Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-02 / 249. szám

WÜ4. december 2. szerd* U NÓGR Ä D 5 Újabb feladatok a műszakiak előtt Már a jövőre gondolnak 36 munkájuk tudatában Salgótarjánban ülésezett az Ország-os Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmánya Amint arról már tájé­koztattuk olvasóinkat, Sal­gótarjánban tartotta évi választmányi ülését az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Ebből az alkalomból a nógrádiak egy bányász szoborral, idős Szabó Ist­ván Kossuth-díjas szob­rászművész alkotásával ajándékozták meg az egye­sület elnökségét. Az ülés végén pedig csoportos lá­togatáson vettek részt a Salgótarjáni Acélárugyár­ban a vidékről érkezett vendégek. Dr- Lévárdi Ferenc ne­hézipari miniszter, az OMBKE elnöke megnyitó­beszéde után Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke tartott előadást a legutóbbi tiri- besi szénsav betörésről, tekintettel, hogy ritka, Európában szinte példa nélkül álló bányászati ese­ményről volt szó. Sült Tibor előadásában a tiribesi-telep kialakulá­sával, majd a szénsav ere­detével foglalkozott. Ma még többféle feltevés van a szánsav eredetével kap­csolatban és a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Kutatóintézetében vizsgálatok folynak izotó­pok segítéségével e felte­vések tisztázására. Részle­tesen ismertette a gázkitö­rések közben észlelt jelen­ségeket.. a védekezés mód­ját és mindazt, ami a bá­nyászati szakemberek szá­mára e ritka jelenségből tanulságul szolgálhat. Sült Tibor előadása után az egyesület ez évi munkájáról Óvári Antal, az OMBKE főtitkára szá­molt be. Elöljáróban a múlt évi inotai választmá­nyi ülés határozatainak a végrehajtásáról • beszélt. Megemlítette, hogy létre- nozták a ritka fém kohá­szati munkabizottságot, ezenkívül egy kiadvány bizottságot, amely a na­gyobb rendezvények anya­gainak a közreadását szor­galmazza. veztek 533 résztvevővel. Sajnos, ezekkel a tanul­mányutakkal kapcsolatban még sok a vita. A résztve­vők szakképzettsége, nyelv­tudása nem volt minden esetben a legmegfelelőbb, emiatt a szakismeret bő­vülésében sem sikerült a várt eredményt elérni. A szakosztályok külön­böző pályázataira is egyre több pályamű érkezik be, ami az aktivitást bizonyít­ja. A hagyományok ápolá­sára is igen nagy gondot fordít az egyesület. A Sel­mecbányái Akadémia 200 éves jubileumi ünnepségén 70 tagú delegáció vett részt. A Bányászati és Kohászati Lapok alapítója, Péch Antal emlékére egye­sületi emlékérmet alapítot­tak, ami előreláthatólag a jövő év elejére készül el­Tervben szerepel az egye­sület megalakulásának 75, a Bányászati és Kohászati Lapok megjelenésének 100 éves jubileumára egy szín­vonalas évkönyv kiadása. A jövő évi munkaterv­ben, amelyet ugyancsak tárgyalt a választmányi ülés, legfontosabb cél, se­gítséget nyújtani a népgaz­daság fejlesztési felada­tainak megoldásához. Az egyes szakosztályok tervé­ben több tanácsikozás, an­két szerepel. Többek kö­zött a külszíni bányászat gépesítése, anyagmozgatás a bányászatban, vékony széntelepek művelése (Sal­gótarjánban) és a többi­A következőkben Bubi- cza György, az alapszabály módosító bizottság munká­járól adott tájékoztatást, majd vita után határoza­tot hoztak a soronkövetke- ző feladatokra. Körülülik az igazgatói iroda tárgyaló asztalát. A megoldásra váró gondokról vitáznak, aztán rátérnek a jövő évi feladatokra. Sza­vaikból kiderül, hogy. ez az esztendő eddig jól sikerült. Ha minden úgy megy. ahogy számolják, akkor ka­rácsonyra elvetik az éves tervteljesítés gondját. Sőt, hangsúlyozzák, hogy addig­ra sikerül az előírt nyere­ségbefizetési előirányzatot is 454 ezer forinttal meg­tetézni. Ezek szerint a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító_Vállalat Szécsény dolgozóinak szénája rend­ben van és lesz is. Egész évre Vészesen közeledik az év vége. Arra vagyok kíván­csi, mivel biztatnak a jövő év előkészületei, l,esz-e elég munka az új esztendő első munkanapján. Szed- lák László igazgató félre nem érthető igennel vála­szol. Aztán benyúl fiókjá­ba és vastag paksamétát helyez maga elé. Közülük kiemel néhányat és felém nyújtja: — A jövő évi progra­munk. .. — mondja. Ezek szerint 1965-ben az 1964 évi 25 millió helyett 32 millió értékű árut ter­melnek. szolgáltatást vé­geznek a gyár. munkásai. Uj cikként szerepel a lá­dagyártás, amelyet Pásztón oldanak meg. Egyébként a termékösszetétel azonos az 1964. évivel. Változás csu­pán annyi lesz, hogy egyik termékből többet a másik­ból kevesebbet gyártanak. Az Iskolai Felszerelése­ket Értékesítő Vállalat tíz­féle méretben kap iskola­bútorokat, kétszer annyit, mint az előző évben. Az ország TÜZÉP telepei kö­zött 40 ezer négyzetméter redőnyt osztanak szét, 10 millió forint értékben. A kislakásépítőknek 150 ezer salakblokk téglát adnak át, bár az igény ennek sok­szorosa. Óvatos becslések szerint 600 ezer darab is gazdára találna. A lakos­ságnak végzett javítás és szolgáltatás 250 ezer fo­rinttal lesz több, mint 1964-ben. Az építő részleg munká­sai egész évben a balas­sagyarmati és szécsényi já­rásban dolgoznak a taná­csoknak. Kezük nyomán új lakóépületek, bölcsődék kerülnek tető alá, kapnak új köntöst, olyan régi épü­letek, amelyet már kikez­dett az idő vasfoga. — A megyei tanács ipa­ri osztálya ebben a levői­ben — ad át ismét egy újabb írást, — összeírta a szécsényi járási tanács építőipari igényeit. Egyik­másik kívánság szerepel már az első listán, — ma­gyarázza —, a zöme azon­ban új óhaj. Sajnos, nem tudunk megbirkózni vele- Egész évre van munkánk — állítja az igazgató. Saját erő és a segítség Jó dolog, hogy nem kell megrendelés után futkosni. Ami időt itt nyernek, azt a munka- és üzemszerve­zés tökéletesítésére fordít­ják. Elképzeléseik szerint jövőre az iskolai bútorokat zártciklusos termelési rendszerben állítják elő. Vagyis az üzemrészeket, és az anyagmozgatást, va­lamint a gyártás folyama­tát technológiai sorrendbe helyezik, majd egy köz­ponti szabászműhelyt hoz­nak létre. Ennek nyomán 15 százalékkal gyorsul a termelés, de mód nyílik a jobb anyaggazdálkodásra is. Tervezik, hogy 1965- ben a jobb anyaggazdálko­dással 150 ezer forintot ta­karítanak meg. Ha pedig a megyei tanács ipari osz­tályától pénzt kapnak, sör­kor egy szárító berendezést vásárolnak. Ezzel kapcso­latban a következőket! mondja az igazgató: Nagy' szükségünk van erre a be­rendezésre. Évente 2 ezer’ köbméter fát dolgozunk fel. Amennyiben megkap- • juk a kért szárítót, akkor a száradás idejét a jelen-- légi egy-két hétről 24, il­letve 48 órára csökkent­jük le. Előnyt jelent ez azért is, mert ezáltal csök­ken a készletünk, tehat meggyorsul az átfutási idő, ugyanakikor 10—15 százalékkal nő a termelé­kenység­Leleménye-1 sebben A jövő év a szigorú ta­karékosság esztendeje. Százszor is megnézzük ho­va, mit és mennyit köl­tünk. Kár tehát ábrándo­kat, illúziókat kergetni. Már most látszik: több leleményességet, kezdemé­nyezést kíván a gyár ve­zetőitől a jövő évre ter­vezett 4 millió 252 ezer forintnyi nyereség előte­remtése. Márpedig az igazgató határozottan ál­lítja: előteremtjük, ha kell a föld alól is . Higgyjűnk neki. Gyors észjárású flatal-j ember, aki a legnehezebb' helyzetben is feltalálja ma­gát. Reméljük jövőre is így lesz. Hogy az eszten­dő végén újra derű és op­timizmus sugározzon ne- csak az ő, hanem a vál­lalat minden dolgozójának arcáról. Venesz Károly A CSISZOLÓ Az öblösüveggyár finom csiszoló részlegében dolgozik Szolnoki József szocialista brigádvezető,, ö és brigád­ja főleg exportra dolgoznak Az egyesület taglétszáma — bár toborzást nem vé­geznek — közel négyezer, míg 1960-ban csak 2600 volt. Az öt szakosztályon belül kilenc aktív szakcso­port, ezen kívül 34 vidéki csoport működik. A hagyo­mányos bányász-kohász barátság ápolása mellett a legfontosabb cél a tagság aktivizálása. Olyan mun­katerveket kell készíteni, ami megfelel a tagság ér­deklődésének, lehetőséget ad sokirányú egyesületi munkára, segíti a műszaki kultúra növelését. Az idén 19 nagy rendez­vény szerepelt a tervben a tavalyi nyolccal szemben- A különböző szakosztályok egy-egy témakörről tudo­mányos ankétakat szervez­tek. Ilyen volt Salgótarján­ban is a műszaki fejlesz­tési arukét. Ezeken a ren­dezvényeken számos kül­földi vendég is részt vett. A megválasztott témakö­rök mindig a népgazdaság legfontosabb aktuális mű­szaki problémáit ölelték fel, ezért is kísérte azokat olyan nagy érdeklődés. Ebben az évben 21 kül­földi tanulmányutat szer­ERDŐK SZÜLETNEK Talán ma, talán holnap — dátumonként ezeket a közeli napokat jelzi a friss hír — országszerte megkezdődik az erdőn kí­vüli fásítás. Erdőn kívüli: tehát nem azokról a tele­pítésekről van szó, ame­lyek hegyi-síkvidéki erde- inket gyarapítják, hanem amelyek új jeleket rajzol­nak a haza térképére. Zölddel színezett foltokat oda, ahol eddig hasznave­hetetlen kopár terület, víz­járta domboldal, szelekre megirduló futóhomok volt. Itt, ezeken a tájakon most születnek az erdők. Minden újban van va­lami gondolat-indító. Eb­ben a hírben is. Óhatat­lanul gondolni kell az aratóra, aki megpihenni legforróbb délben árnyé­kot keresett, de nem ta­lált és még a madárra is, amely fészket rakott vol­na, de nem volt hová. Már ezért is, a hűsben megpihenni vágyó em­berért, elismerést érde­mel ez a most kezdődő munka. Am ez még csak a szívhez szóló része, s ha számbavesszük értelmi nagyságát is, úgy látunk voltaképp a a szűkszavú híradás mögé. Miről is van szó? Ha­zánkban négymillió hold­nál nagyobb földterület védelemre szorul: meg kell állítani a termőtalajt pusztító kóbor szelek, vad vizek járását — az ember, az ország hasznára — ja­vára át kell alakítani a természetet. S a földek védelme e szép tervben — mert átgondolt, előre megfogalmazott és meg­fontolt a fásítás program­ja — egyben a rossz, művelésre alkalmatlan te­rületek hasznosítását is jelenti. Az évek óta tartó munka eredményei már mérhetők: esztendőnként 20 ezer holdon engednek gyökeret a kis fák, s az új erdőterület már 150 ezer holdnyira tehető. Az idén hasonló mértékű az ütem: 33 millió csemete vár gondos, ültető kézre. Ezen az őszön Budapest környékén, a Balaton menti kopárasokon, a Ra- kaca völgy eróziós terüle­tein hódítanak el a sze- lektől-vizektöl jelentős földeket a telepítők. Közismert tény, hogy hazánk Európában a fá­ban szegény országok kö­zé tartozik. Ezért is fon­tos minden faültetésre hasznosítható négyszögöl. S azért is, mert a fa nem-' csak évtizedek múlva ígérkező nyersanyag, ha­nem a védősáv oltalma alatt jobban fizet a föld. s a gyökér, a lomb útját állja a kártevő, pusztító, eddig zabolátlan erőknek. Kis fákról, csemetékről szól alapjában a hír. De mögötte ott látjuk a meg­szépülő országot, az em­bert is, aki megpihenhet az árnyékban — még a fészekrakó madarat is. Ősz van, rügyfakadásig most pihenni tér a ter­mészet. De örvendezhe­tünk: új erdők szvitnek... L. L. Versenyben a nógrádmarcaliak A nógrádmarcali terme­lőszövetkezet tagjai még az őszi munkák megkezdése előtt versenyfelhívással for­dultak a megye vala­mennyi termelőszövet­kezetéhez, hogy az őszi betakarítás és szántás-vetés jó minőség­ben és időben való elvég­zése érdekében versenyez­zenek. A verseny felhívás­nak nem volt nagy vissz­hangja. de a termelőszö­vetkezetek a nógrádmarca­liak által kidolgozott feltételek szerint végezték a munkát. Nógrádmarcal- ban bizottságokat alakítot­tak a betakarítás érté­kelésére, a terményszállítás lebonyo­lításának szervezésére és eredményeinek rögzítésére- valamint a szántás-vetési munkák állásának feljegy­zésére. A községi verseny- bizottság legutóbb értékelte a vállalat kötelezettség teljesítését. A traktoros-brigád, amely vállalta, hogy októ­ber 8-ig 343 katasztrális holdon vetőszántást végez, teljesítette. A vetés befe- zését november 25-re hosszabbították meg. De november 21-re végez­tek. Megállapította a verseny­bizottság azt is, hogy a be­takarítás az esős időjárás' ellenére az előírásnak meg­felelően folyt, kivéve a cukorrépát, amelyet a cu­korgyár kérésére néhány nappali, a szállításnál ke­letkezett torlódás miatt el­halasztották. A nógrádmarcaliak ver­senyvállalásának végleges értékelésére december 5-én kerül sor, amikor a ver­senyben résztvevő brigá­dok között kiosztják a legjobb teljesítményért ki­tűzött 4 eaer forint jutói­mat;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents