Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-06 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XX. ÉVE. 253. SZÁM ÄRA: 80 PILLÉR 1964. DECEMBER 6. VASÄRNAP A mi ünnepünk Irtat Sxakasits Árpád, «s Magyar Újságírók Országos Szövetségemnek elnöke A z idea harmadszor ünnepeljük meg december 7-én a Magyar Sajtó Napját. Ezen a napon — 1918-ban — jelent meg a Vörös Üjsag első száma. Az őszirózsás forradalom nem elégítette ki a dolgozó nép várakozását. Az októberi koalíciós kormány tehetetlenül állott szemben azokkal a problémákkal, amelyeket a forradalmi időszak szükségletei vetettek fel. Az ország életében a bénultság és reménytelenség egyre sokasodó jelei mutatkoztak Ekkor olyan esemény történt, amely nyomban véget vetett a tespedésnek. Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ez a magyar dolgozó tömegek életében történelmi fordulópontot jelentett. Kezdete volt egy olyan históriai folyamatnak, amely győzelmek és bukások, föllendülések és hanyatlások egymásba fonódó láncolataként elvezetett országunk felszabadulásához, a Magyar Népköztársaság megteremtéséhez, egy soha nem volt nemzeti egységhez, a szocializmus alapjainak lerakásáig és ama úthoz, amely a szocializmus teljes felépítéséhez vezet. Mi részé volt mindebben a Vörös Újságnak és elnémítását követő testvérlapjainak? — azt felbecsülni még megközelítően sem lehetséges. Megszületése méltó volt küldetéséhez, leküzdötte a szinte leküzdhetetlen akadályokat. Nyomdája, rotációs papírja nem volt. Még szerkesztőségi helyisége sem akad! Csak szegénységben nem volt hiánya. Jóformán a semmiből kellett létrehozni ezt az első magyar nyelven írott legális kommunista újságot. És sikerült! Minden akadályt elhárított az a bátor, lelkes, forradalmi eszméktől áthatott kis csapat, amely hivatva volt a Vörös Újság anyagi és szellem: feltételeit megteremteni. 4 Vörös Újság első száma tízezer példányban jelent meg és már megszületésének első órájában lobot vetett. Meg kellett ismételni! A munkások és parasztok magukénak érezték, mert az ő nyelvükön íródott minden sora, mert az ő gondolataiknak, érzéseiknek adott kifejezést. Megmutatta az igazi felszabadulás egyetlen lehetséges útját: a proletárforradalom útját. A hangja tisztán zengett. Hűséges hírnöke volt a tömegek mélyén áramló törekvéseknek, a politikai, gazdasági és társadalmi élet izgalmas eseményeinek. De nem volt egyszerűen csak újság. Több volt ennél: a proletárforradalom lobogója. Kollektív agitátor volt, kollektiv szervező és kollektív propagandista — a legtisztább lenini értelemben. Ezért volt hitele a dolgozó tömegeknél. Betiltották nem is egyszer. Összezúzták. kifosztottak szerkesztőségét; nőm adtak számara papírt és — a Vörös Újságot mégis egyre többen olvasták, egyre többen lelkesedtek és hoztak áldozatot is érte. .. Es 1919 március 21-én hírül adhatta: Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság! M ilyen óriási küldetést vállalt és teljesített a Vörös Újság a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges ideje alatt! Köteteket írhatnánk arról, de még csak sorokra is alig telik a helyszűke miatt ide jegyezzük azért Kun Béla nehánv sorát arról a.r újságról, amelynek születésnapját ünnepeljük: „Rossz papíron, rossz festékkel nyomott újságok kötete, de úgy lüktet bennük a forradalom láza, mint ahogyan Marat lapja óta egyetlen forradalmi újságban sem dübörgött. A, rossz papíron eUtalványodhatik a rossz festék, de nem halhat el a forradalom lüktetése és nem apadhat el a világító fényforrás, amelyből a forradalom hagyománya és tanulsága árad. özönlik, a magyar munkások és földműves szegények felé,“ Kun Béla 1928-ban irta le ezeket a sorokat az „Űj Márciusiban. Milyen igaza volt! A fényforrás nem hunyt ki, a forradalom lüktetése sem gyengüli el. Sőt! A horthyzmus negyedszázadig tartó rideg és borzalmas éjszakájában is föl-fölvillantak a vörös tüzek, lüktetett a forradalom láza és a „Vörös Újság” titokban született és nevelt testvérei folytatták a hősies harcot az elmék és szívek meghódításáért. A fel- szabadulás óta is kísér bennünket a legális és illegális kommunista sajtó fényes lobogása, makulátlan forradalmi szelleme, P ártunk nem egyszer adta tanu- jelét a kommunista sajtó iráni érzett megbecsülésének, s gondoskodásának. Minket, a magyar sajtó, a magyar hírközlő szervek munkásai! szívünk mélyéig áthat a marxizmus- leninizmus ragyogó eszmeisége, tiszta humanizmusa. Ezt szolgáljuk teljes meggyőződéssel és arra törekszünk, hogy minél jobban lehessük ezt. Jól tudjuk, hogy teljességre törekvésünk útjának még nem jutottunk a végére. Van még tennivalónk bőven. Javítanunk kell — különösen vidéki viszonylatban — nyomdatechnikai fölszereltségünkön, a szerkesztőségek fölszereltségén és — he tekintsük ünneprontásnak — lapjaink olvashatóságán. Ki kell űznünk mindenünnen a provincializmus avatag. szellemét. Sok csodálatos dolognak vagyunk tanúi. Ezek közül is az egyik legcsodálatosabb az emberek tudásvágya. Szinte egész népünk tanul. Olvasó nemzet is lettünk. Mintha százados elmaradottságot akarnának embereink behozni. A szellemi érdeklődés szinte határtalan. Népünk kulturális igénye nőttön-nő. Nemcsak tanuló nép, hanem kérdező nép lettünk és a nép feleletre vár. Politikusoktól, íróktól, tudósoktól és — újságíróktól. Felelnünk kell, mégpedig őszintén, igazán, pontosan, szakavatottan. Ez azt a kötelezettséget rója ránk, hogy megtanuljunk felelni. Akik az újságírás szép és szent feladatára szánták rá életüket, kötelesek — önmagukkal és az építő tömegekkel szemben — tudásukat a lehető legmagasabbra emelni. Képesnek kell len- niök arra, hogy feleljenek, elemezzenek, bíráljanak, utat mutassanak. » rra kell törekednünk, hogy ne- csak az értelem, a logika, a szakszerűség szólaljon meg lapjaink hasábjain, hanem a szív is: az olvasó hallja ki írásainkból az érzelmi húrok- zengését is. így lehetünk csak méltó őrzői a Vörös Újság és az illegális kommunista sajtó hagyományainak, és segítői a magyar történelem leghatalmasabb művének, a szocializmus építésének. Határozat Salgótarján megyei kuitúrközponttá fejlesztéséről eggyan gondok Az első magyar bányaexpedícióról Az iskolai sport megyénkben Látod Kinka László felvételé Megnyílt az exportkiállítás Még szorosabb kapcsolatot a külkereskedelmi vállalatokkal Szombaton délelőtt Salgótarjánban. a József Attila Művelődési Otthon zsúfolásig meglelt nagytermében kerül sói* a városi pártbizottság: által kezdeményezett exportkiállítás megnyitására. Az ünnepélyes megnyitón Jakab Sándor. az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára. Alics János, a megyei pártbizottság titkára. Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese és Szabó László, a minisztérium pártbizottságának titkára, a küllíeres- kedelmi vállalatok képviselői, a kiállító gyárak, üzemek és felettes szervek vezetői, valamint igen sok érdeklődő. Jedlicska Gyula, a városi pártbizottság első titkára méltatta a kiállítás célját, jelentőségét és fontosságát. Hangsúlyozta: üzemeink exporttermelésének évi növekedése meghaladja az országos átlagot, s ez évberj eléri a 400 millió forintot. Ismertette az exportbizottságok eddigi munkáját, majd így folytatta : — Igyekeztünk szorosabbra fűzni kapcsolatainkat a külkereskedelmi minisztérium pártbizottságával és a külkereskedelmi vállalatok vezetőivel, dolgozóival. E kapcsolatok javítását jelentősen elősegítette az ez év májusában Salgótarjánban megtartott export tanácskozás, amelyen egy sor jelentős kérdésben sikerült egyeztetni az álláspontokat. A kezdeményezés eredményei maris lemérhetjük-- Ez ösfiönözte a városi pártbizottságot arra,' hogy ez évben november és december 15-e között export hónapot szervezzen és ennek keretében ex- portkiállílást rendezzen. — Az export hónapnak és a kiállításnak kettős célja van — mondotta egyebek között Jedlicska Gyula. — Egyrészt: még szorosabbá tenni, a külkereskedelmi vállalatokkal a kapcsolatot, hogy termelésünket a külföldi vásárlók igényeinek megfelelően alakítsuk ki. így a jelentkező igényeket képesek leszünk jobb minőségű termékekkel kielégíteni. Másrészt: célul tűztük, hogy az exporttermelés jelentőségét és fontosságát szeles körben megértessük. Ennek érdekében eredményes tudatosító agitácios tevékenységet fejtettünk' ki a szocialista brigádok és munkabrigádok között. A megnyitó résztvevők nagy elismeréssel nvilat- koztak az Ízlésesen megrendezett kiállításról. Ezt követően a szakemberek, a külkereskedelmi vállalatok képviselői a megyei- és városi pártbizottság vezetőivel baráti beszélgetést folytattak a jövő évi exportfeladatokkal kapcsolatban. Befejeződött a szoeialisía országok mező- és erdő- gazdasági kutatómunkáját koordináló konferencia Szombaton Budapesten befejeződött a szocialista országok mező- és erdőgazdasági tudományos kutatómunkáját koordináló hatodik .konferencia. A tanácskozáson az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Roman Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság megfigyelője vett részt. A konferencia résztvevős megállapodtak a szocialista országok mező- és erdő- gazdasági tudományos kutatómunkájára vonatkozó további együttműködés alapelveiben és jóváhagyta k azoknak a témáknak a program jái, amelyekben 1965-66-ban közös kutatásokat folytatnak.
