Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-03 / 250. szám
NÓGRÁD 1964 Ssl 1 «Ätartäk. Iht!as* ft Iunk ohuiséinknak Két fontos rendelet m üzemi balesetet vagy foglalkozási betegséget szenvedett dolgozók védelmében Az egyen munkaügyi rendelkezések módosításáról szóló 34/1963. Korm. számú rendelet tovább bővítette az üzemi balesetet, vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett dolgozók munkajogi védelmét. Eszerint az üzemi balesetet, vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett dolgozónak nem csupán a keresőképtelenséget okozó betegség alatt és az ezt követő 15 nap leteltéig — legfeljebb azonban a keresőképtelenség napjától számított egy évig — nem lehet a munkaviszonyát felmondással megszüntetni, hanem mindazon ideig — egy évet meghaladóan Is —, amíg a dolgozó táppénzre jogosultsága az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés okából fennáll. A rendelet további kedvezményben is részesíti az érintett dolgozókat. A fent ismertetett felmondási korlátozáson túlmenően, sem lehet a dolgozó munkaviszonyát felmondással megszüntetni az üzemi baleset következtéből, .vagy a foglalkozási betegség megállapításától — ha pedig a dolgozó emiatt keresőképtelenné vált, az ezt követő első munkába állástól — számított 2 éven belül átszervezés, vagy a betegségből eredő alkalmatlanság címén. Két éven túl is csak az esetben mondhat fel a vállalat a fenti indokolással, ha ehhez a szakszervezeti bizottság előzetesen hozzájárult. ' Üzemi balesetet, vagy /oglalkozási megbetegedést szenvedett (ideértendő a gümőkóros megbetegedés is) dolgozót az előzőekben ismertetett 2 éves határidőn belül áthelyezni csak az esetben lehet, ha az áthelyezés a dolgozó egészségi állapotának megfelelőbb munkakörbe, vagy munkafeltételek közé történik. A 33/1963. Korm sz. rendelet újból szabályozta az üzemi balesetet szenvedett dolgozók foglalkozta- ' tásának lehetőségét. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozót a vállalat köteles képességeinek és képzettségének megfelelő munkával foglalkoztatni. Ha az üzemi balesetet szenvedett dolgozó úgy érzi, hogy sérülése, illetőleg betegsége okából nem tud munkaköri kötelezettségének maradéktalanul eleget tenni, vagy egészségi állapotára az káros hatással van, kérheti a vállalat igazgatóját, hogy részére egészségi állapotának megfelelő mnkakört (munkahelyet) biztosítson. A vállalat igazgatója 15 napon belül köteles intézkedni a dolgozó kérelme tárgyában. Az esetben, ha a vállalat igazgatója 15 napon belül nem tesz intézkedést, a dolgozó munkaügyi vitákra vonatkozó rendelkezések szerint egyeztető bizottsági úton élhet jogorvoslattal. Köszönjük a segítséget A Nógrád 1964. november 4-én: Egy hivatal pac- kázásai címmel, az erdö- kürti vízügyi tervezés körüli problémákkal foglalkozott. A cikk megjelenése előtt már a járási tanács vb. jelentése alapjár a kivizsgálást elrendeltem, melynek során megállapítást nyert, hogy a cikk reális és annak tartalmáÁ levéltári dokumentumokról Olvastam lapukban Bokor István cikkét: Múzeum — épület nélkül? A cikk kiegészítéseként az alábbiakat szeretném megjegyezni: Sehol a világon egy múzeum nem gyűjthet levéltári anyagot, így a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum sem. Sajnálatos módon Salgótarjánban nem működik a levéltár. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának régi elgondolása, hogy Salgótarjánban állami levéltárat szervez. Ez egyenlőre a budapesti Pest- Nógrád megyei Alami Levéltár fiókjaként működnek, majd ha kellő mennyiségű anyaggal rendelkezik, önálló levéltárrá alakulhat. Ennek a levéltárnak egyik részlege gyűjthetné az 1945 utáni anyagot. A munkásmozgalom emlékei a ofndokban vannak elszórtan, főleg a bírósági, alis- páni fondokban. Ezek a fondok a szocialista levéltártudomány szerint szét- bonhtatatlenok, egyes iratokat azokból kitépni nem lehet. Ellenben készülnek a szocialista országokban tematikus levéltárak, melyek a munkásmozgalmi iratokat felsorolják, megjelölve a helyet, ahol ezék az iratok találhatók. A salgótarjáni levéltár szervezésé csupán a megfelelő helyiség biztosítása oldaná meg. Amennyiben a helyi szervek ezt biztosítani tudják,, úgy megoldható. Semmi esetre sem adható át levéltári anyag egy múzeumnak, legfeljebb valamelyik kutató kérdésére, időlegesen. Szedő Antal Művelődési Minisztérium, Levéltári Oszt. v. val egyetértek. Köszönettel veszem a cikkel nyújtott segítséget ahhoz, hogy az Igazgatóságunk Műszaki Tervezési Osztályán a tárgybani ügyben folyt bürokratikus ügyintézés ellen kellően felléphettem, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő. Az ügyben érintett mulasztókkal szemben a szüséges intézkedést megtettem. Tájékoztatásul közlöm még, hogy a cikk megjelenése előtti napon a műszaki tervezési osztály és a községi tanács organizációs tárgyalást tartott, melynek eredményeként a kész tervet az igazgatóság 1964. november 14-én le is szállította. Vesztergomb! László Vízügyi Igazgató Szerkesztői üzenetek Szabó J. (Balassagyarmat): Az átlagkereset ki- számításáról a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet 140- §-a intézkedik. Ez többek között kimondja, hogy az átlagkereset számításánál nem lehet figyelembe venni a túlóradíjat, a nyereségrészesedést és az esetenkénti prémiumot. A rendszeres prémiumot figyelembe kell venni. Pásztor A. (Salgótarján): A másodállás vagy mellékfoglalkozás elvállalásához a főfoglalkozású munkahely igazgatójának engedélye szükséges. Az engedélyt az igazgató csak akkor tagadhatja meg. ha a másodállás, vagy mellékfoglalkozás ellátása a főfoglalkozásban végzett munkával összeférhetetlen, vagy annak rovására megy. Salamon Gy. (Szécsény): A mezőgazdasági tanulók bérezéséről az 1/1963. (II. 24.) FM.—Mü- M. számú rendelet intézkedik. A rendelet szerint a harmadik évben a tanuló bérét 650— 800 forint között kell megállapítani, mégpedig félévenként (szeptember 1 és február 1) kell a tanulmányi eerdménye alapján besorolni. Molnár I. (Salgótarján): A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet 213. §-a értelmében a tanítási napokon, illetőleg hónapokban a továbbtanuló dolgozót túlmunkára igénybe venni nem lehet. 1944. december 3 ■— a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja HÜSZ ESZTENDEJE közölte a Délmagyararszág azt a hírt, amely a magyar politikai fejlődés korszaknyitó eseményét foglalta össze néhány sorban és azt a programot, amely a korszak indulásának tennivalóit sorolta fel. A hír az volt, hogy a demokratikus pártok és a szakszervezetek 1944 december 2-án elhatározták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakítását. A program, a háborúsújtotta, még vérző, részben még nád-megszállta ország újjáépítésének és felemelkedésének terve volt — a hírben közölték, hegy a tervet, a kommunista párt által kidolgozott és közösen elfogadott programot „tömegeivel szentesíti majd Szeged népe” másnap, a Városi Színházban összehívott nagygyűlésen. DECEMBER VOLT MÉG, 1944 decembere — a Dunai Repülőgépgyár egyik írógépén ezen a napon kopogták le azt a tizennyolcsoros jegyzőkönyvet, amelyben lerögzítették: megint uszályba- rakrtak a Steyer—Daimler —Puch A. G. bécsi címére 287 252 kiló motoralkatrészt, készüléket és anyagot. Szegeden a Városi Színházban a nagygyűlés utáni hétfőn hajnalban munkába kezdtek a takarítóasszonyok — Csepelen meg a falakra ugyanezekben az órákban ragasztották ka a nyilasok hirdetményét: a község déli felét még aznap ki kell ürítem. Nemsokára tüntetés hangjai ébresztették Csepelt, asszonyok, férfiak tépték le a friss plakátokat — megkezdődött Csepel végül is győztes harca. Henkey vezérkari ezredes, a vezérkari főnök megbízásából a belügyminiszterhez fordult: a németek „parancsát” tolmácsolta. A nácik magyar karhatalmat követeltek a Miskolc környéki magyar ip*ri művek német megítélés szerint erősen kommunista érzésű munkássága” ellen. A FASIZMUS ELLENI háború még magyar földön zajlott: a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának és a programelfogadó szegedi nagygyűlésnek két napján szabadította fel a szovjet hadsereg Szekszárdot és Kaposvárt, Miskolcot és Dombóvári:; december 2-án és 3-án harminchét magyar város és község lakói lélegezhették be először az új élet talán még lőporfüstillatű, de szabad levegőjét. A húsz esztendővel ezelőtti napokban a már felszabadult városokban és falvakban gyorsan valósággá lett, amit Szegeden úgy fogalmaztak meg, mint a demokratikus erők egyesítésének szükségességét, mint amit nagygyűlésen is kimondták a kommunisták : elindulunk a népi demokrácia útján, ahol munkások, parasztok kezébe kerül a hatalom. / A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT programja még a sürgős tennivalók tömör felsorolása előtt mondta ki: „ha a nép veszi keaétx az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz!” Húsz esztendő után, a néphatalom rendjében élő, a szocializmus teljes felépítésén dolgozó ország úgy tekint vissza az 1944-es szegedi december napjiira, mint a történelemmé vált tognap- ra, olyan történelemre, amelynek alkotója a dolgozó ember volt Gárdos MSdós Nem rajtunk múlott A Nógrád november 18-i számában: Jegyzetek a vendéglátásról címmel szövetkezetünkről irt. A cikk azzal foglalkozik, hogy szövetkezetünk vezetősége már hosszabb idő óta alkudozik egy épület megvásárlásán, amelyben italboltot kívánunk létesíteni. Ez a megfogalmazás nem fedi teljes mértékben a valóságot. Itt szabadjon megjegyeznem, hogy a kérdéses épület megvásárlása kapcsán nem a földművesszövetkezet igazgatósága, hanem felettes szervünk, a MÉSZÖV illetékes vezetői folytattak tárgyalásokat. Ha a szövetkezet Igazgatóságán múlott volna az épület megvásárlása, úgy azt már régen italbolttá alakítottuk volna át. Korcs László az Fmsz. Igazgatósága nevében Nézsa Nyolcszoros levélforgalom Néhány hét még a karácsony, de az ajándékcsomagok már szeptember óta utaznak a tengerentúli országokból, hogy időben a címzettekhez érkezzenek. Gyorsaságáról, pontosságáról híres a magyar posta, de az irányítók és kézbesítők erejét, képességét különösen a karácsonyi finis, a december 16—24' közötti időszak teszi alapos próbára. Ilyenkor a napi levélforgalom az évi átlag nyolcszorosára növekszik, a csomagoké öt-hatszorosára, az utalványok forgalma pedig négy-ötszörösére. Főként a december 20—23 közötti napok kritikusak. Míg az átlagos levélforgalom egy hónap alatt 40 millió az ország területén, a tavaly decemberi csúcsforgalom például 190 százalékkal növelte ezt a mennyiséget. A havi egymilliós csomagforgalom a múlt év utolsó hónapjában másfél millióra emelkedett: az átlag havi két és félmillió utalvány helyett több mint hárommilliót adtak fel tavaly decemberben. Az ország 250-nél több mozgópostájának legforgalmasabb útvonalaira karácsony előtt 14—15 tehermentesítő menetet állítanak be, és a posta szakiskoláinak harmad-, negyedéves növendékeit is munkába fogják. Az évente növekvő nagy postaforgalommal — különösen karácsony táján — a jövőben csak a komplex gépesítés birkózhat meg. A bélyegzőgépek már százszámra működnek a hivatalokban, és a levelezőlap, bélyegárusító automatáknak is nagy a sikerük. A posta egyik törekvése, hogy a feladóra minél több művelet elintézését bízza. Egy kísérlettel próbálkoznak. A kapuk alatt elhelyezett levélszekrényből minden lakó saját kulcsával szedi ki a kézbesítő által bedobott küldeményeket. A szovjetunióbeli Voronyezs- ben például 22 ezer lakásnak van már saját levél- szekrénye: Budapesten, Komlón, Dunaújvárosban, Pécsett, Salgótarjánban kísérleteznek a jól bevált módszerrel. A postához hasonlóan készüli fel a karácsonyi ünnepekre külföldről érkező csomagok fogadására, és az innen külföldre küldöttekre a budapesti Verseny utcai Vámhivatal is. Az egy hónap óta tartó nagy forgalom már eddig hét-nyolc nap hátralékot okozott, de az erősítést fokozatosan kapják más vámhivataloktól. Az elmúlt évek decembert tapasztalataiból okulva az idén már jobb munkaszervezéssel, azonnal kezelik a vámhivatalban a napi négyezer csomagot. Legkevesebb munkát azok az egy kilogrammon és 400 forint értéken aluli, vámmentes ajándék-csomagok adják a hivatal dolgozóinak, amelyekre őt szocialista ország: a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia Bulgária és Magyarország kötött vámegyezményt. Ezek a kis csomagok nem kereskedelmi jellegűek, és főleg gyerekjátékokat, csecse-becséket, apróbb ruházati cikkeket, nép- művészeti, iparművészeti ajándéktárgyakat tartalmaznak. Az Országos Pénzügy és Vámőri Parancsnokságnak, csakúgy, mint a Postavezérigazgatóságnak azonos a célja: a karácsonyi ünnepekre szánt küldemények minden címzetthez eljussanak a» ünnepekre.
