Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-05 / 252. szám
I \ 1984. iaqsatfcac 5. ssaíabaé SÖ6SÍD Kétszázharminchárom hold parlag A földvédelmi torvény végrehajtása a balassagyarmati járásban Anovelcró igények szükségessé teszik, hogy minden mezőgazdasági művelésre alkalmas területen hasznos termelést folytassanak. Ugyanakkor a mezőgazdaságilag hasznosított területek évről évre fokozatosan csökkennek. Ez tette szükségessé az úgynevezett földvédelmi törvény megalkotását. A törvény négy fő célkitűzése ismeretes: felül kell vizsgálni a földek rendeltetésszerű használatát; meg kell akadályozni a termőföld indokolatlan csökkenését; a használatban levő földeket mindig a legcélszerűbben kell felhasználni; fel kell venni a küzdelmet a természeti erők talajpusztító hatása ellen és fokozni kell a talaj termőképességétAz utóbbi három esztendőben a balassagyarmati járásban — öt helyiség: Balassagyarmat, Csitár, Drégelypalánk, llíny és Ipolyszög kivételével — már mindenütt eleget tették a törvény előírásainak. Azt jelenti ez, hogy huszonhárom községben fejeződött be eddig a felülvizsgálat. A felülvizsgáló bizottság munkájában túlnyomórészt mezőgazdászok és olyan tanácsi vezetők vettek részi, akik már korábban is foglalkoztak földbirtokpolitikával. A mezőgazdászokat a bizottságokba az állami gazdaságok és gépállomások delegálták. Csak néhány helyen fordult elő, hogy az állami gazdaság részvétlensége miatt tsz- agronómus segítségét kellett igénybe venni. így például az ipolyvecei felülvizsgálathoz a honti termelőszövetkezet agronómu- sát kellett alkalmazni, hogy a munkák idejében befejeződjenek. . A felülvizsgáló bizottság a munkálatok elvégzése után jelentés-javaslatát a községi tanácsok végrehajtó bizottsága elé terjesztette határozathozatal végett. A három éve tartó vizsgálat során a bizottság 233 hold megműveletlen parlag-területet talált. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai kötelezték az érintett gazdaságokat a parlagok megművelésére. A bizottság javaslatot tett 6283 holdnyi terület talaj- javítására és 150 hold be- erdösí késére is. Tulaj dón- jogi és használati változást 3192 hold esetében és 1343 tételben állapított meg. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek táblái közt húzódó dűlő- utakat ugyancsak átadták az érintett gazdaságoknak, csupán a községeket ösz- szekötő földutak maradtak a községi tanácsok kezelésében. Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági földek védelméről szóló földvédelmi törvény végrehajtása igen időszerű és szükséges volt A járási tanács mezőgazdasági osztálya jövő évi munkáját úgy igyekszik megszervezni, hogy a földvédelmi törvény végrehajtása 1965-ben az előírt határidő előtt megtörténjen, azonkívül sorra felülvizsgálja a korábban hozott határozatok végrehajtását a már említett huszonhárom községben. Figyeljünk rájuk! f Telefont, ivóvizet kérnek a Crnsztáv bányatelep lakói A cseppnyi pártirodán beszélgetünk. A falak nyirkosak, mint a legtöbb lakás itt a bányatelepen Egy alacsony, sovány ember azt. bizonygatja: kellene egy telefon. Van a telepen egy kisebb kultúr- ház, filmet is vetítenek, TV-t is iehet nézni. De nincs telefon. Három és fél kilométerre van a község, Karancsalja, Addig aztán szedheti a lábát valaki, ha beüt egy hirtelen betegség. Csak a községből lehet, mentőt hívni A.miker mentét ke!! hívni — Egyik este megyek haza — ahogy igaz, a kocsmából —, meséli a község egyik lakója. — Látom, hogy az én asszonyom fájlalja a derekát. Le-fel járkál a konyhában. Az ötödik gyereket vártuk. Kérdezgetem, de letorkol. Azt mondta, bírja még reggelig. Nem ellenkeztem, de azért átléptem a szomszédhoz, hogy elmondjam az asszony dolgát. Rámparancsolt, hogy reggelnél tovább ne várjak. Megyek is én korán reggel a faluba. Vasárnap volt. Hiába kopogtatok a postán. Zárva. Megyek egy magánházhoz, ott meg nem volt bekötve a telefon. Rábeszéltek, hogy úgy istenigazából zörgessem fel a postát. így is lett. Ekkor aztán hívattam a mentőt. Hallok egy másik történetet A tanító kislányára ráómlött. a forró tej, Első-másodfokú égési sebeket szenvedett. Az is megtörtént, hogy a futballozó gyerekek egyikének eltörött a lába és kézben kellett az orvosihoz vinni. Es lehetne még sok ilyen esetet sorolni. Három évvel ezelőtt, még volt telefonja a kis bányatelepnek, de leszerelték. Nem élnek itt sokan, mindössze 175-en, összesen 63 család. Nagyrészt nyugdíjasok. Amíg azonban . a telep létezik (beszélik, hogy idővel kitelepítik innen a lakosokat), addig meg kellene ezt a telefonügyet oldani. Séta a kúthoz Nem nagy a bányatelep. Sajnos nincsen közeli vízforrás. Három fúrott kútból látják el magukat az itt lakók. A háromból azonban csak egy az. amelyik jó vízzel szolgál. Ezl az egyetlen kutat is a telep egyetlen végében le- . hét találni. Aki a telepü lés túlsó végén lakik, az a lakástól a kútig, meg vissza gyalogolhat vagy ötszáz métert. Többedmaganimal séta lók a kolónia épületei között. A tetők jók, de legtöbbről málllk a vakolat, kilátszik a vályog. Csak egy épülettömb pompázik új köntösben. A nyáron újította fel az ingatlankezelő vállalat. Furcsán hat ez a többiek között. Úgy tűnik, mint koldusok között a királyfi. Talán az itt élők is többet tehetnének azért, hogy szebb,: legyen a házuk tája. Néhány meszelővonás. egy kis kőmű- veskedés, bizony javára válna ezeknek a házaknak. Tlsiteletre méltó öregek Ettől függetlenül is, amíg vegsó döntés születik a telep sorsáról, nagyon kívánkozik ide a segítség, a telefon, a víz dolgában is. Nagyrészt munkában mgfáradt öregek dolgozó bányászok laknak a telepen. Kerültek ki innen bátorszívű emberek, akik. sokszor kenyerük elvesztésének kockáztatásával is farkasszemet néztek a bányák egykori uraival, sőt a nácikkal Is. Amikor segítséget várnak, erre is gondolnak a kis bánya telep lakói, irigyeljünk rájuk! (gulyás) j Amikor „be kell hozni az egyenest“ Geodéták a határban Legutóbb Romhányban találkoztam a sajátos eszközökkel dolgozó műszakiakkal, a geodétákkal. A termelőszövetkezeti táblá- sitást végezték. Ismeri már Itt mindenki a földmérőket, az öt embert, akik november másodikén érkeztek a községbe, hogy a talajvédelmi tervek alapján kimérjék az új termelő- táblákat. A rögtönzött irodában találkoztam Kolljfics Istvánnal, a földmérő csoport egyik tagjával. Részletesen tájékoztatott munkájukról. Miközben magyaráz, rajzokat, térképvázlatokat keres elő. A szines rajzon mértani pontossággal sorakoznak egymás mellett az ú;j táblák. A nagyüzemi gazdálkodás egységei. Mondom, hcfgy az ilyen rajz a laikusnak semmit sem jelent. Mosolyog. — Nekünk annál többet — mondja. Nézze meg ezeket a vonalakat! Ezek a kitűzési egyenesek. Most itt tartunk — mutat arra a pontra, ahol az egyenesek párhuzamos félkörívekké hajlanak, — Ez hegy, vagy domb. A domb- hajlat nehezíti legjobban munkánkat. — Miért? — Nem lehet végponttól-végpontig.látni s ilyenkor körülményes kitűzni az egyenest. Itt is volt elég bajunk. Ilyenkor aztán nincs más hátra, mint ahogy a mj szakmánkban niondiák: . be kell hozni az egyenest. . Arról is beszélgetünk Kollarics Istvánnal, hogy a termelőszövetkezetiek mennyire segítik a munkájukat. — Legalább a kukoricaszárat levágnák' Gyorsabban elkészültünk vplna. ha nem kellene bajlódnunk a kukoricaszárral A geodéták tevékenysége néhány napon belül véget ért a községben. Munkájukat pontosan elhelyezett jelzőkövek bizonyítják, s azok az ekenyomok, amelyek az újonnan kijelölt táblákat határol iák. Tavasszal pedig teljes len- j dülettel folytatódik Rom- i hányban is a munka. P. A. Befejezéshez közeledik a salgótarjáni nirttz«kháí építése Koppány György felvétele (rpúrt — fmfáriilíjrr A z-agyvapálfalvi Banya- gépgyárban jelenleg tizenkét szocialista brigád, mintegy 130 dolgozó küzd a szocialista cím elnyeréséért. Vállalásainkban a brigádok gazdasági és kulturális feladatok megoldását tűzték ki célul. Ezek közt szerepel a termelékenység emelése, a munkaidő jobb kihasználása, stb. A brigádok különösen nagy gondot fordítanak a vállalat exportterve teljesítésének segítésére Vállalták, hogy az exporttermékek határidőre elkészülnek. Lányok a brigádkan A szocialista cíui fiatal várömáíi yosaí A késő őszi napsugár cirógatja az adlak felől dolgozók; Márkus Erzsi és Tornyos Margit arcát. Beljebb Naszály Éva, Ve- szelovszky Gizella és Olaj Dezsőné hajladoznak a munkapadok mellett. — Sietnek, mert december első hetében be akarják fejezni évi tervüket — magyarázza Végh László, a Nógrád megyei Vegyesipari- és Javító Vállalat szécsényi üzemének művezetője. Nyílik az ajtó és a brigád vezetője, Gajzinger Rozália jön Nehezen akar beszélni. — Mikor hogy. Egyszer tíz, máskor meg nyolc, vagy kilenc redőnyt csilla,lünk meg. attól függően, hogy milyen méretű. — Kifogástalanul? — Igen... — Ezt azonban már nem Rózsika, hanem a művezető mondja Jólesik a kislá nyoknak az elismerő szó. Mindannyian KlSZ-fiatalok, 18-19 évesek és legtöbbjük az általános iskola, padjaitól került az üzembe. Jól érzik magukat, nem kívánkoznak innen sehová. Nemrég elhatározták: ha törik, ha szakad. elnyerik a szocialista brigád címet. Ennek kapcsán terelődik a szó a brigádnaplóra. — Megmutatná? — Szívesen — mondja Rózsi. — Hányán tanulnak? — Mindannyian elvégeztük a nyolc általánost — mondják egyszerre többen is. — Tovább senki se a- kar tanulni? Hosszú csend következik, amelyet a brigádveze- tö szava tör meg: Nem... Pedig sok tanult emberre, s főleg szakemberre van szüksége a gyorsütemben fejlődő helyi ipari vállalatnak. Nem is mondanak ellent, de nem is biztatnak. Végül is azzal zárják: két műszakban dolgoznak és emiatt nehezen adják fejüket a tanulásra... — Ha iskolába nem ii járunk — mondják —, da olvasunk. Meg se várják az úja,bb kérdést és már sorolják is az olvasott könyvek címeit. Ebből megtudom, hogy olvasmányaik, szórakoztató írások olyanok, amelyek betöltik az ö gondolat- és érzelemvilágukat. Megtudom, azt is, hogy az olvasás mellett többen ' kézimunkáznak, de gyakori látogatói a mozinak is. Dalol a brigád, jóked- vűek a lányok — szokták mondani a szomszéd üzemrészben. Megértésben dolgozik a KlSZ-fi- atalokból álló Petőfi-brí- gád és ha több gondol fordítanak a tanulásra, várományosai lehetnek a szocialista címnek is. Ven&sz - Károly
