Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-19 / 264. szám
WGt lawyer hty i& sassá** «ÖS1Í5 Emberi történetek Hunkásdinasztia Import megtakarítás nyitással A papa az öntödében volt annakidején gépformázó. Meghalt. A mama, amikor fia bevonult katonának, szükségből a gyári munkára adta a fejét. Hova menjek? — tűnődött magában, míg végül is úgy döntött1 legjobb lesz ott, ahol az emberem volt. A Tűzhelygyárban. Biztos megbecsülik az embert, olyan munkát adnak, amit el is tudok végezni. így lett portás a főportán ez az alacsonytermetű munkásasz- szony. Akkor még nem tudtam, hogy annak a Kurucz Imrének az édesanyja, akivel nem sokkal később beszélni fogok. A fiatalembert a mintaasztalos műhelyben találtam meg, ahol a fülsiketítő zajban alig halljuk egymás 'hangját. — Amikor ide jöttem, édesapám és nővérem már itt, dolgozott. Apa aiz öntödében gépformázó, nővérem pedig a kulcsműhelyben megmunkáló volt. Később elment más munkaterületre. Én akkor hagytam el az általános iskolát. Édesapám megkérdezte: van-e kedved tovább tanulni? — Van. de kell a pénz fs. inkább szakmát tanulok. — Gyere be a gyárba, nézz körül, aztán dönts. — Határoztam. Mintalakatos leszek. Nem bántam meg. És valóban a fiú jó munkájával öregbítette a Kurucz név becsületét. Azt mondja: — hibájából mintát még nem kapott vissza. Pedig, több mint egy évtizede szolgálja az öntödét. Egy pillanatra elhallgat, Talán a papára gondol, amikor egymás után többször kicsúszik a száján ez a szó: ,.Az öntödének ...” De nemcsak ide küldik az ö mintáit. Kapnak belőle a kulcsgyártók is. Ide. egy-egv mintát nyolc—tíz óra alatt készít el. Ebben az üzemrészben dolgozik a húga. Lassan már tíz éve. Asszony. Bányász a férje. Egyik héten délelőttös, a másikon pedig a délutáni műszakban található. Akárcsak a felesége. Mert ő is ide jár kenyeret keresni. — Család? — Van egy hároméves íiam — büszkélkedik. — Ki vigyáz rá? — Óvódás. Korán kelő gyerek, mert az „ovi” fél hatkor nyit. Néha később. Emiatt a feleségem, aki ugyancsak velem egy időre jár dolgozni, késve érkezik a gyárba. — Szólnak érte? — Nem! Vagy ledolgozza a kését, vagy levonják a béréből azt az időt — mondja minden megütközés, felháborodás nélkül. Természetesnek találja ezt az eljárást. Délután a műszak végén viszont együtt ballagnak haza, ha délelőttösek és nincs társadalmi elfoglaltságuk. Az asszrendet tesz a lakásban, a férj pédig segít neki. Beesteledik mire végeznek. Addigra a kisfiú is álomra hajtja a fejét. Kurucz Imre pedig előveszi a tankönyveit. Harmadéves gépipari tanuló a levelező tagozaton. Ha már így együtt van a család, akaratlanul is kikívánkozik az újabb kérdés: hát a fiú, követi-e édesapját, úgy mint annak idején Kurucz Imre a papát? — Nehéz rá válaszolni. Még nagyon messze van ez az idő. Aztán meg tőle függ, hol akar boldogulni. Én szeretném, ha követné a családot. Ha nem is i gv, szóról szóra, de körülbelül ugyanezt mondta annak idején Kurucz Imrének, a munkában eltörődött, családját szerető papa, illetve a nagyapa. Venesz Károly Még a nyáron megkezdték a kísérletet a mizser- faá gépműhelyben Huszár Imre és Árva Ferenc lakatosak a Schwarz-féle nyugatnémet tárnok surlódó betétének felújításává!. Ez a betét különleges ötvözetből készül. Feladata, hogy a támrészek össze- csúszását egyenletessé tegye és biztosítsa a 30 tonnás teherbírást. A betétek egy bizonyos használat után elkopnak, s így alkalmatlanná válnak. Huszárék újításának a lényege, hogy két elkopott surlódó betétből olvasztás, öntés útján újat állítanak elő. Az újítást elfogadták. Most készül a pontos kalkuláció. Az eddigi gyakorlat szerint a 38 forintos árral szemben egy darab felújított surlódóbetét csak 10 forintba kerül. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél pillanatnyilag 2 300 darab Schwarz-féle ac Itrímot alkalmaznak. Több mezőgaz(Iasá«i gépelemet gyárt jövőre az acélárugyár A következő évben a Salgótarjáni Acélárugyárban különösen megnőnek a kovácsológyár feladatai. Ez abból adódik, hogy egyre növekszik az igény a különböző mezőgazdasági gépek, illetve gépelemek iránt. A tervek szerint az említett gyárrészleg ezekből jövőre 1 600 tonnával ad többet, mint idén, Szer- áruKbói ugyancsak számolnak az igények növekedésével. A vállalat 1965-ben 300 tonnával több kapát, villát, csákányt, gercbiyét, stb. gyárt majd, mint ez évben. latot teremteni a nógrádi partizáncsoporttal. Ettől eltekintve mégis jelentős eredményeket értek el a németek elleni harcban. Vasutat robbantottak Nagyoroszikban, szovjet hadifoglyokat szabadítottak ki Somoskőújfalun. Elhurcolt munkásokat mentettek meg Ragyolcon. Segítséget nyújtottak a szovjet csapatok előnyomulásban Kisterenyén. És sorolhatnánk még tovább az elszórtan működő csoportok hős cselekedeteit. Aktivan segítette a partizánokat a Karancs völgyében Tőzsér Pál vadőr. A szegény, csendes ember, hordta a partizánoknak a tejet, a szalonnát, a kenyeret, de sokszor üzenetet is. Az egyik alkalommal azt üzente vele a Karancs- berényben állomásozó tábori csendőrparancsnok, hogy a németek partizánvadászatot tartanak. Jönnek. és átfésülik az erdőt. Amikor ezt az üzenetet Tőzsér vadőr átadta, Nógrádi elvtárs, partizánparancsnokhoz méltóan visz- szaüzent. Jöjjenek, teljes készenlétben várja őket. Az üzenetet Tőzsér vadőr továbbította. Az erdő át- fésüléséből nem lett semmi. látszik, nem érezték magukat kellő biztonságban, hisz abban az időben már nem tudták, hogy milyen erővel rendelkeznek a partizánok. A partizán csoport 're- je tovább nőtt, mert a környékbeli falvakból, és a frontról szökött katonák is egyre többen csatlakoztak hozzájuk. így került Kerényi hadnagy 10 főből álló csoportja is a Nógrádi partizánokhoz. Az egyik hideg hajnalon György Bélát, és Randúr Árpádot küldték felderítő munkára a Karancsberényből Csákányháza felé vezető útra. A feladat az volt: figyeljék meg, hogy azon az úton van-e ellenséges mozgás, jámak-e ott magyar, és német katonák, vagy tábori csendőrök. — Ügy déltájban — mondja György Béla —, amikor a napsütötte hó a legszebben csillogott, arra lettek figyelmesek, hogy Csákányháza irányából Karancsberény felé hét lovaskocsi halad. Amikor közelebb értek, már kirajzolódtak a szekereken ülő katonák körvonalai. A hét lovaskocsin 12 magyar katona ült. Izgatottak, voltak mindketten, mert nem tudták, hogy most mit csináljanak. A partizánparancsnoknak az volt az utasítása, hogy az úton csellengő ellenséges katonákat el kell fogni, és a harcálláspontra kell kísérni. A feszült izgalmat az oldotta fel, hogy Kisarany- puszta irányából hat főből álló partizáncsoport indúlt vállalkozásra. Ban- dúrék ezt meglátták, és azonnal a segítségüket kérték. partizánok megállásra szólították fel a katonákat. A szekerek, amint egymás utná érkeztek, szépen sorrendben egymás mögött megálltak. A katonák a szekerekről leugráltak, megálltak mellettük, és feltartották a kezüket. A partizánok elszedték fegyvereiket. és az utolsó kocsira rakták. Mindegyiknek karabélya volt. A kocsira felszállt a partizánok közül két derék ember. és elindultak az erdő szélén a harcálláspont felé. A magyar katonákat magukkal vitték. akik gyalogosan a partizánok biztosítása mellet követték a szekeret.. Égy hátrahagyott magyar katonával viszont a többi lovas kocsit $ A legfőbb ok: a figyelmetlenség Gépállomási balesetek tíshónapos mérlege Igen sok gondot okoz a mezőgazdasági üzemekben a balesetek elleni védekezés. A megye gépállomásain január elsejétől október 31-ig 71 dolgozót ért baleset. Ezek közül 63-an állandó munkások, nyolcán pedig időszaki dolgozók! A statisztika szerint a balesetek közül 20 éven aluli 11, 20—30 év közötti 26, 30—40 év közötti 21, 40— 50 év közötti 8, 50 éven felüli pedig csak 5 dolgozó. Tehát a legtöbben a 20 és 40 év közöttiek szenvedtek balesetet. Az adatok szerinit nagyobbrészt a gépállomási telephelyeken történtek a balesetek. A gépállomások telepne- lyén 43, kinn a földeken viszont csak 28 dolgozót ért baleset. A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a balesetet négy esetben az okozta, hogy a gép felborult, öt esetben ittasság, ötvenegy esetben figyel ■ metlenség, tizenegy esetben pedig tudatlanság. A baleseti okok különösebben nem függnek ösz- sze az egyes dolgozók, munkában eltöltött idejével, mert a balesetes dolgozók zöme 4—5 éve, 12-en több mint öt éve és heten pedig több mint tíz éve dolgoztak a gépállomásokon. Beosztásuk szerint jóval több traktorost ért baleset, mint szerelőmunkást. Ez azt is jelenti, hogy sok olyan traktorost is, aki a téli időszakban szerelőként Megkezdték a nagyvadak téli takarmány ozását A nagyvadas területeinken is megkezdődtek a téli nagy vadászatok. Eddig körülbelül 20-25 szarvas, 15 őz, de még alig néhány vaddisznó elejtéséről érkezett jelentés. Az idén nagy gondot fordítanak különösen a szarvasok és őzek etetésére. Az erdészetek legutóbbi felmérése szerint a vadBiztositottak 700 mázsa nedvdús takarmányt is. A nagyvadas területek közül leggondosabb a romhányi nagyvadas társaság. Példás rendben tartja az etetőket, az erdőben lévő sózókba tápszereket kever, és rendben tartja az erdőben lévő vadföldeket is. A vadállomány nagyon szép és érthető, hogy a vadászat itt a legeredményesebb. dolgozdík a gBűátíosaasi műhelyekben. A statisztika adatai bi zonyitják, hogy a legtöbb baleset fi gyelme tlenségbő i következett be. A Pásztó: Gépállomáson történt például, hogy az egyik traktoros sáros lábbal ült a gépére, s a sebesség kapcsolás közben lecsúszott a lába a pedálról. A traktor felborult, s a vezető a gép alá esett. Szerencsére a sérülés nem volt halálos. A Szécsényi Gépállomáson szintén figyelmetlenség miatt történt baleset Magyar Zoltánnal, aíki nem f ' ?z- te le az álló traktort. A gép megindult vele visszafelé. A vezető kétségbeesésében leugrott a gépről, de eltörte az oldalbordáit A v felborult traktoron is ie- „lentős anyagi kár keletke zeit. A balesetek következtében 1842 munkanap esett ki a termelésből. Ebből kereken ezer munkanap a traktorosra esik. A több mint ezernyolcszáz mun kamen alatt csaknem ?.nofl hold mélyszántást lehetett volna elvégezni. Az idei balesetek újra felhívják a figyelmet a körültekintő, megelőző intézkedések fontosságára. Rendszeressé kell tenni a negyedéves baleseti oktatásokat. s alaposabb baleset' oktatásban kell részesíteni az újonnan felvett dolgozókat. Csak tervszerű, megelőző munkával .a balesetelhárítási propaganda szélesítésével lehet csökkenteni a balesetek számát.. S. F* állomány téli ellátására biztosított a takarmány. Felkészültek a keményebb télre is. Arra az időre mintegy 400 mázsa szálas takarmány, ugyanennyi erőtakarmány (makk. gesztenye, kukorica. zab) áll rendelkezésre. beküldték a közeli faluba. A partizán harcálláspontra érve megkérdezte tőlük a parancsnok: — LJnják-e a háborút* — Már nagyon! — Haragszanak- e az urakra? — Igen! — Gyűlölik-e a fasizmust? — A lehető legjobban. — Akkor mondják meg nyíltan, hogy akamak-e a partizánokkal együtt harcolni? — Ha alkalmasnak tartanak rá bennünk it — mondták — természetesen — No, ennek örülök — mondta a parancsnok és a többi bajtársra mutatott. — Barátkozzanak meg. illeszkedjenek bele a fegyelmünkbe, rendünkbe, legyenek becsületes, jó partizánok. a nagy létszám miatt a csoport rövid időn x J belül egységgé alakult. Ez annál is inkább szültségcssé vált, mert á nagy létszámú partizánokat nem lehetett egységbeosztás nélkül irányítani. Az egységgé való alakulásról a harcállásponton készített napiparancs tanúskodik. Szomszéd Imre A szabászatban Géppel szabnak a Balassagyarmati Szabók Kisipari Termelőszövetkezetének szecséoyi részlegébe». Kiaka Lassié
