Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-28 / 246. szám
1964. nowmber 28. szombat NÓGRÁD I Mikor jó a TMK? ^TuS€PlÉ(ES^^ helyett tervszerűséget Évente több mint egymilliós megtakarítást ki f r • r I r ff* r Négy eve vajúdó újítás a Bányagépgyárban Amint azt az üvegipari TMK jelenlegi helyzetével kapcsolatban az ÉM Üvegipari Országos Vállalat tájékoztatójában olvashatjuk, „az üvegipar gépesítésének fejlődésével a TMK nem tartott lépést, attól jelentősen elmaradt. Ezt igazolja a szervezetlen, „tűzoltó” jellegű munka. Az üvegipar karbantartási munkáját a váratlan hibák elhárítása jellemzi. Még a legjobban működő TMK- nál is alig éri el a munka tervszerűsége az 50—60 százlékot, holott az elvárható tervszerűségnek legalább 90 százaléknak kellene lennie. Ebből adódik, hogy az optimálisnál jóval több a termelésből kiesett gépi idő. Ez az alapvető hiányosság természetesen több tényezőre vezethető vissza: nincs megfelelő műszaki előkészítés, létszám és szakemberproblémákkal, illteve szervezeti hiányosságokkal küzdenek.” Itt sem jobb... Eddig az idézet. A napokban ellátogattunk a salgótarjáni Öblösüveggyárba, hogy érdeklődjünk: az országos bajok milyen mértékben és hogyan jelentkeznek, mennyivel rosszabb, illetve mennyivel jobb a TMK ennél a vállalatnál? Nem jobb. Pádár Sándor mérnök elmondja': — A műszaki előkészítéssel sajnos a mi gyárunkban sem foglalkozunk Nagy munkára készülődnek a termelőszövetkezetek, az 1964-es zárszámadásokra. Hasonlóan a korábbiakhoz, azoknak az embereknek az oktatásával kezdődik az előkészület, akik részt vesznek a zárszámadások elkészítésében. A járási irányító szervek munkatársai, főkönyvelők, terv- és pénzügyi csoport- vezetők, revizorok, valamint pénzügyi főelőadók részére november 26—28-ig rendezte meg a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya a zár- számadási oktatást. A járásokban pedig november 30-tól december 12- ig tartják meg a tsz-veze- tők részvételével az ötnapos oktatásokat. Mint ismeretes, ebben az évben 118 termelőszövetkezet, két termelőszövetkezeti csoport és két termelőszövetkezeti építkezési vállalkozás készít zárszámadást. Érdekessége az idei zárszámadásoknak, hogy a várható tsz-egyesülé- sek miatt 40 termelőszövetkezet az idén kéúgy, mint amennyire ez fontos lenne. Nein állnak rendelkezésünkre elegendő mennyiségben a tartalékalkatrészek rajzai, g gépek javításának adatai. A másik baj ? — A műszaki előkészítés hiánya a létszám és szakember hiányra vezethető vissza. Nálunk is igen kevés műszaki foglalkozik a TMK-val. Pádár Sándor szerint mindezek országos gondok az üvegiparban, tehát központilag kellene megoldani őket. Mégpedig minél előbb! Szerszámhiány Mit mondanak a dolgozók? — Mi a hűtőszalag karbantartást végezzük — mondja Szenes András brigádvezető. — A brigádnak korábban kilenc tagja volt, most három. Huszonegy szalag tartozik hármunkra és az ezekhez tartozó hajtóművek, elszívó ventillátorok stb. Ez nekünk sok. Blaskó Sándor és brigádja az automata- és a félautomata gépeket javítja. — Nem pontosak a rajzok — panaszkodnak a brigád tagjai. — Azokban a méretváltoztatósokat nem küszöbölik ki. Nem jó az anyag- és nyersanyagellátás sem. Ninicsenek jg fúróink, kis méretű resze- lőink, köszörűköveink, fűrészszalagjaink. A TMK-nál az egyetlen csoport, amely nem panaszkodik a fétszám és szít utoljára zárszámadást a jelenlegi .keretek között. Igen jelentős az az érték, amelyet leltárba kell venni. Míg tavaly 814 millió forint értékű vagyont leltároztak a leltározó bizottságok, az idén több mint egymilliárd forint értékű a szövetkezetek vagyona. A leltározásokat tavaly 2000 ember végezte, az idén növelik ezt a létszámot és alapos ellenőrzést alkalmaznak. A tervék szerint a leltározásokat december 14-én kezdik el. A zárszámadásokat legkésőbb január 25-ig min- denőtt el kell készíteni, hogy a járási szervek és a helyi ellenőrző bizottságok jóváhagyása után a tagság elé lehessen terjeszteni. A zárszámadó közgyűléseket február 25-ig lehet megtartani. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődéséből, 5Zilárdulásából következik, hogy az idei zárszámadásokat minden járásban, minden gazdaságban nagyon körültekintően, pontosan hajtják végre. anyaghiányosságok miatt, a bádogos. — Csak kicsi a helyünk és az is átjáróház — tájékoztat Kovács József brigádvezető. — Nagyobb hely kellene, hogy tudnánk mozogni. Minthogy az üvegiparban a TMK megfelelő súlyával szerte az országban nem számoltak, szervezetileg is elhanyagolták annak fejlesztését. Az Öblösüveggyárban a gyártóeszközgyártó műhelybe is elmentünk. Itt 40—50 munkás dolgozik. Egy részük a termelési folyamatban nélkülözhetetlen formákat készíti. — A gyártáselőkészítés sem kap jó rajzokat, műveletterveket, az anyagellátásunk sem a legjobb — kapjuk a tájékoztatást Sándor Miklós művezetőtől. — A műszaki ellátottság? Nos, a műhelyben én vagyok az egyetlen műszaki az említett minőségben. Pedig előkészítő, szerkesztő, programozó is kellene. Mi a helyzet ugyanis? Jelenleg nincs előkészítő szervünk, nincs programunk, nincs biztosítva az alapanyag és az öntvény. Azaz, az öntvényeket a mi negyedéves megrendelésünkre a tűzhelygyár készíti, csakhogy nem tudjuk előre, senki sem mondja meg, hogy milyen formák kellenek legalább negyedéves távlatban. Kozpo nti alkatrészgyár Godó István a külső- és belső szállítóeszközöket javító brigád vezetője. — A gépkocsik, a villás- és lapos targoncák karbantartását végezzük — mondja. — Alkatrészhiánnyal, gumihiánnyal küszködünk. Targoncáink — tizenhattal rendelkezünk — nagyméretűek, kisebbek is megfelelnének a célnak. Ezek ugyanis feleslegesen fogyasztják az üzemanyagot, a javításuk is bonyolultabb. Nem ártana az illetékeseknek azon sem gondolkodni, hogy az országban legalább egy központi alkatrészgyárat létesítenének, amely megoldaná végre ezt a jelenleg is még teljesen kilátástalannak tűnő problémát. jelentene A SALGÓTARJÁNI BANYAGÉPGYÁRBAN ez év első felében 31 újítási javaslatból 16-ot fogadtak el, az évi megtakarítás pedig 170 ezer forint. Azóta 14 javaslatot nyújtottak be és ha nem is nagy horderejűek, mindenesetre a fejlődést szolgálják. A jelenlegi újítási megbízott, Nagy Jenő csak az idén vette át reszortját. A főmérnök, az egyszemélyi elbíráló sem sokkal előbb. Az idén mégis vagy félszáz olyan újítás ügyében döntöttek, ami 1960-tól elfeküdt, illetve nem került lezárásra. Ezek közül egyetlen újítással, dé talán a legjelentősebbel érdemes foglalkozni, aimi ugyancsak 1960-tól járja a kálváriát, valószínű most már nem sokáig. A Bányagépgyárban havonta rengeteg, mintegy 15—20 ezer görgő készül. Kezdetben a görgőcsap- ágyházat gömbacélból i esztergályozták. Később módosították a technológiát és öntött csapágyházakat készítettek. Fejlődést jelentett ez is a korábbihoz viszonyítva. A SZAKÁCS—PONYI FÉLE újítás 1960-ban született. Javaslatuk lényege, hogy öntés helyett megfelelő lemezből hidegen sajtolják a csapágyházakat. Ez egyrészt egyszerűbb gyártástechnológiát jelent, az anyag rugalmasabb és a súlya fele az öntött csapágyházénak. Üjításuk 1961-ben kiállításon is szerepelt Salgótarjánban és később Budapesten. A kísérleti darabokat beépítettek és Petőfi-bányán azóta is üzemben vannak. A próbát kiállták. A megvalósítási szerződést is megkötötték 1962-ben, igaz óvatosan úgy, hogy a kivitelezésre előre láthatólag csali az idén kerülhet sor sajtoló kapacitás hiányában. A szerződésben egyébként az is szerepelt, hogy az újítástól várható megtakarítás — az 1962. éves tervet figyelembe véve — évi egy millió 365 ezer forint. Nem egyszerű újításról van tehát szó és nem is mindennap akad olyan javaslat, ami több mint egymillió forint megtakarítást eredményezne. Az ember azt hinné, sürgősen igyekeznek élni a lehetőséggel és minden akadályt elhárítanak a megvalósítás elől. Ezt kívánta volna a népgazdaság érdeke. De nem ez történt. A csapágyházak még ma is öntvényből készülnek az újítók pedig ha nem is türelmesen, de várják az eredményt. KIDERÜLT UGYANIS, hogy az úgynevezett tipizálási bizottság döntésére is szükség van. Azután a kutatóintézet véleményére is. Levél, levél után ment. A négy éve benyújtott újítás ügyét még mindig nem sikerült lezárni. Előrehaladás, kétségtelen van. Ez évben kettőszáz darabot legyártottak kísérleti célra. Júniusban küldtek belőle Tatabányára, Oroszlányba. Borsodba és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeibe, ahol október 30-ig üze-’ meltették. A beérkezett! vélemények egyöntetűek:1 a kérdéses időben a kísér-; leti görgőcsapágyházak TMK-t nem igényeltek. Az újítás dokumentáció-; it nem kevesebb, mint 54t melléklettel a napokban, felküldték az Országos: Bányagépgyártó Vállalathoz döntés végett. MIÉRT KELL NÉGY ÉVIG várni egy első pillanatban is életre való! újítás megvalósítására? Ki a felelős azért, hogy ekkora megtakarítás csak évek: múltán jelentkezhet a^ népgazdaságnál? Igaz, a többéves bürokrácia útján nem könnyű ezt megállapítani, de érdemes lenne, hiszen a példa nem egyedülálló. Pocokirtás Palotáson A palotási termelőszövetkezetben a gyümölcsöst, most készítik a télre, s még foglalkoznak a pockok irtásával is. A közös gazdaság vezetői azt mondják,, hogy ezek a mezei rágcsálók okozták nekik a legtöbb gondot. Kukoricaszárral gondosan beburkolják a gyümölcsfák törzsét. A burkolás alá pedig Arvalint is szárnak, ne-1 hogy az egerek megrágják a fákat t Ezek a lányok a pockok ellenségei. Minden pocok lyukba mérget szórnak (Koppány György felvételei) Zárszámadási előkészületek Százhuszonkét zárszámadó közgyűlés A milliárdos vagyon számbavétele
