Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-23 / 267. szám
4 NÖORA n T9&4. (tecesrAer 38. szerda Kmetty Janes 75. születésnapján KEVÉS MARKÁNSABB. befejezettebb festőegyéniséget ismer képzőművészetünk nála. A nagy belső küzdelemmel, önszigorral és következetességgel kialakított világa olyan, mint amit festészete, művei tükröznek: szilárdan megépített, egyértelműen felfogott konstruktív világ. Kmetty János ama igen ritka művészegyéniségek közé tartozik, aki emberi útjában és művészi pályája során nem haladt kerülőkkel és kitérő utakon. Kezdettől fogva a haladást, a humanizmust, szolgálta, s szinte törvényszerű volt, hogy véglegesen és visszavonhatatlanul a szocialista, oldalra álljon. Fesfoi világképének kialakításában két fontos mozzanat játszik döntő szerepet: gyermek és ifjúkorának szociális jellegű életküzdelmei, s festői indulásában a cé- zanne-i iskola, s az expresszionista-kubista irányzat. A gyermek Kmettyt már megrázó szociális élmények kisérik: atyja korán elhalt, s anyja öt gyerekkel maradt minden támasz nélkül. Tanulni csak úgy tudott, hogy nappal egy bútorüzletben, majd a Munkásbiztosítónál dolgozott. Később nagy nehézségek árán elérte, hogy Párizsba jusson, és közvetle- , nül is megismerkedjék azzal a festészeti forradalommal. amelynek' ekkor a francia főváros volt a központja. önvallomásában így írt ezeknek az éveknek hatásáról: ..Megnéztem mindent, amit csak látni tehetett és lassan felismertem a fonalat, amely a legrégibb művészettől a legújabbig húzódik. Azt. ami minden időknek lényege, bármely formai mejelenésii is legyen az... Felismertem, hogy itt nem emberekről van szó, bármilyen nagy egyéniségek is. hanem egy fejlődési folyamatról, amelynek során az egyének csak játékai a lényegnek, a fonálnak, a folytatás, lehetőségének.” Kmetty számára kúrának irányzatai soha nem a divatot jelentették, hanem a kifejezés új lehetőségeit, az új tartalom megjelenési formáját, amellyel vallani lehet életről, emberekről, társadalomról és eszmékről is. Ezen a ponton saját (kifejező eszközeivel bár, de ugyanazt cselekedte, mint Uitz Béla, Dési Huber, Derkovics, s igazolva látta magát olyan korszakos nagyságok művészi felfogásában mint Picasso, Sigueiros, Rivers. Már a harmincas években a Népszava hasábjain egyik cikkében a reakciósnacionalista kultúrpolitikával szemben a művészeti fejlődés internacionalizmusát hirdette. egybevetve azt az európai szellemi fejlődés szociális tartalmával. Mint a Képzőművészek Üj Társaságának al- elnöke és alapító tagja, a haladás mellett tört lándzsát, s tevékeny támogatás nyújtott a Szocialista Képzőművész Csoport tagjainak a horthysta kormány diszkriminációival szemben. KMETTY JANOS érett korszaka, művészetének maradéktalan kiteljesedése a felszabadulás utáni esztendőkre esik. Művei — legyenek azok csendélet, vagy enteriőr; kóruspróba, vagy menetelő tömeg — ezt a véglegessé vált alkp- tói portrét tükrözik. Szigorú arányaiban megkomponált képei a konstrukció kiihamgsúlyozásával, a szi- metria szeretetével belső világosságról, a lélek rendjéről ■ vallanak anélkül, hogy a szeretet mély érzései hiányoznának belőle. Noha eszközeiből csaknem teljesen kirekesztette a lírát, színei nem olvadnak fel, hanem egymástól elkülönülve ölelik át képeit, Kmetty számára nemcsak Studium a világ. A tárgyaknak jelentése van, alakos kompozíciói férfias vallomások humanizmusának tartalmáról. születésnapján olyan életműről, emlékezünk, amely elválaszthatatlan részévé vált a szocialista képzőművészet eredményeinek, gyönyörű példája az önmagához hű ember alkotóerejének. R. L. CfUirt bemutató k Nógrád megye számos községe ünnepi filmbemutatókkal is megemlékezik felszabadulásunk 20. évfordulójáról. Az ünnepi bemutatók keretében két évtized magyar filmjeinek emlékezetes alkotásai kerülnek közönség elé. Az eddigi évfordulók keretében Csecse, Varsány, Nógrád, Buják, Hont, Ipolyvece, Nóg- rádsipek, Hasznos, Macon- ka, Dejtár, Drégelypalánk, Mátraszöllős, Mátravere- bély, Nagybátony községekben volt felszabadulási filmbemutató. A közeli napokban Ceteden, Ben- curfalván, Egyházasger- gén, Mátranovákon, Zagyvarónán, Szécsényben, Ka- rancsalján és Mihályger- gén lesz ünnepi filmest. Az alkalomnak megfelelően többek között az Álba Regiát, a 39-es dandárt, a Katonazenét, a Tegnap, a Díszmagyar, az Angyalok földje című filmeket vetítik a mozik. A felszabadulási évfordulót öt megyei mozi a Salgótarjáni November 7„ a balassagyarmati, a szé- csényi, a pásztói és a kis- terenyei március hónapban Magyar Filmhéttel ünnepli meg. A falu téli estjei Kezdődik a megyei kulturális szemle Hagyományos programunkká vált már, hogy a Művelődési Minisztérium, a SZOT és a KISZ szervezésében évről évre megrendezzük ifjúságunk országos kulturális szemléit — ezek keretében a lovász József megyei Kulturális Szemlét. Az idei szemle mind formai, mind tartalmi méreteiben különös jelentőségű, hiszen az eseménysorozat felszabadulásunk 20. évfordulójának ünnepébe ágyazódik. Ennek megfelelően betöltendő célja is kettős: a népművelés sajátos eszközeivel fejleszteni ifjúságunk szocialista tudatát, emelni általános és szakmai tudását s az, hogy programjával méltó fényt biztosítson az évfordulónak. * A Lovász József megyei Kulturális Szemlén négy szakaszban mérik össze tudásukat a fiatalok. A januárban kezdődő helyi bemutatókat februárban körzeti találkozók követik, majd márciusban összevont járási szemléken vetélkednek a különböző művészeti ágak legjobb együttesei. A salgótarjáni és pásztói járási elődöntőkön kiemelkedő kórusok, szimfonikus- és kamarazenekarok, valamint a szólisták Salgótarjánban, a többi járás e művészetet művelő fiataljai Diósjenőn rendeznek összevont járási szemlét. A járási szintű népi tánc, népzene, népdal és népballada bemutatók színhelye Csécse, illetve Mihálygerge lesz, a tánczenekarok, táncdalénekeslek Kisterenyén és Érsekvad- kerten tartják tehetségpróbáikat. A negyedik kategória, az irodalmi színpadok, szavalókórusok, prózamondók képviselői, továbbá a színjátszók, monológ mondók összevont járási szemléit Nagybátony- ban és Balassagyarmaton tartják meg. A járási szemléken kitűnt együttesek megyei bemutatókra biztosítanak részvételi lehetőséget. A megyei találkozókra szakáganként Balassagyarmaton, Szécsényben, Nagybá- tonyban, Kisterenyén kerül sor áprilisban s a legkimagaslóbb csoportok részesei lesznek az 1965. júniusában rendezendő megyei VIT Ifjúsági Ünnepségeknek is. Cs. B. Hosszúak a téSS esték, falusi embernek is több az ideje ilyenkor, mint más szakaiban az esztendőnek. A házkörüli tennivalók mellett most bővebben van alkalom könyveket forgatni, olvasgatni, vagy be-betérülni a művelődési otthonba s ott keresni néhány órára kellemes, szórakoztató időtöltést, hasznos foglalatosságot. Ma már falun is egészen mások az igények, mint akár csak tíz esztendővel ezelőtt. A rádió, a mozi általánossá válásával s a televízió rohamos terjedésével megszűnt a falu elszigeteltsége, parasztságunk a világ eseményeibe tekinthet, ismereteket kap, tudásában, ízlésében gyarapszik, tehát mindinkább felzárkózhat a városi ember műveltsége, kulturális szintjéhez. Üj művelődési otthonok sora nőtt falvainkban s ezek mind céltudatosabb feladatot töltenek be ;közös- ségük életében. Sokrétű ez a feladat, mert sokrétűek ma már az emberek igényei ás. Nem könnyű vállakózás a minden fajta kívánalmaknak megfelelni még az általánosan jelentkezőknek sem —, de ha a művelődési bizottságok lelkiismeretesen igyekeznek megismerkedni nemcsak a kívánságokkal, hanem a szellemi, kulturális szükségletekkel is, — nem lehet különösebb baj a tervezéssel. Avult, egyoldalú értelmezés lenne ma már a failusi művelődési otthon funkcióját úgy felfogni, hogy az pusztán szórakoztatást elégítsen ki. Ezen a szemléleten szerencsére elég régen túljutottunk. Szó sincs arról persze, hogy a szórakozás lehetőségeit száműzzük az otthonból. Inkább annak gazdagabb változatossága a cél és persze az, hogy emellett a régi kul- túrotthon-szemlélet tartalmi tekintetben művelődési otthon szemléletté szélesüljön. A falu mai szellemi centruma nem elégszik meg, hogy unaloműző, időtöltő helyen legyen az embereknek, — azok művelését. ismereteinek gyarapítását is vállalja. Vállalja politikai, tudományos, irodalmi és művészeti előadások, rendezvények segítségével, különféle szakmai akadémiák, tanfolyamok keretében, szellemi vetélkedéseken. S jól szolgálhatja a sokoldalú célt Szövetkezeti Téli Esték alakjában. Évek óta beszélgetünk már a népművelési munkának erről a formájáról, de Valójában mindeddig eléggé tisztázatlan: mi a Szövetkezeti Téli Esték tartalmi és formai kívánalma? Mumkatervekben elég sűrűn találkozhatunk e-néven jelzett programmegjelöléssel, de a valóságban legtöbb helyütt baj van a fogalom értelmezésével. Művelődési ott- honok vezetői szívesen hajlanak arra, hogy egy- egy ismeretterjesztő estet, — amelyhez esetleg valami kísérő film járul —, a Szövetkezeti Téli Esték számlájára írjanak, holott ennél jóval többről, sokkal gazdagabb lehetőségről van szó a névadó keretben. Ami talán legjellemzőbb a rendezvényre: a Szövetkezeti Téli Esték a népművelés komplex formáját mozgatják meg. Az est központi tematikájának szolgálatában segítségül hívnak minden rendelkezésre álló eszközt: közvetlen hangú kiselőadástól, kötetlen beszélgetéstől kezdve kapcsolódó filmet, képzőművészeti kiállítást, könyvkiállítást, irodalmi bemutatót, színjátszást, zenét, táncot szükséglet szerint. Ez a forma a téli hónapokban néhány rendkivül hasznod és nemcsak nevelő, de egyben sokoldalúan szórakoztató estet adhat a falu népének. A megvalósításhoz mindössze lelkes "kultürmun- kásokra, a népművelési ágak egymást segítő összhangjára van szükség. Ha ezek együtt hatnak, tartalmas és eleven téli estekkel tehetjük vonzóvá művelődési otthonainkat, vál46. Az Express közvetítésével továbbra is folytatták a flörtöt a „sápadt Nikó- val”. Néhány naponkint titkos tartalmú apróhirdetések jelentek meg. Az őrnagy alkudozott. A csekk megvásárlására első ízben javasolt összeghez, az egymillió zlotyhoz, még elég szűkkeblűén — száz-, vagy kétszázezer zlotyt ígért. A rövid válaszleveleket úgy írták, hogy egy fehér lapra szavakat, vagy betűket ragasztottak, amiket az Expressz címeiből vágtak ki. Ezekben a leveledben az őrnagy ellenfele is csökkentette az árat A leveleket általában a „Varsó-Sejm”, vagy a Swierczewski utcai postahivatalban adták fel, nem messze a bíróság épületétől. Ezek az alkudozások egymillió-hétszázezer zlo- tynál értek véget, ebbe mindkét fél beleegyezett. Az őrnagy kérte, hogy titokzatos ellenfele jelentkezzék a „Budex” igazgatójánál, a kifizetés helyének és módjának megállapítása végett. A válasz nagyon durva volt. Ezzel meg is szakadt az alkudozás. A te „sápadt Nikéd" nem jelentkezik többé? — kérdezte az ügyész az őrnagytól. — Mit jelent ez? — Gondolom, hogy ez a beszélgetés időnyerésre kellett neki. Szerinte a pénzt már felveheti a Donaubanikból, ezért válaszolt legutóbb olyan durván, és ezért hallgat azóta. — És most mi a teendő? — Közeledünk az ügy megoldásához. — Van valami konkrét javaslatod? — Vannak különböző nyomok, és különféle emberek, akik között biztos ott van ennek a nagy ügynek a szervezője is. Az ügyész, az őrnagy megjegyzéseiből nem tudta megállapítani, hogy mindez a rendőrtiszt blöffje-e, aki nem akarja elismerni a veres'get; vagy az a játékos beszél belőle, akinek legalább négy ász van a kezében. Még két nap telt el látszólagos nyugalomban. Az őrnagy és az emberei fáradhatatlanul foglalkoztak a listán szereplők kiválasztásával.' Az ügyészségen elkészítették a végső vádiratot „Lisewski és társai” ügyében. Kalinowski jog- gyakomek fél napot az ügyészségen töltött, majd záróráig a Irégia medencéjében ült, két árnyékának nem nagy lelkesedésére, akik nem nagyon örültek a több órás lubickolásnak a hűvös vízben. Harmadnap az őrnagy szinte berobbant az ügyész szobájába. Kivett egy papírlapot táskájából és átadta Jerzy Kumak. A kerületi ügyészség döntése volt, amely hatályon kívül helyezi a Kalinowski nevére érkező posta levéltitkának megsértését. — Jó orrom volt — mondta az őrnagy —, hogy igyekeztem megszerezni ezt a döntést. Nézd, mit kapott ma a te drágálatos j oggy akomokod. Az őrnagy az ügyésznek egy kék és osztrák bélyeggel ellátott borítékot adott át. — Olvasd! Az ügyász kivette a levélpapírt, amelyen éles, energikus írással ez állt: Kedves Zygmunt! Jót nevettem, amikor megkaptam leveled, amelyben leírod minden tortúrádat, amit átéltél. Ügy gondolom, hogy jól össze kellene szidnod azt a tehetetlent, hiszen megölhetett volna. Különben nem tudom, hogy én vállalnék-e hasonló kockázatot. Na, de 1 minden jó, ha a vége jó! Nagyon kérlek, légy óvatos, és ne siess feleslegesen. Itt Bécsben mindent kedvezően elintéztem. Tudnak mindenről, és nyugodtan várnak. Egy hét, vagy egy hónap semmit sem számít. Egy szép kirándulás prospektusát kaptam meg. Utazás Génuába Nápolyon, Barcelonán, Gibraltáron és Lisszabonon át a Kanári-szigetekre. Onnan a Bahama-szigetek- re, és a Panama-csatornán át. Hawaiba. Visszatérés Filippi, Singapur, India, Ceylon. Szuez, s Alexand- rián át Olaszországba. Há- romhnapos körutazás a világon. És nagyon olcsó! Alig háromezer dollár. Hála Istennek, megengedhetjük magunknak. Rögtön két helyet foglaltam le számunkra. Jár neked ez a kis pihenés azok után, amit átéltél. Szeretettel ölellek a mielőbbi viszontlátásig: a Te .......... (olvashatlan a láírás). (folytatjuk) B. T, Megjeleni Yves Gangon! AZ ÉDEN NYOMÁBAN (Gondolat) Valódi „intellektuális’* útleírás a jeles francia regényíró e különleges vonzású műve: a művelt francia értelmiségi szemüvegér. keresztül látja és láttatja meg a fél világra kiterjedő úti élményeit. Megfordul Közel-Keleten, Indiában, Burmában, Ausztráliában, Polinéziában. Észak- és Közép-Amerlká- ban s mindent meglát, ami az európai olvasó számára érdekes és jellegzetes, természeti szépségeket éppúgy, mint a képzőművészet káprázatos alkotásait, népszokásokat és kulturális értékeket éppúgy, mán* egzotikusnak tűnő furcsa Ságokat. Számos érdekes fényképfelvétel érzékelteti a műben a távoH világok vonzó látnivalóit.
