Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-11 / 231. szám

198t eeweHsfeer tt. saerds. NÖGBÄ9 5 Mérlegen két év munkája Tervszerűség, szervezettség a munkában Pótolni kell az időjárás okozta elmaradást Kommunisták tanácskozása Érsekradhertcn feltétlen jobbra számíta- valósíthatják meg a tor­náik, Ez pedig úgy követ­A pártszervezetek szám­vetése nagyon fontos a ter­melőszövetkezetekben is. Ezekben a napokban arról a kétéves munkáról szá­molnak be a vezetőségek, melyeket a korábbi válasz­tások óta értek el politikai és gazdasági vonatkozás­ban egyaránt. Az Érsek- vadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Termelő­szövetkezetben is ezt tet­ték az elmúlt napokban. Két évvel ezelőtt a ter­melőszövetkezetek kom­munistái elhatározták: a korábbiaknál sokkal na­gyobb gondot fordítanak a pártépítésre, a cselekvési egység megteremtésére, a politika! nevelő munka színvonalának növelésére. Gazdasági vonatkozásban a kommunisták példamuta- \ésáX, a termelőszövetkezet megszilárdítását, megerő­sítését jelölték meg. Végrehajtották a határozatokat Az érsekvadkerti kom­munistáknak vezetősegvá- lasztó taggyűlésükön volt miről beszélniök. Maga a beszámoló is úgy summáz­ta: végrehajtottuk a hatá­rozatokból ránkeső felada­tokat Nézzük ezt néhány jel­lemző számon keresztül. Ezelőtt két évvel csak 16 tagot számlált az alapszer­vezet. Ma már 23 tagja var s az utóbbi esv évben három tagjelöltet vettek soraik közé, a termelőszö­vetkezet legjobbjai közül. Többen három-, illetve öt­hónapos "értiskolán tanul­tak, ketten az egyéves esti középiskolát is elvégezték. A párttagok, sőt a párton- kívüliek közül számosán az alapfokú szemináriumo­kon gazdagították tudásu­kat. Mindennek eredmé­nyeként felismerték és fel­számolták a termelőszövet­kezetben zavart okozó né­hány téves nézetet, első­sorban a korábbi meglévő rétegeződéiből fakadó el­lentmondásokat. A terme­lőszövetkezeti parasztság megítélése ma már- inkább az elvégzett munka szerint történik. Az enyém fogal­mát éppen a tagok politi­kai fejlődése alapján a mi­énk fogalma váltotta fel, a tagok túlnyomó része sa­játjának vallja a közös gazdaságot. A politikai munka mel­lett jelentős az előrehala­dás a közös gazdaság meg­szilárdításában is. Mig 1961-ben egy szántó-egy­ségre jutó gazdálkodási eredmény csak 1400 forint volt, az évről-évre növe­kedve 1963-ban meghalad­ta a 2070 forintot. Az idén Moszkvában befejez­te munkáját a KGST-or- szágok szabványügyi és gépgyártási szakembere­inek tanácskozása. Bul­gária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Ro­mánia, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakem­kezüietett be, hogy a leg­nagyobb munkák élére, akár az állattenyésztésnél, növénytermesztésnél, vagy másutt a párttagok álltak, s példamutatásuk serken­tőleg hatott a termelőszö­vetkezet egész tagságára. Elénk, eleven vita A pártvezetőség beszá­molóját, amelyet Szarvas Imre elvtárs, a pártszerve­zet titkára terjesztett elő, igen élénk, eleven vitát váltott, ki. A párttagok őszintén beszéltek — első­sorban azokról a gondok­ról, amelyek még ma is gátolják a közös munkát. Sziklenár Ferenc brigádve­zető mondotta el, hogy eb­ben a háromezer lelket számláié községben — la­kói túlnyomó többsége ter­melőszövetkezeti tag — egyáltalán nem lehetnek elégedettek a párttagok számával. Feltétlen töre­kedni kell arra, hogy erő­sítsék a pártszervezetet, becsületes, tiszteletben álló termelőszövetkezeti tago­kat vegyenek ä kommu­nisták soraiba. Ezt hangsú­lyozta Dombai Istvánná, a tsz bérelszámolója, s azt, hogy ebben a munkában mind nagyobb segítséget adjanak a felsőbb pártszer­vezetek vezetői is. A vitában nagy teret szenteltek a vezetők maga­tartásának. Éppen az, hogy a termelőszövetkezet megfelelően fejlődik, időt enged altihoz is, bogy a gazdasági vezetők higgadt, nyugodt, emberséges han­gon beszéljenek a tagok­kal, ne a robbanékonyság, az idegeskedés, vagy kap­kodás jellemezze a tsz gaz­dasági vezetőit, hanem a megfontoltság. A közös gazdaság vezetői ne a föld széléről beszéljenek az em­berekkel és üljenek le a pártonkívüliekkel is, hi­szen segítségük nélkül nem mehet előbbre a termelő- szövetkezet — fogalmazta meg Balga Józsefeié. Csak az egységes vezetés, a ta­gok közös összefogása hoz­hat még jobb eredménye­ket. A vitában voltak heves hangok is. Szembetűnő volt Hídvégi András főagronó- mus a bírálatot visszaverő felszólalása. Pedig a fel­szólalók csaknem vala­mennyien segítő szándék­kal bírálták magatartását, a munkában elkövetett hi­báit A párttagok azt akar­ják, hogy Hídvégi András is megtalálja helyét a kö­zösben, támaszkodjon a párttagokra, pártonkívüli- ekre, mert csak közösen béréi javaslatokat nyúj­tottak be a gépgyártás­ban alkalmazott rögzítő gépelemek szakosításá­ra és szabványosítására. A javaslatokat a KGST- szabványügyi bizottsága elé terjesztették jóváha­gyás végett. meloszövetkezet előtt álló politikai és gazdasági fel­adatokat. Éppen a vita bizonyítot­ta, s a határozati javaslat helyesen határozta meg, hogy törekedni kell a ter­melőszövetkezet vezetői és a pártszervezet közötti tel­jes összhang megteremté­sére. Továbbra is fontos feladat a párbépítés. Ezért foglalkozni kell a terme­lésben élenjáró, a párt po­litikájával szimpatizáló dolgozókkal, hogy azok so­raiból erősítsék a pártszer­vezetet. Ez a munka azon­ban ne legyen kampány- szerű, hanem kitartó, egyenletes nevelő munká­val végezzék a párt erősí­tését Hogyan tovább? A beszámoló és a vita is tükrözte, hogy a termelés­ben mutatott példa mellett a párttagok és pártonkívü- liek eszmei, ideológiai kép­zése az egyik legfontosabb feladat, mert csak politi­kailag jól képzett kommu­nisták állják meg helyü­ket politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt Az érsekvadkerti terme­lőszövetkezet nemcsak a balassagyarmati járásban, hanem az egész megyében tekintélyes gazdaság. A kommunistákon, az újjon- nan megválasztott vezető­kön is múlik: hírnevük hogyan nő tovább, hogyan növelik az egész gazdaság politikai és gazdasági ered­ményeit. nácskozás helye lesz a jö­vő hét két napján Salgó­tarján. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa és a Nógrád megyei Népmű­velési Tanácsadó a Műve­lődésügyi Minisztérium Közmüvelődésügyi Föosz­Keresem a salgótarjá­ni Öblösüveggyárban Szíjgyártó Sándorné bri­gádját. — A Kállai Éváról el­nevezett szocialista bri­gád hol van? — kérdem. — Itt — nevet a fia­talasszony, Mihályi Ber­talanná a présraktári jó meleg irodában, és nyújt­ja a kezét. Aztán meg­magyarázza : — A brigád­nak ugyanis négy tagja van. Szijgyártóné beteg, Rajnai Jánosné nyugdíjba ment, Nyitrai Istvánné délutános, kettőre jön dolgozni, most tehát én képviselem a brigádot. A falon oklevelek, pi­ros selyemzászlók függ­nek, illetve beszélnek a brigád történetéről. Erről tudósít a zöldfedelü nap­ló is. Előszedi az asztal­fiókból Mihályiné és mu­tatja. Gondosan vezetik. Megtudjuk belőle, hogy nemcsak a termelésben állják meg helyüket. A négy asszony mind a gyárban, a munkahelyen, mind azon kívül össze­tart. Egy dologra nagyon Október derekán 'több mint két hót telt el úgy, hogy esett szüntelen. Emiatt vetik még most is a búzát a megye legésza­kibb dombjain gazdálkodó termelőszövetkezetek, a salgótarjáni járás közös gazdaságai. Többszáz hold búza vár vetésre A múlt hét végén ülést tartott a járási operatív bizottság. Herencsényi Jó­zsef, a járási tanács vég­rehajtó bizottságának elnök­helyettese, több mint 1500 hold elmaradt búzavetés pótlását sürgette. A ter­melőszövetkezeti és gépál­lomási traktorok eddig sem töltötték tétlenül a mezőgazdasági munkára alkalmas napokat, Luciái­vá, Cered. KarancsJapujtő és Kisbárkány határában szántottak a traktorok. Háromszáz holdon. — Mát- raszelén, Homokterenyén, Somoskőújfaluban és Szi- laspogonyban — földbe került, a búza is a múlt héten. E termelőszövetke­zetek ezzel teljesítették kenyérgabonából vetési tervüket. Több gazdaságban azon­ban a traktorosok, szövet­kezeti tagok erőfeszítése hiábavalónak bizonyult. Az erősen felázott, sáros ta­lajjal nem tudtak boldo­gulni, s ezekben a napok­ban is csak lépésről lépés­re haladnak előre, igy ve­tályával egyetértésben no­vember 17-18-án itt rende­zi meg a felnőttoktatással kapcsolatos előkészítő .tan­folyamok tapasztalatcseré­jét. A kétnapos értekezleten több megye oktatási szak­emberei vesznek részt. büszke a brigád. Szíj­gyártó Sándorné idén a nők napja alkalmából kormánykitüntetésben ré­szesült. Becsukjuk a zöldfede­lü könyvet Mihályiné szívesen beszél magukról. Valamennyien salgó­tarjániak. Az üzemben végzett. felelősségteljes munkájukon kívül az ott­hon gondja, a gyermek- nevelés felelőssége nyug­szik vállaikon. — Nekem egy kislá­nyom van. Erikának hív­ják. három éves — mo­solyog Mihályiné. — Most. óvodában van. A gyárból egyenesen érte megyek. Otthon mindig együtt vagyunk. A töb­biek szintén így vannak ezzel. Televíziója hár­munknak, rádiója mind­egyikünknek van. Újságot is olvasunk. Nekem a Szovjet Híradó és a Csa­tőszántásból. búzavetésből egyaránt jelentős a pótol­nivaló. Etesen, a Haladás Termelősizövetkezet’oen még 120 hold szántása vár a gépekre, s ezen a terü­leten még búzát is vetnek a szövetkezetiek. Csak nö­veli a szövetkezeti veze­tőik gondját, hogy az egyik lánctalpas traktor napok óta motorcserére vár. r.lát- ramindszenten, Sóshar- tyánban, Zagyvapálfalván ugyancsak nagyobb terüle­ten kell előkészíteni a ta­lajt a búzának- Igaz, Zagy­vapálfalván egyszer már végigjárták a hatvan hol­das táblát a szántótrakto­rok. A sok eső azonban eláztatta, a gyomok te- nyészterületévé változtatta a búzaföldet, amelyet most újra fellazítanak majd a gépek. A kapkodást semmi sem indokolja Több szövetkezetben kapkodni kezdtek, azt gon­dolván, előbb maguk mö­gött hagyják igy a búza- vetés gondját. Sámsonhá- zán kézzel szórták a föld­be 35 holdon a búzát. Köz­ben újra esni kezdett, s 10 holdon a vetés utáni fo­gasolást is elmulasztották. Bármennyire is sürget az idő, a kapkodást, a szakszerűtlen talajelőké­szítést, vetést semmi sem indokolja. Ez a véleménye Veres Jánosnak, a járási tanács mezőgazdasági osz­tálya főagronómusénak is, A mezőgazdasági osztály megtette a szükséges intéz­kedéseket az elmaradt búzavetés gyors pótlására. Ismételten felhívták a szövetkezeti vezetők figyel­mét: jó termésre csak ab­ban az esetben számíthat­nak a gazdaságok, ha jó mi­nőségű munkát végeznek. A területcsere (a déli lejtős területekre vetik a búzát!) és a gépek átcso­portosítása egyaránt, szol­gálja a gyors és a jó mi­ládi Lap jár. Az utóbbit közösen olvassuk, már­mint a brigád. A vasár­nap nálunk a pihenésé. Nem járunk sehová. A nyári szabadságot rend­szerint a férjem szülei­nél, Tiszapalkonyán tölt­jük. Nemsokára két óra. Jön a váltás, Nyitrai Ist­vánné. Kicsattanó egész­ségű, vidám tekintetű asszony. Azt mondja: — Nekem egy kislá­nyom van, meg a Szij- gy árúménak is. Aranka ötödik osztályos, a Pécs- kő utcai iskolába jár. A tanulás után vívni tanul. Több elfoglaltságot is ta­lálna magának, de nem engedjük, nehogy a ta­nulás rovására menjen. Terveink? A házzal kapcsolatosak — Uj a ház, 1960-ban költöztünk be. Kicsit szűkös. Kellene még egy szoba, s néhány nőségű munkát. A hicfal- vai völgyben dolgozó lánc­talpas traktorok most mind Luciáivá és Kisbárkány határában végzik a mun­kát. mert a talajállapot lehetővé teszi a búzavetés gyors előkészítését. Nádúj­faluból Mátranovákra, Maconkáról pedig Etesre küldtek gépet. A salgótar­jáni járás legtöbb közös gazdaságában dolgoztak a traktorok, termelőszövet­kezeti tagok ünnepen is­Gyorsítam a betakarítást A búzavetés .gyors befe­jezése mellett a cukorré­pa betakarítása jelenti a másik sürgető tevékenvs.- get. A szövetkezetek több­ségében a tagok, családta­gok minden alkalmas órát kihasználtak eddig is. hogy kiszedjék, s beszállítsák a határból a cukorrépa ter­mést. A járás kilenc ter­mel őszövetkezetében már befejezték a munkát. Ahol azonban a répa jelentős része még földijén van. mint a mátraverebét vi ter­melőszövetkezetben is. na­ponta 90—100 asszony dol­gozik a répaföldön. A kukorica betakarítá­sára. a szár-vágás »«•- gyorsítására ugyancsak szervezett intézkedést tet­tek a járás vezetői. Több gazdaságban, — Kazár. Ka- rancsberény. Mátraszele. Nagybárkány, — már So­réban van a kukorica Né­hány szövetkezet határá­ban azonban a terméssel együtt nem régiáv le a szárat, Luciáivá. Nádúifa- !u határában még most is vágatlan kukorica szárat zörget a szél. pedig ez a felületesség előbb-utóbh a rmmká rovására mehet. Hiszen addig nem tudnak folyamatosan haladni a mélyszántást végző trakto­rok. míg nem tisztítják mes a táblát, a szűkös té­len takarmányként is hasz­nos kukoricaszártól a szö­vetkezeti tagok. Vineze Istvánné mellékhelyiség. Van egy kis kertünk, benne most már csak néhhánv kri- zantén, azt gondozom Ha most lfnne időm, először elmennék moziba. Szere­tem a filmeket, a színhá­zat Férjem is, aki szin­tén üveggyári dolgozó, a négyes kédkemence üveg- merítője. öt-hat hete Berki Gvu- la kihordó Pilinyből két­napos kismalacokat aján­dékozott az asszonyoknak. Tréfából. ugyanis előző nap újéri szokásokról be­szélgettek. — Mindjárt szaladtunk a büfébe, hoztuk nek a tejet — nevet Nyitrainé. — Otthon nevelgetjük őket valamennyien, szé­pen nőnek. A Szíjgyártó Sándorné brigádjáról lehetne sorol­ni még a történteket. A tréfasógot és a komolyab-' bakat is. Szocialista mó-i dón dolgozni, tanulni és élni számukra azt jelenti, végezzük el a munkát becsülettel, törődjünk egymással. A négy asz- szony „titka” elsősorban ebben rejlik, Y. E, Megegyezés a KGST szabványügyi tanácskozásán Somogyvári László Kétnapos tanácskozás Salgótarjánban Jelentős művelődési Iá­it * * | NÉGY ASSZONY |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents