Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-15 / 235. szám
▼tt-AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP N0GRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX, ÉVF. 235. SZÁM ARA,* 80 FILLÉR 1964. NOVEMBER 15. VASÁRNAP ü titles igsisSa Marad-e Györgyéé? Hárem sül! kneipt! Csa'idi ir Vényére női csapata a tiaíeek Tűi a szomszédok körítésén Mind bonyolultabb feladatot jelent a termelőszövetkezetek irányítása, vezetése. A közös gazdaság gok megalakítása idején a termelés, a munkaszervezés, az áruértékesítés legalapvetőbb kérdései is bonyolult feladatként jelentkeztek. Az utóbbi években azonban sokat fejlődött a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Gazdaságilag erősebbek, megalapo- zottabbak lettek szövetkezeteink. A megválasztott helyzet, illetve a folyamatos változás, a közös gazdaságok vezetőitől is megköveteli, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel. Kiváltképpen vonatkozik ez az elnökökre, mint elsőszámú vezetőkre. Annak idején, mikor megalakultak a tsz-ek, a tsz-tagok a legrátermettebb embereket választották meg elnöknek. Azokat, akikről a korábbi gyakorlat, az élettapasztalat bebizonyította, hogy jó gazdák, emberségesek, értenek a földművelés fortélyaihoz. A gazdálkodás általános fejlődésével lépést tartani a vezető elsőrendű kötelessége. Elősegítik ezt a hivatalos szervek is, amelyek bő lehetőséget nyújtanak a tsz-vezetők képzésére, illetve továbbképzésére. A legkülönfélébb tanfolyamok közül megkülönböztető figyelmet érdemel a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya által rendezett két hetes tsz-elnöki tanfolyam, A megye termelőszövetkezeti elnökei két / héten át a legkülönfélébb előadásokat hallgatták meg a nagyüzemi gazdálkodásról. A legújabb nö- . vénytermesztési, állattenyésztési módszerekről szóltak az elnökökhöz országos és megyei vezetők, szakemberek, De nemcsak agrotechnikai, zootechni- kai, kérdésekről vitatták meg nézeteiket a tsz-veze- tőkkel, hanem szervezési, pénzügyi, jogi problémákról is. Nemcsak az egyes kérdésekben elfoglalt hivatalos álláspont váltott kd nagy érdeklődést, hanem a konzultációban, vitában felmerült sajátos kérdések is. Igen hasznos szolgálatot tett ez a -két hetes tanfolyam az elméleti és gyakorlati kérdések tapasztalatcseréjének. A tanfolyamnak azonban nemcsak az említett kérdésekben jelentkezett a haszna. Bebizonyosodott az is, hogy termelőszövetkezeti elnökeink lépést tartanak az élettel, a mezőgazdasági technika, a termelőszövetkezeti ügyvitel fejlődésével. Tehát azt jelenti, hogy állandóan figyelemmel kísérik az országos változásokat — nemcsak a szomszédok kerítéséig latnak el. Sok hozzászólás hangzott el arról, hogy miként valósítják meg a nógrádi körülmények között az általánosság próbáit kiállt termelési, szervezési, vezetési módszereket. Ezen a tanfolyamon nemcsak sokat tanultak, tapasztaltak a tsz-elnö- kök, hanem a viták, esti beszélgetések során meggyőződhettek arról is, hogy gazdaságunkban mit csinálnak helyesen, s mit kell megváltoztatni, hogy megszűnjenek a hiányosságok. Többen el- mondtáik, hogy mind a napirenden szereplő termelés-technikai, mind a gyakorlati kivitelezés kérdéseiben jelentős ta- pasztalokat szereztek. Ezt az elmélti, gyakorlati gazdálkodást még csak aláhúzta, hogy a tanfolyam résztvevői több termelőszövetkezetet meglátogattak és a helyszínen győződtek meg tanultak gyakorlati megvalósításáról. Egyetlen kérdést talán mégis ki kell emelni az általános érdeklődésből: a jogi ismeretek iránti nagy érdeklődést. Igaz sor került egy színvonalas jogszabályokat ismertető előadásra. azonban ez nem elégítette kd a fokozott kíváncsiságot. Ügy tartják, érdemes lenne a jogi kérdésekkel más alkalmakkor is, többet foglalkozni. A tanfolyam a lezárult két héttel még nem töltötte be szerepét. Ezt csak akikor lehet elmondani, ha majd kinn a termelőszövetkezetekben realizálódnak a tanfolyam elméleti kérdései, gyakorlati állásfoglalásai. Azt azonban bízvást el lehet mondani, hogy a résztvevők bebizonyították: képesek magasabb színvonalon is vezetni a közös gazdaságokat. Törekszenek arra, hogy megfeleljenek a tagság bizalmának, s egyre jobban betöltsék azt a szerepet, amely manapság egy sokoldalúan felkészült vezetőre vár. Pádár András Össi©hivták sí A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafus (2, bekezdése) alapján az országgyűlést Orsiággyuiést 1964, november 19. napjára (csütörtök délelőtt tizenegy órára) összehívta. i Fiatalságunk áldozatos harcosa a szocializmus építésének KIS2 küldöttértekezlet Salgétapjánbag Gondoskodás a gyermekekről öt érmei ezelőtt, 1959 november 20-án hozták nyilvánosságra azt az ENSZ deklarációt, amely tíz pontban foglalta össze a gyermek jogaira vonatkozó alapelveket. A fél évtizedes évforduló alkalmából a Magyar Nők Országos Tanácsának jogi, pedagógiai és közgazdasági bizottsága ismert szakemberek segítségével felmérte : hogyan érvényesülnek hazánkban az ENSZ deklaráció alapelvei. Jelenleg hazánkban az óvodáskorú gyermekek 40 százalékáról óvodában gondoskodnak, s a közeljövő terve, hogy minden óvodáskorú gyermek az iskoláskor előtt legalább egy évet töltsön gyermekközösségben. Az iskolahálózat fejlődésével is részletesen foglalkozik a tanulmány, s egyebek között arról ad számot, hogy míg 1945-ben alig valamivel több mint 120 000 diák tanult a középiskolákban. ez a szám már az 1963—64-es tanévben is jóval 200 000 fölé emelkedett. Hazánkban mintegy 60 jól felszerelt, korszerű úttörőház várja a pajtásokat, s az uttörőházak szakköreiben több mint 300 000 fiú és lány tevékenykedik a művészeti, sport és A Salgótarjáni Városi KISZ-bizottság tegnap Salgótarjánban a Kairancs szálló nagytermében tartotta városi küldöttértekezletét, amelyen a salgótarjáni üzemek, intézmények és iskolák 146 alap- szervezetének küldöttei vettek részt. A küldöttértekezleten ott. volt Hegedűs László, a városi pártbizottság titkára, Gaál Róbert. a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Bandur Károly> a KISZ Nögrád megyei bizottságénak első titkára. Sándor Elemér, a városi tanács vb elnöke. Az elnökségben foglaltak helyet a Szovjetunió Komszomol szervezetének és a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség képviselői is. Az úttörők köszöntése után Újlaki István, a Salgótarjáni KISZ Bizottság titkára terjesztette elő, a KISZ Bizottság beszámolóját. Elmondotta, hogy az elmúlt négy év során igen jelentősen fejlődött a város területén a KISZ élete. Míg 1960-ban csak 70 alapszervezet volt a városban, ma már 146 alapszervezetben 5291 fiatalt tartanak nyílván. beszámoló foglalkozott a városi fiatalság eszmei és politikai fejlődésének néhány kérdésével. Megállapította, hogy e téren igen jelentős Jépést tettek előre, elsősorban az ifjúság világnézeti, politikai és erkölcsi nevelése terén. A küldöttértekezlet, különösen nagyra értékelte a munkás fiatalok szerepét, akik számos tanújelét adták a párt politikája iránti hűségűkről. Megállapítást nyert, hogy a város fiataljainak többsége ismeri és érti pártunk politikáját, lelkes, áldozatos harcosa a szocializmus építésének. E fontos tényt bizonyítják azok az eredmények, melyeket Salgótarján. KISZ-esei a szakmai és politikai oktatás, a munka frontján elértek. A városban ma már több mint ötezer fiatal képezi tovább magát, különböző politikai szemináriumokon. Erinek következménye fiataljaink alkotó munkájának nagyszerű eredménye, a munkaverseny mozgalmak. a társadalmi munkák, az újítások, a munkafegyelem terén elért sikerek. A példák egész sokasága bizonyítja munkásifjúságunk megváltozott eseznei és politikai felfogásátA varos mintegy 2*06 if júmunkása közül főbb mint 1308-an dolgoznak Ifjúsági brigádokban. Az idén már 102 kollektíva indult harcba a szocialista munka ifjú brigádja cím elnyeréséért. Nagy segítséget jelent munka j uk a különböző üzemek export-terveinek teljesítésében, mint pildául az acélárugyárban, az öblösüveggyárban es a síküveggyárban. A termelési tevékenységet segítették elő » fiatal műszakiak, technikusok, mérnökök, valamint közgazdászok szervező, irányitő s egyre gyakrabban jelent- keaő elméleti tevékenysége. A négv évse! ezelőtti küldöttértekezlet konkrét célokat is meghatározott az ifjúság szamára A második ötéves terv időszakára .350 ezer társadalmi munkaóra elvégzését és 25 millió forint anyagtakaré- kosságot határoztak meg. Az eltelt barom év alatt a fiatalok jő munkát végeztek. s a tegnapi küldöttértekezleten már azt vállalták, hogy öt év helyett négy év alatt teljesítik az 1960-ban tett ígére- . tűket. egyéb szakkörökben. Hasai hidegen hengerelt dinamó ssalagaeél fl salgótarjániak sikeres kisérietei A salgótarjáni Acáláru- dinamószalagot gyárta- ritást hozó új gyartmanv- gyár új hideghengermű- nak Salgótarjánban. A nyal gazdagodott tehát vében másfél éve kezdőd- hidegen hengerelt dina- iparunk a dunaújvárosi és tek meg a hidegen hen- mó-szalag kereskedelmi salgótarjáni kohászok gerelt dinamó szalagacél ára 17 000 forint tonnán- együttműködésének ered- hzai gyártásának kisér- ként. Jelentős megtaka- ményeként. létéi. _________________________________________________________ A beszámolót élénk vita követte, majd a küldöttek megválasztották a KIST. városi bizottságénak úi tagjait és a megyei küldöttértekezlet résztvevőit Tegnap tartották küldött- értekezletüket a rétsági járás KISZ-fiataljai is. Eddig főleg borsodná- dasdi melegen hengerelt dinamószalagot használtak gép- és villamosmotor gyárainak. A nagyobb minőségi követetlményü motorok gyártásához külföldről hoztak hidegen hengerelt dinamószalagot. A külföldivel azonos ötvözésű dinamóacél technológiáját Salgótarján- gan dolgozták ki, az alapanyag gyártására pedig a dunaújvárosi kohászok vállalkoztak, A dinamó-szalagacél üzemszerű gyártása október második íeében kezdődött Salgótarjánban, s montanáig az első 100 tonna szalagot már a feldolgozó ipar rendelkezésére bocsátották a tar- jani hengerészek. Jövőre már több szár, tonna hidegen hengerelt i Az épülő salglarjáni gimnázium makettja. A terv Magyar Géza W-diáas épiőósz műve. A hat és félszáz diákra méretezett tizenhattaatenaes. poiiteetattutí' műhellyel, tornateremmel, sportpályákkal és étteremmel ellátott intéasaéBgat IMS. szeptemberében adják át rendelteééeéaek.
