Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
4 fmínt m WÍS. Swifs Ä As indulat bajt okos A szocialista társadalom Ragyogó színek Madarat tolláról, embert barátjáról. Bölcsességet, tapasztalatot, pontos megfigyelést fejez ki a nép ezzel a közismert, -állandósult szókapcsolattal. A madár mindig megkeresi a hozzáillő párját. A fecske nem barátkozik a vadgalambbal. így van ez az egyszerű embereik mindennapi barátságában is. Igazságot fejez ki a bevezető közmondás. Valóban szinte találkozás előtt megismerjük azt, akinek barátait korábban megismertük. Idézzünk fel ma néhányat népünk közmondásai közül! Ezek a színes ragyogó fordulatok mindig üdítő színfoltot jelentenek a bizony gyakran nagyon is elkoptatott nyelvi szürkeségben. Holnap húsvéthétfő. Meg- iocsoljuk leányainkat, asszonyainkat. Ezzel tulajdonképpen sok ezeréves, pogánykor- ban született férfi-kötelességünknek teszünk eleget. Asz- szonyainkban is a természet, az élet újjászületését üdvözöljük, köszöntjük. Most tehát — immáron megnövekedett „pogány öntudattal” — végezzük el az ősi áldozat modem locsolóvizes szertartását, s mellékesen figyeljük meg, ilyen általánossá vált szép népszokás gyakorlása közben is igaz-e vajon a következő közmondás: Ahány ház, annyi szokás. Egyedül dönteni nem tudok, de egy másik közmondás ezt vallja: Több szem többet lát. A hangulat minden bizonnyal jó lesz, hiszen nálunk csak szőlőből készül a bor, s egy harmadik közmondás ezt hirdeti: Jó bornak nem kell cégér. Még mindig nem fogytunk ám ki ezekből a ragyogó nyelvi fordulatokból! Ha hímestoj ássál kínálnak, ne szabadkozzunk, mert Nincsen olyan rakott szekér, mire még egy villa nem fér. Amikor pedig nagyon emelkedett lesz a hangulat, gondoljunk arra, hogy Könnyű Katót táncba vinni. De a pálinkát és a bort ne keverjék, mert Késő bánat, eb gondolat. S kedden újra dolgozni kell! A tabletta, meg a homlokra tett vizesruha, sőt még a kor- helyleves is. csak Eső után köpönyeg. Arra pedig a világért se gondoljon senki, hogy a szürkeségben Kutyharapást kutya szőrivel! (A közmondásokat kiemelés céljából mondat közben is nagybetűvel kezdtem.) Természetesen az élő beszédben nem kívánatos eny- nyi közmondást összehalmozni, de mai cikkem témája, tárgya ezt talán megbocsát- hatóvá teszi. A közmondások is „megmerevedett” állandósult szókapcsolatok. Annál is inkább, mert általában kivételt nem ismerő ténymegállapítások, ítéletek. A természetes beszédhelyzetben mégis indokolt esetben ez a merevség, kötöttség feloldható. Persze nem úgy, ahogyan egyik diákom tette, aki József Attila Csoszogj bácsijáról írva ezt az „öszvér — közmondást” alkotta: Hamar munkának híg a leve. Azt akarta írni, hogy Csoszogi bácsi, az öreg suszter, pontosan, alaposan megfoltozza az ócska cipőket, nem csapja össze, mert Hamar munka ritkán jó. De agyában felrémlett valahonnan a tudatmező széléről egy másik közmondás is, az Olcsó húsnak híg a leve. Ez a szellemi rövidzárlat szülte a Hamar munkának híg a leve nevetséges szerkezetét. Ajánlatos tehát kerülnünk az ilyenféle „alkotást”, inkább használjuk a kicsiszolódott t állandósult szókapcsolatokat. Csak nagy figyelemmel, élesen és pontosan működő logikával, biztos nyelvi érzékkel vállalkozzunk közmondások átfogalmazáséra! íróink, költőink természetesen a szókapcsolatok igazén alkotó jellegű átfogalmazására is képesek. Azé a madár, aki megfogja — tartja a nép, Arany János ezt egyik versében így fogalmazza át: „Nem azé a madár, aki elszalasztja” A kutyharapást eb szőrével közmondást, a ki van terítve (halott) és töri magát (igyekszik) szólást így fogalmazza meg egy súlyos politikai mondanivalót kifejező mondatban József Attila: „Inkább segít a kutya szőre a teríthető betegen, semhogy magát miértünk törje, aki sorsunktól idegen.” Tóth Imre fejlődésének törvényszerű jelensége, hogy a bűncselekmények száma és súlya fokozatosan csökken. Politikai üggyel — például — napjainkban már alig találkozunk; úgyszintén apadóban a közlekedési ügyek korábbá áradata. A javulás azonban nem egyöntetű, s korántsem örvendetesen gyors a könnyű é« súlyos testi sértések számának- alakulását tekintve. A bűnözés megelőzésével és a bűnüldözéssel foglalkozó szervek esztendőnél hosz- szabb ideje nemcsak a testi sértések indítékait, elkövetőik személyiségét de az elkövetés helyét is behatóan vizsgálják. E munka jelentőségét jobban megértjük, ha tudjuk, hogy íél évtized átlagában a testi sértések több mint háromnegyed részben súlyosak — azaz nyolc napom túl gyógyulok — voltak. Ide tartoznak természetesen a soha jóvá nem tehető bántalmazások is, mint például a szem kiütése. A testi sértés tipikusan férfi-bűncselekmény. Áz elkövetők alig egyötöde nő. A bűntett jellegéből eredően elenyészően csekély a hatvan évnél idősebb elkövetők száma, viszont igen magas a húsz és negyven életév kö- zöttieké. A hivatalos és társadalmi szervek megelőző tevékenységének hatékonyságát dicséri, hogy a fiatalkorú elkövetők százalékos aránya esztendőről esztendőre csökken. Sajnálatosan sokan követnek el . testi sértést a húsz és harminc év közöttiek soraiból. Ez a tény csak akkor érthetetlen, ha nem vizsgáljuk az említettek műveltségi fokát családi körülményeit Máskülönben a szocialista nevelés, iskolázás eredményeségében volnánk kénytelenek kételkedni. Jeles kri- minalistánk, dr. Vágott János egyik tanulmányában megfejti ezt a talányt. A testi sértést elkövetők igen nagy hányada — magyarázza — különböző okok, példáid rossz családi körülmények miatt csak néhány osztályt járt. így velük kapcsolatban nem érvényesülhetett a szocialista nevelés jellemformáló hatása. Az erős erkölcsi alapot nékü- löző emberen pedig mihamar úrrá lesz a harag, a bosszúvágy. Az alkohol a testi sértések számának alakulásánál is érezteti átkos hatását, főként a tizenkilenc-h uszonnégy év közöttiek körében. A szesz hatása alatt elkövetett testi sértések vádlottjai az összes esetek több mint egybarma- dában ebből a csoportból kerülnek ki. Figyelemre méltó, hogy a sértettek igen nagy százaléka is ittas volt a sérelmére elkövetett bűncselekmény idején. A magyarázat roppant egyszerű: a részeg emfber gyakran kötekedő, erőszakos viselkedésével gerjeszt másokat haragra. A szerel emfél tés mellett szerepel a testi sértések indítékai között — főleg nagyobb, de kedvezőtlen lakásviszonyú településeken — a kényszerű összezártság. Megyénkre, főként a salgótarjáni járásra egy másik: a hírvágyból fakadó indíték a. jellemző. Tipikus példája a tőkés eredetű, kispolgári világszemlélet közösségre, egyénre káros hatásának. A salgótarjáni jáársiból nem kevesen kerülnek a bíróság elé azért, mivel szomszédjukkal egy-két négyszögölnyi kertdarabkán összevesztek, összeverekedtek. Ezek az elkövetők a néhány kapavágásinyi földterület birtoklását fölébe helyezik az emberi méltóságnak, az emberi személyiség sérthetetlensége magasztos eszméjének. A tetüegességre természetesen nemcsak a kertben, de a kocsmában — vagy annak közelében — is gyakran sor kerül. A kocsma szó használata jelen esetben tökéletsen egyértelmű! Színvonalas vendéglő, éttermek minimális számban szerepelnek a bűnügyi statisztikában. Nemcsak azért, mivel ezek száma egyelőre kisebb az italboltokénál, talponállókénál, de főként azért, mivel az előbbiek kulturáltsága szinte elfojtja az alantas indulatokat. Ezekben a vendéglátóipar dolgozói is könnyebben ellenőrizhetik, nem fogyaszt-e a már ittas vendég még több alkoholt. Az indítékok és az elkövetési helyék ismerete, a társadalmi és a hivatalos szerveknek valóságos arzenált nyit a testi sértések megelőzéséért folytatott küzdelemben. Az iskoláztatás, majd a fiataloknak a munkahelyen történő nevelése — ha szabad így mondanunk: — hosszútávú feladat. Más vonatkozásban hamarabb is lehet eredményt elérni. Részint azoknak a vendéglátóipart alkalmazottaknak megfegyelrrtezésével, akik nyakló nélkül szolgáinak ki ittas vendéget; részint a köpködőnek nem alaptalanul nevezett talponállók mielőbbi megszüntetésével. Mind az állami, mind a szövetkezeti vendéglátóipar pénzügyi szakemberei megmondhatják:: a korszerűsítéshez több kell a semmibe sem kerülő jóakaratból és leleményből, naint pénzből. A családi viszályból, telekhatár vitából eredő testi sértések tömegét előzhetnék meg — elsősorban a falvakban. ahol gyakorlatilag mindenki mindenkit ismer — a tanács vb. vezetők, a nőtanács és a hazafias népfront aktivistái, a rendőrségi körzeti megbízottak. A rátermett rendőrségi körzeti megbízott, közhasználatú rövidítéssel : fcmb, a szó legkomolyabb értelmében közéleti ember. Szavának, véleményének súlya van; tanácsát megfontolják a körzetében élők. Ha az intelem elhangzásakor a figyelmeztetett férj és feleség, vagy két szomszéd a kmb szavát a magánéletbe beavatkozásnak véli is — a falu népe semmi esetre sem tekinti annak. Akad tombs, aki úgy gondolja, hogy családi perpatvart elcsitítani törvény- sértő viselkedés lenne részéről. Ez az álláspont — amint erről a műveltebb rendőri vezetők nemritkán felvilágosítják beosztottaikat — téves. A közrend érdekében tapintatosan. kulturáltan szót emelni sosem törvénysértő. Érdemes, s nem is nehéz megkülönböztetett figyelemmel kísérni a heves természetűek, vagy éppen a testi sértés miatt korábban már megbüntetettek viselkedését. Á testi Sértés miatt vádlottként bíróság elé kerülőknek körülbelül ötödé visszaeső; tehát olyan ember, akinél a káéi- lott büntetés nem bizonyult eléggé hatékonynak. A társadalomra mind e könnyű, mind súlyos testi sértés veszélye igen nagy. A fájdalom, az esetleg gyógyfthartatflan sérülés hátránya elsősorban az egyént sújtja. A munkából történő kiesés — a gyógykezelési, ápolási költségeken túl is — a társadalmat. Hinnék jobb megértetéséhez talán elég emlékeztetnünk arra, hogy Salgótarjáni Acélárugyárban ez év első negyedévbe« az egy munkásra eső termeftési érték napi ezer- rt égy.százhuszonegy forint volt. A nagyfokú társadalmi veszély miaítt a salgótarjáni járási ügyészség a könnyű testi sértések ügyében is átveszi a vád képviseletét; s a per során — a szocialista humanizmus és a törvényesség szem előtt tartása mellet — szigorú büntetés kiszabását kéri. Nemcsak azért teszi ezt, mert gyakran csupán a kiszámíthatatlan szerencsének köszönhető, hogy a könnyű testi sértésből nem lett súlyos. Teszi arra a meggondolásra támaszkodva is, hogy erőszakos emberek megjavításához erélyes eszközök szükségesek. Megszerezte az ügyészségek azok, amelyek — hasonlóan a rendőrséghez — népszerű* mindenkihez szóló jogpropaganda előadásokát rendeznek. Ezek természetesen csak akkor érhetik el céljukat, ha azok hallgatják meg, akik miaitt megtartásuk szükségessé válik: az indulatosak, le- génykedők, iszákosak. Azt elérni, hogy ezek az emberek résztvegyenek a jogpropaganda előadásokon, ismét társadalmi feladat, amelynek végrehajtásához a KlSZ-ezerve- zetek is segítséget nyújthatnak. Való, hogy sok jóakarata embernek sokat és még soká kell fáradoznia a testi sérremier volt Patakon. Az asszonyok az idén először .fogtak kapát és nekiálltak egy nagy tábla szamóca művelésének. A téli csapadéktól megkeményedett a föld, akár a beton. De nem tágítottak. Pedig délután a Börzsöny felől hideg szél vágtázott a pataki síkságon és esőt hozott. Az asszonyok megnézték, hosszantartó lesz-e, vagy átfutó. Csak zápor volt. Fölöttük feketéllett, de a hegyeket már napsugár melengette. Maradtak. Estére már csak egy néhány négyszögöl keménykedett a nagy táblából. Az is csak azért, mert két csapat elmaradt a munkából. Horváth Józsefné felutazott Pestre, az emberhez. Kormosói Anzelné pedig nagy takarított. Nagyobbik leányának most húsvét- kor van az eljegyzése, arra készült. És a csapatvezetők nélkül a többiek sem mentek ki a földekre. A pataki asszonyok nagyon összetartanak. Berta Istvánnak, az elnöknek, bármilyen makacs is, sőt Tóth Alajosnak, az agronómusnak, ha mégegyszer olyan kemény- szavú is, azt kell tennie, amit az asszonyok akarnak. Az elnök nyíltan be is vallja: — Nekünk az asszonyok kincset érnek. Hova is lennénk nélkülük ... Kereken kétszáz hold a málna, szamóca, feketeribizli. Ezt kézzel kell művelni és szedni. Kik végeznék el, ha nem az asszonyok? A gazdaságban az erőt ók képviselik. Többségben vannak, azért is becsüli őket az elnök. Például 100 munkaegység után egy hold háztájit kapnak, szemben a férfiak 250 kötelező munkaegységével. Kellett ez a kedvezmény, mert az asszonyok már egy kicsit elhidegültek. Néhány éve női szocialista brigádot toboroztak Kormosiné vezetésével. Mindenki várta, mi születik belőle. Az első időben a brigád iparkodott. De a vezetőség nem értékelte a munkájukat, mintha megfeledkezett volna róluk. Az agronómus tiltakozik: — Nem feledkeztünk meg. Csak nem végeztek jó munkát. Nálunk lényegesen jobb munkacsapatok is vannak. Mindenesetre Kormosóiné azt állítja: amikor érezték, hogy nem törődnek velük, kedvüket vesztették. Híre ment ennek a járáshoz is, a sajtó is pirongatta érte Berta Istvánt. Erre a vezetőség mérték nélküli dicséretbe kezdett. Akkor döbbentek a túlzásra, amikor az egyik közgyűlésen az asszonyok többsége, akik a munkából lemérték, hogy a szocialista brigád tulajdonképpen semmivel sem dolgozik különbül, mint ők, felzúdult: — Ne csináljanak kivételeket ... Itt mindenki egyformán dolgozik! Olyan vihar . kerekedett, hogy a vezetőség kénytelen volt az asszonyok között egyenlően szétosztani a brigádnak jutalomra szánt cukrot. így tagonként nevetségesen kevés, mindössze tíz-tíz deka jutott. Mást nem tehettek, az megnyugtatta a kedélyeket. De Kormosóinéétcnak elment a kedvük. gy látszott, hogy Patakon ezzel végképp szertefoszlott a szocialista brigádmozgalomnak az utolsó lehetősége is. Eles viták folytak, ki gondolhatott a szocialista brigádmozgalomra. Az elnök taktikát változtatott. Elismerte az asszonyok jogos kérését és próbára tette őket. Megjött a fejtrágya, ki kellett szórni. Az elnök azt mondta Mák Lászlónak, a brigádvezetőnek: — Szólítsd az asszonyokat, jöjjenek dolgozni! A brigádvezető erős, derék ember, a nagy vita után azonban azt gondolta, szóba sem állnak vele az asszonyok. De az első szóra mentek. Elől Horváth Józsefné, Péli Fe- rencné, Busái Józsefné, Dik- tor Istvánné csapatának tagjai is, mind ott voltak és dolgoztak. Kiállták a következő próbát is, mentei$ trágyát teregetni, krumplit szedni, és most legutóbb kapát fogtak. Rendbe tették a szamócást. Az elnök nagyon elégedett. Ennek a napnak délutánján Mák László, a brigádvezető beálUtott az irodába és azt mondta az elnöknek: — Az asszonyok veszekednek, mert a traktoros nem érti a közölést. A kés csak itt-ott éri a földet. — Ki a traktoros? — Vadnak Pista. — Az egy ügyes traktoros — mondta az elnök. — Kint voltam délelőtt, semmi panasz nem volt — szólt a beszélgetésbe az agronómus. — Veszekednek — erősít - gette a brigádvezető. — Jól kezdődik! Hát eny- nyit ért volna az egyezség? Gyerünk kifelé az asszonyokhoz! Parancs volt ez önmagának. Es vele tartott az agronómus és Piel Miklós, a párttitkár. Az asszonyok dolgoztak, a traktor forgott a táblában, porhanyította a közöket. Az elnök egyenesen a traktoroshoz ment: — Mi van... ? — Egyenetlen a talaj és néhol nem ér földet a kés. Nekiláttak és igazítottak rajta. Aztán mentek az asz- szonyokhoz. Diktorné csapata a szélen szorgalmaskodott. A traktorosra egy szót sem szólt. Vargáné nyugtalankodott közöttük, de azért mert a tizenöt hónapos kicsit nem tudja hol hagyni. A másik sorban Busainéék haladtak. Diósi Istvánné elmaradt a csapat mögött, ö is másért idegesgedett. — Isten verte volna meg ezt a keménységet, már alig érzem a karom. — Segítsetek neki — mondta az elnök. Diósinét nemrég operálták. Azelőtt jó munkaerő veit* nem tudták lehagyni. Nem nyerte még vissza régi erejét. — Péti Ferencné csapata jóval a többiek előtt járt. Az agronómus megállította az elnököt és a pártitkárt: — Ezt a munkát nézzétek! Szép, kifogástalan. A csapat tagjai jókedvűen körülfogták őket. Páliné halkszavú meggondolt asszony: — Ennek a földnek műtrágya kell — mondta. — Ha kiszórják, kapnak — válaszolt az agronómus. — Kiszórjuk, de minden munkacsapatnak adjanak! Aztán elmondták az agronő- musnak, hogy ebédszünetben olvasták, mit jelent a növénynek a műtrágya. Szeretnének sokat olvasni, tanulni. De kevés az idő. — Ha egy táskarádiónk volna! ... — Ha jól dolgoztok, lesz... A z elnök jól tudja, hogy Péliné munkacsapata a legjobb, nem kell őket biztatni.' Azt is tudja, egyezkednek Horvátnéval, hogy versenyre kelnek. Egyelőre nem akar beleszólni, maradjon ez az asszonyok dolga. Az biztos, ha megkötik az egyezséget, két kiváló csapat méri össze az erejét és megszületik a szocialista brigád. Kormosóiné is mondta, a régi szocialista brigád vezetője: — Péliné csapata is, Hor- váthnéé is alkalmas a szocialista brigádmozgalomra. Nagyon tudnak dolgozni, és összetartanak. Majd meglátjuik... Bobál Gyula tések megelőzéséért. Ugyanígy igaz, hogy az e oS érdekében végzett közhasznú, áldozatos munka nem vész kárba. Eredménye a mindennapok teljesebb harmóniája, a termelés nagyobb biztonsága lesz. Borváró Zoltán Május 3-án indul a „reggeli krónika'1 A magyar rádióban az „esti krónika” mintájára megindítják a „reggeli króniká”-t. A műsort a reggeli „fő hallgatási időben” sugározzák. Május 3-tól, a reggeli krónika premierjétől kezdődően megváltozik a Kossuth adó korareggeli programja. Félóránként rövid híreket mondanak, kétszer pedig — 5 óra 30 pereikor és 7 órakor — 10, illetve 15 perces időtartamú műsorral jelentkezik a reggeli krónika. A hajnali 4 óra 45 perckor jelentkező falurádió adása n és kétperces könyvismertetésen kívül egyéb szöveges műsor nem lesz. Így 4 óra 30-tól 8 óráig e két műsort, valamint a híreket és a krónika adását kivéve, csak zenét sugároznak. A reggeli krónika az előző esti eseményekkel, az éjszaka történtekkel ismerteti meg a hallgatókat és tájékoztatást ad majd hazánk és a külföld aznap várható eseményeiről.
