Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-06 / 228. szám

t9®4. aevsmHsr 8. péntek. seesíB 5 Ipari forum Létszámmegtakarítás üzemszervezéssel Növekedik a termelékenység Mátranovóken Lassan József, a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt műszaki osztályve­zetője cikkében foglalko­zott mindazokkal a lehe­tőségekkel, melyek a ter- meléknység növelésének alapját képezik. A Mát- ranováki Bányaüzem sok­rétű tevékenysége már hosszabb időre vezethető vissza. Ebből a létszám­csökkentéssel és munka­körök összevonásával járó teljesítmény növekedést szeretném érzékeltetni. Korszerűtlen A külszínen és a föld alatt is aránylag nagy lét­számot foglalkaztatunk a széntermelés kiszolgálásá­ra. A szétszórt, kisteljesít­ményű aknák üzemelteté­séhez jelentős szállítósze­mélyzetre van szükség. A pályák átépítésével a kap­csolóhelyek száma csök­kenthető a kötélterelés mi­att beállított korongőri munkakörök is felszámol­hatók, Jellemző például, Rogy a Gáti lejtősaknák napi 60 vagonos termelés­hez 43, míg Csurgón a na­pi 100 vagon termelés el­szállításához csupán 12 dol­gozót alkalmaznak, akik még a földalatti munkából is kiveszik részüket. A Gáti üzemeknél ugyanis két ki­lométer hosszú külszíni ▼égtelenkötelű pályás a szállítás alapja, Csurgó-tá­róban pedig villamosmoz­dony továbbítás van. Eb­ből is látható, milyen fon­tos a termelékenység szem­pontjából a külszíni szál­lítás megválasztása. A Gáti üzemnél megszüntet­ték a korongőri, a fabeadói munkakört, így mindkét lejtaknánál harmadonként egy-egy szállítóval lehetett csökkenteni a létszámot, ezenkívül egy-egy tologa- tóval. A gáti alagút meg­szüntetésével a fenntartási létszámot is tudtuk csök­kenteni. A Csurgó-tárói és a Gáti üzemek meddő- ürítésénél technológiai vál­toztatást eszközöltünk. A meddős csilléket körbuk­tatóval, illetve homlok- buktatóval ürítjük a ko­rábbi csillefeldöntéssel szemben. Ezáltal műszak- harmadom.ént és meddő­hányóként egy-egy főt tud­tunk felszabadítani. Ugyan­csak a technológia fejlődé­sét jelenti a szellőztető be­rendezések táwezérlésű működtetése, ami a ke­zelő személyzetet tette fe­leslegessé. Összevonással A fuvarozási üzemnél ma már az igás fuvarok he­lyett teherautóval történik az anyagok szállítása. Ala­pos felmérés után mindkét osztályozón létszámot tud­tunk megtakarítani azál­tal is, hogy összevontuk a vagontöltő és mérlegelő, Csipkésen pedig a tolató, töltő és mérlegelő munka­köröket. Ezenkívül a csip- kési akna termelő kapaci­tásának csökkenése miatt az osztályozói létszámot két harmadban telepítettük olymódon, hogy az úgy ne­vezett ölelkező műszakban mindhárom harmad terme­lését el tudták szállítani, osztályozni és vagonba töl­teni. Évek óta sok gondot je­lent a vagorhiáry, nbb- ször kell a szenet ki és belarátolni. Megoldottuk mindhárom iizjmi'.nknél a bel- és kilapátolás gépesí­tését, ezzel ’s igyekeztünk az ősszüzemi teljesítményt tartani. Tényleges létszám és munkakor csökkentést to jtottunk v igi> a föld­alatti telepítés 'kné. is úgv, hogy meglegyen a szállítás és termelés biztonsága. Gépkezelői vizsgára küld­tük a szállítási dolgozókat. Ezáltal lehs*őség nvdi újabb munkakörük össze­vonására. A szállító sze­mélyzetet megbíztuk egyéb gépi berendezések ccsuzda, kaparó, gumiszalag, szi­vattyú, segédszel'Szó) keze­lésével, ahol korábbit! kü­lön létszámot foglalkoztat­tunk. Kezdeti eredmény A különböző intézkedé­sek nyomán a Mátranová- ki Bányaüzem létszáma, teljesítménye és termelése legutolsó négy esztendő alatt a következőképp ala­kult: 1959-ben a bánya­üzem munkáslétszáma 1259 volt, átlagos napi termelési terve 1492 tonna, összüze- mi teljesítménye 1417 ki­logramm. Az idén az első félévben 98 fővel kevesebb létszámmal naponta 322 tonnával több termelést értünk el. Az ősszüzemi műszakteljesítmény 378 ki­logrammal volt nagyobb az akkorinál. A számok bizonyítják, hogy létszámcsökkentéssel és munkakörök összevoná­sával kedvezően lehet be­folyásolni a termelékeny­séget, az ősszüzemi telje­sítmény alakulását. Révfalvi János főmérnök Mem a szavak—a tettek barátsága Szovjet vendégeink testvéri látogatása megyénkben A VÁRAKOZÁS izgal­ma és a találkozás után váltott első szavak meleg­sége és közvetlensége már élénk bizonysága volt an­nak, hogy nagyon kedves vendégek érkeztek Nógrád megye székhelyére, Salgó­tarjánba. Tíz óra után né­hány perccel ugyanis a megyei tanács épülete elé gördülő gépkocsikból a no­vember hetedikéi ünnepsé­gekre érkezett szovjet kül­döttség tagjai szálltak ki. A küldöttség vezetőjét, Sz- Sz. Novozsilovot, az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Bizottság elnökhelyettesét, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettesét, valamint tagjait, G. M. Kokorjevát, az Orosz Szo­cialista Föderatív Szovjet Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának tagját. a moszkvai II. számú Óra­gyár dolgozóját, I. Sz. Sztrelbickij tartalékos al­tábornagyot, J. J. Silót, a Szovjet Kulturális és Ba­ráti Társaságok Szővetsé-1 gének osztályvezető helyet­tesét, a társaságban lévő A. M. Szorokint, a Szov­jetunió Budapesti Nagykö­vetségének első titkárát, valamint a küldöttség töb­bi kísérőit Godó György- né, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Nógrád me­gyei Elnökségének titkára és Hegedűs László, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára fogadta a be­járatnál. A végrehajtó bizottság elnökének szobájában Pot- homik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Hankó János, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Altes János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Jed- licska Gyula, az MSZMP városi bizottságának titká­ra, Szabó István* az MSZMP megyei bizottsá­gának osztályvezetője és más megyei közéleti sze­mélyiségek üdvözölték. RÖVID BESZÉLGETÉS után — amelynek során a végrehajtó bizottság elnö­ke tájékoztatta a szovjet küldöttség tagjait a megye gazdasági & társadalmi életéről, a vendégek a Sal­gótarjáni Öblösüveggyárba mentek. — A gazdasági építésben, a népjólét emelésében — mondotta rögtönzött beszé­dében Csábi Imre, az öb­lösüveggyár pártbizottsá­gának titkára — népeink szilárdan tömörülnek a párt- és a kormány mö­gé. Ezért fogadta a magyar nép, gyárunk valamennyi dolgozója is megértéssel a Szovjetunió legfelső veze­tésében bekövetkezett vál­tozásokat. — Sz. Sz. Novozsilov vá­laszbeszédében egyebek közt a következőket mon­dotta: — Csábi elvtárs említést tett á személyi változások­ról is. Nos, a változások — azok változások. Ilyes­mi megtörténhet: De a po­litika, az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak a politikája változatlan AZ ELSŐ ÁLLOMÁS az I- Fazekas üzem volt, Munkások az exportról A párttitkár brigádja A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR hideg- hengermű üzemében be­szélgetünk Gál László párt­titkárral. Az exportról esik szó. Kiderül, ő egyébként is illetékes, a hengerműi kikészítő brigád vezetője. A brigádról elöljáróban annyit: ötven tagja van, közülük harmincán kizá­rólag export csomagolással és kikészítéssel foglalkoz­nak. Háromszor nyerték el a szocialista címet. Isme­retes, hogy a vállalati ex­port 80—85 százalékát je­lenleg ez az üzemrész ter­meli, bőven akad tehát munkája a kikészítő bri­gádnak. — Felajánlottuk az üzem által gyártott félkészáru 100 százalékos kikészítését — tájékoztat a brigádveze­tő. — Vállaltuk, hogy az előírt terven felül három­ezer tonna exportárut ké­szítünk ki. Sikerül-e teljesíteni a vállalást? A kérdés indokolt, hi­szen az üzemrész termelé­sének növelését nagyobb­részt műszaki intézkedé­sekkel érik el, míg a mű­szaki fejlesztés a kikészí­tésnél bizonyos fokig lema­radt. Ezenkívül köztudott, hogy az export-áruk cso­magolása, a külföld növek­vő igényeinek kielégítése nap, mint nap új feladatok elé állítják az áruk csoma­golásával foglalkozókat. — A növekvő igényekkel természetesen tisztában va­gyunk — mondja Gál Lász­ló. — Tervünket jelenleg 105 százalékra teljesítettük. Esetenként még a politikai oktatások alkalmával is szó esik köztünk erről, amely nálunk napi feladat­ként jelentkezik. ÁM, HA A JELENLEGI műszaki színvonal egyelő­re képesek is megoldani a feladatokat,( ez nem jelen­ti azt, hogy e téren a jövő­ben nincs szükség fejlesz­amely kizárólag exportra termel. Itt, a küldöttség vezetőjéből előtört a bér- és munkaügyi szakember s az igazgatót állhatatosan faggatta arról, vajon a bé­rezésnek milyen ösztönző formái vannak az export- termelés előmozdítására. Valamennyi üzemrészben, amelynek tevékenységében az exporttermékek domi­nálnak, a dolgozóknak is feltette ezt a kérdést. Sőt, kíváncsi volt arra is, va­jon a gyár gazdasági és műszaki vezetői anyagilag tevékenység fokozásában, is érdekeltek-e az export- Az üzemlátogatás a gyár házi múzeumában ért vé­get, ame'vnok vendég­könyvébe Sz. Novozsilov, a küldöttség nevében a kö­vetkezőket írta: ..Mélyen meghatott ben­nünket a gyár dolgozóinak szívélyes, baráti, testvéri foaadtatása. Kívánunk a vállalat kollektívájának nagy sikereket a munká­ban. Erősödték és fejlőd­ték a szovjet és a ma.gyar nép örök és megbonthatat­lan barátsága.'’ A KÉT NÉP közötti ter­mékeny barátság jegvében zajlott le a gvár udvarán rögtönzött forró hangulatú nagygyűlés is. tésre. Ennek szükségességét természetesen elsősorban a brigádtagok látják, akik a lehetőségekhez mérten igye­keznek is változtatni rajta. Hogyan? Csupán néhány példát említ Viskárdi Im­re brigádtag: — A kábelabroncsok cso­magolása korábban a föl­dön történt — mondja. — Állandóan hajolni kellett, s fennállt az elbillenés ve­szélye is. Ez évben ezen úgy könnyítettünk, hogy aknákat vágtunk, valamint pldalkitámasztást is alkal­maztunk. Másik újításun­kat, amelyet szintén mi dolgoztunk ki, a pártszer­vezet javaslatára és támo­gatására, az export-áruk zsírozásának megkönnyíté­sére vezettük be. A zsíro­zást eddig kézi erővel, me­szelővei végeztük, ez rend­kívül lassú és fárasztó munka volt. Idén gödröt építettünk, amelyet meg­töltöttünk olajjal. Most az olajba daru segítségével egy tonna árut mártunk egyszerre. Jelenleg a brigád legna­gyobb problémája a cso­magológéphiány. Az a gép, amelyét ez évben a gyár egyik műszaki újító bri­gádja készített, nagy segít séget jelent ugyan mucká jukban, de csupán a ha gyományos méretek csórna golására alkalmas. Ezenk1 vül szükségük lenne lega­lább még két csomagoló gépre, egyik amely a 200 milliméter szélességen fe­lül is, másik amely kábelt is csomagol. E béretek csomagolását jelenleg ké­zierővel végzik. Még egy problémát em­lít Hollandi Ferenc brí- gádtag: — Rendkívül sürgős len-» ne nálunk az anyagmozga-* tás gépesítése Az 5-600 ki-> logrammos karikákat kéz­zel gurítjuk. Ezen változ­tatni csak a kisgépesités bevezetésével lehetséges. AZ EXPORT-ÁRUK ki­készítése és csomagolása, illetve ennek magasabb színvonalon való megold j - sa, amint azt az Acéláru­gyárban is jól látják, min­denekelőtt népgazdasági érdek. A Gál-brigád tagjai­nak javaslatai, észrevételei tehát elsősorban ezért ér­demelnek figyelmet. Hi­szen ezeket nem a panasz, hanem ennek felismerése szüli. T. K­Az idegenforgalom új rendje Egymillió külföliii járt az idén eddig hazánkban Ugyanennyién utaztak tőlünk külföldre Az őszbe áthúzódott nyárutó meghosszabbította az idei idegenforgalmi évet. November van, de még az ország sok táján jócskán hallunk idegennyelvű be­szédet — sok külföldi lá­togatott el hazánkba még a balatoni évad befejezése után is. Pedig az év ide­genforgalmi mérlege már — Az önök nagyszerű gyárában járva, nagy mun­kalendületet tapasztaltunk. Találkoztunk munkásokkal, akik saját mesterségüknek valóságos művészei. Két Magyarországot láttunk ebben a gyárban: a régit és az újat. Vannak régi, elavult épületek és beren­dezések, de vannak már újak is. Láttunk szovjet és lengyel gépeket is. Ezek­ben a berendezésekben a dolgozó népek barátsága nyilvánul meg. Az a ba­rátság, amelyről a nagy Lenin azt mondotta: Nem a szavak — a tettek ba­rátsága. A nagygyűlés végén a szovjet küldöttség vezetője magyar nyelven köszön­tötte a gyár dolgozóit: — Éljen a szovjet—ma­gyar barátság! Éljen a vi­lágbéke! A szovjet küldöttség tag­jai délután a Karancsszál- ló különtermében, este pe­dig Baglyasalján baráti ta­lálkozón vettek részt.' Ma megtekintik a város épít­kezéseit, majd Hugyagon, tennelőszövetkezeti látoga­tásra kerül sor. Ezekről az eseményekről a holnap megjelenő lapunkban szá­molunk be. az első nyolc hónapban (ennyiről vannak hivata­los adatok) sokkal maga­sabb számokat mutat az 1963-asnál. Tavaly — egesz évben — 584 688 külföldi állampolgár jött Magyar- országra és 572 380 magyar utazott idegenbe. Az uta­zók túlnyomó többsége — a be- és kiutazók mintegy 87 százaléka — egyénileg, vagy csoport tagjaként, magánutazáson vett részt. 1964 januártól augusztus 31-ig 964 951 külföldi jött Magyarországra és 940 766 magyar állampolgár utazott a határon túlra. Az azóta eltelt másfél hónap alatt mind a ki-, mind a be­utazók száma tovább emel­kedett. s már túlhaladta az egy-egymilliót. Amikor ennyien utaznak, természetes, hogy mind több emberben támad fe! a kíváncsiság: ő is csatla­kozna a turisták évről év­re népesebb táborához. A jövő év januárjától az eddiginél jelentősebb szerepet kap a falu az idegenforgalomban. A SZÖVOSZ és az IBUSZ vezetői közös tervet dol­goztak ki arról, hogy a földművesszövetkezetek há­lózatát bevonják a társas- utazások szervezésébe. Ja­nuár elsejétől fokozatosan megkezdik munkájukat n körzeti TBUSZ-mebízot­tak. A körzeti földműves szövetkezeti apparátus egy- egy kijelölt é« megfelelő szakoktatásban részesült dolgozója végzi ezután ezt a munkát. A szó\"etkezetek irodáján megjelenik az űj tábla, a SZÖVOSZ és nt IBUSZ emblémájával- kör­zeti IBUSZ-megbízott. C&. G. V. e.

Next

/
Thumbnails
Contents