Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-11 / 257. szám
4 NÖGtÁD A régi magyar színpad A súgó bosszúja GYAKORLATI FOGLALKOZÁSON A balassagyarmati Bajcsy-Zsilinszky Általános Iskola VIII./b. osztályában Hemerka Gyuláné tanárnő irányításával fény kép tartó kát készítenek. (ívinka László felvétel^ Könyvek a gyermekek karácsonyfái alatt Szigeti József, a Nemzeti Színház egyik legnagyobb művésze nemcsak kiváló színész volt, de mint színműíró is jelentős sikereket aratott. Sokat járt vendégszerepelni vidékre, persze a saját darabjaival Am Szigeti mint színész, nem igen tisztelte „Szigetit" az Írót, így a saját maga részére irt szerepet sem nagyon tanulta meg. Valamelyik vidéki kisvárosban történt, hogy vendég fellépésére az előadás napján késő délután érkezett meg. Komoly próbáról szó sem lehetett. Hevenyészve átfutottak a darabon, igazodva Szigetihez, hogy ki hol lép be és távozik a színpadról. Az idő szaladt, öltözködni kellett, indult az előadás. Szigetit szinreléptekor hosszantartó, hatalmas tapsorkán fogadta. Az országos hírű művész tiszteletére a nézőtér ros- kadásig megtelt. A siker meg volt alapozva. Gördült az előadás minden zökkenő nélkül, a második felvonás végjelenetéig. Am ekkor egy kis baj történt. Szigeti beleakadt a saját magának irt szerepébe. A súgó — a másodig kiválóság, akkor még vidéki színész Vlz- váry Gyula — már nem iß súgta, hanem ordította a szöveget. Hiába! Szigeti egy szót sem értett meg belőle, agyában pillanatnyi rövidzárlat volt. Kínos csend. Szigeti bűnbakot keresvén saját hibájára, haragosan belerúg a súgólyuk tetejébe, ezzel fejezte ki a súgóról alkotott véleményét. Vízváry elsápadt, majd pipacspirossá vált a meg2’1. Tehát ma nem mentem dolgozni, hanem ott ke- rengtem a bank előtt. De az őrnagy úr telefonáljon ám „Kasprzakhoz”, mert a mester már megígérte, hogy kivág, mint a huszonegyet, amiért állandóan hiányzóm. De én most az őrnagy úrért csinálok mindent, — Rendben van, majd telefonálok a munkahelyére — ígérte meg az őrnagy. — Az őrnagy úr arany ember. Mindig ezt fogom mondani. Tehát megyek a bankhoz és keresem az én ficsúromat- ezt az utolsó szót Kabátujj teljes megvetéssel mindta, — de nem találtam. Beszéltem néhány felhajtó- val, mert az embernek mindenütt vannak ismerősed. Ha egyszer az őr- nagyné asszonynak dollárra lenne szüksége, utazáshoz, vagy bármihez, csak szólni kell, Kabátujj- nak. Mit meg nem tennék én az őrnagy úr kedvéért. — Köszönöm Kabátujj a nagylelkűségét, de nincs semmire szükségem, Nos, aláztatástól. A nézőtéren persze most mindenki azt hiszi, hogy a rossz súgó oka a kínos szünetnek! — gondolta. Sértett önérzettel összecsapta a súgópéldányt és azt a színpad mélyére hajította, majd karbatett kézzel nézett fel a megdermedt Szigetire. Most mi lesz? — villant át Szigetin. — Egy szó sem jut eszébe a szövegből!... Lassan, elgondolkozva hátra sétált a súgópéldányig, majd összeráncolva szemöldökét, mint aki valamin nagyon tépelődik, kezdte lábával a könyvet mind előrébb és előrébb a súgólyuk felé terelni. A hosszú némajátékot a nézőtér áhítatos csendben figyelte. Még egy lépés és a súgópéldány Lepottyant Vizráry ölébp, dki fellapozta a kérdéses helyet és sózni kezdett. Ment az előadás óriási sikerrel, hiba nélkül tovább. A helyi lap pedig másnap a kővetkezőket írta: „...Gyönyörű és felejthetetlen volt országos művészünk előadása, de mégis, ha szabad kiragadnunk tökéletes alakításából egy részletet, az kapott meg leginkább,. mikor a második felvonás nagy magánjelenetében némán elborong és — mintegy lelki vívódásban — percekig szót sem szólva, némán és lassan hátramegy, majd — egy eszmétől megkapatva — újra előrejön és csak akkor folytatja dikcióját. Nagy, fenséges, kolosszális volt e néma jelenésben Szigeti...” mi volt a felhaj tőkkai? — Ismerik ezt a sápadt fickót, valahogy úgy ne- vézik egymás között — Megvan! A „sápadt Niko” ez a neve a felhajtok között. De elmondták róla: néhány hete senki nem látta a bank előtt. Vagy a hekusok kapták el, vagy elutazott valahová. Állítólag A Powisle negyedben lakik, az Elektromos Művek mellett, Zajecza, vagy Lipowa, vagy talán a Drewniana utcában. Tehát valahol a közelben, Korábban ez a Niko nagyon kereste a valutát. Mindig azt mondta: harminc százasra van szüksége egy nagy „ugrás” hoz. Még kölcsön is akart kérni, de hát ki ad kölcsönt egy ilyen nyamvadtnak? — Mi a neve tulajdonképen? — A név után a mi körünkben, hogy úgy mondjam, senki sem érdeklődik. A börtönben tudtam az ipse nevét, de annak már csaknem négy esztendeje. Azóta kiröppent a fejemből. Olyan nem mindennapi neve van. Olyan furcsa végzőFelszabadulási képzőművészeti tárlat f Nagyszabású programként Nógrád, Heves, Borsod—Abaúj—Zemplén valamint Szabolcs—Szatmár megyék képzőművészei fel- szabadulásunk 20. évfordulója alkalmából 1965. tavaszán Salgótarjánban rendezik meg I. Északmagyarországi Területi Kiállításukat. A kiállítás előkészítésével kapcsolatosan alakult rendezőbizottság a közelmúltban mór megtartotta első értekezletét annak érdekében, hogy a tárlat mind a felszabadulási évforduló jelentőségének, mind az országos jellegnek, mind pedig Salgótarján szellemi élete fejlődésének megfelelő, méltó keretek között jöjjön létre. Felkéri a szervező bizottság a megyei szerveket arra: a kiállítás legszebb munkái elismerésére alapítsanak művészeti díjakat. Az I. Észak-magyarországi Területi Kiállításra 32 reprodukcióval, előszóval és színes borítólappal katalógus készül, amelynek tervezésére a rendező bizottság Zala Tibor grafikusművészt kéri fel. A kiállításra érkező művek elbírásálására 1965. február 10—15 között kerül sor. A zsűribizottság egyben díjzsűrizést végez s a helyi szervekkel együttesen dönt a díjak odaítéléséről. A felszabadulásunk 20. évfordulójára rendezett I. Észak-Magyarországi Területi Kiállítás megnyitására 1965. április 4-én délelőtt 11 órakor kerül sor a salgótarjáni új művelődési otthon addig elkészülő könyvtári olvasótermeiben. désfl, há, vagy ká van a végén. Nehéz volt megjegyezni. Nem olyan, mint a Piórkowski név. — Tehát azt mondja, hogy „h” vagy „k” betűre végződdk a neve? — Valami ilyesmi, őrnagy úr, de lehet, hogy tévedek. — Az őrnagy hiába iparkodott, hogy még kiszedjen valamit Kabátujj- ból; az öreg tolvaj legjobb akarata mellett sem tudott többre visszaemlékezni. Sőt, még a sápadt személy leírása is nagyon pontatlan volt. Az őrnagy megköszönte Kabátujj- nak a híreket, majd ünnepélyesen megígérte, hogy kora reggel telefonál a gyárba, és igazolja új szövetségesének távol- létét. Tiszteletem, őrnagy úr! búcsúzott Kabátujj. — Amint megtudok valamit, megint telefonálok. Az őrnagy, amikor végre visszatérhetett lakásába. egyáltalán nem volt vidám, lehetetlen volt nem gondolnia erre a titokzatos ügyre. A kéthetes nyomozás után, tulajdonképen holtpontra jutott. Nemcsak, hogy nem haladt előre, ellenkezőleg; visszatért a kiinduló ponthoz. Macioszek nem vett részt a csekk ellopásában. Ebben biztos volt az őrnagy. Meggyőződött arKönyv a karácsonyfa alatt: okos ajándék- Okos, mert tartós örömöt szerez. A kisgyermek növekvő könyvszeretete a felnőttkori műveltség ígérete, a későbbi könyvtár alapja. Az idei karácsonyi könyvvásár célja ez: a különböző korú gyermekek és fiatalok korához illő ajándék valamilyen formában évekre — pontosabban: életre — szóló, okos ajándék legyen. A legkisebbek karácsonyról, hogy a könyvelő őszintén vallott mindenről. Biztos volt abban is, hogy az ügyész már semmi többet nem szed ki Macioszekből. A fővádlott, Lisewski mérnök sem igen tudhatja; kinek a birtokában van most a csekk. Az őrnagy jód ismerte a bűnözők világát; tájékozódott volt szokásaikban és játékszabályaikban. Ha Lisewskinek birtokában lenne a csekk, vagy legalább is sejtené, ki rabolta el, akkor vagy maga kezdene egyezkedést a csekk jelenlegi tulajdonosával, hogy legalább a kincs egy készét biztosítsa magának (közben talán azt hinné, ezért érdemes leülni néhány esztendőt), vagy az ügyésszel próbálna egyezkedni, hátha bizonyos előnyöket csikar ki magának és enyhíti azel- lene felsorolt vádakat. Másfelől az őrnagy abban sem kételkedett, ha a szabadon lévő gengszterek közül valamelyik, az aki a csekket eltulajdonította. maga próbálja meg bevallani, vagy esetleg Bécsben, valakinek a közvetítésével, nehogy bárkivel is kénytelen legyen osztozni a pénzen. Tehát a gyanúsítottak listájáról már a két legfontosabb nevet ki kell húzni; A Macioszkáét és a Lisews- kiét (folytatjuk.) fája alá Reich Károly illusztrációi kínálkoznak Add ide! címmel. Ez a széprajzú, csupa-ábra. színes könyv a totyogó-csa- csogó gyermek első szavait tartailmazza. Formája: lapozó könyv, hogy a gyermek első könyvétől kezdve a könyvet kedvelje meg, s ne a tarka kerítés-építő játékot. A rajzok színhatása és vonal vezetése már e korban ügyel a jó ízlésre. Ugyancsak lapozó-könyv az Utazz velünk; Varga Katalin versei, Molnár Agnes rajzai a közlekedési eszközökkel barátkoztaitják meg a legkisebb olvasókat. A karácsonyi könyvespolcon gazdag választék kínálkozik a kisiskolás korú gyermekeknek is. A Bölcs Bagoly sorozat például a természet, a technika, a tudományok ismertetésiét adja játékos-szóra- koztatóan, szép illusztrációkkal. (Turcsányi Ervin: Nyolclábú vadászok; Gergely Ernő: A homokvár titka; Szederjei Magda: Az ösvény titka — kiragadott példaképpen) Mesekönyvek is kínálkoznak a karácsonyfa alá. A Népek meséi sorozatban A kék szarvas címmel arab, perzsa, héber és török mesékkel ismerkedhetnek meg a kis olvasók kiváló fordítok tolmácsolásában. Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmesét ad a gyermekeknek. Életreszóló ajándék lehet a Bartók képeskönyv Varsóban a lengyel művelődési és müvészetügyi minisztérium nemzetközi együttműködési osztálya, a Tatr Polski és a Varsói Magyar Kulturális Intézet közös rendezésében a Teatr gyermekeknek. Tíz kép éd két hanglemez illusztrálja ezt a szórakoztató és tanító kis könyvet Karácsonyra megjelenik a GyermekenciklopécUa ötödik — befejező — kötete,* amelyben Dala László: A\ gépek születéséről — vagyis a technika történetéről — számol be az ősi, kezdetleges szerszámoktól a, mai, modern gépekig. Az illusztrációkat Würtz Ádám és Réber László készítették. Ha a mostani karácsonykor egy fiatalember vagy kislány könyvespolcára kerül Molnár Ferenc? A Pál utcai fiúk című kö-, tele, dísze maradihat majd1 a felnőtt könyvgyűjteményének is. Afféle „ifjúsági bibliofil” kiadás ee a korszerű, szép kötet, amelyet Reich Károly illusztrált. A világirodakm róka történeteit dolgozta fel Vázso- nyi Endre: Fortélyos mester királysága címmeL Lincoln élettörténetével ismertet meg Sós Endre és Vámos Magda történelmi legénye. Gazdag anyagot foglal magába a Fiúk és Lányok évkönyve- Katajev korábbi regényeiben gyermekkorunkban megismert főszereplők most felnőttként szerepelnek a szerző új könyvében: Odessza katakombáiban. Polski előcsarnokában Ma- dach-kiállitás nyílt. A nagy magyar író tiszteletére ugyancsak a minisztérium és a Magyar Kulturális Intézet közös rendezésében emlékestet is tartottak. . /Ha dáeh -kiáliítíh r()auéluui
