Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-28 / 246. szám

i CS LAPJA ' ■ " " T ........ 1 964. NOVEMBER 28. SZOMBAT XX. ÉVE. 246. SZÁM ARA: 6C FILLÉR VILA© PBOLETA&JAL EGíTSSÜLiETESLi Sztmlajtdk tmllkezrtek &üfurü léla (jUalaloJt egy fiatal futíkff. v. /Itik&t iá a JUaeUzáink íriák i Á holnap tervei As idei zárszámadás után egy sor termelőszö­vetkezet. a szomszédos szövetkezetekkel egyesít­ve erejét, több ezer hol­das gazdaságokat alakít ki -Annak felismerése vezette a termelőszövet­kezetek gazdáit erre az útra, hogy nagyüzemi módra, csak igazan nagyüzemekbe® lehet gazdálkodni- Mondhat­nánk úgy is, hogy a ter­melőszövetkezetek, egy újabb előrelépésre ké­szülnek. és már csak a Földművelésügyi Minisz­térium jóváhagyását vár­ják. Az aratás-cséples vége­idé Varsányban jártam. Anyagilag erős. politikai­lag szilárd, szép nagy gazdasága van Minden­nek bizonyítéka, hogy az akkortájt végzett számí­tások szerint a munka­egység értéke a negy- ven-ötven forint között volt. Nem sokkal alább a rimóciaké és a sipe- kíeké is, akik közvetlen tőszomszádai a « varsá­nyiaknak. Nincs okuk a nyugtalanságra, mert aki : legen dő munkaegységet szerzett, az osztáskor szép summa pénzhez jut. Mégis nyugtalankod­nak. A varsányiak negy­ven holdon új málnást telepítettek, de négysze­resét, ötszörösét szeret­nék, de egy mesgye a ri- móciak oldalára válasz­totta erre a célra leg- megfdelőbb földet. A ri- móciak is, a varsányiak is elhatározták, hogy te­rületüket egyesítik a magasabb jövedelmező­ség érdekében. Azóta már csoportos beszélge­téseken, közgyűléseken meg is vitatták az elgon­dolást. Ha engedélyt kapnak rá Sipek, Rimóc, Varsány egy nagy közös gazdaság lesz. Nemrég a palotásrak fiatal agronómusától hal­lottuk, hogy náluk is foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy a környe­ző községek dolgozóival egyetértésben a termel ő- szövetkezetek 6 ezer holdnyi területét össze­vonják egy nagy gazda­ságba­Es már terveznek is. A palotád fiatal szőlő- telepítést megháromszo­rozzák. De nagy gyü­mölcsös kialakítását, nagy és minőségi állat­tenyészt« fejlesztését tervezik. A patakból zá- rógátta! egy hatalmas halastavat létesítenek, amelyet öntözésre is ki­használnak. meri a völgyben egy óriási zöld­övezetei. alakítanak ki. amellyel megteremtik alapját egy feldolgozó üzemnek. Szép, reális tervek ezek, és nem megalapozatlan álmok. Hiszen ma már rendkívül megnőtt a gé­pesítés foka és az egyre nagyobb teljesítmények­re képes gépeknek terü­let kell. A nyáron Etesen mondta egy traktoros, hogy kiszámította: egy nap a forgókon három­négy órát is eltölt. Szá­moljuk ezt ki egy hétre es megkapjuk az ered­ményt: rengeteg a gé­pek üresjárata, amit csak a még nagyobb táblák kialakításával csökkent­hetünk. De nemcsak ilyen szempontból nagyjelentő­ségű a termelőszövetke­zetek egyesítése, hanem abból is — mint ahogy azt Karancslapújtőn mondták —: megoldhat­ják a szakszerű és jó hasznot hozó szakosítást. Ahol az állattenyésztés lehetősége a legjobb, ott az állattenyésztést, ahol a növénytermesztésé ott a növénytermesztést vá­lasztják fő üzemágnak. Mindent ott termelnek, illetve tenyésztenek, ahol a legjobb minőséget a legolcsóbban tudják elő­állítani. Karancslapújtőn, Karancsalján, Etesen még csak tervezgetnek, de azt már tudják, ha létre jön az egyesülés a kukorica termesztésre alkalmas etesi határt nagyobb te­rületen vetik majd be kukoricával, mint eddig. Annyit termelnek itt. hogy kukoricából a többi üzemegység szükségletét is bőségesen kielégíthes­sék. így terveznek a mai szövetkezetek gazdái. És helyesen, mert még közel sem aknáztuk ki a közös gazdaságokban rej­lő mérhetetlen lehetősé­geket. A tartalékok özö­ne maradt még kiakná­zatlan. A közös gazdaságnak olyan jólétet kell biztosí­tani a szövetkezeti pa­rasztságnak, amilyet a történelem során gazda­ság még soha nem bizto­sított a parasztságnak. A közös gazdaságnak olyan nagy tömegipari nyers­anyagot kell termelnie, amelyet a magyar föld még soha nem termelt. És ez nem utópikus ál­modozás, hanem valóság, amelynek gyökere a kö­zös gazdaságból táplálko­zik, ahol egyesítve van az ember ereje a technika minden vívmányával, Babái Gyula Napirenden: Az 5 + 1-es oktatás gyakorlati tapasztalatai A Nográd megyei Tanács Művelődési Oszálya rende­zésében tegnap Salgótar­jánban, a megyei tanács épületében értekezletre gyűltek össze a megyei kö­zépiskoláinak és közös igazgatású iskoláinak igaz­gatói. hogy megvitasssák a megye 13 középiskolájá­ban eddig alkalmazott úgynevezett 5+1-es oktatá­si forma eddigi tapaszta­latait. Az iskolák igazgató­it Bugán József tanulmá­nyi felügyelő tájékoztatta az eddigi eredményekről és az oktatási formában jelentkező problémákról. Igen hasznos vita alakult ki az iskolareform végre­hajtásáról, az 5+I-es okta­tási formáról és a heti 2 órás, úgynevezett munka­oktatásról. Az értekezlet jelenlévői úgy foglaltak állást, hogy az új oktatási forma megszilárdítása ér­dekében biztosítani kell a tárgyi és személyi feltéte­leket, még jobb eredmé­nyeket csak így lehet majd elérni. 0” Ujahb feladatok a műszakiak előtt Salgótarján bau ülésezett az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmánya Pénteken Salgótarján­ban, a. Karancs-szállóban tartotta az évi választmá­nyi ülését az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület. Az ülést dr. Lévardi Ferenc nehéz­ipari miniszter, az OMBKE elnöke nyitotta meg, majd Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke tartott szakmai előadást a tiribe- si szénsavas betörésről. Az egyesület ez évi mun­kájáról Óvári Antal főtit­kár, okleveles kohómér­nök, az egyesület alapsza- bélymódosító bizottságá­nak tevékenységéről pedig Bubics György okleveles bányamérnök tájékoztatta az ülés résztvevőit. — Külön jelentőséget ad a választmány ülésének az a körülmény, hogy máso­dik ötéves tervidőszakunk záróévének küszöbén a harmadik ötéves terv ki­dolgozásának idején vizs­gáljuk meg mi módon szolgálhatja leghatéko­nyabban egyesületünk a népgazdaság nagy tervei­nek megvalósítását — mondotta bevezetőben Le- várdi elvtárs. — Az egyesület olyan nagyfontosságú iparágak szakembereinek a testüle­té, mint az energiahordo­zókat termelő szén- kő­olaj és földgázbányászat, az ipar alapvető fémjének, a vasnak ércbányászata és kohászata és hazánk sajátos, nemzetközi téren is igen jelentős kincsének, az alumíniumnak termelé­se a bányától a henger­műig — mondotta többek között, majd a harmadik ötéves terv körvonalairól beszélt, Elmondotta, hogy 1970-re a jövő evihez vi­szonyítva a hasai szénter­melésnek 13, a kőolojter­melésnek 40, a földgázter­melésnek 150 százalékkal kell növekedni ahhoz, hogy az összes eiwrgV*- igény mintegy 27 százalé­kos növekedéséből a ha­zai forrásokra eső hánya­dot kielégítse. Est a fej­lesztést szűkösen, arán’--is beruházási eszközökkel és lényegében a jelenlegi munkaerővel kell megol­danunk, tehát tág tere nyílik tov ábbra is az alko­tó műszakj-gazdaaágj mun­kának és ebből az egyesü­letre is hárulnak felada­tok. — mondotta, majd részletesen is beszélt az egyesület elért eredmé­nyeiről. Megemlített több nagyjelentőségű ankétet, konferenciát, pályázatot és beszélt a legközvetle­nebb feladatokról. Sok eaeren tanulnak Szélesedik d mezőgazdasági szakin mi kásképzés A megyei mezőgazőasági osztály és a társadalmi szervek, valamint műve­lődésügyi szervek által összeállított program sze­rint már megyeszerte ké­szülnek a téli oktatásra, amely keretében többezer mezőgazdasá­gi dolgozó gyarapítja szaktudását. ,Külön tanfolyamok kere­tében oktatja a mezőgaz­dasági dolgozókat a TIT. A téli programban példá­ul a megye legnagyobb termelőszövetkezeteiben Mezőgazdasági Akadémia keretében 350 ismeretter­jesztő előadást tartanak. Ezen kívül a termelőszö­vetkezeti szakemberek Szabad Egyetemének I. és II. évfolyamát két tur­nusban, nyolc-nyolc elő­adás keretében tartják meg. A mezőgazdasági szak­oktatásban nagyon fontos szerepet töltenek be a bentlakásos szak­munkásképző tanfolya­mok, amelyeket Ereszt- vényben bonyolítanak le. A tanfolyamra a termelő­szövetkezetek a legjobb dolgozóikat küldik. A bentlakásos szakmun­kásképző tanfolyamokat tovább folytatják. A kö­vetkező év kezdetétől 35-35 résztvevővel zöldség­termesztőket, magtároso- kat és szántóföldi növény­termesztőket képeznek. Míg a tavasz folyamán 35 sertéstenyésztő részvéte­lével tartanak tanfolya­mot. A bentlakásos tanfolya­mok mellett nagy gondot fordítanak az üzemi felnőtt szak­munkásképző tanfolya­mokra is amelyeket különböző tsz- ekben szerveznek. Az első évfolyamban 15 taníolya- mot indítanak 300 hallga­tóval. A második évfo­lyamon 558 hallgató 22 tanfolyamon míg a har­madik évfolyamon 185 hallgató 12 tanfolyamon tanul. Körzeti alapfokú trak­torvezetői tanfolyam az államigazdasági, gépál­lomás! és termelőszövet­kezeti traktorosok részére irdul, ahol előreláthatólag négy­száz jelentkező sajátít­ja el a traktorvezetést A továbbképzés termé­szetesen kiterjed a tsz-el- nökök, könyvelők, főagro- nómusok, valamint más ágazatokban dolgozókra is. Ä KISZ X9 elécs A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottság? pénteken ülést tartott. Méhes Lajosnak, a KI®’’ Központi Bizottsága első titkárának előterjeszt ese alapján megvitatta és el­fogadta a KISZ december 11-12-13-án . sorra kerülő VI. kongresszusa elé ter­jesztendő beszámolót és akcióprogramot. Az ülésen reszt réti és felszólalt Puliai Árpád, a? MSZMP Központi Bízott ságának tagja, a KB párt és tömegszervezeti osztá­lyának vezetője. Ij gépek a termelőszövetkezeteknek Az utóbbi években érde­kes módon, eltolódott az erő- és munkagépek ará­nya. Az idén alig foglal­koztak traktorokkal. Az ok: külföldön most kezdő­dik a „traktorváltás”, az újabb, korszerűbb típusok kifejlesztése. Addig tehát nem érdemes újabb típu­sokat bevezetni, amíg ki nem alakul, hogy melyik lesz a legjobb és melyik­ből vásárolhatunk na­gyobb tételeket. Igen nagy számban próbálták ki vi­szont különféle betakarító gépeket. A betakarító gépek közül sorozatgyártásra javasolták a napi nyolc­tíz holdas teljesítményű magyar borsó arató-gépet, s megfelelőnek találták a német szalmabálázót és a román kukorica morzsoló! További vizsgálatot igé­nyel, de máris igen jónak Ígérkezik a holland zöld­babszedő gép. Negyven-öt- ven ember munkáját pótol­ja. olyan • minőségben, hogy a leszedett termés nemcsak konzervipari fel­dolgozásra, hanem friss fogyasztásra is alkalmas. A hazai gyárakból több érdekes ú!szerű talajművelő és növényapolő gép minta- sorozata került gyakorlati kipróbálásra. Egyik a Tr- 2-es tereprendező, sáncok, földutak építésére, karban­tartására, vízmosások be­temetésére, silók egyenle­tesére. A másik ugyancsak sorozatgyártásra javasol! hazai újdonság: a lejtől területek kukorica-kapáj® A kísérletek szerint az új- típusú kapával műveit t» mieten legalább tó szá­zalékkal több kukorica te­tem

Next

/
Thumbnails
Contents