Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-22 / 266. szám
9 *r»6* A is t9M december 22. kedd fésomhe hazatért — Spaak diplomatikus nyilatkozata A külügyminiszter fenyegetőzik Katonai „félpuces“ Dél- Vietnamban Nagyszabású letartóztatások Saigonban Cumzfbe koca® márisiz- tt»eiaök befejezte mozgalmas európai körútját és uasaraaap este Brüssaeíből repülőgépen hazaiedult. WtfcH*ak utolsó állomásán, » belga fővárosban Spaak fc®ögy»fflrdszte«?el és 9®acarthur amerikai nagykövettel folytatott megbeszéléseket A búcsúztatásra kteomtái Spaak a megbeszélések tárgsdröréről rejtélyesen nyilatkozott: Áttekintettük Belgium ás Kongó problémáit. * most már pontosam, tud- fák. miről fogtmk tárgyaivá januárban — mondotta. Csőmbe januárban ismét Brüsszelbe készül, állítólag azért, hogy gazdaság kérdésekről tárgyaljon, különös tekintettel arra, hogy a Léopold- ville-i kormány nemrég megvonta a külföldiek bányakoncesezióit. Elutazása előtt Csőmbe egy újságíró kérdésére válaszolva kijelentette: „Szoba sem jöhet, hogy kormánya tárgyalásokba bocsátkozzék a felkelőkkel. A miniszterelnök egyébként felhasználta az atkáimat arra is, hogy megcáfolja azt a hírt, amely szerint kormánya véd- és dacszövetségre akar lépni Portugáliával. Munongo, Csőmbe belügyminisztere körülbelül ebben az időpontban tartott Léopoldville-ben sajtóértekezletet. Kijelentette: amennyiben igaznak bizonyulnának azok a hírek, hogy Léopoldville-ben karácsonykor felkelés robban ki, a kormány könyörtelen lesz. .SAIGON: Dél-Vietnam- ban a vasárnapra virradó éjjel újabb államcsínyt hajtottak végre. A saigoni rádió nem sokkai éjié) után bejelentette, hogy a „fegyveres erők tanácsa” elnevezésű szervezet, amelynek élén Nguyen Khanh tábornok, volt miniszterelnök áll, azonnali ha- * tállyal feloszlatta a 17 Mikojon megérkezett Finnországba Anasztasz Mikojan, a Szóvjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, »ki nem hivatalos látogatásra Finnországba utazott, hétfőn délelőtt megérkezett Vainikkala határállomásra. Mikojant Karjalainen finn külügyminiszter, Lánonen, a firm köztársasági elnök számysegédje, valamint Zaharov helsinki szovjet nagykövet fogadta. Rövid pihenő után Miko- jan különvonaton folytatta útját Helsinki felé. Az EAK és Irak egyesített pelittkai vezető testületet alakitett A bagdadi és a kairói rádió vasárnap este bejelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és Irak egyesített (politikai vezető testületet alakított. A két ország — mint ismeretes — október 16-án egyezményt kötött egymással az új közös politikai vezetőség létrehozásáról. Az egyezmény kimondja, hogy az egyesített vezető testület lesz a legmagasabb rangú politikai hatóság mindkét országban. A huszonöt tagú testület élén Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és Aref iraki elnök áll. Az egyesített politikai vezető testület egyik legfontosabb feladata — az október 16-i egyezmény szerint — a két ország alkotmányjogi egyesülésének előkészítése. Az egység megteremtésére az egyezmény két évi határidőt tűz ki. Időközben a politikai vezető testület két havonta ülésezik és szükség esetén rendkívüli tanácskozásokat is tart. Hatáskörébe tartoznak a külpolitikai kérdések, a nemzetvédelmi ügyek, a gazdasági tervezés, az oktatásügy és a nemzetbiztonság kérdései. Ezenkívül mindkét ország belügyeit is megvitatja és ellenőrzi a hozott határozatok végrehajtását. @jizmatuztíté íAit* w x$*fH€««9t «*a#e ámmt» 'Hmm (Hír: „Moise Csőmbe kongói miniszterelnök párisi, római útját követően Bonn ba, s Brüsszelbe is ellátogatott”.) (A Pravda karikatúrája, Hány ásztragédia Peruban Vasárnap reggel Limától 320 kilométerre fekvő Cer- ro de Pacso-i szénbányában sújtólégrobbanás következtében ötvenhét bányász életét vesztette. A bányatársaság estig titokban tartotta a hírt, s csak akkor közölte a szerencsétlenség tényét a sajtóval, amikor az első holttesteket a felszínre hozták. Az ország történetének legnagyobb bányásztragédiája után 34 sebesültet mentettek ki a vágatokból. Húsz bányász sorsa még ismeretlen. A sebesültek közül többen súlyos, né- hányan életveszélyes állapotban vannak. FEJSZAL tízéves testvérharc után Az esztendő végefelé eldőlt a Közép-Kelet egyik legizgalmasabb és legfontosabb hatalmi küzdelme, amely immár tíz éve tartott váltakozó szerencsével Ibn Szaud és öccse, Fejszal között. A sivatag párducának végrendelete Apjuk, Ibn Szaud Abd el Aziz, akit a sivatag párducának is neveztek, 1902-ben karddal egyesítette a mai Szaud-Arábia területén élő szétszórt törzseket. Negyedszázaddal később a Brit Birodalom, 1931-ben pedig az Egyesült Államok is elismerte. S az első amerikai nagykövet megjelenése után két esztendővel már megérkezett az országba az igazi „király’ is: Hamilton, a Rockefellerek helytartója, a Standard Oil megbízottja. Megkötötte az öreg királlyal az első olajszerződést, öt esztendeig tartó kutatás után 1938-ban megindult a fekete arany áradata, amely az uralkodónak járó dollárapanázson felül 280 millió dollár tiszta hasznot juttatott a nemzetközi olajkartell pénztáráiba. Ibn Szaud Abd el Aziz, tíz esztendővel ezelőtt valóságos olajbirodalmat hagyott fiaira. Végrendeletében úgy intézkedett, hogy az idősebb fiú, Szaud legyen az utód. öt ugyanis alkalmasabbnak ítélte a beduin törzsfők bizalmának megszerzésére, a félrabszolga fél-feudális rendszer életben tartására — akár középkori eszközökkel is. A végrendelet szerint Fejszal, a sokkal rugalmasabb. a külvilág valósága iránt érzékenyebb második fiú azt a feladatot' kapta, hogy „a kormányügyekkel” foglalkozzék. Ezt követően az elmúlt tíz esztendő hullámzó hatalmi harccal telt el, s a pillanatnyi gazdasági és politikai erőviszonyok szabták meg. hogy a testvérek közül a kényúr, vagy az adminisztrátor ül-e a hatalom csúcsain. Szaud alatt inog a trón így például 1958-ban, öt évvel a Szaud-FejsaaJ. kettős színrelépése után az óriási olaj jövedelmek ellenére az országot teljes pénzügyi csőd fenyegette Szaud mérhetetlen költekezése miatt. Fej szili ekkor átvette a tényleges hatalmat és szanálta az állam pénzügyeit. Röviddel ezután kísérletet tett arra is, hogy a teljes hatalmat kicsavarja bátyja kezéből. Szaud azonban a hagyományos törzsi kapcsolatok felhasználásával és a mohamedán papi körök támogatásával visszaverte a támadást. E roham visszaverésében a belső erőviszonyokon túlmenően döntő szerepe volt annak, hogy az Egyesült Államok egészein a legutóbbi időkig Szaudot támogatta Fejszallal- szemben. Az Arab—Amerikai fényi úgynevezett országos főbizottságot. Ejt a csoportot az új alkotmánynak megfelelően még szeptemberben alakították meg, hogy „felügyeletet gyakoroljon” a katonai uralomtól a régen ígért politikai kormányzathoz való áttérés folyamatában. A hajnali órákban a katonai tanács nagyszabású letartóztatásokat rendelt el. Letartóztatták az országos főbizottság hét tagját, egy további tag bujkál. Diákvezeték és buddhista világi vezetők hasonlóképpen őrizetbe kerültek. Vasárnap délelőtt Saigonban viszonylagos nyugalom volt. Az utcákon ejtőernyős őrjáratok cirkáltak. A főparancsnokság épületének őrizetét megerősítették. A fegyveres erők tanácsa azt is bejelentette, hogy továbbra is támogatja mind Tran Van Houng miniszterelnök, mind pedig Phan Khac Sun áfiamnfó személyei, es politikáját, a „tisztogatás” ellenük nem irányul. A puccsot alighanem azj robbantotta k»i, hogy azi elmüábt hetekben fokozódott a buddhisták propagandamunkája az Amerika-ba- rát Tran Van Houng kormány ellen. A híriigynök- ségek e vasárnapra nagyobb szabású buddhista megmozdulásokat jósoltak. A puccs élén álló saigoni tisztikar- minden jel szerint a vasárnapra tervezett nagyméretű buddhista m egmoadulá s okát akarta meghiúsítani. A legfrissebb jelentések/ szerint az Egyesült Államok saigoni nagykövetét, Maxveil Taylor tábornokot vasárnap a déli órákban négy tábornok kereste fel. Az AP úgy értesült, hogy most ezek a fiatalabb évjárathoz tartozó tisztek kerültek reflektorfénybe a hajnalban végrehajtott „félpuccs” nyomán. Ez a négy tábornok: Nguyen Cao Ky, Le Nguyen Kang, Nguyen Chanh Thi és Nguyen Van Thieu. Hasznosak yoltak az eszmecserék Gromiko hazautazott New Yorkból Andrej Gromiko külügyminiszter az ENSZ- közgyűlésen résztvevő szovjet küldöttség vezetője vasárnap este repülőgépen hazautazott New Yorkból. Elutazása előtt a repülőtéren kijelentette: a szovjet küldöttség nagy erőfeszítéseket t»t és tesz a jövőben is, hogy az ülésszak pozitív eredményekkel járjon és előmozdítsa a nemzetközi feszültség enyhülését, valamint a világszervezet erősödését. De ea nem csak tőlünk függ — fűzte hozzá a izovjet külügyminiszter. — Másoknak is ilyen irányban kell munkálkodmiok, ha ugyanez a céljuk. Gromiko hangoztatta,! hogy amerikai tartózkodá-! sa idején hasmos eszmecserét folytatott Johnson elnökkel és Rusk külügyminiszterrel a szovjet — amerikai kapcsolatokról és néhány más kérdésről. Olajtársaság (AMARCO) érdekei ugyanis ezt kívánták. 1960 és 1964 között azonban gyökeresen megváltozott Szaud-Arábia nemzetközi helyzete. A főszerepet az országgal délen határos jemeni monarchia összeomlása és a köztársaság kikáltása játszotta. Szaud természetes reakciója az volt, hogy fegyveresen beavatkozott a harcokba a megdöntött jemeni imám oldalán. Ezzel az ellenforradalmi beavatkozással szemben a Szalal-kormány felkérésére az Egyesült Arab Köztársaság a köztársaságnak nyújtott fegyveres támogatást. A jemeni kaland ilymó- dou Szaudot és környezetét közvetlen összeütközésbe sodorta az ar.ab nacionalizmus fő irányzataival. Ennek egyik következménye az volt, hogy az országban még jobban megingott Szaud és az ultrakonzervatívok bázisa. A Szaud-arábiai légihaderők pilótái rendre álltak át, s egymás után szálltak le gépeikkel a kairói repülőtéren. Magában a királyi családban is megingott Szaud tekintélye, s ennek a partiarchális viszonyok között élő országban óriási; politikai jelentősége volt.í Abdullah herceg, a belügy-' miniszter például az EAK- ba emigrált, s ugyanezt az: utat választotta TaJal ernir, a király fél testvére is. Washington döntései Ezután Washington szá4 mára is világos lett, hogy elkövetkezett a. választási órája: ha továbbra is mereven kitart Szaud mellett,, akkor a válság elmélyül. Egy esetleges robbanás esetén már nem Fejszal-ti- pusú „monarchista reformerekkel” — hanem köztársasági radikálisokkal kell megküzdenie! Ezek a belső és külső tényezők az évtizedes harcot1 végüMs eldöntötték: az ARAMCO és Washington „jóindulatú semlegességet” jelentett be. Ez elég volt ahhoz, hogy Fejszal detro- ndzálja bátyját, s elfoglalja a „sivatag párducának” áhított trónját. A fordulat önmagában még nem sokat jelent. De ezzel a változással „a varázs megtört.” A társadalmi mozgás pedig nem sok jót tartogatott az olaj trösztök számára.
