Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-04 / 251. szám

19W. december 4. pécsiek. NOGSAD 5 Telefon, telefon A mihálygergei termelő- szövetkezet központi iro­dája rossz épületben volt. Nemrégiben 50 ezer forin­tért megvásárolták a falu központjában lévő egyik épületet és 13 ezer forin­tért renoválták. Az azonban még min­dig gátolja a zavartalan munkát, hogy a posta arra taló hivatkozással, hogy nincs vonal, nem vezeti be a tsz-irodába a telefont. A termelőszövetkezet ré­gi irodájában sem volt te­lefon. Ez a gazdaság veze­tőinek munkáját meglehe­tősen gátolta, mert ha kapcsolatot kerestek más szervekkel, a tőlük három­száz méterre lévő tanács­házára kellett menniük. Ezekután tekintettel arra, hogy új helyiség­be kerültek, vállalták az átmeneti nehézségeket. De az már teljesen érthetet­len, hogy most az új he-t lyiségbe való költözés után a postahivatal továbbra is elzárkózik a telefon beve­zetésétől. A termelőszövetkezet egy nagyon fontos gazdasági, de politikai központja is a községnek, szüksége van gyors kapcsolatok terem­tésére. amely sokszor csak telefonnal oldaható meg. Erre tekintettel kell lenni és be kell vezetni a tele­font még annák az árán is, hogy más kevésbé érde­kelt szervtől vagy személy­től elveszik a telefont. B. Gy. A szocialista brigád címért Fordulat Xü^ IÓCOn lg§$$$&. ­■fe lt§lÍÍÉÉ ÍM Mü A nagylóci Munkás-Pa- ha a szövetkezeti tagok ményesebb a munka ia. raszt Szövetség Termelő- véleménye egyre rosszabb A kenyérgabona vetését, szövetkezet, ez a 2 200 lett a szövetkezetről. Ez több mint 400 holdon, a holdas gazdaság, szinte a a helyzet késztette a járás kedvezőtlen idő ellenére megalakulás óta gondot vezetőit arra, hogy megfe- is elvégezték. Biztos he­okozott a járás vezetői- lelő intézkedéseket tegye- lyen van már a burgonya, nek. A község határában nek. Lászlók Andor, a tér- cukorrépa, kukorica is. szinte felbecsülhetetlen melőszövetkezet elnöke A traktorosok most már1 károkat okozott az erózió, sokáig egyedül hadakozott a mélyszántással foglaäa- A tápanyagokban szegény a gondokkal. Erejéből, toskodnak, hiszen 250 hol-l talajon tavaly sem hozott idejéből nem futotta min- dón kell megforgatniokj több termést a kukorica denre. Tervszerűtlenség, legalább 30 centiméter! 12, a burgonya 60, a cu- szervezetlenség volt a mélyen a talajt Érdekeltté! korrépa 150 mázsánál. Pe- legfőbb jellemzője gaz- tették a tagokat az állat-! dig tavaly jó idő járt a dálkodásunknak. Visz- tenyésztésben, az állati kapásokra. Az évek óta szajött a fiatal mezőgaz- hozamok növelésében) kizsigerelt földek erejé- dász, Vida Emil, aki két is, amelyek eredményei bői Nagylócon többre évvel ezelőtt Nagylócról ugyancsak mutatkoznak. rém futotta. vonult be katonának. Különösen két asszony, Egyetértett a szövetkezet Szeles Istvánná és Kür- tagsága azzal is, hogy Ba- tösi Jánosné nevét emle- lázs László helyett a ná- gették gyakorta, akik 300 Iánál képzettebb Végh sertést hizlalnak, s az ál- László legyen a főkönyve- latok hét-nyolc hónapos lő. korukra elérik a 110-120 Azt mondta Vida Emil kilós súlyt. A balassagyarmati Bútorgyárban Mezei László asz­talos brigádvezető, a furnir illesztő műhelyben 12 tagú brigádjával a szocialista brigád címért küzd. Képünkön: Mezei László egy kitűnő újítással, amely jelentősen növeli a termelést és csökkenti a fizikai fáradságot. A szabászgép Rob János üzemi lakatos újítása. (Koppány György felvétele) Megkezdték a fakitermelést Megyénk erdészeteiben már két hónappal ezelőtt megkezdődött az új terme­lési év. A Cserháti Erdő- gazdaság az 1964-65-ös év­ben is jelentős tervfelada­tot kapott. Mind a fakiter­melésben, mind az erdősí­tésben nagyobb tennivalók állnak az erdészeti mun­kások. műszakiak előtt mint az előző években. Nagy az igyekezet a tat- kei Erdészetben is. Bár egyelőre még nem indult meg teljes erővel az őszi­téli fakitermelés, mégis gondot okoz a munkaerő hiány. Mivel a termelőszö­vetkezetekben sok volt az őszi tennivaló, a szokásos munkaerő-segítség is csak később érezteti hatását az erdészetben- Ennek ellené­re az erdészeti dolgozók már több mint ezer köb­méter fát termeltek ki az eltelt két hónap alatt. En­nek jelentős része bánya­fa és tűzifa. Jelenleg két motorfűrészes brigád dol­gozik az erdészetben, egy nagyteljesítményű Sthyl és két Druzsba fűrészgéppel felszerelve. A Litkei Erdészet dolgo­zói azonban nemcsak a fa- kitermelésben értek el szép eredményeket, hanem az erdősítésben is. Igaz, hogy ezt a munkát is hát­ráltatta az esős időjárás, de az esőket követő kedve­zőbb időt kihasználva si­került befejezni az erdő­sítést. A litkeiek mintegy negyven hektáron erdősí­tettek. Ezenkívül Ludány- halásziban is elvégezték a kijelölt fásítást. Egy éve még... Tavaly is, azelőtt is az állami dotáció mentette meg a szövetkezetben dol­gozó családok kenyerét. talán^nem ^“tisztessé- a mezőgazdász, hogy az A vezetőség felújítása gesnek mondható. Azt emberek dolgát kellett tehat max az eltelt né- mondta Kovács László elsősorban rendezniük, a hány hónap alatt is ho- tsz-tag, amikor a jövede- felelősség kérdését, a zott bizonyos eredményt lemről kérdeztem- munkaszervezet formáját, A közös gazdasag megero­— Olyan keveset kap- felépítését. S ebben a bo- sítéséhez, a szövetkezeti tunk tavalv hoev szinte nyolult helyzetben is leg- tagok jövedelmének tar- széevenlem kimondat fontosabb volt a fogatosok tós növeléséhez ez azon- Nem voU több H fonnt- dolga. Keveset dolgoztak, ban korántsem elegendő, nal munkaegységenként alig öt-hat órát .naponta. A járás és a szövetkezet A mérleehiánv mert Az elnök mondta, hogy vezetői nemregiben közö­két évvel ezelőtt,’ még az nem volt ritka az olyan sen dolgozták ki az in­is jelentős volt Nagyló- nap, amikor a 22 fogatos tezkedési tervet, a közös con és az alacsany jőve- közül csak négy fogott gazdasag megszilárdita- delem nem magyarázható be. Annál többen mentek sara^ Ebben a vezetés to- pusztán a mostoha termé- azonban tiltott, fekete vabbi erősítését, a megíe- szeti ,közgazdasági adott- uiaikra. Ugyanis addig míg lelő jövedelemelosztás ki- sággal. Ezt a járás veze- az asszonytagok legtöbb- dolgozását tették köz- tői éppen úy látták, mint lének legalább egy csa- ponti kérdéssé. A terv a <57övetkP7Pt taeiai A ládtagja pénzt, rendszeres végrehajtása során a bn- tagok közül többen 'is a havi fizetést kapott yala- gádok, munkacsapatok közeli szomszédba a szé— melyik közeli üzemből, a élere is a legrátermettebb szényi II. Rákóczi Ferenc fogatosoknál más volt a emberek kerülnek. A Termelőszövetkezetbe helyzet. Valamennyi csa- készpénzelszámolás beve­szaladtak Déldáért ami- ládfenntarto, s a havi zetésevel pedig 2o forint kor a gondok, a bajok nyolc forintos előleg, lenne az előleg havonta, okát kutatták. Józsa 1st- amelyet a szövetkezet biz- a tagok mostanra terve- vánné munkacsapatvezető tosítani tudott, kevés volt zett 6 ezer forintos átlag- nem is rejtette véka alá a megélhetéshez. Meg- jövedelme is tovább növe- vclcménvet: szüntették hát az eddigi kedne. — A legfőbb hiba a ve- jövedelem elosztási for­zetéssel volt nálunk. Akad- mát, s a fogatosoknál bé­ták emberek, akiknek vezették a készpénzfize- nem volt helyük az irá- test- nyitásban... A korábbi főkönyvelőnk sem értette St»fríi a dolgát. Elnézte, hogy , _ » _ , vigyék, herdálják a kö- UX erdekeltseg zös vagyont... 1 Végh László, a szövetke— “SS « “*>—«« nemrégi- hatása máris érezhető. A Vajúdik az új Az út, amely a szövet­kezet megerősítéséhez ve­zet, nem sima. A nézet- eltérések, belső viszályok nehézzé teszik a haladást ben levelet küldött éppen emiatt a járási vezetőkhöz. Exportáló kisipari szövetkezetek November végén útnak indult a Nagyoroszi Vegyes KTSZ első exportszállít­mánya Hollandiába. A kis­ipari szövetkezet az AR- TEX felkérésére fotel kar­fákat gyárt és a terméket közvetlenül a megrendelő holland cégnek szállítja. Ezúttal egy vagon, mint­egy 220 ezer forint értékű áru hagyta el az országot. December végéig még egy vagon áru szállítása esedé­kes. A külföldi cég képvi­selői személyesen is felke­resték a ktsz-t, a karfák minőségével elégedettek. A jó vélemény a jövő évre sz$ló újabb megrendelé­sekben realizálódott. Egyébként most kilátás van arra, hogy a Salgótar­jáni Faipari KTSZ is exportálhasson. Az ARTEX megrendelésére tizennégy­ezer fenyő- és égerfa szék ülőkét kell előállítani, jö­vőre. Amilyen a jövedelem tapasztalatok azt bízó- Azt hozta tudomásukra Gyenge vezetés, alacsony nyitják, javult a munka- meEvállk a szövetkezet­jövedelem! Érthető tehát, fegyelem, gyorsabb, ered- * rendcsinálás 4 munkájában nem sikerült megtalálniok a közös han Hegesztőhuzal hazai anyagból A CO3 hegesztési for­mát 1961 óta alkalmazzák Magyarországon. Jelentő­sége: iparunk a hengerelt fém 25 százalékát he­gesztett kivitelben gyárt­ja, e korszerűbb hegeszté­si forma alkalmazása ja­vítja a minőséget, növeli a termelékenységet. Lénye­ge, hogy a munkafolyamat során a huzal felületén keletkezett oxidációs ter­mékeket megszünteti, ja­vítja a hegesztési varratok minőségét, az anyag sza- kító-szilárdságát. Kiküszö­böli a hegesztőpálcák cse­réjét, s ezzel rengeteg időt takarít meg. Ehhez a hegesztési for­mához szükséges különle­ges követelményeket kí­vánó hegesztőhuzalok gyártását hazánkban a győri Wilhelm Pieck Va­gon- és Gépgyár kezdte meg a budapesti műszaki egyetem mechanikai és technológiai tanszékével közösen 1961—62-ben. A huzalszükségleteket addig importból fedeztük. Az üzemszerű kísérleteket Csepelen kezdték meg, a tömeges gyártást a salgó­tarjáni Acélárugyárban. A hegesztőhuzalok gyár­tásával kapcsolatban fel­kerestük Szabó Gyulát, a vállalat huzalmű részlegé­nek központi technológiai előadóját és Karácsonyi Lászlót, az üzemrész tech­nológusát, akik az aláb­biakban válaszoltak kér­déseinkre. — Milyen erőfeszí­téseket tett az üzem­rész műszaki gárdá­ja, illetve a dolgozók a hegesztőhuzal elő­állításához szükséges technológiai feltéte­lek megteremtésé­hez? — Mi a huzalgyártás hi­rézbevonatot, majd fé­nyesítő eljárást. A kenő­anyagproblémát szintén degalakítási részét végez- megoldottuk. Olyan anyag- zük. A gyártással kapcso- ra volt szükségünk, amely latban egyik legfontosabb húzástechnikai szempont­feladatunk a megfelelő fe- bői kifogástalan, de amely- lületi kikészítés, a korró- tői felületkezeléskor köny- zióállóság növelése, stb. A nyen megszabadíthatjuk a húzás technológiájában je- huzalt. Jelenleg kenő- lenleg nincs nehézségünk, anyagként szappanport Annál inkább akadt még használunk, eddigi kísér- a múlt évben is a felület léteink szerint ez felel meg minőségével. 1963 decem- leginkább az említett kö­berében emiatt a Vaskohá- vetelményeknek. szati Igazgatóság le is ál­lította a gyártást, amelyet — Vannak-e még csak az idei tavaszon kezd- a gyártásnak más tünk el újra. A felületi megoldatlan prob­minőséggel kapcsolatban lémái? az üzemrész műszaki és munkás kollektívája a hú- Igen vannak. Még zógépeken technológiai ne,m, oldottuk meg a fel­módosítást hajtott vég- csévélést sem. Ez egyik re. Most a rendszerezett legfontosabb feladatunk egy húzás helyett kettőt lesz a jövőben. Elektroliti- alkalmazunk. Ugyancsak kus rézbevonat alkalmaza- a felületi minőséggel kap- sat: Is tervezzük, illetve az csolatos a rézbevonat mi- ebhez szükséges galvani- nőségének javítása, illetve zálótelepek beépítését. A a kenőanyag. Most utóla- csomagolás technikáját gos áthúzórezezést alkal- ugvancsak fejlesztenünk mázunk, ezzel egyenlete- kell. sebbé tesszük a felületi T. E. got a szövetkezet vezető­ivel. Amint az később ki­derült, félreértések egész sora, apró-cseprő viták mérgezték a légkört az elnök, a mezőgazdász és a főkönyvelő között, ame­lyet lassan-lassan eloszlat­nak az őszinte szavak. Több asszony a munkaegy­ség jóváírás jelenlegi for­máját kifogásolta, a ta­gok közül néhányan meg azért szóltak, kevés a fi­atal, az igazán munkabíró ember a közösben. Ma még a falubeli fiatalok inkább választják a biz­tos keresetet, valamelyik gyárban — még akkor is, ha az naponta több órai utazást jelent — mint a termelőszövetkezetet, mert az eddig igazán nem ké­nyeztette el tagjait jövede­lem dolgában. Ilyen gondok közepette vajúdik az új Nagylócon. De az idén a tagokkal együtt dolgozó új vezetés már eddig nagyobbat lé­pett előre, mint azelőtt bármelyik esztendőben. Vincze Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents