Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-20 / 239. szám

rVLÁS FEOI.ETAR.IAL EGYESÜLJETEK! NÖG AZ MSZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA A Pravda yerertíkte Megjegyiéseh az értekeMril .............és tv nmsor I lii traktorosok XX, ÉVF. 239. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1961. NOVEMBER 20. PÉNTEK. Fonto^napirendej^^^i^anien^iléísszakáii Megkezdte munkáját az országgyűlés Cs9t8rtSfc&n délelőtt 11 órakos megkezdődött, az országgyűlés ülésszaka. Az Wfcpn részt vett Kádár János, az MSZMP Közpon ti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, So­mogyi Mikiás, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai pá­holyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai ké pviseletek számos vezetője és tagja. Az uLsszakot Vaas Istvánná elnök nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemléke­zett dr. Bárczi Gusztávról és Fodor Imréről, az országgyűlés elhunyt tagjai­ul. Javaslatara a két képviselő emlékét megörökítették az országgyűlés jegy­zőkönyvében. A képviselők néma felállással adóztajk az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének. ... , Vass Istvánná bejelen tette, hogy Fodroczn Lajos, Gyor-Sopron megyei kép­viselő lemondott mandátumáról- Az elhalálozások és a lemondás következtében megüresedett, képviselői h elyekre a budapesti válasz tőkerületből Beckl Sándor. aGyőr-Sopron megyei vá lasztókerületből Tóth László, a Veszprém megyei vá­lasztókerületből pedig dr. Bodogán János soron következő pófcképviselőket hív­Vass Istvánné beszámolt arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány benyújtotta az építésügyről, valamint a vízügyről szóló törvényjavas­latokat amelyeket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megtárgyaltak. A törvényjavaslatokat a képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták a országgyűlés tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka óta alkot ott törvényerejű rendelete kről széló jelentését. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudo­másul vette. munkások élszaBSsolásé­rol, étkeztetéséről szerve­zetten gondoskodnak. Ki­alakult egy új iparág, a betonelemgyártó iparág, amely jelentékenyen csök­kenti a munkaerőigényt és hozzájárul az állvány­anyagok megtakarításá­hoz és az építkezések gyorsításához. Nagyon rövid idd alatt világviszonylatban is jelentős fejlődést ér­tünk el a helyszínen előregyártóit nagymé­reté vasbetonszerkeze­tek alkalmazásában. Az építési technológia gé­pesítettségét jól jellemzi, hogy tavaly a magas- és mélyépítő ipar, a szak- és szerelőipar mintegy 610 millió lóerő teljesítményű gépparkkal rendelkezett A párt határozatának szellemében Dr. Festa László, az or­szággyűlés jegyzője is­mertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát és az interpellá­ciók tárgyát, majd Vass Istvánné javaslatára az or­szággyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát A napirend a következő: 1. Az építésügyről szóló törvényjavaslat; 2. a vízügyről szóló törvényjavaslat; 3. a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpo­litikájáról; 4. interpellációk. Ezután napirend sze­rint megkezdődött az építésügyről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása Trautmann Rezső beszéde Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter terjesztette az országgyűlés elé az építésügyi törvény javasla­tot Bevezetőben hangsú­lyozta, hogy a törvényja­vaslat államigazgatásunk építésügyi és népgazdasá­gunk építőipari ágazata szempontjából egyaránt nagyjelentőségű. Az építésügy körébe tartozó követelmények, feladatok egy részét még az 1931-ből szár­mazó törvény szabá­lyozza. A több mint negyedszáza­dos jogszabály ma már el­avult, sok tekintetben nem felel meg a hazank gazda­sági, társadalmi fejlődése következtében előállt kö­vetelményeknek. sőt hiá­nyos , is, mert az építés­ügyi igazgatásnak csak egy szűkebb területére terjedt ki. — A mai megnöveke­dett és sokirányú épí­tési tevékenység — folytatta a miniszter — magától értetődően megköveteli az építés­ügyi ágazat teljes, egy­séges értelmezését, en­nek keretében a terü­letrendezés és a kü­lönböző építményfaj­ták egységes, össze­hangolt rendszerének megteremtését. Trautmann Rezső a to­vábbiakban az építőipar fejlődését jellemezte, ada­tokkal, tényekkel illuszt­rálta azt az utat, amelyet építőiparunk az elmúlt há­rom és fél évtizedben meg­tett. Elmondta: a háború előtti építkezések techni­kai színvonalát jól jel­lemzi, hogy az építőipari gépek teljesítménye mind­össze 1200 lóerő volt. Az építőiparban foglalkoztatot­tak száma százezer körül mozgott, s az építési tevé­kenység szinte kizárólag a nehéz fizikai munkán ala­pult. Az építőipari munká­sok életszínvonala és mun­kakörülménye a többi ipar­ág dolgozóihoz képest is rendkívül alacsony, rossz Volt. Időszakosan, általá­ban tavasztól-őszig foglal­koztatták a munkásokat, s szociális körülményeik si­ralmasak voltak. Az építő­ipari dolgozók feje felett is állandóan ott lebegett a teljes, vagy a részleges munkanélküliség réme. Mindez nagyban hozzájá­rult, hogy a háború előtti magyar munkásmegmozdu­lásokban az építőipari mun­kások, kőművesek, ácsok és kubikosok igen jelentős szerepet játszottak. — A magyar építőipar szervezeti és műszaki fej­lődése a felszabadulás után, az államosítást kö­vetően kezdődött meg. 1949-ben már mintegy 160 000 munkás dolgozott az építőiparban. Ez a létszám — pár­huzamosan a népgaz­dasági tervekben meg­szabott feladatokkal — 1963-ra 330 000-re nö­vekedett. Az otthonuktól távol fog­lalkoztatott építőipari . — Az építőipar terme­lése mennyiségileg 1963- ban csaknem 3,5-szerese — ezen belül a szocialista építőipar termelésének mennyisége több mint öt­szöröse volt az 1949 évi­nek. A legutóbbi másfél évtizedben a magyar épí­tőipar nagy számban épí­tett uj ipari objektumo­kat. gyárakat, erőműveket mezőgazdasági, szociá­lis, kulturális, egészség- ügyi és igazgatási épüle­teket, utakat, hidakat, va­sutakat öntöző és közmű­veket, más létesítménye­ket, amelyekkel jelentéke­nyen hozzájárult népgaz­dasagunk termelő erőinek fejlődéséhez, a lakosság kommunális ellátottságá­nak és életkörülményei­nek javításához. Szeret­ném külön kiemelni, hogy az eltelt másfél évti­zed alatt építőiparunk 685.000 új lakással gazdagította az ország lakásállományát, s az óriási méretű építési munka nyomán szem­betűnően megváltozott, megszépült, szinte va­lamennyi városunk, községünk. — A nyilvánvaló ered­mények mellett az építő­iparnak sok, lényegében fegyelmezetlenségből, la­zaságból fakadó hibája van, s sok külső nehéz­ség is gátolja munká­ját. Munkaerőhiánnyal küzd, vontatottan sajátít­ja el és vezeti be azokat a korszerű termelésszerve­zési módszereket, amelyek a takarékosabb munka- erőfelhasználást biztosft- jálr, nem használja tó elég széles körben a nagytermelékenységü szer­kezeti és technológiai le­hetőségeket, lassan halad a gépesítés útján, — Mint ismeretes, eze­ket a problémákat a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1964 februári ülésén mély­rehatóan megvizsgálta, s egyúttal meghatározta a feladatok megoldásához szükséges legfontosabb intézkedésekét és módoza­tokat Jelenthetem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a párthatározat iránymutatásának meg­felelően számos in­tézkedés végrehiftés» van folyamatban. — Legtecyegesebb feü adatunkat az építőipar technikai alapjainak kor­szerűsítésében és a jobb munkaszervezesse! elérhe­tő termelékenyseg-növe­lésben látjuk. Az építésű feladatok közül — tekin­tettel nagy tomegere éá koncentrálhatöságára — elsősorban a lakásépítés tétén kell nagy erőfeszí­téseket termünk a techni­kai színvonal emeléséért Ismerete«, hogy több nagy- kapacitású házépítő kom­binátot vásárolunk, ame­lyek lehetővé ■feszäc, hogy » köveffceeű terviSŰ- szafc elején a* átlátni lakásépítés 00 százalé­kát már e kombinátok segítségévet bonyolít­sak te, btírtosftva egyflttal a vátíbi évek jelentős lakásé építési programjának kor­szerű ipari bázisáé. — Felsorolt céüaáak megvalósítására bővítjük építőiparunk gépparkját' fokozatosan kiépítjük *! vállalatok ^ tiertikalitását' megteremtjök a korszerű1 termelésszervezési mód­szerek alkalmazásánál: fel­tételeit * minden lehet­séges módszert es esz­közt í gertybe veszünk, hogy megszilárdítsuk a techno­lógiai és munkafegyelmet valóra váltsuk az építke­zések ütemességét gyor­sítását. — Szeretnék sárne.taint hogy ** cpftesügyréB »ölé törvényjavaslat vala­mint ennek tervbe vett végrehajtó«®- * parfhatérozat célkitű­zéséinek sikeres telje­sítését hívatott elfiso- gítenL Egységes irányítást Trautmann Rezső éptesü gyi miniszter beszél. — A mezőgazdaság epí- esi szükségletének tekin- tlyes hányadát az állami azdaságok és a mezőgaz- lasági termelőszövetkeze- 'ek saját, házilagos építő­se rvei valósítják meg. A következetek és a lakos­ág építési igényeinek ki­tágításé — részben szol­gáltató jelleggel a az épí­tőipari szövetkezetekre és az építő kisiparosságra hárul, amelyek kisebb munkákat közületeknek is végeznek. A magyar épí­tőipar e nagy caatódt ..tedfc­lójáin” ott vannak még az egyeb főhatóságok, továb­bá az üzemek kisebb-na­gyobb vállalatai, vagy há­zilagos formában működő építési szervei, részlegei is. A továbbiakban marin Rezső hangoztatta hogy a terű tét rendezés és ennek keretében a regio­nális, illetőleg a város- és községrendezés VSÖb évre, (tolytatasa a 2. ofefa&sm# 16563389

Next

/
Thumbnails
Contents