Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-06 / 253. szám

Í981 Sba, S. 'sasé-sseí WÖGSÄB 5 r©ad= «Berken Sajtótájékoztató az építésügyi törvényről Az tíj építési törvényről és a rendelkezés végrehaj­tásának fontosabb feladatai­ról tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter pénteken az Építésügyi Mi­nisztérium kollégiumi ter­mében. Az országgyűlésen elfogadott új törvény az első hazájukban, amely az építésügyi igazgatóság rendjét összefogja. A ko­rábbi jogszabályok csak az építésügynek egy-egy szü- kebb területét szabályozták és jónéhány régi rendelke­zés már el is avult. Az új törvény viszont az ország területének gazdaságos fel- használásától kezdve vala­mennyi építményfajtáig minden építésügyi feladat­ra kiterjed és egységesen érvényes. A rendelkezés keret-jellegű. mert nem­csak átmeneti időszakra, hanem tartósan, hosszú időre szabályozza az épí­tésügyi teendőket. Az új törvénytől különö­sen jelentős eredmény vár­ható az építésügyi igazga­tás és irányítás ' javításá­ban. Az új rendelkezésnek megfelelően, majd az Épí­tésügyi Minisztériumnak kell ellátni az egységes szakfelügyeletet. Ezzel a különböző területek épí­tési szervezetei között már a munkamegosztást és az egységes irányítást is meg­alapozta az új- törvény. Le­hetőség nyílik az építés egységes programozására, és a műszaka fejlesztés új módszereinek gyorsabb, ál­talánosabb elterjesztésére is. Ehhez a munkához nyújtanak majd nagy se­gítséget az Építésügyi Mi­nisztérium számítástechni­kái kutatói, akik kidolgoz­zák az országos építési programozás matematikai módszerét. így elektroni­kus gépen sokféle variáció­ból lehet majd kiválasztani az együttműködés, a mun­kamegosztás lehető leggaz­daságosabb programját. 'Egyébként a KGST építés­ügyi állandó bizottságának legutóbbi ülésszakán Ma­gyarországot felkérték ar­ra, hogy vállalja az építés­ügy különböző matemati­kai és kibernetikai mód­szereinek kidolgozását. Az új törvény általános rendelkezéseinek végrehaj­tásában fontos feladat a részletes építési szabályza­tok kidolgozása. Többek között a települések általá­nos rendezési tervét is úgy kell tekinteni, mint annak a területnek építésügyi tör­vényét. Mindegyik tanácsi szervezet most jogot ka­pott arra, hogy helyi épí­tésügyi szabályzatot bo­csásson ki, amelyben fi­gyelembe veszi az általá­nostól eltérő szokásokat és kívánságokat. > A megbeszélésen dr. Tra­utmann Rezső építésügyi miniszter válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Befeje­zésül hangoztatta, hogy meggyőződése szerint az építőiparban már a közel­jövőben éreztetni fogja kedvező hatását az új épí­tésügyi törvény. Az ©get kémlelik HA A HEGYTETŐN áll­nánk és tenyújtózkodnánk. talán bele tudnánk ka­paszkodni azokba a tova­tűnő sötét felhőkbe, ame­lyek beborítják az ég al­ját. De rm lent vágyunk a völgyben, közvetlenül az országút mellett, a regi­onális vízmű építőinek központjában, a 2-es szá­mú telepen, az épülő új szűrőház csarnokrészének földszintjén. Bárdos Gyula mérnök, ennek a létesítménynek építés irányítója tekinte­tét az ég felé fordítja, majd kisvártatva megszó­lal: Iszapban van az egész épület — mutat a létesít­ményt körülvevő vastag kátyúra. Két hétig, tartott, míg rendbehoztuk. Az anyagi kár 150 ezer forint, a termeléskiesés pedig megközelíti az egy milliót. Az anyagszállító gépkocsik meg sem tudtak mozdulni, olyan nagy volt a sár. — Ügy járt mindegyik, mint az ott — mutat egy ten­gelyig süppedt teherkocsi­ra. — Elég gyakori lát­vány ez nálunk. Nemcsak a gép, hanem a munkások is sokat szen­vednek az időjárás okoz­ta sártengertől. Sokszor 20- 30 centi vastagságú iszap­ban állva dolgoznak. Egy tapodtat sem hátrálnak, — Ezt az épületet, ahol most vagyunk, december 31-re át akarjuk adni. Min­ket a Gábor Áron Vasön­töde Gyár szerelői követ­nek. Nem lesz könnyű a határidőt tartani, de meg­próbáljuk — mondja a mérnök. Pár lépésre a betonke­verőgép mellett dolgozik az egyik brigád. Pásztor Ist­ván azt mondja: 80—90 ke­verés kerül ki a gépből, ha van minden . . . — És van ? — Igen. BUKIK A GÉP, dobja, ömlik ki belőle a kész be­ton, amelyet szállítószalag továbbít a pincébe. — Csak az maradhat meg nálunk, aki megfogja a dolog végét. Szocialista címért küzdő brigád va­gyunk. Rendes embernek kell lenni. Igaz? — tájé­koztat és kérdez egyszerre asz idős munkás. — Tudjuk, mit kell ten­ni — egészíti ki kollegá­ját az unokatestvér, Pász­tor Antal, s igent hüm- mög hozzá az öreg fia, ifj. Pásztor István. Hasonlóképpen zajlik az élet az 1-es számú telepen, az Ipoly-partján, ahová Ungvári Imre mérnökkel együtt megyünk ki. Fiatal ember. Diplomáján még jóformán meg sem szá­radt a tinta. Az idén vég­zett. Ez az első önálló munkája. Az 1-es számú vízkiviteli mű megépítését irányítja. Ügy beszél mun­kájáról, mint a szülő első gyermekéről. — A vastagfalú kútgyű- rű süllyesztésén dolgozik most Holes István brigád­ja, Musinszki Péter műve­zető irányításával — mondja, közben fázósan összehúzzuk magunkon a kabátot. Hideg van. a szél is fúj. A brigád tagjai azonban nem fáznak. — A kutat lesüllyesztjük egészen a meder aljáig, úgy, hogy a vízbeömlő nyílás, a meder alját érje. A kút magassága 10 centi­vel haladja meg a vasút­vonal szintjét. Támfalat is Ezekben a napokban a zagyvarónai Magyar Vasöt vözetgy árban terme­lési tanácskozásokra kerül sor. A gyár közvéleménye annal is inkább érdeklő­déssel figyeli, mert ezek mar a jövő év első felé­ben sorra kerülő szakszer­vezeti vezetőségválasztás- sai is kapcsolatosak. Még e hónapban meg­építünk , a vasúti töltés mellett, hogy védjük az egész berendezést — ma­gyarázza Ungvári Imre, A főművezető, Balta Gyula is a sok esőre pa­naszkodik, amikor a mun­ka üteme képül szóba. így tesz Gombás István szoci­alista címért küzdő bri­gádja is. — Kotrógépünk három hétig állt a vízparton — hallatja újból szavát a fő­művezető. Sok időt. vesz­tettünk el . . . — Újra rakhatjuk azo­kat a csöveket, amelyeket az árokban összegyűlt víz a partra dobott, — folytat­ja Gombás István. Panaszkodnak? Nem! Csupán azt mondjak, ami hátráltatja őket. munká­jukban. — Mindig lehet rájuk számítani. Nem nézik mi­kor van vége a munkaidő­nek. — dicséri őket az if­jú mérnök. A búcsúzásnál évődve mondják: eső helyett nap­sütést rendelnénk a mete­orológiánál, ha lehetne, ha továbbítaná kérésünket. .. KÉMLELŐ TEKINTE­TÜKET az égre emelik. Talán megússzuk — biz­tatják egymást, aztán a megszokott tempóban dol­goznak tovább. tartják a szakszervezetá taggyűléseket és a társa­dalmi tanács ülését, amelyeken a résztvevők megbeszélik a szakszerve­zeti aktívahálózat további szélesítésével kapcsolatos teendőket. Az üzemi szak- szervezeti bizottság veze­tőségválasztó taggyűlése jövő év február 25-én lesz. Venesz Károly Buví tik a szakszervezeti hálózatút a Vasötvüzetgyárbau EVÉS ÉLŐIT Koppány György felvétele O&itz&k&íitmi szál tűi: 9 Lóereje: 14b, Súlya: 17,6 tonna. Vontat: 250 tonnát. Siraki Sándor fiatal moz­donyvezető még azt mond­ja: — Ez az egyetlen nor­mál nyomtávú mozdony, amely Salgótarjánban ké­szült. Svájci mintára, csi­nálták az Acélárugyárban 1900-ban. 1919-ben páncél- lemezekbe öltöztette ^s a csehek ellen küldte a ta­nácshatalom. Utána újra a termelést segítette, tolató­mozdony volt 1962-ig. Ak­kor holtvágányra tolták, le­járt az ideje. Ott van ma is. A mozdonyvezető a sal­gótarjáni Madách Imre gimnázium esti tagozatán érettségire készül. Nemreg „Ahogy én látom" rímmel dolgozatot írt az osztály. A témát mindenki szabadon választhatta. Legtöbben a tokiói olim­piáról, vagy a távfűtésről írtak. Siraki Sándor a gőz- mozdony történetét ele­mezte. Ezt írta: „A tisz­tes uraknak b e biz o- nyitotta, hogy nem sötétíti el az eget...” Aztán azt. hogy ix 9-es mást is bizonyított a tisztes uraknak. És ez már történelem! O volt a 9-es utolsó mozdonyvezetője. — Most mire készül? — Levizsgázom a Diesel­mozdony vezetésből. Megnézem a hatalmas gyár szürke udvarán a pi- rinyó fekete masinát. Való- színűtlenül hosszú kémé­nyéből már nem ereget füstöt. A testét fényesre súrolta az utolsó mozdony- vezető. |Ahogy végigsöpör a szél az udvaron, fázom a kihűlt gép mellett. A vezérlőműve tiszta, fehéren ragyog, de a tűzszekrény kihűlt. A 9-es ma ipari műem­lék. 1 Azért hideg a kazán, mint a halott teste. — Menjen el Kazinczi Mihályhoz, harmincöt évig ö fűtötte. Végigbaktatok az egyko­ri Jónás-telepen, a szom­szédos gyár tolatómozdo­nyai csikorognak. Az emlékei is csikorog- naK Kazinczi Mihálynak. Túl van a hetvenen, két éve ment nyugdíjba, egy éve agyvérzést kapott, azért emlékszik nehezen. — Arra emlékszik, hogy maga volt 9-es fűtője? — Arra igen — bólint hevesen. — A kilencesre igen. Még másra is. — Mire? — A csehek ellen har­coltam, arra. De nem a. 9-esen. a fronton. — Arról tud. hogy a 9-es is harcolt? — Arról tudok, mondták. A 9-es tűzben is volt. So­moskőújfalutól Losoncig közlekedett, páncél volt rajta. — Ezt hallotta? — Ezt mondták Fényké­pet is láttam róla. — Másra nem emlék­szik? — Másra nem. Ül a konyhai tűzhely melegébe bújva, reszkető kézzel cigarettát sodor. Kint hűvös november van, az öregember már bent a konyhában, nyűtt vasutas­zubbonyban is fázik. Az emlékei az agyvérzés után nem. igen melegítik. Amire a fűtő nem. vagy csak részleteiben emlék­szik, vall arról a korról egy magyar film. A cí­me: Megöltek egy leányt. Egyik ..főszereplője’’ en­nek a filmnek a 9-es. Néhány szói még a ve­le kapcsolatos tervekről. Mert nemcsak múltja, jö­vője is van. Ifjabb Ravasz Dezső gimnáziumi ta.nar szerint ki kell állítani a város egyik közterén. Kül­földi példákra hivatkozik, városneveket említ: Lenin­grad, Besztercebánya. Ame­lyek szintén őriznek egy- egy mozdonyt történel­mükből. A gimnázium, helytörté­neti szakköre és a munkás- mozgalmi múzeum a na­pokban megbeszélést tar­tott: mi legyen a 9-essel? A terv: legyen a mozdony — történelmi idők tanúja és szereplője, ipari mű­emlék — az épülő város valamely terének dísze. A beszélgetésben részt vett Siraki Sándor mozdonyve­zető is, aki a diákokkal el­határozta, a mozdonyt tár­sadalmi munkában helyre­állítják, kicsinosítják, — Olyan lesz. majd, .mint a kristály, úgy ragyog — mondja a mozdonyvezető. As illetékesek döntsék <’{. melyik világos téren-! Tóth Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents