéshez. Hát fgv kezdődött. S ma szép utcasorokat látni Hídvéeardón. sokan összeházasodnak a községbeli- ekkel. s ígv evvre távolodik, oszlik az előítélet köde, mely

a kitaszítottságból, a n emlő rónak bevetni Kondorost erre tüzeli az elnököt.

— Ezt én is tudom, de ilyen tartási körülmények között elpazarolódlk a drága takarmány — lobban fel Papp Vencel. — Az az igazság, hogy ha rajta is feküdnék azon a takarmányon, akkor is vinnének belőle...

Nagyon szerencsétlen körülmények között vegetál az endrefalvai termelőszövetkezet állattenyésztése. Az elnöknek igaza van. Nagyon nehéz legyűrni az emberi gyarlóságot ilyen esetben, mikor a közös állatok mellett egy-egy háztáji jószág is az istállóban szénáz. Ezen kellene már segíteni, mert ez az áldatlan helyzet a rákfenéje az endrefalvi közös gazdaságnak. Tehet az elnök, vagy a vezetőség bármit, akármilyen szigorú intézkedéseket hozhatnak, ha a körülmények napról- napra szülik a kistulajdonosi kapzsiságot.

— Ehhez azonban pénz kellene, ami nincs — sóhajt az elnök.

Egyre többen jönnek felvenni a munkaegység előleget. Többnyire asszonyok. Nyugodtak, csendesek, Nincs miért hangoskodniuk. A kapásnövénynek területét elvállalták, a nádudvari módszer szerint. A háztáji bizottság kijelölte már a háztáji területeket is. Csak sikerüljön minél előbb felszántani, mert ettől függ, hogy mikor tudják kimérni.

z asszonyok felveszik az előleget. Jön egy idős ember is. A kedve már rózsás. Viccelődik az elnökékkel. Megszámolják a vénzt, elteszik. Nem sok az igaz, hiszen még alig lehet mire fizetni. Aki jön, aki megy; jókedvűen érkezik, s így távozik.

Tavaszodlk már Endrefalván?

Pádár András

dömségfoől származott. A cigánytelepülés annviban különbözik a régi falutól, hogy az rendezettebb, lehet hogy néhány év múlva a szellemi különbség is megszűnik, hiszen áz anyagi háttér rendezett és ez mindennek az alapja.

Nemrégen a megvei pártbizottság határozatot hozott az analfabétizmus felszámolására. Egy határozat önmagában csak Papír. Ez a határozat azonban társadalmi programot ad pártmunkásnak. pedagógusnak, diáknak és mindenkinek. Nem egyszerű. tennivalókat állít elénk ez a határozat. amit gyorsan meg kell oldani. Egy

elmaradt népréteg átnevezéséről van szó. Olyan emberekről. akiket a tudatlanságuk, sokszor babonás előítéletük

tart még kalodában és előítéletekből másutt Is akad.

A rétsági járási pártbizottságon beszélgettem a napokban az analfabétizmus felszámolásáról. Gondokat láttam az arcokon, amiből arra kellett következtetni — s később meg is erősítették —. nem könnyű téma. Valóban nem az. hiszen a járásban s annak sok községében még ma is úev élnek a cigánycsaládok, mint valamikor a Borsod mesvei Híd- végardőn a múltban: putrikban. heevbevált barlangokban. A munkaalkalom sem olyan nagy. Nyilvánvaló, hogv ísv. s Ilyen háttérből nem könnyű

evors sikerekre számítani az analfabétizmus felszámolásában. Először á biztonságos létfeltételek kellenek: elfogadható lakás, munkahely, anyagi ellátottság Ezek hílán bizony a tanulás háttérbe szorul.

Szátokra vezetett az utam a lárásl pártbizottságról. Kalcsó József iskolaigazgató sorolta el a helyi cigányok életét. Tizenöt család lakik a község mellett. Lakásaik főldbevájt odúk. vízért messzire járnak, a tsz kútlára. Többen belárnak dolgozni Vácra. a közeli ipari üzemekbe. Kalcsó József, s a többi pedagógus sokat fáradoznak azon. hogv elhintsék az érdeklődés mngvát a tanulás Iránt,. S fáradozásuk nem hiábavaló. Nógven tanulnak egyénileg és hárman iskolában, Az általános iskola nappali tagozatán tíz gyermek tanul. Sainos az első osztályt kétszer iáriák. Nincs, aki otthon foglalkozna velük. A cleánv asz- szonvok írástudatlanok, s a férfiak napközben távol vannak. A cigánytelepüléstől nem messze találunk eev gyógypedagógia) intézetet. Az iskola» igazgató. Kalcsó József kérte az, intézet, vezetőit: tegvék lehetővé hogv itt tanul iának a

cigányok. Elzárkóztak. Így

most, ha megiönnek a férfiak munkából, először hazagvalo- golnak, az egy kilométer,

maid vissza az iskolába, az űiabb egv kilométer, s innen haza az út ugyanolyan hosszú, tehát összesen három kilomé« tért tesznek meg azért, hosv értenként le tudjanak ülni az

iskolapadba. Fáradságos, terhes így a tanulás.

Érdeklődöm a tanácson: mit tesznek a cigányokért? Hét éve laknak itt cigányok, s életkörülményeik jóformán

alig-allg változtak. A községben van negyvennégy házhelv, s ha a nagyobbakat megosztanák. hatvanat tudnának szétosztani. Kérdezem a titkárt, az elnökhelyettest, mi az akadálya annak, hoev telekhez jussanak?

— Fizetni kell érte...

Tehát ezen múlik.

•

Nemrégen született eev rendelkezés. amely szerint telekhez lehet juttatni a cigánycsaládokat. olyanokat, akik állandó munkahellyel rendelkeznek. biztosítanak a házépítéshez tízezer forintot, építőanyagot stb. A Salgótarjáni Városi Tanács komolyan veszi ezt a rendeletet. Közismert, hoav a városban komolv gondok vannak: elavult, régi, kicsiny, egymáshoz ragasztott házakban, putrikban laknak a cigányok.

Felkeresték a cigánycsaládokat. beszéltek velük, s lónéhá- nvan már az idén hozzák ~«de- nek az épí’ikezésihez. Térítői nélkül kapnák telkeket a város különböző pontjain amit később megválthatnak, s a tanács segíti abban is, hogy jusson számukra építőanyag, szakemberek irányítsák az építkezéseket.

A pártbizottság határozata, s

annak megvalósítása nem

könnvű. Nemcsak a pedagógus, a cigányt tanítani vállaló diák, a szervező pártmunkás olvashat maga számára feladatokat. Az analfabétizmus felszámolása sokkal összetettebb, szerteágazóbb. Megoldásra receptet adni nem lehet. A Híd- végandói példa azonban követendő az is. am" a Salgótarjáni Városi Tanács tesz. az is, amit a szátoki Iskolaigazgató;

Gulyás Ernő

A tavaszi politechnikai óra szünetében Balassagyarmaton