Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-17 / 262. szám

* NOG R A D TO84 dee. CT. esOTBrWfc. Bogy an beszél a mai ifjtíság? Kiosztották egy nagysikerű nyelvművelő pályázat díjait Az Akadémia nyelvmű­velő munkabizottsága „Ho­gyan beszél a mai ifjú­ság?” címmel pályázatot írt ki. A pályázatra össze­sen 43 pályamű érkezett be. A nyelvművelő munka- bizottság az eredményeket hétfői ülésén hirdette ki, amelyen részt vett Kodály Zoltán akadémikus is. Kü­lön jutalmazták a felnőt­teket és külön a közép- és általános iskolai diákokat. A felnőttek első díját — 3000 forintot — Muráth Tstvánné, máriagyüdi ta­nár nyerte, aki mint a gyűjtött anyag gazdagságá­ban, mind feldolgozásában kiemelkedő munkát nyúj­tott. Tanulmányában a fi­atalok nyelvhasználatának kereken 5 000 szavát, ille­tőleg kifejezését dolgozta fel. A 2 000 forintos má­sodik díjat S. Lőrincz La­jos miskolci, az 1500 fo­rintos harmadik díjat Cvnolter Károly albertir- 6ai. az 1 000 forintos ne­Karácsonyi, könyvvásár a Bányagépgyárban A zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár dolgozói körében egyre kelendőbb áru a könyv. Az üzemben idén az Állami Könyvterjesztő Vállalat másodszor rendez könyárusítíást. A téli ka­rácsonyi könyvvásár de­cember 7-én kezdődött, 25- ig tart. A könyvek között a szépirodalmi munkákon kívül számos gépiparral, üzemfejlesztéssel foglal­kozó szakkönyv, s egyéb ismeretterjesztő mű sze­repel. gyedik dijat Fekete And­rás budapesti tanár nyer­te. Ötödik díjként 800-800 forinttal jutalmazták dr. Boros Tiborné vegyész és Pánczél Tibor tanár dolgozatát. Ezenkívül 14 pályázót könyvjutalommal tüntettek ki. A fiatalok csoportjában az első díjat — 800 forin­tot — Pap Márta, a buda­pesti Kölcsey Gimnázium I. osztályos tanulója nyer­te, aki 500 szót és kifeje­zést gyűjtött és dolgozott fel figyelemreméltó kész­séggel. A 600 forintos má­sodik díjat Molnár Má­tyás nyíregyházai gimna­zista. az 500 forintos har­madik díjat Pápai László tatabányai technikumi ta­nuló kapta. Hárman könyv- jutalomban részesültek. Lőrincze Lajos kandidá­tus, a nyelvművelő bizott­ság elnöke a jutalmak át­adásakor megállapította, hogy a nagysikerű pályázat gazdag és értékes anyagot adotti amelynek részletes, alapos feldolgozása előre­láthatólag több év munká­ja lesz és bizonyára sok tanulsággal, szemponttal gazdagítja a nyelv életé­nek, a különböző jelentés- változások természetének vizsgálatát. 41. — Uraim, erre a cselre ne számítsanak — az őr­nagy továbbra is pesszi­mista volt, — az. aki olyan •gyesen meg tudta szer­ezni a csekk ellopását, biztosan jól ismeri a bank­jogot, és tudja, hogy a le­tiltást csak a bíróság hajthatja végre. A bankot a csekk felmutatása köte- ’ezi a kifizetésre. Külön­ben is ebben az esetben, nemcsak a csekk birtoko- lása szükséges, hanem Li- .-ewski meghatalmazása is. Csak ez a két okirat ad a tulajdonosnak jogot arra, hogy beinkasszálhassa a pénzt. Tehát sem az oszt­rák bíróság, sem a bank nem fogadná el a letiltást a meghatalmazás nélkül. A mi emberünk jól tudja ezt. Ezzel a horoggal nem fogjuk ki a halacskát. Természetesen ilyen irá­nyú letiltási eljárást meg lehet indítani. A jutalmat illetően úgy gondoljuk: a javaslatokat a rendőrség legye ae ügyészség bele­egyezésével. — Helyes, moncifca a „Budex” képviselője, és indítványozta a hirdetés megfogalmazását. Minden varsói lapban már másnap megjelent a hirdetések között szeré­nyen elhelyezve, a követ­kező szöveg: A „Budex” külker hiva­tal magas jutalmat fizet az egyik osztrák bank el­veszett dollár csekkjének visszaszolgáltatásáért, vagy a csekk hollétét illető min­den felvilágosításért. Fel­hívjuk a figyelmet arra is. hogy a banknál történő le­tiltás után, a csekk sem­miféle értéket nem jelent, a birtokosának. Amint az őrnagy sejtet­te, a hirdetés nem keltett különösebb érdeklődést a sajtóban; egyedül csak megjegyzéseket váltott ki: „mi mindent tudnak elve­szíteni az emberek!” Ugyanakkor a rendőrség egyik fiatal tisztviselője megkezdte hivatali mun­káját a ,.Budex”-ben: min­den telefonhívást hozzá kapcsoltaik, minden jelent­kezést ő fogadott ebben az ügyben. Sokan telefo­náltak, és tetteik fed kér­déseket, de olyan emberek telefonáltak, akik semmit sem tudtak az egész ügy­ről ; ellenkezőleg, ők ma­guk voltak kíváncsiak, mi­lyen csekkről van szó, mi­lyen összegről szólt, hol vesztették el. és milyen nagy a jutalom. Két nap múlva, a meg­ismételt hirdetés után, minthogy ez sem volt ered­ményes, az őrnagy úgy határozott: megszünteti a ..Budex’ -ben az őrhelyet. Am Kur ügyísz rendkí­vül csodálkozott, amikor egy í-eggel a portás névre szóló levelet tett le az asztalra; Jeizy Kit ügyész­helyettesnek. Vajdasági ügyészség. Varsó, Swier- czewski u. 127., 483. szoba. Halina Wilska kíván­csian tekintett előbb a le­vélre, aztán a főnökére. Az ügyész kelletlenül forgat­ta kezében a fehér boríté­kot. Nem szerette a hiva­tali címére küldött ma­gánleveleket. Feltépte a borítékot és egy gépírásos kis fehér lapot vett ki be­lőle. Elolvasta a levelet, aztán odaadta Halinkának. Az a bizonyos két százalék A' NÉPMŰVELÉS PROB­LÉMÁJÁRÓL vitatkozva mind gyakrabban hangzik el: jobban segíthetnének a termelőszövetkezetek. És példákkal érvelnek a hoz­zászólók: „Szegényes a fa­lukönyvtár, kevés a va­lóban keresett szépirodal­mi könyv s még kevesebb a szakirodalom. A tanács az erejéhez mérten segí­tett, de a termelőszövetke­zet eddig vajmi keveset adott könyvvásárlásra. „Vagy” Már régóta vajú­dik falunkban a tsz-aka- démia megszervezése. Hall­gatója bőségesen lenne, ha valaki fedezné a költsé­geket. A termelőszövetke­zet azonban.. A megjegyzések akarat­lanul is felkeltik az em­ber érdeklődését. Tény: ma már rendelet írja elő, hogy a temelőszövetkezeti tagok évi összkeresetének két százalékát szociális és kulturális célokra fordít­sák a vezetők, figyelembe véve a tagság igényeit és a közgyűlésnek ezzel kap­csolatos határozatát. Száz forint két százaléka nem nagy összeg. Mindösz- sze két forint. Egy millió forinté azonban már je­lentős summa. Kerek húsz ezer. Egy négyszáztagú ter­melőszövetkezetben, ahol a tagság átlagkeresete nem több, mint évi tizenkétezer forint — azaz havonta egy­ezer —, ott a két százalék már megközelíti a száz­ezer forintot. Ez pedig je­lentékeny összeg ahhoz, hogy — az öregek és a betegek segítése mellett — hatékonyan támogassák a termelőszövetkezet kulturá­lis életének fellendítését. A RENDELET HASZ­NOS, szélesre tárta a lehe­tőségek kapuját: a rendel­kezésre álló összegből sok gyakorlati célt szolgáló kezdeményezést támogat­— Tessék, nézze meg, hogy mit kaptam. „Ó, ti ostobák, dollárt akartok és csak ötvenezret ígértek érte. Féleszúek vagytok. Ha azt akarjátok, hogy a csekk a tiétek le­gyen, akkor hárommillió zlotyt kell adnotok. Egy fillérrel sem kevesebbet. Választ az Express apró- hirdetésben. Három napig várok.” — Azonnal telefonálni kell a főkapitányságra — mondta Halina. Az őrnagy nyomban megérkezett. Figyelmesen elolvasta a levelet. — Értelmes ember írta — állapította meg Krzy- zewsld —, aki szándéko­san műveletlennek téteti magát. Túlságosan jól tud bánni az írógéppel. — Meg lehet állapítani, milyen írógépen írták a levelet — szólt közbe Ha­linka. — Állítólag nincs két egyforma írógép, vala­mennyi különbözik egy­mástól, egy-egy dologban. — Igaza van. Minden írógépnek van valami sa­játos jele. A régi g ' pék­nél is a szakemberek meg tudják állapítani: milyen hengerről került ki egy írás. De ennek nem sok hasznát vesszük. Hol van a boríték? — Az asztlaon fekszik — válaszolt az ügyész. Az őrnagy egy fehér bo­rítékot vett a kezébe. — Tegnap adták fel Var­sóban, — mondta, a posta­hatnak eredményesen. Mégis, sok termelőszövet­kezetben eddig nem éltek jól a lehetőséggel. Nem egy helyen reprezentáció­ra, irodai bútorok vásár­lására, vagy éppen az ad­minisztrációs dolgozók ju­talmazására fordították az összeg jelentősebb részét. Másutt alkalomszerűen gazdálkodtak a pénzzel, függetlenül a tagság igé­nyétől és a szociális-kultu­rális bizottság megkérdezé­se nélkül. A termelőszövetkezetek szociális és kulturális alap­jának felhasználására a megalakult szociális és kul­turális bizottságok hivatot­tak javaslatot tenni. A döntés joga a. közgyűlésé, s az ott hozott határozat már kötelező érvényű. Saj­nos, a termelőszövetkeze­tek egy részében a bizott­ság helyett a termelőszö­vetkezet elnöke rendelke­zik az összeg felett. Közeledik a zárszáma­dó közgyűlések ideje, ahol számot kell majd adni a tagság előtt, hogyan sáfár­kodtak a rendelkezésre ál­ló szociális és kultúrális alap forintjaival az idei gazdasági évben. S ami en­nél is több: beszélni kell arról is, mi a tervük az el­következő esztendőben ez­zel az összeggel. A TERMELŐSZÖVET­KEZETEINKBEN dolgozók többsége az idősebb kor­osztályokból tevődik, akik­nél a műveltség fokozása, a világnézet formálása döntő fortosságú feladat. A korábbi években nem min­den termelőszövetkezet se­gítette, támogatta kellő­képpen a tagság tanulását, műveltségét. Igaz, erejük sem volt hozzá, a megala­kulás, a tervezés első ne­hézségei lekötötték ener­giájukat, Ma azonban a le­hetőség már adott. Annál is inkább, mert ahhoz, hogy a növénytermesztés­ben és az állattenyésztés­ben elérhessük a tervezett előirányzatokat, mind több mezőgazdasági szakmun­kásra van szükség. Ez a jelentős szakmunkásigény elsősorban a gépész-, ker­tész és állattenyésztő szak­mákban jelentkezik. E szakmák elsajátításának alapfetlétele azonban az ál­talános iskola el végzése, íme, egy lehetőség a sok közül. Aztán egy másik: az olvasás, amely a szerve­zett oktatás mellett a művelődésnek fontos for­mája. Hogy mit olvasnak s mennyit, 'ahhoz sok se­gítséget nyújthatnak a termelőszövetkezetek ve­zetői, ha a két százalék­nyi összeg egy részét a helyi könyvtárak rendel­kezésére bocsátják — új könyvek, elsősorban mező- gazdasági szakkönyvek! vásárlására. A szövetkezet holnapját alapozzák ezzel, hiszen a műveltebb em­berek nagyobb termelési eredmények elérésére ké­pesek. A harmadik nagy lehe­tőség: a klubélet kialaki- tása. A fejlődés útja fa­lun ugyanis nem az önál­ló művelődési házak épí­tése, hanem a klubok há­lózatának kialakítása. Az otthonosan berendezett klubokban újságok, folyó­iratok és könyvek mellett beszélgethetnek, szórakoz­hatnak a fiatalok és az idősebbek egyaránt. S ha klubokban rádió, televí­zió, különféle társasjá­ték s hetenként legalább egy filmvetítés teszi még érdekesebbé a programot, rövid időn belül kialakít­ható a törzsközönség. Ilyen körülmények között a kellemes szórakozás mellett a művelődés sok­féle lehetőségét is megta- ■ lálhatják. bélyegző lenyomatát néze­getve. — „Varsó-Sejm”, tehát a Wiejsika utca. Ez nagyon, nagyon érdekes ... — Mi van ebben érde­kes? — A csekk birtokosa megkezdte velünk a nagy játszmát. Kezében van az adu, és azonnal hárommil­lióval kezdi. Persze, gyak­ran valóban az nyer, aki jobban tud blöffölni. Ne­künk nincs jó lapunk, te­hát nekünk is blöffölni kell. — Mire gondolsz? — A levél szerzője vagy valóban el akarja nekünk adni a csekket, vagy egy­szerűen időt akar nyerni. Csak azt nem tudom, hogy miért. Mindenesetre ne­künk is fontos az idő, hogy a különféle szálakat erős fonallá fonjuk. Válaszol­nunk kell. hogy beleegye­zünk az összeg kifizetésé­be. — Valóban válaszolni akarsz az ajánlatra? — Természetesen! Sőt. már holnap. De nem! Jobb. ha várunk egy na­pot. Hadd gondolja az el­lenfél, hogy tanácskozunk, törjük a fejünket. A kö­vetkező tartalmú hirdetést adják fel az „Expressbe”: „Az ajánlatot elvben elfo­gadjuk. Bizonyítékot ké­rünk arra nézve, hogy a szóban forgó csekk való­ban az Ön birtokában van.” (folytatjuk) Ma már olyan termelő- szövetkezet is van az or­szágban, ahol a rendelet­ben előírt két százalék helyett a tagság összrésze- sedésének nyolc százalékát fordítják szociális és kulturális célokra, azaz több, mint félmillió fo­rintot egyetlen termelő- szövetkezetben! Hogy mi minden kerül ebből a je­lentős summából? Havon­ta kilencven forintot pó­tolnak az öregek nyugdí­jához. Fedezik a techni­kumi és a szakmai tanfo­lyamok hallgatóinak tan­szer- és utazási költsége­it, a tsz-akadémia tiszte­letdíját és társadalmi ösz­töndíjat létesítettek. Tsz- klubokat rendeztek be évente ezer forintokkal tá­mogatják a községi és a tsz-könyvtárát, a sportkört és a falusi tömegszerveze­teket. Tanulmányi kirán­dulásokat szerveznek és fuvardíj-kedvezményt biz­tosítanak a házépítőknek. MINDEZT — SAJÁT ERŐBŐL, úgy, hogy köz­ben az előírásnál nagyobb mértékben növelték a fel nem osztható közös alapot is! Biztató perspektíva. Érdemes munkálkodni ér­te. Elsősorban úgy. hogy először a rendelkezésre álló két százaléknyi ösz- szeget használják fel az adottságokhoz és a «tagság igényeihez mérten a leg­hasznosabban. Prokner Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents