Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-28 / 246. szám

1964. nowmber 28. szombat NÓGRÁD I Mikor jó a TMK? ^TuS€PlÉ(ES^^ helyett tervszerűséget Évente több mint egymilliós megtakarítást ki f r • r I r ff* r Négy eve vajúdó újítás a Bányagépgyárban Amint azt az üvegipari TMK jelenlegi helyzetével kapcsolatban az ÉM Üveg­ipari Országos Vállalat tá­jékoztatójában olvashatjuk, „az üvegipar gépesítésének fejlődésével a TMK nem tartott lépést, attól jelen­tősen elmaradt. Ezt iga­zolja a szervezetlen, „tűz­oltó” jellegű munka. Az üvegipar karbantartási munkáját a váratlan hibák elhárítása jellemzi. Még a legjobban működő TMK- nál is alig éri el a mun­ka tervszerűsége az 50—60 százlékot, holott az elvár­ható tervszerűségnek leg­alább 90 százaléknak kel­lene lennie. Ebből adódik, hogy az optimálisnál jó­val több a termelésből ki­esett gépi idő. Ez az alap­vető hiányosság természe­tesen több tényezőre ve­zethető vissza: nincs meg­felelő műszaki előkészítés, létszám és szakemberprob­lémákkal, illteve szerve­zeti hiányosságokkal küz­denek.” Itt sem jobb... Eddig az idézet. A na­pokban ellátogattunk a sal­gótarjáni Öblösüveggyár­ba, hogy érdeklődjünk: az országos bajok milyen mértékben és hogyan je­lentkeznek, mennyivel rosszabb, illetve mennyivel jobb a TMK ennél a vál­lalatnál? Nem jobb. Pádár Sándor mérnök el­mondja': — A műszaki előkészí­téssel sajnos a mi gyá­runkban sem foglalkozunk Nagy munkára készülőd­nek a termelőszövetkeze­tek, az 1964-es zárszám­adásokra. Hasonlóan a korábbiak­hoz, azoknak az emberek­nek az oktatásával kezdő­dik az előkészület, akik részt vesznek a zárszám­adások elkészítésében. A járási irányító szervek munkatársai, főkönyvelők, terv- és pénzügyi csoport- vezetők, revizorok, vala­mint pénzügyi főelőadók részére november 26—28-ig rendezte meg a me­gyei tanács mezőgazda- sági osztálya a zár- számadási oktatást. A járásokban pedig no­vember 30-tól december 12- ig tartják meg a tsz-veze- tők részvételével az ötna­pos oktatásokat. Mint ismeretes, ebben az évben 118 termelőszövet­kezet, két termelőszövet­kezeti csoport és két ter­melőszövetkezeti építkezési vállalkozás készít zárszám­adást. Érdekessége az idei zárszámadásoknak, hogy a várható tsz-egyesülé- sek miatt 40 termelő­szövetkezet az idén ké­úgy, mint amennyire ez fontos lenne. Nein állnak rendelkezésünkre elegendő mennyiségben a tartalék­alkatrészek rajzai, g gé­pek javításának adatai. A másik baj ? — A műszaki előkészí­tés hiánya a létszám és szakember hiányra vezet­hető vissza. Nálunk is igen kevés műszaki foglalkozik a TMK-val. Pádár Sándor szerint mindezek országos gondok az üvegiparban, tehát köz­pontilag kellene megolda­ni őket. Mégpedig minél előbb! Szerszámhiány Mit mondanak a dolgo­zók? — Mi a hűtőszalag kar­bantartást végezzük — mondja Szenes András bri­gádvezető. — A brigádnak korábban kilenc tagja volt, most három. Huszonegy sza­lag tartozik hármunkra és az ezekhez tartozó hajtó­művek, elszívó ventilláto­rok stb. Ez nekünk sok. Blaskó Sándor és bri­gádja az automata- és a félautomata gépeket javít­ja. — Nem pontosak a raj­zok — panaszkodnak a bri­gád tagjai. — Azokban a méretváltoztatósokat nem küszöbölik ki. Nem jó az anyag- és nyersanyagellá­tás sem. Ninicsenek jg fú­róink, kis méretű resze- lőink, köszörűköveink, fű­részszalagjaink. A TMK-nál az egyetlen csoport, amely nem pa­naszkodik a fétszám és szít utoljára zárszám­adást a jelenlegi .kere­tek között. Igen jelentős az az ér­ték, amelyet leltárba kell venni. Míg tavaly 814 mil­lió forint értékű vagyont leltároztak a leltározó bi­zottságok, az idén több mint egymilliárd forint ér­tékű a szövetkezetek va­gyona. A leltározásokat ta­valy 2000 ember végezte, az idén növelik ezt a lét­számot és alapos ellenőr­zést alkalmaznak. A tervék szerint a leltározásokat decem­ber 14-én kezdik el. A zárszámadásokat leg­később január 25-ig min- denőtt el kell készíteni, hogy a járási szervek és a helyi ellenőrző bizottsá­gok jóváhagyása után a tagság elé lehessen terjesz­teni. A zárszámadó köz­gyűléseket február 25-ig lehet megtartani. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődéséből, 5Zilárdulásából következik, hogy az idei zárszámadá­sokat minden járásban, minden gazdaságban na­gyon körültekintően, pon­tosan hajtják végre. anyaghiányosságok miatt, a bádogos. — Csak kicsi a helyünk és az is átjáróház — tá­jékoztat Kovács József bri­gádvezető. — Nagyobb hely kellene, hogy tud­nánk mozogni. Minthogy az üvegiparban a TMK megfelelő súlyával szerte az országban nem számoltak, szervezetileg is elhanyagolták annak fej­lesztését. Az Öblösüveg­gyárban a gyártóesz­közgyártó műhelybe is el­mentünk. Itt 40—50 mun­kás dolgozik. Egy részük a termelési folyamatban nélkülözhetetlen formákat készíti. — A gyártáselőkészítés sem kap jó rajzokat, mű­veletterveket, az anyagellá­tásunk sem a legjobb — kapjuk a tájékoztatást Sán­dor Miklós művezetőtől. — A műszaki ellátottság? Nos, a műhelyben én va­gyok az egyetlen műszaki az említett minőségben. Pedig előkészítő, szerkesz­tő, programozó is kellene. Mi a helyzet ugyanis? Je­lenleg nincs előkészítő szervünk, nincs progra­munk, nincs biztosítva az alapanyag és az öntvény. Azaz, az öntvényeket a mi negyedéves megrendelé­sünkre a tűzhelygyár készí­ti, csakhogy nem tudjuk előre, senki sem mondja meg, hogy milyen formák kellenek legalább negyed­éves távlatban. Kozpo nti alkatrészgyár Godó István a külső- és belső szállítóeszközöket ja­vító brigád vezetője. — A gépkocsik, a villás- és lapos targoncák karban­tartását végezzük — mond­ja. — Alkatrészhiánnyal, gumihiánnyal küszködünk. Targoncáink — tizenhattal rendelkezünk — nagymére­tűek, kisebbek is megfe­lelnének a célnak. Ezek ugyanis feleslegesen fo­gyasztják az üzemanyagot, a javításuk is bonyolul­tabb. Nem ártana az illeté­keseknek azon sem gondol­kodni, hogy az országban legalább egy központi al­katrészgyárat létesítenének, amely megoldaná végre ezt a jelenleg is még teljesen kilátástalannak tűnő prob­lémát. jelentene A SALGÓTARJÁNI BANYAGÉPGYÁRBAN ez év első felében 31 újítási javaslatból 16-ot fogadtak el, az évi megtakarítás pedig 170 ezer forint. Az­óta 14 javaslatot nyújtot­tak be és ha nem is nagy horderejűek, mindeneset­re a fejlődést szolgálják. A jelenlegi újítási meg­bízott, Nagy Jenő csak az idén vette át reszortját. A főmérnök, az egyszemélyi elbíráló sem sokkal előbb. Az idén mégis vagy fél­száz olyan újítás ügyében döntöttek, ami 1960-tól el­feküdt, illetve nem került lezárásra. Ezek közül egyetlen újítással, dé ta­lán a legjelentősebbel ér­demes foglalkozni, aimi ugyancsak 1960-tól járja a kálváriát, valószínű most már nem sokáig. A Bányagépgyárban ha­vonta rengeteg, mintegy 15—20 ezer görgő készül. Kezdetben a görgőcsap- ágyházat gömbacélból i esztergályozták. Később módosították a technoló­giát és öntött csapágyhá­zakat készítettek. Fejlő­dést jelentett ez is a ko­rábbihoz viszonyítva. A SZAKÁCS—PONYI FÉLE újítás 1960-ban szü­letett. Javaslatuk lényege, hogy öntés helyett megfe­lelő lemezből hidegen saj­tolják a csapágyházakat. Ez egyrészt egyszerűbb gyártástechnológiát jelent, az anyag rugalmasabb és a súlya fele az öntött csapágyházénak. Üjításuk 1961-ben kiállításon is szerepelt Salgótarjánban és később Budapesten. A kísérleti darabokat beépí­tettek és Petőfi-bányán azóta is üzemben vannak. A próbát kiállták. A meg­valósítási szerződést is megkötötték 1962-ben, igaz óvatosan úgy, hogy a kivitelezésre előre látha­tólag csali az idén kerül­het sor sajtoló kapacitás hiányában. A szerződés­ben egyébként az is sze­repelt, hogy az újítástól várható megtakarítás — az 1962. éves tervet figye­lembe véve — évi egy millió 365 ezer forint. Nem egyszerű újításról van te­hát szó és nem is min­dennap akad olyan javas­lat, ami több mint egy­millió forint megtakarítást eredményezne. Az ember azt hinné, sürgősen igye­keznek élni a lehetőséggel és minden akadályt elhá­rítanak a megvalósítás elől. Ezt kívánta volna a népgazdaság érdeke. De nem ez történt. A csap­ágyházak még ma is önt­vényből készülnek az újí­tók pedig ha nem is tü­relmesen, de várják az eredményt. KIDERÜLT UGYANIS, hogy az úgynevezett tipi­zálási bizottság döntésére is szükség van. Azután a kutatóintézet véleményére is. Levél, levél után ment. A négy éve benyújtott újí­tás ügyét még mindig nem sikerült lezárni. Előrehaladás, kétségte­len van. Ez évben kettő­száz darabot legyártottak kísérleti célra. Júniusban küldtek belőle Tatabányá­ra, Oroszlányba. Borsod­ba és a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt üzemeibe, ahol október 30-ig üze-’ meltették. A beérkezett! vélemények egyöntetűek:1 a kérdéses időben a kísér-; leti görgőcsapágyházak TMK-t nem igényeltek. Az újítás dokumentáció-; it nem kevesebb, mint 54t melléklettel a napokban, felküldték az Országos: Bányagépgyártó Vállalat­hoz döntés végett. MIÉRT KELL NÉGY ÉVIG várni egy első pil­lanatban is életre való! újítás megvalósítására? Ki a felelős azért, hogy ekko­ra megtakarítás csak évek: múltán jelentkezhet a^ népgazdaságnál? Igaz, a többéves bürokrácia út­ján nem könnyű ezt meg­állapítani, de érdemes len­ne, hiszen a példa nem egyedülálló. Pocokirtás Palotáson A palotási termelőszövetkezetben a gyümölcsöst, most készítik a télre, s még foglalkoznak a pockok irtásával is. A közös gazdaság vezetői azt mondják,, hogy ezek a mezei rágcsálók okozták nekik a legtöbb gondot. Kukoricaszárral gondosan beburkolják a gyümölcsfák törzsét. A burkolás alá pedig Arvalint is szárnak, ne-1 hogy az egerek megrágják a fákat t Ezek a lányok a pockok ellenségei. Minden pocok lyukba mérget szórnak (Koppány György felvételei) Zárszámadási előkészületek Százhuszonkét zárszámadó közgyűlés A milliárdos vagyon számbavétele

Next

/
Thumbnails
Contents