Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-22 / 241. szám
1964. november 22. vasárnap N ÓGR A D 5 Közös erővel a közös célért Intésetek együttműködése, kosos kutatási témák a KGST mesőgasdasági tudományos programjában Novemberben Szófiában tartja 18. ülését a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága. Ismeretes, hogy ez a bizottság rendkívül szerteágazóan foglalkozik mindazokkal a problémákkal, amelyek a tagországok mezőgazdasági termelésében és tudományos kutatásában felmerülnek. A nyári, a 17. bizottsági ülésen a többi között megtárgyalták a tagországok mezőgazdaságának 1966— 1977 közötti fejlesztését célzó elképzeléseket, valamint a mezőgazdaság-fejlesztési tervek koordinációjának • előkészítését a következő ötéves terv időszakába. A napirenden szeretjeitek a gabonafélék, az állattenyésztési termékek, a zöldségfélék, a gyümölcsök, a szőlők és az olajosmagvak termelésének növelésére vonatkozó javaslatok és tervek összehangolása 1970- ig. Rövid múlt — sok eredmény Az előző üléshez hasonlóan bőséges tárgysorozat lesz a mostanin is! A témák közül ezúttal hármat említünk. A KGST Titkárság Mezőgazdasági Osztálya elkészítette javaslatát a traktorok és mezőgazda- sági gépek nemzetközi ösz- szehasonlftó vizsgálatainak rendiéről. Ezt a javaslatot a bizottság mostani ülésszakán megvitatják, s 1965- től kezdve már egységes elvek alapján végzik a vizsgálatokat az érdekelt országokban. Ugyancsak javaslat készült a növényvédőszerek nemzetközi vizsgálatainak módszereire is. Nagy jelenetőséget tulajdoníthatunk annak a javaslatnak, amely a Nemzetközi Tájékoztató és Dokumentációs Központ megszervezésével foglalkozik. Valószínű, a most következő ülésszakon dön- téjí hoznak arról, hogy ezt a központot milyen elvek alapján és hol hozzák létre. Kétségtelen, e központ megalakulása tovább mélyíti majd a KGST országok mezőgazdasági tudományos együttműködését. A mezőgazdasági tudományos együttműködésnek a KGST tagországaiban, a rövid múlt dacára, biztató eredményei vannak. Jelenleg 162 mezőgazdasági tudományos intézet működik együtt a különféle feladatok megoldáséban. Harminckilenc legfontosabb kutatási témában máris közös program alapján dolgoznak az intézetek. A tudományos együttműködés fontos alapelve, hogy jól szolgálja valamennyi érintett ország érdekeit. Egyik példaként említhetjük a nagvhozamú és fajtatiszta vetőmagvak termesztésének kutatását és e vetőmagvak cseréjét az egyes országok között. A jó szakosítás eredménye pl., hogy tavaly ősszel az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia csaknem 40 000 tonna vetőburgonyát szállított Magyarországnak. Ez a mennyiség teljesen fedezte hazánk idei vetöburgonya szükségletét. l égyszáz gép Egyre erőteljesebb a törekvés a KGST tagországaiban, hogy a mezőgazdaság különféle ágainak gépesítésében megfelelő tudományos együttműködés alakuljon ki. Ezért pl. nemzetközi géprendszert fogadtak el a komplex gépesítésre a mezőgazdasági termelés 14 legfontosabb ágában, amely több mint 400 gépet foglal magában. Kidolgozták a gépekkel szemben támasztott agrotechnikai és zootechnikai követelményeket. A tudományos számítások arról tájékoztatnak, hogy géprendszerek bevezetése a gabonafélék termesztésében átlagosan 38—52 százalékkal; a burgonyatermesztésben 75; a cukorrépaművelésben 70; a kuko- ricatermesztásben 58—64; a szénabetakarításban 71: az állattenyésztésben pedig 58 százalékkal növelni majd a munkatermelékenységet. Állattenyésztés Az állattenyésztésben különösen jelentősek azok az eredmények, amelyeket az állategészségügy területén értek el a KGST tagországok. Az egyes országok kutató intézeteiben összehangoltan vizsgálják a betegségek legmegfelelőbb megelőző és leküzdési módszereit. Szeles körben folyik a különféle gyógyszerkészítmények cseréje végett és a legjobbak gyakorlati alkalmazása. Az antibiotikumok előállításának Csehszlovákiában kidolgozott legeredményesebb módszereit már a Szovjetunióban is alkalmazzák. A Román Népköztársaság kutatói eredményesen működtek közre a ba- ramfi-pestis vírusának vizsgálatában és a szérumgyártáshoz szükséges legjobb törzsek előállításában. A mezőgazdasági tudományos kutatás korunkban ■ rendkívül szerteágazó, sokféle problémát és feladatot magába foglaló tudományág. A sokoldalú összehangolás és együttműködés tehát egyaránt érdeke az egyes szocialista országoknak csakúgy, mint az egész szocialista tábornak. Horváth László H ogy mi van? Ma van a születésnapom, a tizenkilencedik. Különben? Már dolgozom, két hete. Segédmunkás vagyok a gyárban, az öregem vitt be. Művezető. Nincs rossz dolgom. A kereset? Nem sok, ezer. Egyenlőre elég. összerakom a pénzt, jövőre Lengyelországba készülünk. öten-hatan, a régi haverok még a suliból. Egyébként jövőre újra megpróbálom az egyetemet, ha nem megy kitanulom a szakmát, műszerész leszek. Az se rossz. A problémám? Kicsit magányos vagyok. Többen vagyunk így az osztályból. Ha találkozunk, mondogatjuk, még a suliban más volt. Van közöttünk, aki lánnyal jár. En is szeretnék. Szóval keresem 5t. Két hete járunk együtt. Milyen lány? Még nem tudom. Nagyszemű gyerek. Találkozunk az utcán. Megsímogatom a kezét. — Gyere igyunk kávét. — Jó — mondja. Beülünk a világos cukrászdába. Nézünk ki az utcára az üvegfalon át. Üres és szürke az utca, vasárnaponkért délután egykor a város teljesen kihalt. Szürke őszi felhők vonulnak az égen, szemerkél a háztetőkre az eső. Jó ülni a lánnyal a forró radiátor mellett. — Tessék parancsolni — áll meg mellettünk a felszolgálólány. — Két kávét kérünk — mondom. — Meg egy limonádét szalmaszállal. Azonnal hozza is. Nem nagy a forgalom. Később két öregasszony óvakodik be az üvegajtón. Úgy tipegnek a puha, piros szőnyegen kicsit kényeskedve, mint furcsa madarak. Bólintanak körbe az öregasszonyok. A szék szélere ülnek. Gesztenyepürét rendelnek, ketten egyet. Egy üres tányérra kerül az adag fele. Csipegetik, nyalogatják. — Tudod, kik ezek? vigyorog a lány. - Piaci árusok. Ha látnád, mit összealkusznak a piacon. Közben berobognak Zsi- gáék. A nagy Zsiga meg a kis Gabi. — Szevasztok, gyertek át hozzánk - hadarják. Zsigáék itt laknak közelben. Átmegyünk. Zsiga . fél óra múlva elutazik, vissza a fősuliba. Az osz- , tályból tizenhetet vettek > fel. Zsigáéknál konyakot : iszunk az egészségemre. • Aztán sietünk az állomás• ra. Ott találkozunk Lön- ' ciékkel is. Ö Debrecenbe • utazik, ott van a munka- ’ helye. Valami szeszfőzde. I — Aztán ne feledkezzetek meg a szilveszteri , programról - kiabálunk, , amikor már mozog a vacak személyvonat. Kis Ga- - bit a nővére moziba hívja. TÓTH ELEMÉR: DCe re j e m ú t Javítani kell a szakmunkásképzést A mesőgasdaság gépesítése megyénkben h Nóyrád megyei Gépállomások igazgatójának nyilatkozata Három év alatt többszáz erő- és munkagéppel gazdagodott Nógrád megye mezőgazdasága. Különösen gabonabetakarító gépekből, a korszerű talaj- műveléshez szükséges mélyszántó és váltvafor- gató ekékből látunk egyre többet a közös gazdaságok határában. Hogyan lehet célszerűen tovább növelni a mező- gazdasági gépek számát, figyelembe véve a megye domborzati éghajlati és közgazdasági tényezőit? Erről nyilatkozott lapunknak Szomszéd József, a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatóságának vezetője. — Ismeretes, hogy a mezőgazdasági munkafolyamatok gépesítése akkor éri el célját, ha kevesebb emberi erővel, az ed- iginél kevesebb költséggel számottevően növekednek a mezőgazda- sági termelés hozamai. Megvalósíthatók e mindezek a célkitűzések a megye mezőgazdasági üzemeiben meglévő gépekkel? — Sajnos nem minden esetben. Ma még kevés a megye mezőgazdasági üzemeiben a sajátos talaj és domborzati adottságoknak megfelelő gép. A több mint ezer traktor, amely most megyénk mezőgazdaságában dolgozik, nem kevesebb, mint 14 típusból tevődik össze. Ez nemcsak azért okoz gondot, mert nehezebb így a gépek műszaki ellátása, javítása, s egy-egy traktorvezetőnek, szerelőnek több gép szereléséhez, javításához is érteni kell. A gépek között kevés a nagyteljesítményű lánctalpas traktor, a DT-54-es, az SZ-100-as, s vélemé- nyem szerint növelni kell a négykerék meghajtású erőgépek számát is. Ez a magyarázata, hogy bár sok gép dolgozik nálunk, mégis alacsony a traktorok átlagos teljesítménye. — Hol tartunk jelenleg a mezőgazdasági munkafolyamatok teljes gépesítésével, milyen lehetőség van a gépesítés további szélesítésére? — Ismeretes, hogy Nógrád megye termelőszövetkezetei, különösen az ipari üzemek közelében gazdálkodó salgótarjáni, rétsági és széesényi járások szövetkezetei, jelentős munkaerő gondokkal küzdenek. Véleményem szerint a közeljövő legnagyobb feladata, hogy gépesítsük a most még nagy erőfeszítéseket kívánó munkákat, a kapásnövények és a takarmánynövények betakarítását. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a gabonabetakarítás gépesítésének további lehetőségeit sem. — Egy-egy munkafolyamat teljes gépesítésének ma még legfőbb akadálya megyénkben az, hogy a legtöbb gazdaságban nem teremtették meg a lehetőségét annak, hogy az erőgépekkel együtt megvásá— És mi? - néz rám a lány. — Szerzünk taxit - mondom. - Megyünk táncolni. A zenekar jó. — Tegnap nagyon egyedül voltunk - hallom tánc közben a hangját. Bólintok. A technikumba mentünk ismerkedési estre. Sikerült, nem sikerült? Az biztos, hogy nem vagyunk már diákok, s ez szokatlan. — Jó, hogy itt ülsz velem, gyerek - mondom szünetben. — Hogy létezel. Érted? — Értem. M eg kellene fogni a kezét. Fél tizenegy van. Kilencre kellett volna hazmennie és csak most indulunk. Esik az eső, taxi nincs. Gyalog megyünk fel a dombra, ahol laknak. Nem sietünk, most már mindegy bőrig ázunk úgyis. Milyen ő? Két hete járunk együtt, nem tudom még. Holnap hatra megyek dolgozni. Kicsit kora, igaz, de kibírom ... Hazaérünk. Még nézik a tévét. — Alaposan elkéstem — mondja. — Ne haragudj - mondom. Megsimogatom a kezét. Ez az egész nem is olyan egyszerű. Nehéz ügy. Keresem őt és nem találom. De ez nem végleges, azt hiszem. Lehet, jövőre mást mondhatok erről. Meg ez az eső. Nézem, ahogy szakad, s a szemközti telefonfülkét. A fene egye meg, előtte nem indulhatok neki az esőnek, mint valami ágrólszakadt. Különben is, annyi pénzem még maradt, hogy taxira elég lesz. Legfejebb fuccs a jövőheti ebédnek. K otorászok a zsebemben tantusz után, ő les rám: — Elázol, menjél — unszol. — Gyalog? — próbálok még „nagy” lenni. — Nem ettem meszet. — Talán helikopterrel akarsz? — nevet. — Pontosan — vigyoro- dom el én is hirtelen, s már tudom, hogy nem hívok takxit mégsem, gyalog megyek. S holnap befizetek az ebédre. rolják a szükséges munkagépeket is. Ezért a jövőben a megye mezőgazdaságát irányító szerveknek olyan intézkedéseket- kellene ten- niök, amelyek az erőgépek célszerű kihasználása érdekében lehetővé teszik néhány munkagép, különösen a gabonavetőgépek, a műtrágya- és szervestrá- gyaszórók, valamint a pótkocsik számának növelését. Megállapítást nyert, hogy az erőgépek számának további növeked'sét is figyelembe véve. többek között még 133 vető- gépre. 280 műtrágya és csaknem 300 szervestrágvá- zóra lenne szükség, ahhoz, hogy a gépek munkája, gazdaságos legyen és az egyre nagyobb munkaigényt kielégíthessük. — Miként akarják javítani a gépek műszaki ellátását? — Az FM Gépállomási! és Gépesítési Főigazgató-j ság határozata alapján: erő- és mamik a gépeink jelentős része már a termelőszövetkezetnél van. Aj tervek szerint januárban és júniusban újabb gépállomási erő- és munkagé-i pék gyarapítják a közös! gazdaságok gépeinek szá-i mát. így a gépállomások- tevékenysége, természete-1 sen a gyenge termelőszö-, vetkezetek segítése melletti egyre inkább a gépek mű-, szaki ellátására, a hibás] gépek javítására korláté-; zódik. öt gépjavító állomás, szervezését tervezzük itt a; megyében, s ennek megfe-i lelően gépállomásonként] már az idén bizonyos géptípusokat javítanak csak. Célunk az, hogy vala-j mennyi termelőszövetke-l zetben karbantartó mű-1 helyt hozzanak létre, ahol! elvégzik a gépek hibameg-: előző karbantartását ki-: sebb javítását. Erre azon-] ban még nincs mód vala-: mennyi termelőszövetke-l zetben. Ezért az idén a Bé-I kés megyei példára 12 ter-i melőszövetkezetnél, kisér-! létképpen bevezették a gé-' pék teljes műszaki ellátását. — Milyen felada-j tok állnak a szak4 munkásképzés előtt? — Ez természetesen esak| átmeneti megoldás. Segí-l teni kell, hogy egyre több' .a szakmáját értő szakmunkás dolgozzon a, termelőszövetkezetben. Ezért az elkövetkezendő három ésj alatt évenként mintegy 500-500 traktorost képezünk ki a megyében. Ehhez természetesen az szükséges,: hogy a járási tanácsok, á termelőszövetkezeti vezetők a mostaninál nagyobb segítséget adjanak a gépállomásokon folyó szakmunkásképzéshez — fejezte bé nyilatkozatát Szomszéd Jószef.
