Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

19Ru. ,4pr?Tís 5*5. esSTőrfoS? " Nflo n 4 r> \ 5 Bulgária rohamos fejlődése A szocializmust építő Bul- kilowattról 9000 millióra emel­eárla a régebbi elmaradott or- kedett az enegrla termelés, szagból fejlett ipari-mezőgaz- Széntermelésük 1964-ben több ünsági ország lelt. A bolgár mint 25,5 millió tonna volt nép teljesen új Iparágakat tó- az 1939-es két millió tonnával romtett. feltárta a föld kin- szemben. Nagy mennyiségben cselt) és óriásll fejlődött a bányásznak ólmot, cinket, re­bányászat. Főleg a szén- és ércbányászat. Erre alapoz­ták a modern fém- cs vas­kohászatot. ÜJ ipari üzemek százai le­gel, s hatalmas kohászati kombinátok épültek, Plovdiv mellett ólom-cink kombinát, Plrdop környékén rézkombi­nát, működik már a Kreml­A Kremikovci Fémkombinát A KGST egyezmény alapján nagy szériában készülnek elektromos targoncák ,• xggmsmgm ­A festői szépségű Nyeszeber sültek, szocialista városok ültek, vízi1 és hőerőmű ndszerük harmincszoros ennyiségű energiát szölgál- t a felszabadulás előtti őkhöz mérten. Parasztsá- ik a világon másodikként remtette meg a nagyüzemi ocialista mezőgazdaságot, elynek primőr termékeit írőpaszerte ismerik. Az ipar és mezőgazdaság jlesztésének az energia az Rója. Bulgáriában 1964-re az 139-ben termelt 266 millió kövei Kohászati Művek első lépcsője. A vas és színesfémkohászat lehetőséget adott a gépgyár­tás gyorsütemű fejlesztésére. Ma már Bulgáriában több száz féle modern gépet gyár­tanak. Közöttük számos szer­számgép típust, elektromoto­rokat, melyek nálunk is is­mertek. Továbbá szőlészeti traktorokat, transzformátoro­kat és még sok egyebet. Gép­gyártásuk egyharmada ex­portra kerül és jó hírnevük van a külföldi piacokon. Nehéz-vegyipatuk fontos ipari alapanyagokat készít: műt rá svát a mezöaazdasáenak. olaj vegyészeti termékeke t, anllfestékeket. kénsavat, gyógyszeralapanyagokai stb. A Burgasz melletti nyers- olajvegyészeli kombinát évi két millió tonna nyersolajat, nagymennyiségű olajderivá- tumot és vegyszert dolgoz fel. Kalctnált szóda termelésük nyolcadik a világon. Növekvő mennyiségben gyártanak mosógépeket, hűtő­szekrényeket, rádiót, televíziót. Több tucat új textilüzem épült, új üveg és porcelángyá­rak, mechanlzáJt clpőüzernek, MsataJosárugydrak. Ha,tejiparuk ma már lízezerlonnás ten­gerjáró hajókat is épít.. 1939-ben az ország egész Temelésében az Ipar részará­nya alig 25 százalék volt, ma már több mint nyolcvan szá­zalék, t izenhét szerese az 1939-esnek. Ezalatt a mező­gazdaság szintén sokat fejlő­dött, s ez rendkívül íoníos, mert Bulgáriában nem volt nagybirtok. A kisparcellás gazdálkodás paciig műtrágya és kierjedt öntözőberendezé­sek nélkül alacsonv termék- hozamú volt. Ma már több mint egymil­lió hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, nagymennyiségű műtrágyát használnak fel a teljesen szövetkezeti útra tért bolgár mezőgazdaságban. Egész mezőgazdaságukat 980 gazdaságban egyesítették és egy-egy átlagosan 4000 hek táron gazdálkodik. Több mint 60 000 traktor, 12 000 gabona- kombájn, ugyanannyi teherau­tó, soktízezer egyéb, különfé­le mezőgazdasági gép segíti a nagyüzemi, modern agro­technikai módszerek alkal­mazását. Megnőtt a hektáronkénti terméshozam gabonából, gya­potból, burgonyából, zöldség- és gyümölcs termelésük nem­csak bőségesen kielégíti a hazai igényeket, hanem egyre nagyobb mennyiségben kerül exportra is. Bulgária európai viszonylatban az elsők között foglal helyet a híres keleti dohányok, zöldségfélék, gyü­mölcs exportjában. Paradi­csomtermelésük tizennégysze- resére növekedett, több mint 220 000 tonnát exportálnak évente. Rózsaolajuk változat­lanul nagyon keresett cikk. egyik legnagyobb vevőjük Franciaország. Primőr ter­mékeiket egész repülőflotta szállítja szerte Európába. Ezek a számok és adatok bőségesen bizonyítják, mi­lyen hatalmas utat tett meg két évtized alatt a baráti Bul­gária. És mindehhez szorosan hozzátartozik a bolgár nép nagymértékű kulturális, s szociális felmelkedése, amely lépést tart a gazdaság üte­mével. Máté Béla Uj film A tizedes meg a többiek Kedves. mulatságos, ties, tartalmas filmvigjátek. A tizedes meg a többiek a második világháború — szá­munkra — végnapjaiban jál- s~ Közeledik már a fel­szabadulás, a béke. amikor többeszlendös szenvedés ér majd véget. A film főszerep­lői türelmetlenül várják ezt a pillanatot, meri a nácik-nyi- lasok oldalán harcolni amúgy sincs semmi hajlandóságuk s egyébként is legfőbb kívánsá­guk, hogy életben maradja­nak. Szöknek, furfangosan kibújnak az ellenőrzés alól, hogy átmentsék végre magu­kat a békés új világba. R: a történet bővelkedik kalandos-mulatságos fordula­tokban. Hőseink úgy járnak- kclnek •a frontvonal közelé­ben, hogy mindig akad vala­mi megijednivalójuk, ha egyéb nem. hát a saját ár­nyékuk. Egyszer ez. másszor az tör rájuk, m4r-már úgy Játszik; nem érik meg a fel­szabadulást. s akkor mégis kivágják magukat a szorult helyzetből, rendszerint va­lami nagyon kézenfekvő, vol­taképp együgyű s ezért igen mulatságos módon. Ilyenformán Dobozy Imre írónak és Keleti Márton ren­dezőnek nagyon jól jellem­zett, épkézláb megformált alakokat kellett elénk állíta­nia. Leginkább a főhős, a ti­zedes marad emlékezetes, Sinkovics Imre áradó hvm-orú alakításában. Ez a tizedes aszfaltrólmetszett pesti va­gány, csavaros észjárású, öt­letekben kifogy halai an, af­féle modern ludasmatyi. Ró­la még beszélnünk kell; lás­suk azonban előbb a társait, at többieket. Egy inas: Major Tamás játssza. Az étikét máza lassacskán pattog le. róla. Kü­lönös figura: görbetükör, gaz­dáinak rossz tulajdonságai tükröződnek benne végtelenül gúnyosan. Azután egy zászlós: Darvas Iván. Ö is megváltozik. Ele­inte reményvesztett, kiútta- lan, mert sosem ismerte a helyes utat. A többiek össze­tartozása magával ragadja, lelkesen vesz részt kaland­jaikban, s talán belsőleg is lassan közéjük áll. Két be­ijedt lógós, Kozák László és Szabó Gyula, két ostoba SS- tiszt, az egyik nagyevő Már­kus László; a másik engedel­mes-buta: Horváth Tivadar. Egl sebesült orosz: Cs. Né­meth Lajos. Egy keretlegény: Bánhidy László. Szökevényva­dász nyilas: Ungvári László. És egy szökevény, volt poli­tikai fogoly, aki azt hiszi hogy a felszabadító csapatok kifejezetten az ö kedvéért jönnek: Pálos György. Zay I,ászló Egjjr minden ki ért — mindenki egyért Nincs izgalmasabb dolog, érezzük, de az illetőnek sokat mint Ismerősként viszontlát- jelent egy öl fa, havonta száz ni azokat az embereket, akik forinttal több.. .” pár évvel ezelőtt még botla- Nemcsak a szociális és kul­doztak a társas éleiben és lurális alapból fizethető jut­nom tudtak másra gondolni, tatásokkal vannak így a ter­mini sokszor kicsinyes, önös melöszövetkezeti tagok, ha- érdckelkre. Evről-évre több nem olyan' esetben is. amikor tétovaságot hagynak maguk közvetlenül a pénztárcájukba mögött, s egyszeresek úgy kell nyúlniok. Az ilyesmiben tűnik, nem is ők voltak azok, főként az asszonyok jelesked- akik az egyéni gazdálkodás nek. Vannak helyek, ahol erkölcse szerint akartak él- szokásba vették a betegláto- ni a közösben is. Emlékszem, gatást. Ha a munkacsapat va- hogy egyik termelőszövetke- lamolyik tagja ágyban fekvő. zelbcn annak Idején majdnem felborult a rend, mert néhá­asszonyok felváltva láto­gatják meg. segítenek a ház­nyan már kora reggel felön- körül, a gyerekek ellátásában. tőitek a garatra, s míg az el­nöki beszámoló tartott, állan­dóan közbekiabáltak. Nem akarták megszavazni a kis­gyermekes asszonyok idény- napközijének költségeit, a tanulmányi ösztöndíjat, sőt még az öregek szociális se­gélyét sem. attól való félel­mükben, hagy ez a kiosztható jövedelmet csorbítja. Egyik termelőszövetkezetünk­ben például két hónapon át végezték el a társnőjükre ju­tó munkát a munkacsapat tagjai. Amíg az illető fel nem gyógyult. Néhány hete, egy közgyűlési vacsorán mellém ült valaki. Később vettem észre, hogy vak. Még a fronton érte szi­lánk a szemét. Negyvenegy­Ugyanazok az emberek, nehány éves lehetett. Derűsen akik a felszabadulás előtt ma- és szívesen beszélt. Elmondta. gától értetődőnek tartották, a kölcsönfogatért robottal fi­zetni, ma természetesnek ve­szik. hogy a rászorulókat a közös segítse, hogy a betege­mjlyen nehezen szokta meg azt a tudatot, hogy ezután semmit nem lát. Amíg a szü­lei éltek, mindent megtettek, amit lehetett, s nem érezte két, szülőnőket, sokgyermeke- magát magányosnak. Amikor seket a tsz támogassa meghaltak, bérbeadta az öt A kaláka egyes vidékeken hold örökségét. A bérletdíjat ugyan szokás volt, de többnyi- rendesen megkapta, de ezen- re hasonló körülmények kö- kívül nemigen törődtek vele. Ahogy a termelőszövetkezeti szervezés kezdődött, kétségbe­esett. Hogyan él meg ezután? Amikor már nem bírta tovább a bizonytalanságot,, szólt, a zött élők segítették egymást. A módosabbak soha nem fogtak össze a szegények gyá- molitására. Már tavaly is, idén »s, hány közgyűlésen telték fel szomszédjának, a kérdést: adjunk-e ennyi, meg ennyi segélyt ennek, vagy annak a rászorulónak? Ki van mellette? Mindenki. Ellene? Senki. Olyan esetet ugyancsak hallottam, amikor érdeklődje meg. mi lesz vele? Megnyug­tatták) kap föld járadékot, háztájit és segélyt. Azóta egy holdját minden évben fel­szántják, bevetik kukoricá­val. letörni maga jár. és azért szólaltak fel, hogy vala- mindig akad, aki elkíséri, ki többet kapjon, mint Tud zsákot foltozni, • burgo­amennyit eredetileg javasol­tak neki, mert nagyobb se­gítségre szorul. nyát válogatni, sokmindent Így munkaegységet is sze­rez. És most karácsonyra rá­Sok termelőszövetkezetben diót kapott a termelőszövetke- ma mór olyan természetes az zet nőbizottsógátói. Ide, a köz­ilyesmi, mint a napsütés, ha gyűlési vacsorára is úgy ép­felhőtlen az ég. Az embersé- kezeit, hogy elmentek érte, gesebb életviszonyok között élők emberségesebbek lettek s idéklsérték. A példákból egymáshoz. Jobban átérzik több gyűlik össze ember egy erejefogyott öreg sorsát, mint hogy ők is közös összefogásra, ha ma­guk megöregszenek. Hányszor hallottam ezt: „Mi meg sem évről-évrd jegyzetfü­zetemben. Csak néhányat régen. Tudják, mondtam el azok közül, ame- számíthatnak a lyek sok helyen már erőseb­bek az írott közösségi törvé­nyeknél. Szemes Piroska Az ország legnagyobb ekéje Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon volt egy olyan eke. amely a nap min­den órájában igen sok láto­gatót vonzott. Különlegessé­ge: a maga nemében a Gondos előrelátással A pillangós takarmányok pótlásáról Ezekben a tavaszi napok­ban nagyon fontos teendő, hogy a szakemberek felül­vizsgálják a pillangós terüle­teket, s megállapítsák, mi­lyen kórt tett a lucernában, a lóherében a mezei pocok. A felülvizsgálatnál gondol­ni kell arra, hogy ne marad­jon olyan terülő;, amely nem ad majd kielégítő termést, ée ne szántsanak kJ. olyan te­rületiről takarmányt, amely­ről esetleg elfogadható ter­mést takarítanak be. Az el­bírálásnál figyelembe kell venni, hogy a lucerna lassan sarjad, növekedése viszont gyorsabb, mint a vörösheréé. Azokról a táblákról, amely­nek 50 százalékán a takar­mánynövény „beállottsóga” jó, nem kell kiszántani a pillangósokat. Az első kaszá­lás után, a betakarított ter­més Ismerélóben a szakembe­rek már pontosabban megha­nagyobb az egész országban. Az óriás-eke súlya csekély 14 tonna, s vontatásához 2, kötöttebb talajon 3 Sz—100- as, azaz kereken 100 lóerős leg- traktor kell. Mozgatása így ___tekintélyes mennyiségű üzem­anyagot igényel, mégsem ne­vezhet „drága” gépnek, mi­vel teljesítményét tekintve is valóságos rekordernek szá­mít. Az eke általában baráz­dát húz, nevezzük tehát ba­rázdának azt a medernek is széles árkot, amit ez az óri­t ározhatják a takarmánynö­vény „sorsát”. Az elpusztult piliangósta- karmányok pótlására igen kedvező lehetőség kínálkozik borsós lucerna vetésével. A lucernát a borsóra kereszt irányba vetjük. Fontos, hogy a borsó a szokásosnál vala­mivel mélyebbre, hét-nyolc centiméterre, jól elmunkált talajba kerüljön, s a lucerna vetése ne húzódjon el soká­ig. A mélyebben csírázó és még nem túl fejlett borsóban ugyanis a lucerna vetésével nem teszünk kárt. Sőt, a vetőgépek csoroszlyái könnyű fogashoz hasonlóan porha- nyítják a talajt. Ezenkívül a borsó csökkenti a gyomoep- dás méltókét, mert a fiatal lucernánál jobban árnyékol­ja a talajt, s így a gyomnö­vények nem tudnak úgy fej­lődni, mint a tiszta vetésű lucernában. A borsóval vetett lucerna lényegesen erősebben fejlődik. magasabb növésű lesz és kaszálás u;án is gyor­sabban sarjad, mint ha tisz­tán vetették volna. A hiányzó takarmány pót­lásának másik jól bevált módszere a zöldborsó-szalma felhasználása. Azokban a ter­melőszövetkezetekben, ahol nagyobb területen termelnek étkzési borsót, érdemes a hü­velyekből megszabadított bor- . sószárait hideglevegő« szárí­tási módszerrel szénává szá­rítani s kazlakba rakni a té­li időszakra. Ugyancsak a pillangós ta­karmányok pótlására szolgál­nak a különböző tavaszi ke­verékek, a borsós napraforgó, a napraforgós csalamádé, és az édes szudáni cirokfű is. Barlai Gábor ás mélyít. Ennek a „baráz­dának” a mélysége 1.20 mé­ter, fenékszélessége 60 centi­méter. két pari ja között pe­dig 5.5-6 méter a távolság. Az őriás-eke munkája nyo­mán órárkér.t 1200 méternyi hosszúságban készül el az ilyen árok. Ez annyit jelent., hogy ugyancsak óránként 3600 köbméter földet mozgat, meg. Ebből pedig könnyén ki lehet számítani, hegy a eén 3500—4000 szorgalmasán dol­gozó kubikus munkáját he­lyettesíti. Most már csak az a kér­dés, hogy hol van szükség ilyen hatalmas barázdára? Nyilvánvalóan nem a szán­tóföldeken. Az óriás-ekével a káros belvizek levezetésére és a hasznos öntözővíz továbbí­tására szolgáló csatornákat építenek. Az eke a Vízgépé­szeti Vállalat egyik legíttabb és legsikerültebb alkotása. ..........„niitmiiiiiMiiimi!......MiiiHiiiiiiHiiHiiiHÍiiiiiiiiiiiiiiiiiinimiiiiimiiiiiiiiimimiMiiwiiiiniiimmmiiiiiiiiiTiimnmiiiimniiMiirmmmmiitmnimiiimnBiiniiiiaiiiiirtiiniimmiiiiiiiiTniiiiiiiiiiimimmimiMimHnMMwtiiiHiiiiiiiiiiiHiMmimimiiiwntminMMiMiiirimii'......... É ljen május 1.9 a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! '•imimtiimiumimitMt*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents