Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-05 / 227. szám
1964. *KK*9»sfcer 5. csütörtök VÖGB A D 3 Megfontolt, türelmes munkát laáng'er Pál is részt vett as Operatív Bizottság ülésén Nagyjeéentósésű határozatokat hozott a megyei mezőgazdasági opemtív bizottság legutóbbi ülése, amelyen megjelent és felszólalt Izinger Pál, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermelési Főigazgatóságának vezetője is. Ssaksserűtlen. téves nézetek Az ülést Molnár Sándor, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg és bevezetőképpen elmondotta, hogy az ismét esősre fordult időjárás fokozott kö- vetelmény-ket támaszt termelőszövetkezeteink vezetőivel és tagságával szemben. Szomszéd József, a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatóságának igazgatója hangsúlyozta, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt a traktorokat nagyob- bára csak a mélyszántásban lehet hasznosítani és a legutóbbi vasárnapon is száznál több traktoros végzett mélyszántást. Egyes tsz-ekben türelmetlenség tapasztalható, ezeken a helyeken kézi vetéssel és csoroszlya nélküli vetéssel próbálkoznak. Tóth Béla, a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője is felhívta a figyelmet arra a szakszerűtlen és téves nézetre, hogy egyes tsz-ekben a minden áron való vetést szorgalmazzák, így többi között Karancsságon és Hugyagon is alkalmaztak kézi vetést. Nyújtott és kettős műszak Itt kért szót Izinger Pál elvtárs, hogy felhívja a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások fisveimét néhány elkerülhetetlen, fontos kérdésre. Elmondotta, hogy bár Nógrád megyében még kétezer hold vetőszántást nem végeztek el, gyakorlatilag ez külön problémát nem okoz, hiszen a kukorica utáni friss szántásban jobb a vetés, mint a már felszántott és felázott talaj esetében. Betakarításra még 500 hold répa és 4500 hold kukorica vár. Ha a betakarítást az időjárás adta lehetőségek mértékében végzik, különös veszteséggel itt sem kell számolni. A répa és a kukorica betakarításával egy időben végzendő feladat: a vetés és a mélyszántás. Nógrád megyében mimte'— 35 ezer hold mélyszántás elvégzése vár még a tsz-ekre és gépállomásokra és nagyon helyesen teszik, ha amíg vetni nem lehet, a mélyszántást végzik fokozott ütemben nyújtott, vagy két- műszakos üzemeltetéssel. Tsz- és gépállomási gépeknek ez legyen a fő feladata, mert egyre rövidülnek a munkanapok és a munkakörülmények egyre nehezebbek lesznek. A vetéssel kapcsolatos tévés nézetekről szólt ezután A vetéstervet teljesíteni kell — Egyszer s mindenkorra le kell szögeznünk — mondotta —, hogy az ősz folyamán a teljes vetésterületet el kell vetnünk, a vetéstervet maradéktalanul, az utolsó holdig teljesíteni kell. A felkötött csoroszlya és a kézzel, való vetés akalmazása szakszerűtlen, helytelen, tehát káros. Gátat kell vetni az idegességnek, amely ilyen módszerekben nyilvánul meg. A talaj felszínére szórt magnak a fele elpusztul. Igaz, hogy az optimális vetési időt a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtuk kihasználni, most már sokminden lehetséges, csak az nem, hogy a minőségi előírásokból egy szemernyit is engedjünk. — Inikább késsen a vetés — hangsúlyozta Izinger elvtáns —, de jó minőségben, a megfelelő talajállapot kivárásával vessünk. Most már a vetésnek ugyanis újabb követelményei vannak: tíz százalékkal több magot kell a búzavetéshez alkalmazni holdanként legalább húsz kilóval növelni kell a nitrogén- műtrágya mennyiségét. Lehetőleg ne engedjünk már hazai búzafajtákat vetni, mert a jól bokrosodó hazai fajtáknak már nincsen idejük a bokroso- dásra. Az északi hidegnek kitett hegyoldalakon sem szabad már búzát vetni. Az legyen a vezérfonalunk, hogy „sokkal többet ér egy november közepi jó vetés, mint a novemfoer- eleji elhamarkodott vetés’*. Arvalinnal a pocok ellen Nyomatékosan felhívta a figyelmet Izinger elvtárs a mezei pocok kártétele elleni fokozott védekezésre, mert már Nógrád megyében is azt látja, tapasztalja. hogy a mezei pocok már a kizöldült búzavetést pusztítja. De károsít a csócsárló is. Mindkét károsító ellen védekezni kell, de különösen a veszedelmesen elszaporodott pockok ellen, mert a vetéskár kilencven százalékát ezek okozzák. A legalkalmasabb védekezőszer az Arvalin, amelyet nagyon célszerű száraz helyre, földre fektetett kukoricaszár alá szórni. Azonkívül Tolna megyei mintára javasolja a tsz-ek- nek „egér-csőszök” alkalmazását. Ezt a feladatkört idősebb emberek is elláthatják és az erősen veszélyeztetett területen az ar- valinos védekezést is rájuk lehet bízni. Vannak helyek, ahol a pocok a lucernát és herét teljesen megette, ezeken a helyeken fel kell szántani a talajt és a pillangósok helyére tavasszal takarmánynövényt kell vetni. Az operatív bizottság az elhangzott javaslatokat határozattá emelte és elrendelte, hogy a megyei és járási szakemberek operatíven, a helyszínen segítsék a tsz-eket a nehéz feladatok végzésében, segítsenek a felkészülésben és a munkák szakszerű megszervezésében . A nyugdíjas szakemberek újabb lehetőségei A műszaki dolgozók és szakmunkások legtöbbje alkotó, cselekvő készségük teljében éri el a nyugdíjas korhatárt. Közülük sokan éppen ezért sérelmezik, hogy nyugdíjaztatásuk után nem volt elég lehetőségük több évtizedes szakmai tapasztalataik hasznosítására. Pedig ez nemcsak nekik lett volna hasznos, hanem a népgazdaságnak is. A korábbiakban a nyugdíjasok részére külön keresetként engedélyezett 500 forinton felül, korlátozás nélkül csupán az újítási, s találmányi díjat fizették ki. Ha azonban az újítások, vagy találmányok kivitelezésében vettek részt, az ezért járó munkadíj összege nem haladhatta meg az 500 forintot. Ennek következtében éppen olyan területen nem használhatták fel a nyugdíjas szakemberek segítségét, ahol tudásukra, tapasztalatukra a legnagyobb szükség lett volna. Az MTESZ tagegyesületeiben és a különbőz szakszervezeti műszaki bizottságokban tevékenykedő nyugdíjas újítók már jóideje szorgalmazták a különböző fórumokon a korlátozás feloldását. Most a nyugdíjas szakemberek sok tízezres tábora örömmel veheti tudomásul, hogy észrevételeiket és javaslataikat az illetékesek is figyelembe vették. A SZOT Társadalombiztosítási Főosztály nemrég új ügyviteli utasítást adott ki a nyugdíjjogszabályok végrehajtására. Az utasítás szerint — az 500 forintos engedélyezett különkeresetnél ezután figyelmen kívül hagyják nemcsak az újítási és feltaláló díjakat, hanem a tervezői, szerkesztői és kivitelezői munkadíjakat is. Az új rendelkezés egyértelműen kimondja, — és ez nagyon lényeges az újitómozgalom szempontjából — hogy m közreműködői és tapasztalatcsere díjat is korlátozás nélkül ki lehet fizetni. Hogy ez mit jelenthet a népgazdaság számára elegendő utalni arra: a múlt esztendőben a vállalatoknál mintegy 44 ezer tapasztalatcsere-javaslat várt elbírálásra. A nagyszámú javaslatnak azonban csak 20 százalékát fogadták el kísérletre, illetve megvalósításra. 65 százalékát elutasították. 15 százaléka pedig elbírálatlan maradi. A rossz hatásfok főként azzal magyarázható, hogy a vállalatoknak nem állt rendelkezésükre elegendő szakember a. javaslatok gyakorlati kivitelezésére Az új rendelkezés lehetővé teszi. hogy — megfelelő díjazás mellett — nyugdíjasokat is bevonhassanak ebbe a munkába. Termelési tanácskozás Ssékvölgyőn A bányász pénzt akap keresni... — A 96 százalékos tervteljesítés mögött sok hiba van. Nem tudjuk jól megszervezni a munkát — ezt a véleményt legutóbb a székvölgyi termelési tanácskozáson az egyik bányász mondta el. A legfőbb kérdés az volt, hogy törvényszerű-e a 3435 tonnás évi elmaradás? Mit kell tenni a jövőben? Várakozás alkatrészre Az igaz. Székvölgyet bányatűz sújtotta. Összesen 2600 műszakot fordí— Nem vagyok jó riportalany — hárítja el magától a közeledést, a köz- tiszteletben álló. szerénységéről és segítőkészségéről ismert Almási Géza elek- trómémök, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt beruházási osztályának gépészeti csoportvezetője. Ez az első mondata végleg megszabja a beszélgetésünk hangulatát. A sudár termetű, ősz hajú, ápolt ember komótosan, szinte körültapogatva minden szót válogatja gondolatait. Megtudom, hogy a papa annak idején itt, Nógrádban volt bányatisztviselő, a fia már a brüni Műszaki Egyetemen kiállított diplomát vette kezéhez. Mint ifjú mérnök másfél éves budapesti tartózkodása után jött vissza szülőföldjére, Nógrádija. S azóta eszébe sem jutott, 'hogy itt hagyja ezt a sokak által megcsodált, szépnek tartott hegyes-völgyes vidéket. Pedig.. í Na, de hagyjuk, hesegeti magától a régmúltat. De nem tudja. Nem is teheti. Nehéz elfelejteni azt az embertelen életet, amelyet megalázott munkaszolgálatosként töltött el hazájában. Hangja egy pillanatra megcsuklík. Íliyatásszereteí Aztán kisvártatva ismét a jelenre terelődik a szó. Úgy ismeri a bánya villanyhálózatát, mint a saját tenyerét. Fejből sorolja, hogy milyen vezeték hol található, milyen állapotban van, mikor került oda. Meg tudja tenni, mert részvételével történt a hálózat kiépítése. Mondják is: Géza bácsi munkájának, hivatásának él. Amikor mások az íróasztalfiók bezárásával elbúcsúznak választott pályájuktól, ő újra élni kezd, talán elevenebben, mint sokszor az irodájában, ahol a napi munka ezernyi gondja, a gyakori telefonálások igen zavarják az elmélyülésben. Ezért aztán odahaza még megtoldja munkaidejét. Előadódik hogy az éjfél is az íróasztala mellett találja. Ceruzák, rajzok, mellettük német és angolnyelvű szakkönyvek. éppen ott, ahol a legnagyobb szükség van egy kis tájékozódásra. Amikor újra megszólal, hangja erőtlenebb. Vesztett erejéből, színéből. Nem tudom mire vélni. Érthetetlenül nézek rá. Ő állja tekintetemet, majd fáradt hangon mondja: szüléimét és három testvéremet pusztítottak el Auschwitzban. A fájdalom szorítja torkát. Mondana még valamit. Ajka néhány percre néma marad. Emlékezik. Aztán nagynehezen újrakezdi — Szivem azonban a műszaki témáú könyveké, — oldja fel előbbi elfogódottságát, tereli vissza a gondolatait, az életet rhegszépítő, értelmet és célt adó munkára. Hogy melyik volt a legkedvesebb? — kérdez vissza. — A gyulai körhálózat kiépítése. Miért? Mert biztonságosabb lett az élet a bányában. Almási Géza sokat fáradozik azon, hogy a nógrádi bányászok közül is mind többen és több helyütt mondják: — Nálunk is jól világítanak Iliics lámpócs- csái. Valószínűleg erre gondolhatott, amikor kéthetes tanulmányi útján a Donyec medence bányászainak életével ismerkedett. Nem mondja ki, de érezni. lehet minden szavából, amit tesz, azt az emberért teszi. Nem is akármilyen módon. Ve nesz Károly tottak a lokalizálására. Nagy kiesés ez, de az idegen aki a termelési tanácskozást végighallgatta mégis azzal az érzéssel távozott a felolvasóból, hogy mindezek ellenére is teljesíthették volna a térvet. Miről van szó? — Nincs elég szellőző berendezésünk emiatt szabálytalanul kellene munkahelyeket üzemeltetnünk ... Volt amikor a leltárban levő hét Kóta- l’éle rakodóból csak egy üzemelt, a többinek rossz volt a motorja, alkatrészre várt... Régóta 2,20 méteres bányafa kellene, de nem kapunk csak 2.50 métereset. Azt kell elvág- ■ í... Van 2,20-as korlátlan mennyiségben csak rendelni kell a fatelepről ... A deszkát sem oda küldik, ahol várják, hanem ötletszerűen, a csapat viszont keresheti, ha szüksége van rá .. . A fejtésben is olyan rönköket építenek be, hogy alig bírják a bányászok, úgy vonszolják mint a rabszolgák ... Van lajt elég, ennek ellenére gyakori az ivóvízhiány ... Nem töltik meg szénnel a csilléket rendszeresen, ugyanakkor nem ritka az ürescsille hiánya... A lemaradás okai... Szó volt arról, hogy 948-al több a kieső betegműszak a tervezettnél. Lazult a fegyelem. Vannak akik egy órával előbb otthagyják a munkahelyet. A vontatási dolgozók fegyelmével is baj van. Műszak vége előtt, bár még lenne idő, de leállnak a szállítással... Csak tőmondatok ezek, a hozzászólásokból de sűrítve magyarázatot adnak az elmaradás okaira. Arra, hogy az üzem és munka szervezéssel hadilábon állnak Székvölgyön. Aprónak látszó mindennapi dolgok, de bizonyítják, hogy ha az indokok keresése helyett a munkaszervezésre fordítanak nagyobb gondot nincs eny- nyi elmaradásuk. A siránkozás sosem vezet eredményre, csak arra jó, hogy pdllaanatnyilag megnyugtasson kedélyeket, A termelési tanácskozáson elhangzott véleményeket nem szabad egyszerűen a jegyzőkönyvvel együtt fiókba tenni. Alapos kritikát kapott a bánya vezetősége. hisz elsősorban az a felelős a munkasze:- vezésért. Volt aki kerek perec megmondta: elmaradást behozni csak úgy lehet, ha lesz elegendő és megfelelő munkahely, ha biztosítják a műszaka feltételeket. A bányász pénzt akar keresni, tehát nem mindegy, hogyan tud dolgozni. Csak segítséggé A termelési tanácskozáson elhangzott kritikából jutott a Nógrádi Szénbányászati Tröszt illetékeseinek is. A szellőzőberendezések tartalékalkatrészek biztosítása az akna. és a zagyvái bányaüzem erejét meghaladja. A tröszt intenzívebb segítsége nélkül nem tudnak megoldást találni. Figyelmeztető azonban a Zagyvái. Bányaüzem vezetői részére is, hogy az üzemszervezésre, több gondot kellene fordítani. A székvölgyi bányai közvetlen vezetői és a felügyelet is nagyon sokat tehetett volna. Furcsa például, hogy nem tudják milyen méretű fájuk van a fatelepen, holott az első jelzésre intézkedniük kellett volna. Van tehát mát javítani! Székvölgyön, nemcsak a vezetőknek, hanem mindenkinek. Az elmaradás egy heti termelés, de le- törleszthetik még ha megszüntetik a hibákat, biztosítják a műszak feltételeket, és meszilárditják a fegyelmét, amiről tanácskoztak legutóbb. B. X
