Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-30 / 271. szám
BJ ö G R A D ¥964 december Egymilliárd forint a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztésére A Duna partján uj épületek emelkednek. Óriás toronydaru cipeli terhét, a szállingózó hóban fehér takarót kapnak a tégfa- halmok, a szállítószalagok. Népgazdaságunk húszéves, távlati tervének egyik nagyjelentőségű beruházása épül itt: a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztése. 1958-ban a tervek elkészítésével az ÉM. Középülettervező Vállalatát bízták meg, Perczel Dénes és Kisdi Pál tervezőmérnökök vezetésével több mint száztagú kollektíva látott munkához. A beruházás nagyasagál talán egy hozzávetőleges szám is mutatja: több mint egymilliárd forint! Hatvanhat és félmillió forintba került. Hatszintes, s hozzátartozik egy műhely és egy laboratóriumi rész. Ügy mondják: az egyetem legvilágosabb, legmodernebb épülete! Nyáron a KISZ az építők segítségére sietett. Két hónapon keresztül nyolcszáz fiatal dolgozott az építkezésen, s nem kis mértékben nekik is köszönhető, hogy december 31-én a dunaparti épület megnyitja üvegkapuit, s a tizenegy tanszék — vegyipari, gépipari, energia gazdálkodási, audió-vizu- ális, folyamatszabályozási és így tovább — elfoglalhatják helyeiket. Az elmúlt tanév végién Az elkövetkező években lg még több fiatal mérnök- H re. megalapozott tudású, frissdiplomás műszaki szakemberre van szükség. Mérnökképzés nagy feladatát látja el — többek között — a Budapesti Műszaki Egyetem. Évek óta zsúfoltságban élnek. Rajzterem, laboratórium, műhely kell, s a megnövekedett hallgatólétszámhoz mérten nincs elég kollégiumi férőhely. A tervek szerint a nagy beruházás 1965 végére készül el. Az egyetem azonban — népgazdasági érdekből — nem várhat odáig. Ezt vette figyelembe az Országos Tervhivatal, amikor engedélyt adott arra, hogy a beruházási program egyes részeit előrehozzák, folyamatosan’ tervezzenek, gazdálkodjanak, s elkezdődhessék az építkezés. Készen áll a dunaparti épület A nagy beruházási program egy része máris megvalósult. Két éve vették birtokukba a tanszékek és a hallgatók az elsőként felépült villamoskari épületet. A második új épület nagyrészt még üres. Szerelők dolgoznak benne, takarítónők tisztítják az óriási ablakszemeket, naponta próbálják a fűtést. Tükör kerül a mosdók fölé, kulcs az ajtókba, neon világítótestek árasztják a fényt. A dunaparti épület — mert csak így nevezik egyetemszerte — december 31-cn kerül végleges átadásra. fcalanul megindulhasson az oktatás! Melyek a következő lépések? A 3-as számú tanulmányi épület mellett még dolgozik a hatalmas daru: egyéves munka van hátra. Itt is tanszékek, rajztermek, laboratóriumok kapnak majd helyet. Átadásának határideje: 1965 december 31-e. Épül az ezer személyes fiúkollégium, amely 1966 közepére készül el, s a kezdeti stádiumon már túljutott a négyszáz személyes lánykollégium építése is. ív!1-', - mosoda áll a hallgatók rendelkezésére, TV-termek társalgók biztosítják a szórakozást és a pihenést. A beruházási program keretében két nagy konyha és étterem is épül: az egyik kétezer, a másik háromezerötszáz személyes. Toronyház és kollégiumi városrész A KÖZTI tervező kollektívája most készíti a további terveket. A villamoskari Il-es épület alapjait a jövő évben rakják le. Tanszékek, laboratóriumok, előadótermek kapnak itt helyet, a földszinten pedig kísérleti csarnokok. Talán az egész építkezés komplexum legérdekesebb része a harminc emelet magas toronyház lesz. Építési költsége hozzávetőlegesen száznegyven millió forint. Az előzetes tervek szerint nyolc - sebeslift szállítja majd fel-le a dolgozókat. A liftek csúcsidőben zónázott rendszerrel működnek majd, ami any- nyit jelent, hogy ilyenkor az egyik csak a tizedik és tizenharmadik emeleten áll meg, a másik a huszadik és a huszonötödik között és így tovább. A többi órákban a liftek kibernetikus rendszerrel működnek. A toronyépületben a központi igazgatóság és az elméleti tanszékek helyezkednek majd el. Ezek munkájához nem kell sem laboratórium, sem rajzterem. A 4-es számú tanulmányi épület üveghíddal kapcsolódik majd a toronyházihoz. Itt épül fel az Az építkezés következő lépcsőfoka a készülő 3-as számú tanulmányi épület, amelyben tanszékek, laboratóriumok, rajztermek kapnak majd helyet. 1500 személyes nagy kongresszusi terem, amelyet filmvetítésre, színházi előadásokra éppúgy alkalmassá teszik, mint ünnepélyek, kongresszusok megtartására. A két épület között teret képeznek ki. A lágymányosi vásárváros mögött húzódik majd a kollégiumi városrész. Négy magasépületben négyezer hallgató kap helyet, a közvetlen autóbusz hozza be őket reggelente az órákra. Itt lesznek a sporttelepek, sportcsarnokok, fedett uszoda . . . Városrendezés is A Budapests Műszaki Egyetem nagyarányú fejlesztése nam csupán felnövekvő műszaki értelmiségi gárdánk szempontjából hasznos Ezek a modem, célszerű és esztétikus épületek városrendezési feladatot is betöltenek, A vásárvárossal együtt a bcdfő körüli terület kiépítésének is részeseivé válnak, Egyitnlliárd forint: hatalmas összeg. A pénz hasznát, az építők és a tervezők munkájának igazi eredményét majd akkor merhetjük le, ha elfoglalják helyűket az életben, az iparban, a kutatóintézetekben azok a fiatal műszaki szakemberek, akik már e fajiak között szerezték meg diplomájukat. Somos Agnes A hatszintes dunaparti épület már készen áll, december 31-én kerül átadásra. (Jelinek György felvételei) i Pillantás a népgazdaságba Hogyan alakul a lakáshelyzet? az egyetem nagy probléma előtt állt. Lesznek-e új rajztermek? A Művelődésügyi Minisztérium, az egyetem és az építők együttműködésének eredménye volt, hogy a félig kész épületben lehetővé tették, hogy szeptemberben huszonegy rajzterem már készen álljon, s zavarAz igényeknek megfelelően kétágyas szobák sorakoznak majd a kollégiumban, hogy ne csak hálóhely, hanem egyben a kényelmes és otthonos tanulás színhelye is legyen. Minden szobában beépített rajztábla lesz, külön mosdó, s emeletenként fürdőszobák. Főző és melegítőszoba, vasalóhelyiség és A Harminc emeletes torony ház távlati rajza. MA KB HÁROMMILLIÓ CSALÁD ÉL Magyarországon. A rendelkezésre álló lakások száma ugyancsak hárommillió körül van. Egybevetve ezt a kát számot —A*tgy tűnhet, hogy a lakáshiány nem is annyira szorongató, mint az a mindennapi életben látszik. A valóságban persze semmiféle látszat nem takarhatja el azit, hogy kevesebb lakás van a szükségesnél. A lakáshelyzet tekintetében ma két tényező hatása érvényesül nagy súllyal. Az egyik tényező: mint a világon mindenütt, nálunk is folytonosan áramlik a lakosság a faluból a városba a városokban újabb és újabb lakásigénylők jelentkeznek és ezeknek a lakásszükségletét nem lehet máról holnapra kielégíteni. A másik: a rendelkezésre álló lakások minőségében rejlik. Magyar- országon csakis a felszabadulás óta beszélhetünk társadalmi méretű lakás- kultúráról. Természetesen a tőkés világban is épültek összkomfortos lakások. De nem a nagy tömegek számára. Hiszem 1949-ben az akkori lakás állomány tíz százalékában még csak konyha sem volt, tíz százalékában volt csupán fürdőszoba, 17 százalékában volt vízvezeték, sőt a lakásoknak több mint a felében még villany sem volt. A felszabadulás óta épült több minit fél millió lakás viszont már nagyobbrészt korszerűen felszerelt és — biztosítja lakójának a kulturáltabb körülményeket. De az elmúlt másfél évtizedben épült lakóházak száma még ma sem sokkal haladja meg az egész lakás- állomány egyötödét. A többi a tőkés világ öröksége és továbbra is rontja a hazai lakáskultúra összképét. így pl. a fürdőszobás lakások száma az új lakásokkal együtt sem sokkal haladja meg az összállomány húsz százalékát. Ezért emberileg teljesen érthető, hogy a lakók a régi, primitíven felszerelt lakásokból a komfortos lakásokba törekednek. Ez a vándorlás magától értetődő következménye az általános jólét emelkedésének, IDÉN A LAKÁSÉPÍTÉS előreláthatólag eléri a tavalyit. Az év élsó kilenc hónapjában az állami építőválialatok jóval több lakás építéséhez kezdtek hozzá, mint, tavaly, viszont ebben az időszakban az átadott lakások száma kevesebb volt a tavalyinál. Erősein megnövekedett a magánépil- kezés: a munkáscsaládok háztartási adatai szerint a múlt évinél kb 40 százalékkal többet — a családi összkiadás 5—6 százalékét — fordították idén házépítésre, vagy ingatlanvásárlásra. Az OTP építési kői csőreinek összege 1960 és 1963 között megduplázódott és egy-egy lakásra átlag 50 százalékkal többet folyósít ma a takarék, mint 1960-ban. A MÁSODIK ÖTÉVES TERV öszesen háromszáz- ezer új lakás építését irányozta elő. Ebből kb 70 ezer építése marad az utolsó évre. Az ötéves progrom tehát, az építőipar nehézséged elleniére is reálisnak bizonyult. Adam Laszid
