Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-22 / 266. szám

4 NÖG R A D 1984. december 28. feeÄ írásban Emlékkiállítás szabadságunk magyar bajvívóiról ..Én. a magyar nép fia. népeim, hazám, családom ránt izzó szeretetemböl -.kúszom: Mindaddig harcolok, míg népem szabad és boldog nem lesz, míg népemet és hazámat a barbár Horthy fasiszta rendszer szennyé­től és gyalázatától meg nem szabadítom . . A partizáneskü szövegét foszlányos, sárguló papír­lapon Domonkos Ferenc őrizte meg, s most ott ol­vashatjuk illetődött érzés­sel a mozgalom huszadik évfordulójának dokumen­tációs eml ékanyagában. Salgótarján környéke partizánmozgalmát mutat­ja be az a mennyiségében meglehetősen szerény, de tartalmában annál gazda­gabb kiállítás, amely va­sárnap délelőtt nyílt meg a salgótarjáni József At­tila Művelődési Otthon ter­mében. Néhány tárgyi emlék: Nógrádi Sándor, a mozga­lom parancsnokának meg­viselt süvege, egy partizán- zászló, partizánfegyver, s egy kezdetleges rádióadó- vevő készülék. — tíz tab­ló képsora, ami rónkma- radt. A szerény anyag mé­gis beszédesen tükrözi az az ellenállást, amelyre né­pünk legjobb fiai a fasiz­mus legveszettcbb dühön­gésében életük kockáztaiá­Megjelcnt: Cseres Tibor: BÜCSŰ NÉLKÜL (Szépirodalmi) A cima dó regény és egy csokornyi novella új szí­nekkel szolgál az író aműgyis sokszínű palettá­járól. A gyakran már sab­lonossá váló háborús té­mákat is rendkívül egyé- ' nien, egészen újszerű táv latból szemlélteti. sával, s ha kellett feláldo­zásával is vállalkoztak. Szemléletes képét kap­juk az anyagban a Nógrá­di Sándor parancsnoksága alatt álló partizánegység hadmozdulatainak, a szov­jet csapatok és a nógrádi partizánok harcának a né­met és magyar fasiszták ellen. Olvashatjuk a meg­rázó hatású napiparancso­kat s megismerkedhetünk az erdélyi részeken, Déda- bisztra és Szászrégen kör­nyékén Béketábor névvel működő partizántevékeny­ség néhány mozzanatával is. Űjabb tabló: ,,Le a gyil­kos Hitlerrel! Bányásztest­véreim, katonazubbony­ban!” — Domonkos Ferenc cikke az Igaz Szó című ha­difogoly újság 1943. janu­ár 15-i számából. Aztán: illegális röplapok, plakátok, felhívások az el­lenállásra . . . Bandur Gyula bejelenti csatlako­zását a Nógrádi-féle parti­zánegységhez ... A Nóg­rádi-egység figyelőinek helyzetjelentései . .. Kora­beli kép az egység magyar rádiósáról: Kardos Évá­ról ... A szovjet lány: Szamszonenko Tánya rá­diós, adás közben . . . Üj- ságkép a Nógrádi egység partizánjairól. Elénk tárulnak a szlovák nemzeti felkelés harcos eseményei, amelyék elha­tározó befolyással voltak a nógrádi mozgalomra is. Aztán egy megrázó mon­dat: Utolsó felvonás — olvassuk a zárótablón. Va- lasek József hősi halott par­tizán . . . Bandur Árpád hősi halott partizán... S az Abroncsos-pusztai ház képe, ahol a tragikus fel­vonás játszódott. A salgótarjáni partizán emlékkiállítást Molnár Pál, a megyei tanács művelő­désügyi osztályvezetője nyitotta meg kegyeletes szavakkal, a hősöknek járó tisztelettel. A megyei pártbizottság határozatában, a KISZ és más tömegszervezetek ak- ciója-programjában is szerepel: törekedjünk az analfabétizmus teljes fel­számolására. A végrehaj­tásért számos községben már konkrét intézkedése­ket tettek. Mindjárt azt is mondjuk el, hogy legtöb­bet talán a kiszes fiata­lok. Endrefalván sok még az analfabéta. Elsősorban a cigánylakosság körében. Itt is megmozdultak a társadalmi és tömegszer- vezétek. Tóth Kálmán pe­dagógus és hat érettségi­zett KISZ fiatal vállalta, hogy a számbavett 57 analfabétát rövid két és fél hónap alatt megtanít­ja a betűvetésre. A tö­megszervezetek egy-egy képviselője a patronálásra tett ígéretet. Elkövetkezett a nagy nap. A járási székhelyről — Szécsén'yből — hat lel­kes fiatalember utazott E ndrefalvára. Megjelen­tek az oktatók is, összesen öten. Az analfabéták közül azonban csak egy ember jött el. Keresték, kutatták — miért? Magyarázatot senlú sem talált. Végül kiderült: a községi tanács írásban (!) értesítette az analfa­bétákat a tanfolyam meg­kezdéséről. írásban. Az eszükbe sem jutott, hogy ezek az emberek csak ezután tanulnak meg írni és olvasni.- So — CSUKA ZOLTÁN: c4 hévízi tónál Ne hagyj el engem, ifjúság mosolygó, kék világa, borulj rám, mint a napsugár e szelíd pannon tájra. Ölelj át, mint e gyöngyszinű kerek kis tó, szelíden, s tündérrózsáid nyíljanak szivemben, mint e vízen. Köröskörül, e ló körül csak ifjü arcot látok, ó élet, hintsd el bennem is örök megújulásod. Nincs, nincs öregség, alkonyat s ha egyszer el kell menni, arcomon tudjam akkor is e bölcs derűt viselni. A sírban sincs más, csak a fest piros, kerengő násza, hiába zúg fel olykor itt Berzsenyi boreásza. Az őrnagy elővette tás­kájából a nagy szürke bo­rítékot. — Emlékszik-e véletlenül arra, ki adta fel ezt a leve­let? A tisztviselőnő elgondol­kodott. — Elhozom az ajánlott levelek felvételét igazoló kimutatást-, akkor talán eszembe jut. Egy pillanat múlva visz- sza is tért. Összehasonlítot­ta a boríték számát a lis­tán lévővel, majd elégedet­ten közölte: — Már tudom! Ez egy nehéz levél volt, nagyon vastag. Férfi adta fel. Egy fiatal, hajdonfövel. — Sovány, sápadt arcú? — Hogy sovány volt-e, azt nem figyeltem meg. De sápadt, nem volt sem­miesetre sem, ellenkezőleg, nagyon is lebarnult volt, s világos kabátot viselt — Hasonlít ehhez? — az őrnagy megmutatott a tisztviselőnőnek egy fény­képet, amelyen egy fiatal ember látszott, világos ka­bátban, a Swieczewski ut­cán. A tisztviselőnő figyel­mesen nézegette a képet — Nem tudom ... De ta­lán mégis ez, mert világos kabátban van és kalap nél­kül. De, hogy csakugyan ő volt-e, arra nem esküszöm meg. — Megismerné, ha szem- től-szemben látná? — Nem tudom. Nálunk a postán nagy a forgalom. Csak arra emlékszem, hogy fiatal férfi volt, mert a ne­héz levél felhívta rá a fi­gyelmemet. De különöseb­ben nem néztem meg. Ar­ra azonban emlékszem, hogy erősen lebarnult volt. Az őrnagy megköszönte a felvilágosítást, elköszönt és kiment az utcára. Az 55-ös trolibuszra várva, a megállónál azt latolgatta: — Napbarnított. Tehát nem a mi „Nikénk”. Talán a társa? A levelet délután öt órakor adták fel, ami­kor a postán legnagyobb a forgalom. Ebben az időben feladhatta Kalinkowski is, ha együttműködik a sá- padttal. Napbarnított! Hm. S a Wiejska utcai postahi­vatal van legközelebb a lakásához. Mindezek figye­lemre méltó nyomok. Igaz, a tisztviselőnő nem ismerte fel a fényképen, (a rendőr­ségi fotós, három napig le­selkedett Kalinkowskira a bíróság épülete előtt, és egy szériát készített a jog­gyakornokról az őrnagy ja­vaslatára) de nem is tilta­kozott. tehát a hasonlóság fennáll. Másfelől viszont, ha Kalinkowski volt az önmaga elleni támadás szervezője és mindezideig nagyon ügyesen lavírozik: vajon most elkövethetett-e olyan gyermekded hibát, hogy ő maga adta fel a levelet közvetlenül a la­kása közelében? Mindenesetre — állapí­totta meg az őrnagy, fel- szállva az autóbuszra — Kalinkowski körül nem oszlik el a gyanú. Tovább­ra is nagyon értékesek ezek a . nyomok. A következő három na­pon Krzyaewskd őrnagy nagyon elfoglalt volt. Né­hány munkatársával, diszk­rétén megfigyelte azokat, akik a listáján szerepeltek. A „gyanúsítottak” száma gyorsan csökkent. Három nap múlva alig húsz náv maradt. De ez a szám is, gondolta az őrnagy, a leg­közelebbi napokban leg­alább a felére apad. A „ki­küszöbölő” módszer, amire kénytelen-kelletlen rászán­ta magát, biztos módszer volt; legalább is a kezdeti stádiumban kizárja a gya­núsítottak kóréból mind­azokat a személyeket, akik semmiképpen nem vettek részt a Donaubank csekk­jének elrablásában. A tapasztalt nyomozótiszt arra számított, hogy az ön­magában annyira biztos, és ügyes „Sápadt Niiko” végül is olyan hibát követ el, amely leleplezi. Vagy talán egyszerűen a bűn­tény legnagyobb ellensége — a túlzott önbizalom — veszejti el. Mindenesetre az őrnagy Kitartóan nyomozott a „gyanúsítottjai” között, de nem hagyott abba más módszereket sem, amelyek esetleg célhoz vezethetik. Néhányan, legügyesebb nyomozód közül állandóan Az úttörők téli programjából Szakköri délutánok, játékok, síkirándulások, úttörővezoto- képzés Tegnap kezdődött el az sor kerül a huszonhat) iskolások téli vakációja, szakkör valamelyikének A Salgótarjáni Úttörőhöz rendezvényére. A szakkör vezetői, több éves hagyó- tagjai ellátogatnak a sal- mánynak megfelelően, gótarjáni üzemekbe, s kul- gazdag programot dolgoz- turális műsorokat is ad­tak ki a gyermekek téli nak. Az ünnepek előtt hat szórakozására, a szabad fellépésre hívták meg az idő hasznos eltöltésére. úttörőház bábszakkörét. A rendezvény-sorozat A zenekar kisebb cso­Salgótarjáni úttörőlányok az őrsi gyűlésen karácso­nyi papirfigurákat vágnak szombaton vette kezdetét a városi úttörőházban, ahol 250 diák részére tar­tottak nagyszabású fenyő- ünnepélyt. A program teg­nap folytatódott. A vaká­ció idején minden nap figyelték a bíróság épüle­tében Kur ügyész szobá­ját, hogy eldöntsék: ki áll legszorosabb kapcsolatban azzal a három emberrel, aki a „fehér gengszterek” ügyé­ben folytatja a vizsgála­tot? Nem azért, mintha Krzyzewski Jerzy Kurt, a barátját, vagy a rokon­szenves titkárnőt gyanúsí­totta volna. Nem! Egysze­rűen meg volt győződve arról, hogy az egész csekk­affér kezdeményezője ab­ból a körből került ki, amely az ügyészséghez kö­zel áll, a 483-as számú szoba titkaihoz, a nagy bí­rósági épület negyedik emeletén. Másképpen állt Zygmunt Kalinkowski ügye. A nyo­mozást vezető tiszt számá­ra Kalinkowski volt az egyik legfontosabb személy, akit a támadás megszerve­zésével gyanúsított. A jog- gyakornok minden lépését figyelték. A rendőrség két legjobb embere elválaszt­hatatlan árnyéka lett. Ka­linkowski vagy nem vette észre, vagy legalább is úgy tett, mintha nem ven­né észre őrangyalait. (folytatjuk) portokban több fellépési tart a fenyöünnepélyeken. A program gondosko­dik az úttörők és ifiveze­tők képzéséről is. Az ifi­vezetők foglalkozáson vesznek részt, amelyen a a úttörő munka tudnivalóit) gyakorlati módszereit vi­tatják, tanulják meg. Teg­nap megkezdődött az őrs­vezetőképzést. Az ereszt- vényi turistaházban három naponként váltják egy­mást az őrsvezetők cso­portjai. Az őrsvezetők ta­lálkoznak a városi úttörő­titkárral is, akivel a fel- szabadulás 20. évforduló­jának rájuk vonatkozó programját beszélik meg. Az ifivezetők a beszterce­bányai úttöröházban töl­tenek néhány napot a szlovák úttörök vendége­ként. A hétköznapokon őrsi olimpiákat és őrsve­zetői tanfolyamokat ren­deznek a megyében. A Salgótarjáni Rákóczi úti1 Iskola Nautilus őrsének kezdeményezésére őrsök közötti tollaslabda bajnok­ság kezdődött. A téli szünet két heté­ben reggeltől estig rend­szeres játék, szórakozta'tó program várja az úttörők több száz főnyi seregét. Dél­előttönként tánczenét hal­gatnak, ismeretterjesztő filmeket vetítenek szá­mukra. Az úttörőház 25 pár sílécét felváltva köl­csönözhetik a pajtások. Több úttörőraj Ágasvár­ra és Salgó várához ter­vez síkirándulást

Next

/
Thumbnails
Contents