Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-29 / 247. szám

6 wOGSAD 1964. no*?. 29 •^aegyn^r» Mil ajándékozzunk ? Ditmí­úidmuátjúk Hideg teli napokra a lur- bánforma lesz a legdivato­sabb. Újdonság a szövet­szőrme kombináció. Egy szép. ötvösbetűvel díszített modell. A taskadivatban is hozott újdonságot az ősz, tél. A válltáska a legnagyobb di­vat. Viselese kényelmes, a legújabb divatszínekben, feketében, barnában már forgalomba került. Évről-évre visszatérő probléma, mit vegyünk ka­rácsonyra. Régi módszer, együtt nézegetni a kiraka­tot azzal, akinek ajándékot veszünk, s abban a re­ményben, hátha közben elárulja, minek örülne a legjobban. Az is helyes, ha megbeszéljük. Ilyenkor több dologi-ól is tárgyal­hatunk, hogy az ajándék mégis meglepetés legyen. Az ajándékok kellemet­len perceket is okozhatnak A gyermek sem örül, ha két-három példányban kapja meg ugyanazt a já­tékot, vagy több rokon vá­sárol azonos könyvet szá­mára. Az örömből bosszú­ság lesz, ha valaki minden­kitől harisnyát, sálat, vagy nyakkendőt kap ajándék­ba. Kétségtelen, hogy „nem árt ha több van” felkiál­tással, egyszerűbb az aján­dékvásárlás. Legfeljebb, ha nem tetszik, továbbadja az illető, vagy becseréli. Az ilyenfajta ajándékozásból azonban nem nagyon ér­ződik a gondoskodás, sze­retet, csupán annyi, hogy nem sajnálták a pénzt a vásárlásra, A gyermek az ünnep középpontja Talán ő várja legjobban a karácsonyt. Erre az alka­lomra hazai iparunk szép újdonságokkal jelentkezett az idén, A pedagógusok, szakemberek bevonásával tervezett játékok bő vá­lasztékot nyújtanak. Az import- játékok is megér­keztek, A legtöbb játék nemcsak pillanatnyi örö­met okoz a gyermekeknek. A különböző fém és mű­anyagból készült összerak­ható játékok például a legkisebb korú gyermek számára is hasznos szóra­kozást jelentenek. Fejlesz­tik alkotókészségüket, kéz­ügyességüket. A gyermek sokszor jobban örül eg.y olcsó, játéknak, amelyre nem kell olyan nagyon vi­gyázni, mint annak, — ami ugyan értékesebb, — de csak felnőttek ellenőrzésé­vel játszhat vele. Nők részére célszerű ajándék a ha­risnyanadrág, olcsók, Ízlé­sesek a batiszt- szerű anyagból készült hálóin­gek, pizsamák. Már 70-80 forintos árban igen csinos blúzokat vehetünk. Férfiaknak ing, harisnya, nyakken­dő, kalap, sál a szokvá­nyos ajándék, amelyre mindenkinek szüksége van. Ezeknél a pontos méretet kell tudni, mert nincs na­gyobb bosszúság, mintha tetszik az ajándék, de nem használható. ajándékokon kívül min­denkinek örömet szegez egy újfajta golyóstoll, mű- anyagborítású jegyzetblokk stb. Házastársak kellemes meglepetést okozhatnak egymásnak egy-egy régen csodált bútordarab megvé­telével. A szép tálca, össze­csukható kis tálalóasztal, ujságtartó, a modern lám­pa, olcsó és Ízléses sző­nyeg, — mind kedves, kö­zös tárgy. Jp megtudni a család, s a baráti kör tagjaitól, hogy mit vásárolnak, így elke­rülhető a karácsony utáni cserélgetés. Helyes, ha már most nézzük a kirakato­kat. sőt — ha megvan a pénzünk rá — tanácsos megvásárolni azt, amit el­terveztünk. Most a legbő­ségesebb a választék, s az üzletekben nincs tolongás, kapkodás. Akár felnőtt akár gyermek számára vá­sárolunk, lehetőleg az 6 „szemüvegükön” keresztül próbáljunk szétnézni az ajándékok között. Bár az ajándékozás magunknak is örömet jelent elsősorban mégis szeretteink kedvét keressük. A felsorolt praktikus Szekeres Ilona A három kérdés Arab mese, angolból fordította; Pfeifer Vera pit egyszer egy híres, nagy szultán, aki gyakran járt álruhában népe között, hogy megtud­ja bajukat- bánatukat. Egyszer, mikor így tel­jesen ismeretlenül, álru­hában elvetődött egy kis városkába, meghallotta, hogy annak polgármestere fűnek-fának dicsekszik, hogy hét határban ő a legokosabb ember. Felhá­borodott a szultán ekkora felfuvalkodottságon, és el­határozta. hogy próbára teszi a polgármester agyondicsért tudományát. Magához hivatta hát és felfedte előtte személyét. — Hallom, hogy hét ha­tárban a legokosabb em­bernek tartod magadat, igaz ez? — — Igaz, kegyelmes szul­tán. — — Szeretnék erről én is megbizonyosodni. Ezért feladok neked három kér­dést, nyolc nap múlva vissza térek a válaszért. Ha jól felelsz megjutal­mazlak, de ha nem el­csaplak állásodból. — Jól figyelj, következnek a kérdések: — Milyen mély a tenger ott, ahol a leg­mélyebb? — Hány csillag van az egész nagy égbol­ton? — Milyen távol all egymástól a szerencse és a szerencsétlenség? — És most távozz polgármester békével és gondolkozz a feleleteken, — A polgármester mélyen meghajolt és godoktól terhelten elhagyta a szul­tán szállását. T etlek-multak o na­pok, és bárhogyan, is tör­te a fejét a magát ma­gasztaló polgármester, nem találta meg a meg­felelő választ a szultán három kérdésére. Magához szólította tanácsadóit, se­gítségüket kérte. — vá­laszt adni azonban egyik sem tudott. Végül elérkezett az utol­só nap, s a kétségbeesett polgármester sétára indult a város falain kívülre. Abban reménykedett, hogy a szabad levegőn valami mentő ötlet mégis eszébe jut. Annyira elme­rült gondolataiban, hogy észre sem vette az űi szélén álló pásztort, aki mély meghajlással köszön­tötte őt. Végül a pásztor megszólította — Mi a baj, Uram, mi­ért vagy olyan bána­tos? — A. polgármester elmond­ta. hogyan járt a szultán­nal, előadta a három kér­dést és azt is, hogy seho­gyan sem tudja kitalálni a megfelelő válaszokat. Az ifjú pásztor pár pilla­natig gondolkodott, azu­tán így szólt: — Tudnék a bajodra orvosságot, de ahhoz az kell, hogy ruhát cserél­jünk és én menjek he­lyetted a szultánhoz. Ne­ked pedig addig itt kell maradnod és őrizned kell nyájamat, nehogy szét­széledjen. — em bánt már semmit a polgármester min­dent megtett, nehogy szé­gyenben maradjon a szul­tán előtt. Ruhát cserélt hát a pásztorral, aki bur- nuszát mélyen a szemébe húzva visszatért a város­ba és pontosan délben megjelent a szultán előtt. — Nos, mi újság, pol­gármester. tudsz felelni a kérdéseimre ? — — Ügy gondolom, hogy igen. kegyelmes szultán, — felelte a pásztor. — Nos, milyen mély a tnger. ott ahol a legmé­lyebb? — — Pontosan olyan mély, mint amilyen mélyre a belévetett kődarab merül. — Ez helyes válasz volt. de gyerünk csak tovább: — Hány csillag van az egesz nagy égbolton? — Fontosom annyi, miatt amennyi falevelet találsz a fákon egész birodal­madban Uram, — s ha nem hiszel nekem, hát számolj utána, — — Nem kétséges, pol­gármester, hogy éles sze­med van — de hátra van még a harmadik kérdés: — Milyen távol áll egy­mástól a szerencse és a szerencsétlenség? — —Éppen egy órányi tá­volságra, Uram. És ezt semmi sem bizonyítja job­ban, mint a saját sorsom Egy óraval ezelőtt még koldússzegény pásztor voltam, most pedig és va­gyok ennek a városnak a polgármestere. izultán meglepőd­ve vette szemügy­re az előtte álló alakot, s a humusz alól egészen más arc nézett vele szem­be, mint a polgármester. — Szóval te valóban pásztor voltál? — nevette el magát végül. — És pil­lanatnyilag ennek a város­nak a polgármestere vagy ? — Nos, hát ma­radj meg továbbra is pol­gármesternek, bölcsessé­ged és ügyességed méltó­vá tesz erre a hivatalra. Előző munkádat pedig végleg átadod a sokat di­csekvő polgármesternek, aki pásztornak talán job­ban meg fog felelni, s kint a mezőn a juhok küzött talán leszokik az oktalan dicsekvésről. Az ünnepek előtfl készülődésben ne feledkezzünk meg megfelelő kisestélyi- alkalmi ruhánkról sem íme az ajánlatunk, (Foté: Kemsánvl TablettanyeJők A körzeti orvos rendelőjében zsúfolt a várószo­ba, Injekcióra várók soron-kívül jutnak be. — Ha már itt vagyok, tessék felírni gyógyszert is, — mondják az orvosnak. — Elfogyott? — kérdi az orvos, s már írja te a receptet, mert arra nincs sem módja, sem ideje, hogy ellenőrizze. Ezrekre tehető azoknak a száma, akik körülbelül úgy hordják haza a gyógyszert, mintha egész hónap­ra való fúszerszükségletüket vásárolnák. Otthon az­után a „szerzeményt” egy fiókba rakják, s „rájár” a család. Igen sokan szednek idegcsillapitókat. Emellett nagyon sokan vesznek be egyidejűleg esténként al­tatót is. Gyakran csak hallják valamelyik új gyógy­szer nevét és már mennek is a i körzeti orvoshoz fel­íratni. Úgy kóstolgatják, mint valami újfajta édes­séget, A felügyelet nélkül szedett gyógyszer mellékha­tásai kiszámíthatatlanok. Az orvosság elpusztíthat­ja ugyan a kórokozóját annak a betegségnek, amely ellen rendelték, ellenben új betegséget is okozhat. Ezért kell komolyan venni azt az előírást, hogy bi­zonyos gyógyszerek szedése előtt, vagy közben kü­lönböző laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. Az orvos elfoglalt, — a gyógyszer nálunk cdcsó. S ezzel sokan visszaélnek. Sz— s.

Next

/
Thumbnails
Contents