Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-07 / 229. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGBÁP AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVE. 389 SZÁM, ARA: 80 FILLÉR. 1964. NOVEMBER 7. SZOMBAT Évszázadunk ünnepe tájával törtek a szovjet rendre. És ma, 47 évvel később a földkerekség te­rületének egyharmadán, a főid lakóinak egynegyede szocializmust — kommu­nizmust épít. Több mint 90 kommunista párt az em­berek százmillióit ihleti a végső harcra az emberek és népek testvériségéért és szabadságáért. 1917-ben még az összemberiség 80 százaléka gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylő­dött És ma a szemünk előtt omlanak össze vég­képpen és visszavonhatat­lanul a tőkés gyarmatbiro­dalmak. Talán mindössze öt százalékra tehető a meg szolgasorbán élő népek szá­ma — de ezek is készül­nek a nagy ünnepre. A Szovjetuniót a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme a világ- béke legfőbb tényezőjévé tette. Olyan országgá, amelyben legszabadabb az ember, mert mindörökre megszüntette a kizsákmá­nyolást. A szó szoros ér­telmében a csillagokat ost­romolja tehetségével, tudá­sával, szervezettségével a szovjet ember. Mi pedig el­mondhatjuk: egész nemzeti történelmünk során soha olyan igaz, önzetlen és ál­dozatkész jóbarátunk nem volt, mint a szovjet nép, a szovjet állam, örök bi­zonyítéka ennek 1945 áp­rilisa, amikor a szovjet ka­tona elhozta számunkra is a szabadságot. M agasan és fényesen ragyog Október csil­laga. Job ban érez­zük, mint bármikor azelőtt — ez a csillag az igaz utat mutatja. Ott a helyünk, azok sorában, akik ezt a fényt követik. Ott a he­lyünk mindörökre szovjet testvéreink oldalán a pro­letárnemzetköziség és igaz hazafiságunk parancsa sze­rint ... Czinke Ferenc linómetszete Az űj korszak ünnepén Díssünnepség Budapesten és Salgótarjánban Az Operahaz Erkel Szín­hazában tegnap este dísz- ünnepségen emlékeztek meg a Nagy Októberi Szo­cialista Frradalom 47. év­fordulójáról. Az emlékün­nepséget Dobi István, az Elnöki Tanács Elnöke nyi­Ezzal új korszak kez­dődött az emberiség történetében, végétért a világon a kizsákmá­nyolok egyeduralma. Ezután arról beszélt, hogy most 47 esztendő után a tóttá meg, majd Cseterki győztes forradalmat ün­Lajos, az MSZMP Közpon ti Bizottságának titkára mondott beszédet. Ünnepi beszéde elején emlékeztetett a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom vívmányára, arra, hogy 1917-ben az Orosz Proletariátus, a nagy Le­ta Párt vezetésével kézbe vette saját sorsának inté- z-irét. párt. A párt egységes, ezt az egységet az el­lenforradalom elleni harcban kovácsolta ki. Partunkban visszaállítot­tuk jogaiba a lenini nor­mákat A kollektív vezetés elvét gyakorlattá tettük. Partunk küzd a rnarxiz- mus-leninizmus minden­nemű torzítása ellen. Ál­landóan tanulmányozza a nemzetközi munkásmozga lom tapasztalatait, elemz, szocialista épitőmun- kánk vezető ereje a nepli november 7-én 14 szocialista ország népe, az emberiség egyharmada. Ezután Cseterki Lajos beszámolt a Szovjetunió­nak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom óta sa,ia^ utunk tanulságait, megtett fejlődéséről, majd körültekintő, megfontolt, __________ H__L__ felszabadult hazánk életé- nyílt és őszinte politikái n in teremtette Kommunis- ről beszélt. Mint mondot- folytat, helyesen alkalmaz­ta i PB , az elméletet viszonya­inkra. Merítettünk a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. Kongresz- szusának gazdag taní­tásaiból és hasznosítot­tuk azokat munkánk­ban. A továbbiakban hazánk külpolitikájáról beszel'. Cseterki elvtárs, majd a szocialista országok gazda­sági, politikai- és katonai erejének állandó gyarapo­dásáról szólott A szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió olyan gazdasági és katonai érőt hoztak létre, és a munkásosztály, a felszaba­dult és a felszabadulásuk­ért küzdő népek, a béké­ért harcoló százmilliók ak­kora erőre növekedtek, hogy hatásukra megvál­toztak a világpolitikai erő­viszonyok, lehetővé vált, hogy az imperialisták szükség- gességként tudomásul vegyék, a különböző társadalmi rendszerű (folytatása a 2. oldalon.' fl magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában Pirtyi Sándor, az MTI tu- Bizottság titkára. Szipka doszejev, az SZKP Közpon­dósítója jelenti: József, az MSZMP Köz- ti Bizottságának tagja, a ponti Bizottságának tagja, Szovjet Tudományos Aka- Pcnleken délben Kádár hazánk moszkvai nagykő- démia alelnöke. a Szovjet Jánosnak, az MSZMP vete, aki a szovjet fővá- Magyar Baráti Társaság el- Központi Bizottsága első rosban csatlakozik a dele- nőké, M. A. Tyihonov, a titkárának, a forradalmi gációhoz. valamint Erdélyi Szovjetunió Állami Tervbi- munkás-paraszt kormány Károly külügyminiszterhe- zottságának elnökhelyettese, elnökének vezetésével lycttes. N. P. Firjubin, az SZKP Moszkvába érkezett az a Központi Bizottságának magyar párt- és kormány- A magyar és szovjet póttagja, külügyminiszter­küldöttség, amely az SZKP zászlókkal díszített Kijev- helyettes, L. N. Tolkunov, és a szovjet kormány meg- pályaudvaron a magyar az SZKP Központi Bizott- hivására részt vesz a Nagy vendégeket L. I. Brezsnyev, ságának oszlályvczelőhe- Októbcri Szocialista Porra- az SZKP Központi Bízott- lycttese és mások fogadták, dalom 47. évfordulója al- ságának első titkára, J. V. Halmából rendezendő ün- Andropov és L. F, Iljicsov, A pályaudvari fogadá- nepsegeken. A küldöttség az SZKP Központi Bízott- son megjelent Szipka Jó­tagjai: Nemes- Dezső, az ságának titkárai, M. A. Le- zsef, hazánk moszkvai nagy­MSZMP Politikai Bizottsá- szcesko. a minisztertanács követe és a nagykövetség gának tagja, a Központi elnökhelyettese, P, N. Fe- számos munkatársa. A 2 Októberi Szocialis­ta Forradalom már úgy él a békeszere­tő emberiség szávében, mint „évszázadunk ünne­pe”. Olyan ünnep, amely­nek fénye és melege a mo­dern emberiség létfeltéte­led közé tartozik. A lenini október egy világtörténel­mi átalakulás. kezdete. 1917-ben az orosz munkás- osztály és vezetésével • a cári Oroszország népei test­véri szövetségben vívták meg a nagy forradalmat a békéért, a szabadságért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocia­lizmusért. Űj kezdődött. Olyasmi, amiről az .emberi­ség legjobbjai szépséges utópista álmokat álmodtak, de aminek valóra váltásá­hoz hiányoztak a történel­mi erők, elsősorban és mindenekelőtt az osztállyá szerveződött munkásosz­tály, továbbá a marxista— leninista forradalmi elmé­lettel - és gyakorlattal fel­vértezett párt. Elemi erővel hatott az 1917-es magyar munkás­ságra, a politikailag öntu­datosul ni kezdő paraszt­ságra és hazánk humanista értelmiségére a lenini for­radalom. Egymást követték a nagy üzemi megmozdu­lások. Tömeggyüléseken kö­vetelte a gyárak népe az orosz testvérek példájának követését. Feliratok, röp­cédulák, újságcikkek sür­gették a magyar kormányt az azonnali béke megkö­tésére és a demokratikus fejlődés megindítására. Eb­ben az óriási kórusban nemcsak a marxista ala­pon szervezett munkások vettek részt. A Pesti Hír­laptól a Világig a magyar napilapok — akkor még — fenntartás nélkül üdvözöl­ték a lenini forrada’mat. A béke hírnökét látták benne, az emberiség dia­dalra juttatójaként köszön­tötték: A polgári Bíró La­jos így kiáltott fel: „Úr­isten, csak most legyen eszünk és szívünk — a2 igaz szó meghallására és megértésére! Békét, békét és szabadságot!” A nagy lenini október nélkül aligha kerülhetett volna sor az őszirózsás ma­gyar forradalomra. És tény az is: az ~1919-es Magyar Tanácsköztársaság ugyan­csak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom édes gyermeke volt. Egy szemernyi túlzás nincs tehat abban, amikor azt mondjuk: A lenini ok­tóber olyan hőfokú szovjet­magyar barátság kohója volt, amelyben örök ér­vénnyel született meg a szolidaritás, a harcos ösz- sze tartás és az elpusztít­hatatlan testvériség. És nem a szavak testvérisége ez, hanem a tetteké és az eredményeké. A Szovjet­unió az első szocialista ál­lam a világon. Az ő pél­dája és történelmi tapasz­talatai egyengették az utat minden más országnak, amely ugyanerre az útra lé­pett. Példa és mérhetet­len erkölcsi és anyagi se­gítség — ez jellemzi a szovjet nép internaciona­lizmusát. Köteteket lehet­ne írni arrój, hogy a fa­siszta vezetők által a nem­zeti megsemmisülés szélé­re sodort Magyarországot és népét — miként men­tette meg a legyőzhetetlen szovjet erő. A Szovjetunió léte alap­vető feltétele ma már min­den emberi haladásnak az egész földkerekségen. Ami­kor a lenini forradalom győzött, a világimperializ­mus mindent elkövetett e győzelem megsemmisítésé­re. A burzsoák, az erőszak, a diverzió, a fegyveres konfliktusok minden faj­Kitüntetések, jutalmazások A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évfor­dulója alkalmából tegnap, megyénk nyolc kiváló párt­munkását részesítették kor­mánykitüntetésben. Jedlicska Gyulának, az MSZMP Salgótarjáni Vá­rosi Pártbizottsága első tit­kárának és Kelemen Jó­zsefnek, a kozárdi terme­lőszövetkezet párttitkárá­nak a Munka Érdemrend ezüst fokozatát tegnap, az Elnöki Tanácsnál adták át. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntet­ték ki, továbbá Tóth Ká­rolyt, az Acélárugyár párt­titkárát, Dicse Istvánt, a Balassagyarmati Járási Pártbizottság osztályveze­tőjét, és Szamosi László­nál, a inegyed pártbizottság munkatársát. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Ko­vács Jtónos, a Kisterenyeá községi pártbizottság titká­ra, Ozsvárt Lőrinc, a me­gyei pártbizottság munka­társa, és Harsányi Gyula Szendehely község párttit­kára. Tegnap, november 6-án a Szakszervezetek megyei Tanácsának székhazában ünnepélyes külsőségek kö­zött adtak át kitüntetése­ket és jutalmakat a • szak- szervezeti munka aktivis­táinak. A Szakszervezeti Munkáért jelvény ezüst fokozatát kapta Körmöczi Géza bányász, a Szakszer­vezeti Munkáért jelvény bronz fokozatát pedig Andó Lajos, a ZIM Szak- szervezeti aktivistája. Ezen a napon számos intézmény­ben, tömegszervezetben, üzemben, hivatalban ré­szesítették elismerésben, jutalomban a legjobb dol­gozókat.

Next

/
Thumbnails
Contents