Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-18 / 237. szám

6 MÖGSÄB S9#l newwrtbar Ä Jó előadás — kis szépséghibával A Salgótarjáni Acéláru­gyár Művelődési Házában szép számú hallgatóság je­lenlétében tartott egész­ségügyi íelvilágosító elő­adást- Dr. Kiss Tihamér psychológus Debrecenből. Örömmel állapítottam meg, hogy „Az alkoholizmus a psychológia megvilágításá­ban” című előadás nagy tetszést és hatást ért el a hallgatóság körében. Az előadó részletesen elemez­te korunk egyik legna­gyobb ártalmát, és példák­kal festette alá az általa ismertetetteket. Lélektani szempontból igen érdeke­sek voltak az alkoholfo­gyasztás során keletkezett közlekedési- és egyéb bale­setek számszerű adatainak és összefüggéseinek elem­zései, melynek lényege az, hogy csaknem minden em­ber másképpen reagál az általa fogyasztott alkohol mennyiségére, vagyis az úgynevezett tolarencia (tű­rési, vagy küszöbérték) ál­talánosságban nem állapít­ható* meg, mert az teljesen egyéni valami. A nagyon hasznos, szükséges és ered­ményes előadásnak azon­ban volt egy kis szépség­hibája is: az előadás pon­tosan 1 óra és 20 percet vett igénybe, s bizony így az előadás második felé- oen már megmutatkozott a kezdetben nagy érdeklő­déssel kisért előadás elhú­zódás okozta kifáradás. A psychológüsnak „hiva­talból” ismernie kell a tómeglélektant is, mely szerint a felvilágosító elő­adásoknak 35-40 perces időben való rögzítése a legjobb hatásfokú. így ez esetben is talán a keve­sebb lett volna a több .. • Az alkoholizmus elleni harcunkat tovább kell folytatnunk ,»Küzdeni, küz­deni es ismételten küzde­ni!”. Mindenki, egyén és tömegszervezet, aki ebben a küzdelemben közremű­ködik, az népegészség­ügyünk előbbre vitele ér­dekében dolgozik, egy jó ügy közkatonája. Ezért jár illő köszönet Dr. Kiss Ti­hamér egyébként bő taps­sal jutalmazott előadásáért is! Dr Szálkái Géza a közegészségtam járványtan szakorvosa , Ülőid haris ti//a — zsákba maejika.. November 5-én a Salgó­tarjáni Rövi köt. — boltban fa szovjet emlékműnél) vá­sároltam egy pár zöld perion harisnyát Örömöm azonban ürömmé vált amikor kibontottam, mert az egyiken másfélsoros szemfelszaladás volt Az árut visszavittem, hogy ki­cseréltessem, mert úgy tu­dom a II. osztályú áru csak minőségileg. eshet ki­fogás alá, s csak az élet­tartama lehet rövidebb mint az I. osztályú árué. noha alapanyaguk azonos. Ugyanakkor egy másik reklamáló is ott volt a boltban, s ugyancsak zöld­harisnya ügyben. Annak a vásárlónak is azt tanácsol­ták, hogy kicserélik az árut de felbontatlanul. Pénzt nem adnak vissza, így ott álltunk a boltban pénz és viselhető harisnya nélkül; megingott véle­ménnyel a kereskedelem­ről és a magyar MEO-rói. Kazinczí Margit Mátraszele Nem lehetne rendszeresebben ? Heteken át foglalkoztat­ta Karancsalja lakosságát hogy mi okozza a rend- szertelen kenyér szállítást. Ezt különösen azért tartiuk helytelennek, mert tudjuk, hogy például Etesre — amely Salgótarjántól jóval távolabb van — naponta kétszer is visznek friss ke­nyeret. Reggel 8 órakor, ég fél tizenkettőkor. így a la­kosság tudja, hogy mikor menjen aszerint, hogy mi­lyen kenyérre van szüksé­ge. A karancsaljaik azt sem tudják, hogy délelőtt, vagy délután jön-e a kenyeret szállító autó, s előfordul, hogy fél napokat kell vár- ri mig megérkezik. Nyáron még csak elviselhető ez valahogyan, de bizony té­len csak az önkiszolgáló boltban tudunk várakozni, ami nekünk is, és a bolt dolgozóinak is kellemet­len. A község lakóinak el­gondolása szerint helyes lenne, ha Eteshez hasonló­an megjelölnék a kenyér­szállítás pontos idejét. Ne­künk elég a napi egyszeri szállítás is, csak tudjuk, hogy mikor kapjuk meg várakozás nélkül. Méned Mihíiv Ismét segített a KISZ Az simult év júliusá­ban jelent meg egy cikk, a Nógrád hasábjain, amely a KISZ emberba­ráti cselekedetéről szólt, Egy ágyban fekvő nyo­morék fiúnak aki állan­dóan a négy fal közé van zárva betegsége folytán, a KISZ egy televízióké­szüléket ajándékozott. A szóbanforgó fiú ma­gam lennék. El sem mondható milyen örö­möm volt> amikor a tele­víziót megkaptam, hiszen most már én is láthatom a körülöttem nyüzsgő vi­lágot, jelen lehetek a kü­lönböző sporteseménye­ken, színházba, moziba „járhatok” és ki győzné felsorolni hová juthatok el a tv segítségével. Örö­möm még nagyobb lett, amikor a KISZ bizottság­tól Andó Józsefné közölte velem, hogy a Salgótar­jáni Gelka Kiszistái pat­ronálni fogják a készülé­ket és díjtalanul javítják meg, ha valami hibája lesz, így is lett. Bár nem sok hiba fordult elő. de ha jeleztem szívesen jöt­tek a javítást elvégezni. Később azonban, amikor Posztón is megkezdte mű­ködését egy Gelka kiren­deltség úgy határoztak, hogy mivel közelebb van Szurdokpüspökihez, on­nan jönnek majd a szük­séges javításokat elvégez­ni. Fájt a válás, hiszen már jó ismerősök voltak a salgótarjáni fiúk, - de beláttam, hogy a költsé­gek szempontjából ennek így kell lenni. Az első csalódás akkor ért, ami­kor a Pásztói Gelka nem vállalta a díjtalan javí­tást. Ismét a megyei KISZ bizottság segített. A televízió újra működik. Most szeretném megkö­szönni mindazoknak jó indulatát. fáradozását, akik segítségemre siettek, legföbbképen pedig Andó József nének aki olyan nagy megértést tanúsított irántam. Juhász László Szurdokpüspöki Történelműnk nagyjainak pantheonjában Van, de még sincs Szalmatercs községben, az Ady Endre Utcában kö­rülbelül 2 éve annak, hogy nem ég az utcai villany. A lakók már több ízben szóvátették a körzeti vil­lanyszerelőknek, s kérték javítsa meg, de mindezi­dáig erre nem került sor. Már levélben is kértük az ÉMÁSZ illetékes kirendelt­ségét, de levelünket még válaszra sem méltatták. Az utcai lámpa foglalata ron­gálódott meg, melynek ki­cserélése nem is jelentene különösebb anyagi kiadást. Megítélésünk szerint csi­pán egy kis kényelmesség miatt kell bosszankodni az utcasor valamennyi lakó­jának. Hanzélfk Ferenc járási tanácstag A magyar történetem és irodalom egyik legnagyobb alakjára emlékezünk, ha­lálának háromszázadik év­fordulóján. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér nem­csak korának, hanem az egész XVII. századnak egyik legműveltebb, leg­szélesebb látókörű gondol­kodója — írója, politiku­sa — volt, s történel­münknek azok közé a nagyjai közé tartozik, akiknek életműve s tevé­kenysége soha nem hal­ványul el á utókor em­lékezetében. Zrínyi Miklós 1620 má­jusában született a hor- vártországi . Ozaly várá­ban. A Habsburg-hű fő­nemesi család — apjának, Zrínyi Györgynek korai halála után — a grazi jezsuiták intézetében ne­veltette az ifjút Saját­ságos ellentmondás, írja róla életművének egyik mai méltatója, hogy noha Zrínyi megkapta azt a főúri nevelést, amely az udvari felfogás és a Haös- burg-érdekek rendíthetet­len hívévé tehették volna — a törökellenes harc ta­pasztalatai mégis a nem­zeti szabadságküzdelmek bajnokává formálták. Tizenhét éves korában tért haza Grazból, Élete ettől kezdve szüntelen fegyveres és politikai küz­delem, s a küzdelmek kö­zötti időben írói munka. Diadalmas rajtaütéseket szervezett, végvári ma­gyar csapatokat vezetett harcba a török ellen. Az ifjúkori portyázások zsú­folt és eseményteli évei­ben ébred rá először arra, hogy a török kiűzése Ma­gyarországról az osztrák császári udvar felfogása alapján nem feltétlen po­litikai szükségszerű (sok­szor kapott dorgálást egy- egy kisebb csatáért isi). Belátta; Ausztriának nem fájnak a magyar sebek, „a rabszíjra fűzött jobbá­gyok, a felégetett vidé­kek. a janicsárrá nevelt parasztgyerekek”, Bécs tetteit kizárólag a Habs- burg-ház nagyhatalmi ér­dekei vezérlik. Ebben az időben kezdett kibonta­kozni nagyszabású politi­kai koncepciója, amely­300 éve halt nwg Zrínyi Miklós nek egész életét a magyarságnak önmagéi kell megvédenie a tötök' ellen, de úgy, hogy sasa*- vezkedése, harcra erőt je­lentsen Beccsel szemben is. Nagy éposza, a Szagé* veszedelem, amely hósí halált halt dédapja emlé­két és hacostársasnak tet­teit örökíti meg, politikai eszméinek is foglalata, a magyar irodalom egyik klasszikus remekműve.: Nagyszerűen érzékelteti a magyar hősök erkölcsi fö­lényét és nagyságát Ezt azért tudta megtenni, mert művészete a valóság tor Iájában gyökerezett; alak­jai a végvári vitézi! éle* valódi figurát Maga » költő sok ilyen harcot lá­tott, sőt végigvenelsedett. Számára a csata nem «1-1 vont fogalom voft hanem mindennapi valóság. „A legnagyobb és at legveszélyesebb magyar­nak” nevezték Bécs ben Zrínyi Miklóst Féltek éleslátásától, jeliemének tístzaságától s attól a tu­lajdonságtól, hogy egy nagyszabású, önálló poli­tikai elgondolás harcosa­ként élt Amikor, 1664 no­vember 16-án ss, auszt­riai Kursanec erdejébe« Zrínyit megölte egy vad­kan, az udvar alig tudta titkolni elégedettségét. (Jellemző a népszerűségé­re, hogy barátai, kortér- sai itthon nem akarták! elhinni a szeremcsétteosé- get, s títkos összeesküvés-1 re gyanakodtak, amelyet; Bécs szőtt Zrínyi ellen. Bethlen Miklós, a későbbi erdélyi államférfi azon­ban Zrínyi társa ás kísé­rője volt a vadászaton « hiteles leírásban örökítette' meg halálának körülmé­nyeit) Zrínyi M5JdÖ6 étetmöve. történelmi és irodalmi al­kotása belekerült az e*H szág szellemi életének vér­keringésébe, alakját tör­ténelmünk nagyjainak pantheonjában őrizzük,' Halálának háromszázadite évfordulóján, amikor tet­teinek és eszméinek fd~ etevenftésével idézzük' vissza őt, a nemzeti «*«!- tunk egyik tegheroikusabb emléke előtt tisztelgünk. Tamás István Selyem ruhában minden nő csinos! Színházba, esti összejö­vetelekre, alkalmi és tánc­ruhának vásároljon selyem ruhaanyagot. Bőséges a választék kü­lönböző divatos jackuard, nyüstös és fémszálas mü- sdymekből, 55—153 Ft-ig. A SELYEM RUHA KELLEMES, ÉS DEKORATÍV! JEGYZETEK 4 VENDÉGLÁTÁSRÓL Májusban nyílt meg Rét- ságon a Börzsöny kisven­déglő — amely máris ki­csi. „ A külsőleg-belsőleg tetszetős vendéglátó egység hamar népszerű lett. Az elődje szűkös, egészségte­len környezetben volt. Tumultus a Börzsönyben... 'Népszerűségét mutatja, hogy naponta 300-an ét­keznek itt. 160 az üzemi előfizető. Nagyon nagy az igény és itt van a bökke­nő. Amint megkondul a déli harang, egymás után érkeznek a hivatalok, az intézmények dolgozói. Ilyenkor futnak be az át­utazók is, s mivel csak ki­lencvenen tudnak egyszer­re asztalhoz ülni, nagy a tumultus. A KÖJÁL már kifogást emelt. Állítólag nem volna szabad háromszáz személy­re főzni■ Betartani viszont ezt az előírást szinte lehe­tetlen. Átmeneti megoldás kívánkozna. Lépcsőzetesen több turnusban kellene megoldani az étkeztetést. Erre már gondoltak a kör­zeti fmsz vezetői is. Taná­csolták az intézmények ve­zetőinek: ne egyszerre tart­sák meg az ebédidőt. Ké­zenfekvő ajánlat. így fo­lyamatossá lehetne termi a kiszolgálást. A javaslat kézenfekvő, csak az a baj, nem talált visszhangra. Nézsán a. két vegyes boltban ütött ideiglenes tanyát az italbolt. Most a. cukor, liszt, edény és egyéb áruféleségek mellett sört, bort s más dugaszolt ital­féléket is árusítanak. Az italboltot ugyanis még jú­lius 30-án bezárták. A KÖJÁL rendelekezett így és teljesen jogosan. A volt italbolt a legelemibb hi­giéniai követelményeknek sem felet meg Meddig alkudoznak még? A helyi tanács új ital­boltot kért. Írtak is a SZÖ- VOSZ-nak. A szövetkeze­tek főhatósága válaszolt: mondván, vásároljon az italbolt számára épületet a helyi földmüvesszövetke- zet. Van is pénz erre, csak sajnos, tgen hosszúm. *gé­Uk a vásárlás. Öt-tízezer forintos különbségek miatt j folyik az alkudozás, köz­ben a vegyesboltban árts-1 sítják az italt — sőt fo-l gyászt ják. Az 1300 lakosé község-] ben elég nagy az átmenő' forgalom. Itt van a körze­ti orvgsi rendelő, a gyógy- i szertár. az állatorvos, aj földművesszövetkezet, sőt] Csehszlovákiából is sokam/ megfordulnak itt Nagyon kellene egy kiscendegté. Sokan fizetnének elő étke­zésre. Ilyen nagy falubem. ez szinte i lélJkiilözhetetleri Joggal kérdezői a köz­ségben: meddig tart még az alkudozás. S azt is meg­kérdezhetik. vem lehetet t ezt előre létm egy énvei ezelőtt? = g »

Next

/
Thumbnails
Contents