Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-18 / 263. szám

1964. december 18. péntek NO G R A D 5 * eredményesebb a munka Egy év jó tapasz­talatai Cereden Ez év .januárjában egye­sültek Cered, Bánna. Ró­nafalu termelőszövetkeze­tei. Az egymástól távol­eső gazdaságok, a laza munkafegyelem, nagy gon­dot okozott az újonnan megválasztott vezetőség­nek. Most egy esztendő távlatából megállapítha­tó: a vezetőség szoros kap­csolatban a tagsággal, sze­rencsésen megbirkózott a tennivalókkal és amiben nagyon sokan kételkedtek, megvalósulóban van: szé­pen erősödik Észak-Nógrád legnagyobb termelőszövet­kezete. Az egyesített gazdaság­ban első lépés volt a sza­kosítás. Megfelelő tanul­mányozás után. amely a helyi adottságokat is fi­gyelembe vette, meghatá­rozták hol, milyen állat­fajtát tenyésztenek. A te­hénállomány, a hizottmar- hák és hízottsertések a ce- redi üzemegységbe kerül­tek. Rónára a növendék­állatok. Bámára a juhok és a kocák. A szakosítás eredménye: az év végére javult az álla­tok kondíciója és a terme­lése is. Jelentősen emel­kedett az állatállomány létszáma. Amíg 1963-ban a három gazdaság szarvas- marha állománya 337 volt, ez év végére már elérte a 482-őt. A tehénállomány 134-ről 182-re emelkedett a sertések száma 96-ról 300-ra ugrott. Annak el­lenére, hogy az állatál­lomány létszáma emelke­dett a szakosítás következ­tében a gondozók létszá­mát öttel csökkenthették. Szakosították a növény- termelést is. Cereden. Ró­nán burgonyatermesztésre rendezkedtek be. Ez év­ben Cereden már 100 hold­dal több volt a burgonya- termő terület, mint ko­rábban. A takarmánytermő területeket is az állatok elhelyezésének megfelelő­en jelölték ki. A nagyüzemeknek meg­felelően alakult a beruhá­zás is, 1 amely már mesz- sze távlatokra biztosítja a termelőszövetkezetnek a szükséges gazdasági épüle­teket, gépeket' és egyéb felszereléseket. Elkészült többek között egy száz férőhelyes gépesített tehén­istálló, egv csővázas gép­szín, 10 vagonos kukorica- góré, egy Wdeglevegős szé- naste " 1 ­Három éve a szocialista elmért Eredményes esztendőt munkába. Hárman dol­hagyott maga mögött a pásztói Béke Termelőszö­vetkezet szocialista mun­kacsapata. Ahogy Klonka Ferncné, a 20 szorgalmas asszony „vezére” mon­dotta, 3 éve mindig meg­újítják vállalásukat, s el is nyerték a szocialista címet. Az asszonyok a növény- termesztésben dolgoztak az idén is, s többségük 3-4 hold kukorica meg­munkálását vállalta. Ezen­kívül 800-900 négyszögöl cukorrépa eredményes termesztéséért főtt az asszonyok feje; ott voltak az asszonyok a mák táb­lában, a dohány földeken is. Klonka Ferencné csa­ládtagjait is bevonta a goztak a nyáron, az őszön, s három hold kukoricát, fél hold dohányt 880 négyszögöl mákot és 660 négyszögöl cukorrépa munkáit végezték el nagy gonddal. A közösben szer­zett munkaegységek szá­ma elérte már a három­százat. A szövetkezet vezetői elismeréssel nyugtázzák ■ a szocialista munkacsapat tevékenységét, eredmé­nyeit. A szorgalmas asz- szonyok szaporább mun­kára serkentették a szö­vetkezet valamennyi asz- szony tagját, melynek ered­ménye, hogy az idén, se­gítség nélkül, időben el­végeztek a kapások ápolá­sát a pásztói Béke Terme­lőszövetkezetben. Gépesítés gondokkal A vanyarci Virágzó Ter­melőszövetkezet ma már 9 erőgépet számlál. A ne­hezebb talajmunkát a DT 413-as végzi, a szállítást a két Super Zetor. Van két Utos erőgépük, s nejnrégi- ben vásároltak egy négy­kerék mégha jtsú traktort A szövetkezet szakembe­rei azonban olyan gondok­kal küzdöttek az idén, hogy az erőgépekhez nin­csenek megfelelő munka­gépek, s így a meglevő traktorok nem tudnak iga­zán könnyíteni a szövetke­zetiek munkáján. Ezért a gépek, munkaeszközök vá­sárlását a következő évben már úgy irányítják, hogy vetőgépekkel, s egyéb, a talajelőkészítési munkák­hoz szükséges eszközökkel gyarapítják a szövetkezet vagyonát. A tanácsi munka társadalmasítása, a demokratizmus kiszélesítése Dr Kassás Jősséfhé, a megyei tanács vb-titkárának nyilatkozata nak. Különösen községi vezetőink egy részénél ta­pasztalható még idegenke­dés, értetlenség, kényel­messég a határozat végre­hajtásában. Ennek tudha­tó be, hogy a tanácsok előtt álló gazdasági, kul­turális feladatok végrehaj­tásában sok esetben nem tudják konkrétan megje­lölni a tanácstagok, bizott­ságok aktív szerepét, pe­dig ez erősítené a taná­csok tömegszervezeti jel­legét. Ezzel szorosan ösz- szefügg az is, hogy taná­csi szerveink munkájában nem kap elég helyet a feladatokat, tennivalókat he­lyesen megszabó testületi határozatok végrehajtása. Ezáltíjfl a testületi vezetés, a tömegszervező munka törést szenved. A társa­dalmi erők bevonásának további kiszélesítését aka­Egy éve annak, hogy a megyei tanács határozatot hozott a társadalmi erők mind szélesebb körű be­vonására. az állami ügyök intéz lsébe. Az eddig eltel t egy év tapasztalatairól, a jövő feladatairól beszélge­tett munkatársunk dr. Ka­szás Józsefnéval, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának titkárával. — Milyen elképze­lésekből indult ki a megyei tanács, ami­kor határozatot ho­zott a tanácsi mun­kák társadalmasítá­sára? Százötven erőgépet javítanak a Szécsényi Gépállomáson 3-iás- gta. A jzövetkeze- ronai, a bár- urkóztak a jobb, gazdagabb ceredi gazda­ság mellé. Az előzetes szá­mítások szerint a munke- egység érteke túlhaladja a ce red múltévi ered­m ' jól jövedel­ntodás eredmé- hogy a tagok száma 21 új fiatallal szaporodott. B. Gy. Megkezdődött a téli gép­javítás a Szécsényi Gép­állomáson is. Az előzete1' tervek szerint mintegy 150 gépállomási és termelő­szövetkezeti erőgépet, és több száz munkagépet ja­vítanak meg a téli hóna­pokban a gépállomás sze­relői. A gépállomás a járás 22 termelőszövetkezetével kötött gépjavítási szerző­dést. A közös gazdaságok 128 erőgépe közül nyolc­vannégyet, a gépállomás javítóműhelyeiben tesznek újra üzemiképessé. A sze­relőknek nincs könnyű munkájuk, hiszen a sze­szélyes őszi időjárás miatt a talajelőkészítés, a mély­szántás a szokásosnál job­ban igénybe vette a trak­torokat. Kilenc gépállomá­si traktoron motorcserével kísért fő javítást végez­nek. — Az 1963-as tanácsvá­lasztás után az első me­gyei tanácsülés napirend­jére tűzte és megtárgyalta a szocialista demokratiz­mus kiszélesítésére, a tár­sadalmi erőknek a tanácsi munkába való fokozottabb bevonására vonatkozó irányelveit. A megyei ta­nács az 19S3-as választá­sok tapasztalatai alapján megállapította: megyénk dolgozói egyre inkább igénylik, hogy választott képviselőik, a tanácstagok, másrészt személyes közre­működésük alapján szere­pet kapjanak az állami ügyek intézésében, eldön­tésében. A választások alatti fokozott közéleti ak­tivitás, a 'tanácsok műkö­désében tapasztalható kez­deményezések azt bizonyí­tották, hogy megyénkben is megértek a feltételek a szocialista demokratizmus következetesebb és hatéko­nyabb fejlesztéséhez, a tanácsi munka társadal­masításának gyorsabb üte­mű megvalósításához. Ezek alapján a megyei tanács 11/1963-as számú határo­zatával elfogadta az irány­elveket a társadalmi erők fokozott bevonására. Az irányelvek az egész megyére vonatkozó legfon­tosabb kereteket, módsze­reket határozzák meg, amelyeken belül vala­mennyi tanácsnak mükö- désd területén a helyi gaz­dasági, társadalmi élet fej­lettségének figyelembevéte­lével kellett a tennivalókat meghatározni. Ebből is ki­tűnik, hogy az irányelvek — bár a fő célokat egy­értelműen határozzák meg — helyet engedtek a he­lyi, a választók akaratának legjobban megfelelő mód­szerek alkalmazásának. Az irányelvek fő célkitűzései: — Az eddig eltelt időszakban milyen ta­pasztalatokat szer­zett a tanács? — A megyei tanács ha­tározatának meghozatala óta eltelt időszak tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy megyénk lakossága aktívan támogatja a tanácsok előtt álló feladatok végrehajtá­sát. Ideiglenes bizottságok­ban, szakbizottságokban jelentős számban vesznek részt a testületek elé ke­rülő jelentések, határozati javaslatok előkészítésében. Növekedett azoknak a szá­ma is, akik konkrét fel­adatokat vállalnak társa­dalmi munkában a község­fejlesztési célkitűzések megvalósításáért. Az 1963- ban megválasztott tanács­tagok nagy része megfele­lően eleget tesz tanácstagi kötelezettségeinek. szoros kapcsolatot tart választói­val. A ta!nácstagság zöme rendszeresen tart fogadó­napot, családlátogatásokat végeznek, beszámolnak munkájukról. A tanácsülé­seken emelkedik az inter­pellációk száma. Az eredmények ellenére még sok fogyatékosság ta­pasztalható a határozat végrehajtásában. A hatá­rozat rendelkezései még nem váltak alapvető mun­kamódszerévé a tanácsok­— Ki a diszpécser? _ ? — Nem egy katona, hó­fúvásban, meleg vattaka­bátban? — Nem. De katona is lehet. — És még mi? — Civil is lehet. _ ? — Ez a gyári diszpécser Minden üzemben van. — Itt is? — Igen. — Itt ki? — Itt én. Diszpécser — civilben — Köszönöm. Es ho­gyan? — Kis türelmet — mondja. Iratokat szed elő. Kite­regeti őket az asztalon. Rán.jlja a homlokát. TO Megtörli a szemüvegét, aztán felteszi. Megcsillan az üveg. A barna zakó feszül rajta, mint a hom­lokán a bőr. — Vonsik Ernő fődisz­pécser vagyok — mutat­kozik be. — Mire kíván­csi? — Hogy ez mit jelent? Hogy fődiszpécser. Nevet. — A fődiszgécser a ter­melési főnökhelyettes. Irá­nyítja az egész gyár ter­melését, ezt jelenti. Oda az illúzió, a füs­tölgő hó, a vattakabát, itt ülök asalgótarjáni Acélárugyár ‘ fődiszpécse­rével a meleg irodában, puha széken. Amíg ő a papírokat nézi, én őt né­zem. —Ügy irányítottuk a termelést, hogy zökkenő- mentes legyen — szól. — Hogy elkerüljük az évvégi hajrát. Amelyet eddig mindig a „megnyugvás” követett. Ez azt jelenti, hogy pár hétig nem igen termelt a gyár. Mondom, az idén nem lesz hajrá nincsenek jelei sem. Sivít egy mozdony az udvaron, kipillantunk rá. Tolatómozdony. hosszú kocsisorral. Emberek fut­nak mellette. A falak mellett villog a decem­beri hó. A gyár valamire készül. Mire? — 1965-re készül — így a diszpécser. — Az első munkanap 1965-ben január másodiké. Az első munkanapra a termelési meghatároztuk. Meg az utána következő hetkre. Hogy ez mit jelent áll­jon itt néhány adat Von­sik Ernő jegyzeteiből; 1965-ben a huzalműnek, a kovácsológyárnak és a vasöntödének három ton­nával, az acélöntődének 1,6 tonnával kell többet termelnie minden nap, mint most decemberben. A hideghengerműben a minőségi követelmények emelkednek. télre és arra, amit el kell végeznünk. A feladatokra. Van tartalékalkatrészünk, alapanyagunk. Egyedül a CO., hegesztőhuzal és a dinamó szalagacélellátás akadozik. S még két dol­got említek. Ezt: jobb munkaszervezésre, több müveletösszevonásra lesz szükségünk az újévben. Az emberi erővel takaré­koskodnunk kell. Mindezt hogyan? Jól felkészültünk a — Mindent egybevetve, mit jelent az ön szamára 1965? — A második évet ezen a poszton. —Készül rá? — Mindenki készül, olyan ember nincsen, aki nem. Mint fődiszpécser 1965- re ütemes termelést, jó alapanyag ellátást kíván a gyárnak és magának. — Mást nem? — Jó egészséget. Erőt. Süt be ránk az ablakon a decemberi nap. Kemény a fénye. Kemény. Tóth Elemér alakult ki minden köz­ségben hatékony, eredmé­nyes együttműködés a ta­nácsok és a Hazafias Nép­front Bizottságok között. — Miben lehet a következő hónapok feladatait megszab­ni? — Augusztusban a me­gyei tanács ülése helyesen' értékelte a határozat vég­rehajtását. A tapasztalat azt igazolja, hogy a cél­kitűzések helyesek, ezért gyorsabban kell azokat a mindennapi élet során gya­korlattá tenni. Ezekben a hetekben csaknem vala­mennyi tanács számba ve­szi, értékeli ezévi tevé­kenységét. Eddigi eredményeink fi-' gyelembe vételével kell megszervezni jövő évi munkánkat. Olyan munka­stílus kialakítására van szükség, hogy a tanácsok1 és végrehajtóbizottságok gazdái legyenek területük állami életének. Továbbj ‘ kell emelni vezető szere-! püket azáltal, hogy hatáJ rozataik végrehajtása, azokba a lakosság bekap­csolása valamennyi tanács­nál elsőrendű feladat le­gyen. Segíteni kell a ta­nácstagokat is, hogy to­vább erősítsék kapcsolatai­kat választóikkal. A köz­ségekben a téli időszak különösen alkalmas arra, hogy családlátogatások, beszámolók keretében be­szélgessenek a tanácsi fel­adatokról. tanácsok mun­kájáról. A Hazafias Nép­front Bizottságok közre­működésével tanácsi veze­tőink beszélgessenek el a tanácstagokkal, mondják el véleményüket munká­jukról, segítsék problémá­ik megoldásában. Az 1965 évi terveink, feladataink megvalósítása megköveteli, hogy számba vegyük azt a kiapadhatat­lan forrást, ami a lakos­ság közreműködésében rej­lik, s ennek módszereit az említett tanácshatározat szerint alakítsuk ki — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Kaszás Józsefné. S. k T

Next

/
Thumbnails
Contents