Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-10 / 230. szám

<5 IV O G R A D 1964. november 10. kedd. 4 Hazafias Népfront előtt a tanácstagok A tanácstagi tevékenység vizsgálata A Hazafias Népfront Műtaadásá Szabályzatának 3. pontjában rögzíti; „A Hazafias Népfront, mint az egész magyar dolgozó nép legszélesebb politikai tömegmozgalma, az érvé­nyes jogsza bályokban meg­határozott feladatokat lát­ja el az államhatalma szer­es népfront-bizottsági tag. Ez az állandósított segítő- társi viszony minden bi­zonnyal gyümölcsözően je­lentkezik majd mindkét társadalmi szerv tevékeny­ségében, A személyes beszélgetést jólesően fogadták azok a tanácstagok is, akik ta­cek megalakításában, a je- nácstagi tevékenységüket lölések és a választások le­bonyolításában segíti a képviselők és a tanácsta­gok munkáját, s szervezeti aeszámolókat és a választá­sokkal való egyéb kapcso­lataikat. áltálában támo­gatja az állami szervek te­vékenységét, közreműkö­dik azok feladatainak ellá­tásában. és előmozdítja a nép széles rétegeinek köz­reműködését az állami, szervek tevékenységében." Ez tehát azt is jelenti, hogy a népfrontnak két választás között is van tennivalója, ha felelősség­teljesen akar foglalkozni saját jelöltjei tevékenysé­gével. Ezt a tevékenységet a közelmúltban a tanács­tagokkal való személyes beszélgetés .során mérte fel a népfront megyei tit­kársága. hozzáértően, sok jó tapasz­talattal látják el. Az elis­merő nyilatkozatot szíve­sen vették, nőtt önbizal­muk, és felelősségérzetük. Viszont szóbakerült az is, hogy elsősorban a közsé­gekben nem adnak meg minden támogatást a ta­nácstagi munkához. Ka- rancsságon- Mátraverebély- ben, Egyházasgergén, Cete­den és Romhányban még a beszámolók megtartásá­hoz sem nyújtottak meg­felelő segítséget' Viszont gondos szervező munkát fejtettek ki eddig is Kis- terenyén, Nagybátonyban, Karan csatján, Somoskőúj­faluban. Hiányosságokat mutattak a beszélgetés ta­pasztalatai a községi vb vezetők és népfront veze­tők kapcsolatában. A nép­front a jó kapcsolat to­sokszor nehezen egyeztet­hető össze a tanácsülések, vb- és az állandóbizottsági ülések időpontjával. Nagyon hasznosnak, ör­vendetesen eredményesnek mutatkozott tehát a nép­front- és tanácstagoknak ez a szeptemberben meg­kezdett beszélgetés soroza­ta, ami arra figyelmeztet: e jó, gyümölcsöző kapcso­lat kialakításában nem szabad a félúton megállni. Állandósitása jelentős lé­pést jelentene az államha­talmi tevékenység, társadal­masításának útján. U. M. A járási városi titkárok, vábbvitele érdekében úgy és bizottságok tagjai szep­temberben a megyei ta­nács titkársága és a Nép­front megyei titkársága a közös körlevele alapján ke­resték fel a megyei, járá* si és községi tanácstagokat, hogv beszélgessenek velük gondjaikról, problémáikról, segítséget adjanak azok­nak, akik valami miatt nem kielégítően tevékeny­kednek. Mik az eddigi tapaszta­latok? A hetven megyei tanácstag közül eddig har­minckettővel folytattak be­szélgetést, a járási bizott­ságok tagjai a járási ta­nácstagok zöméhez eljutot­tak. Ugyanez nem mond­ható él a községi tanács­tagokkal való beszélgetés­ről Fz a gyakorlat már amiatt is jó volt, hogy a tavasz folyamán megvá­lasztott népfront bizottsági tagok máris konkrét meg- hrtrtásokat kaptak, f r egál 1 a p íth a tó az is. hogr az úionnan megvá- ■ tpcTtptt bizottsági távok akik még nem vettek részt liven munkában, nagyon snk hasznos tapasztalatra tettek szert Megismerték a népfront mozgalom egyik i-en jelentős területét: Minden bizonnyal ez ér- -'ini fog a legközelebbi hizehtságí ülés akti vitásá­ban is, ahol tapasztalataik­ról be is számolnak maid ecvmámak. Ue érződött ez a tanács­tagi munka javulásában is. Mihálvffergén a legutóbbi tanácsülést a tagság pasz- szivitása miatt, nem lehe­tett. megtartani. Ugyanis a tagságnak csak 50 százalé­ka jelent meg a tanácsülé­sen. Ezt követően került sor a népfront-bizottság és tanácstagság személyes be­szélgetésére. Mikor legkö­zelebb összehívták a ta­nácstagságot. 90 százalé­kuk jelent meg a tanács­ülésen. A rétsági járásban is fel­ismerték a jó kapcsolat je­lentőségét és elhatározták, ezentúl személyes beszél­getések egész során segíti egymást egy-egy tanács­tervezi : a tél folyamán összehívják a községek vá­lasztókerületi bizottságai­nak elnökeit valamennyi községben. A tanácstagokkal folyta­tott. beszélgetések során ki­derült az is, hogy egyes tanácstagoknak aránytala­nul sok társadalmi mun­kát kell elvégezniük.' Gon­dot okoz még ma is — el­sősorban az üzemi vidéke­ken — a tanácstagok több műszakos beosztása, moly összefogás Nagyorosziban Nagyorosziban a község rossz útviszonyainak fel­számolására a tanács tár­sadalmi munkát szervezett. A közös munka eredmé­nyeként 670 négyzetméter járda épült. Az építéshez szükséges anyagokat a köz­ségi tanács biztosította, a munkát pedig az érdekelt háztulajdonosok végezték. Az így keletkezett megta-. karításból még további 800 folyóméter járda építésére telik a tanácsi keretből, még ebben az évben, ha a sóder időben megérkezik. Ezekhez a munkálatokhoz a tanács 80 ezer forint készpénzt, a lakosság által végzett társadalmi munka pedig 65 ezer forint értéket képvisel. A 800 folyóméte­res szakasz elkészültével a községben már 8 kilométe­ren lesz járható az út. Sor egy város névjegyén Megjegyzések az utca mővészeéérőí ß/t egál! unk előttük, A is. sok hazánk fia jut el irt színek csillogása külföldre, s ismeretei, ta- művészi elrendezésük vonz, pasztalataá bővülésével új akaratlanul pénztárcánkat igényeiket, fejlettebb Ízlést tapogatjuk. Oly kívánato- hoz magával. Ágyazzunk san állították ki az árukat, csak bele ebbe a gondolat- hogy kedvünk támad a vá- ba egy tagadhatatlan tényt, sárlásra. melyet képletesen így fe­Érdeklédesünket a kíra- jezhetünk ki: minden or- kat kelti fel ennyire Alko- szágnak, minden városnak tóik, az utca művészei, aho- megvan a maga névjegye, íeSra* pcmnázSdt gyan nagy művészettörté­nészünk, Lyka Károly őket találóan elnevezte Valóban azok, mert fel­adatuk sokoldalú. Nemcsak látványosságot kell yará- zsolniok, hanem egy-egy s ennek egyik sorát az ille­tő hely kirakatművészete adja. Salgótarján névjegye új. Nemzetközileg ismert ipa­ra újjáépülő utcái, épületei jellemzik. De írhassuk er­kereskedehm ág áruit re rá, kereskedelmének fej­ügyesen propagálni, a lettsége mellett, kirakatai­nak dicsérő jelaőit is. Igaz, nagyközönség ízlését ne­velni főleg az öltözködési kultúra és lakásberendezés terén. Ez pedig nagyon ko­moly feladat. De ez sem Közhelynek tűnik, pedig sok igazság van benne, hogy egész utcasor, tér hangulatét a korszerű, mű­vészi kirakatok messzeme­nően adhatják meg. Városunk újjáépül, mind­inkább korszerűbb modem vonalú utcasorok, középü­letek, városrészek jellem­zik. A növekvő idegenforga­lom megyénket, városun­kat is már komolyan érrn­ezért talán még meg kell küzdenie rendezőnek, né­zőnek egyaránt. Helyes lenne, ha a ruhá­zati, kötött-szövött, rövid­áru boltjaink kirakatai egy s más hiányosságai meg­szűnnének. rTí e milyen gondolata " szülétek a nézőnek, ha a Rákóczi úti nagy ru­házati bolt, .vagy a Szabad­ság téren lévő női és lány­ka készruhák boltjainak kirakataiban meglátja az őszt szimbolizálni kívánó fatuskókat (mellesleg egyi­ken tévedések elkerülése végett vörös festékkel rá­— Nyilván az a képzete' támad a szemlélőnek, hogy ezeket a fatuskókat jó len­ne összehasogatva a mér meglévő tüzelőkészletóez rakni Nem helyes a szé­pen felkasirozott fénykép- tablókon szereplő sárga ce­lofán alkalmazása sem. Kezd leválna. Szerencsés» a kerti törpe és a marék- számra kirakatokba szórt termőföld eltűnj, a kiraka­tok nagy üvegtáblái mögül, de azért maradt még vala­mi Egyáltalán nem kelt szüreti benyomást a Sza­badság tér sarkán lévő rö­vidáru bpk szűk kirakataá- ban a plasztikusan kie­melt, csappal ellátott hor­dó és a csak érzékeltetett borlopó. Talán hagyjuk el az ilyesmit, semmi köze a zsebkendőkhöz, férfi nyak­kendőkhöz. Hyen kis, szák kirakatban nincsen szük­ség nagyméretű dekoráció­ra. rA z te«éaes, művészi ü­rafcatrendezés ma már igény. Az utca művé­szete sokkal bonyolultabb és komolyabb névjegyének egyik sorát képezi, és egy újtelén nem mindegy* hogy ezt a sort milyen mé­retű betűvel írják. Bokor Munkaügyi kérdések II hatnapos munkahétnél rövMehh mnnkaifiten foglalkoztatottak szabadsága A 6/1963, (TX. 13 Mü, M. munkaidőt a dolgoz®: hat babért íi számú munkaügyi rendelet munkanap alatt dolgozták munkahétben alkalmazása szempontjából abból kell kiindulni, hogy a törvényes heti 48 óra <m dtasepw foglalkozta— Kertek és gépek A zöldség és gyümölcs- termelő országokban, ahol tömegtermelés fo­lyik, mindinkább előtér­be kerülnek a gépek. A nem régen tartott buda­pesti nemzetközi kerté­szeti gépesítési kongresz- szuson a tudósok rámu­feladatot kell elvégezniük az év szinte valamennyi időszakában: Vannak ro­varirtó gépek, gallyazó aggregátorok, gyümölcs­szedők és speciális szál­lító kocsik A gépek nagy családjához tartoznak a manipulátorok, amelyek­Növényvédő és kertészeti gépek bemutatása Balaton- bogláron tattak a folyamat köz- gazdasági jelentőségére is: az iparilag fejlett álla­mokban, az egy holdra jutó mezőgazdasági mun­kások száma alacsony, éppen ezért az életszín­vonaluk megközelíti az ipari munkásokéi. Ezt a gépek nagyarányú alkal­mazása tette lehetővé. A gyümölcs és zöldség- termelő gazdaságokban a gépeknek igen sokféle kel a zöldség és gyü­mölcs minőségi osztályo­zását, válogatását és cso­magolását megkönnyítik, meggyorsítják. Elképzel­hető. hogy ezekkel a gé­pekkel milyen nehéz al- kalmazkodniok a külön­féle munkakörülmények­hez. A feladatot éppen ezért komplex: a mező- gazdaságnak törekednie kell olyan zöldség és gyü­mölcsfajták meghonosí­tására, amely® minősé­gileg jók, exportképesek és ugyanakkor gépesíthe­tő is a termesztésük. Magy arországon a ker­tészeti gépeknek alig volt hagyományuk. Ma viszont nemcsak hazai tervezésű egyedi-kertészeti gépek­ről számolhatunk be, ha­nem egész gépsorokról. Az egyik, amelyet a Me­ző és Malomgép Fejlesztő Intézetben, illetve a nyí­regyházi almatárolóban fejlesztettek ki az alma- feldolgozó gépsor. Ez a gépsor például alkalmas arra, hogy az alma el­szállításáig — a szedés­től a csomagolásig — minden munkát elvégez­zen. De készítettek szőlő- manipulátorokat is, amelyek segítségével a cse­mege szőlő feldolgozását végzik el gépi úton. A Kertészeti Gépesítési Kongresszuson a KGST tagállamokból és a nyu­gati államokból is . vettek részt tudományos szak­emberek. Megállapítot­ták. hogy Magyarország néhány év leforgása-alatt világszínvonalon álló ker­tészeti gépeket fejlesztett ki. A kongresszus részt­vevőire igen jó. hatást gyakorollak gépeink, amelyeket munka közben mutattak be Balatonbog- láron és Zalaszentgróton. Sz. E, le. Erre a mun karendre épült szabadságrendszerünk is. tehát az évi tizenkét munkanap a&apseabadság a munkából való tizeinkét munkanap távoöétet je­lent, Ebből következik, hogy akinek a munkarendje az átlagostól eltérő, az el­térést követnie keB a sza­badságnak is, vagyis a sza­badság kiadásának alkal­mazkodni kell a szokástól eltérő munkarendhez, A szabadság idejére fizetendő átlagbért is úgy keB meg­állapítani. hogy a szabad­ságon töltött időre ne tott dolgozó alapszabadsá­ga tizenhét nap helyett csak tfz nap. és természe­tesem szombaton. »Ja» egyébként sem dolgozna, szintén távol sen ugyan, de erre munkabért nem kap. viszont a szabadság- napokat fcSene és fél órá­val, «tetve annyi órával' kell dszásnofeti. aimerasv! órára kapra munkabért, ha dolgozna. UUágceafebá vátek a «en­detet a ikaTmaräsa példán! a munkaviszonyban állá.' de csak minden másodi k nap két órát rendelő üzem­orvos esetében. Nyilvánvaló, kapjon a dolgozó keveset»- hogy az ilyen munkaidő-be­bet, de többet sem. mint- OSÍtású orvos nem kaphat ha munkában volna. ugyanannyi szabadságot, Az a dolgozó például, illetve ugyanannyi szabad­aki napi kilenc és fél órát tegnapot fizetve, mint as a dolgozva, a heti törvényes dolgozó. aki mindennap munkaidőt öt — és nem nyolc órát dolgoz®. Azem- hat — nap alatt dolgosa lített üzemorvos — szabad­ié. nem kaphat tizenkét ság — rendszerünkből fo- nap szabadságot. Ebben az lyó tizenkét nap alapszak- esetben ugyanis a kilenc és badsága úgy alakul, hogy a félórás napi munkaidőt tizenkét munkanap alatt alapul véve, tizenkét nap­ra 114 órát kellene a dolgo­zó részére fizetni, tehát csak azok a napok számí­tanak szabadságnapnak, amely napokon egyébként többet kapna, mintha dől- dolgozna és ezeken a napo- gozna, pedig az úgyneve- kon annyi órára eső mün­zet szabadszombatok miatt kabért kaphat, amennyi munkában csak 96 órát tölt órát munkában töltene, ha és ennyi időre kap mun- nem volna szabadságon.

Next

/
Thumbnails
Contents