Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-10 / 205. szám

6 1964. ektóbasr 10. iföGSie fOálajLZű lunk &lna± á luknak Jár'ecsaládl pótlék? Ni* mond o paragrafus? —— —— ■ I. — I ,11 — Lfi-—— I I ■ I I ■ ■ I - ■ Munkaügyi tanácsadó KÁRTÉRÍTÉS A MUNKA KÖNYV JOGTALAN VIS SZATART ASA VAGY A MUNKAKÖNYVBE TÖRTÉNT HELYTELEN BEJEGYZÉS ESETÉN Alftoílá.nos jogelv az, hogy aki jogellenes cselekmé­nyével kárt okoz, az a kárt köteles megtéríteni. így van ez a munkajogviszony keretében is. Ismeretes pél­dául, hogyha a munkavi­szonyt jogellenesen meg­szüntetik, azt helyre kell állítani és az ebből szár­mazó kárt a dolgozó részé­re meg kell téríteni. Kárt szenvedhetnek azonban akkor is á dolgo­zók, ha munkakönyvüket a vállalat jogtalanul tartja vissza, és így gátolja őket elhelyezkedésükben, vagy a munkakönyvbe helytelen bejegyzéseket eszközöl, amelynek következménye­ként jelentkezik a kár. A károsodást szenvedett dol­gozónak két irányú igé­nye van: egyrészt a jogta­lan intézkedés megváltoz­tatása, másrészt az intéz­kedés következtében előál­lott kár megtérítése. Vegyünk egy példát: a dolgozó a vállalatnál be­töltött munkaviszonyát csa­ládi körülményeire való hivatkozással a Munka Törvénykönyve 30. § f/ pontja alapján felmondja. Az igazgató nem válaszol a törvényben megszabott 8 napon belül, ezért hallga­tását úgy kell tekinteni, mint hozzájárulását a fel­mondáshoz. Mégis, amikor a dolgozó a felmondás 15. napján munkakönyvéért jelentkezik, a „munkavi­szony megszűnésének mód­ja” című rovatban az „ön­kényesen kilépett” bejegy­zést alkalmazzák, A vállalatnak az efféle eljárása törvénysértő, jog­ellenes, s ebből az intézke­désből a dolgozónak kárté­rítési igénye származik. Ezért a vállalatinak első­sorban ki kell javítania a munfcakönyvben eszközölt helytelen bejegyzést. Ezzel a kártérítési igény egyik részét ki is elégítette. A kártérítési igény másik ré­sze érvényesítésének — a tényleges kár megtérítésé­nek — csak akkor van 'he­lye, ha a kár a helytelen intézkedés következtében valóban be is következett. Az előbbi példánál, ha a dolgozó a munkakönyv át­vételekor azonnal kifogá­solta a helytelen bejegy­zést, és a vállalat azt azon­nal kijavította, akkor a dolgozót anyagi kár nem érte. Kártérítési igényének első részére tehát elégté­telt kapott, anyagi kárté­rítésről pedig nem beszél­hetünk. Ha azonban az adott példa esetében a vál­lalat a munkakönyvi be­jegyzést nem javítja ki azonnal, hanem a dolgozó kénytelen az egyeztető bi­zottsági eljárást igénybe venni, és ennek elhúzódása hosszabb időt vesz igény­be, akkor a kiesett időre kártérítést követelhet. A kártérítés megalapozottsá­gának előfeltétele azonban ebben az esetben is az, hogy a dolgozót tényleges kár érje. Erről beszélhe­tünk, ha a helytelen be­jegyzés következtében nem, vagy csak alacso­nyabb munkakörben tud elhelyezkedni. Ismét van viz A Nógrád megyei Köz­egészségügyi- Járványügyi Állomás miután tudomást szerzett a Salgótarján Kül­ső pályaudvaron életbelép- tetett vízkorlátozásról, in­tézkedett. Még szeptember 28-án az Egészségügyi Minisztéri­um közbejárására a MÁV Budapesti Igazgatósága a korlátozást feloldotta. Az­óta és jelenleg is mindkét vasútállomáson folyamatos a vízellátás. Harmadik gyermekünk szeptember 15-én született A férjem kérte az újszülött után is a családi pótlékot, de szeptemberre már nem akamak adni. Törvényes-e a vállalat eljárása? — kér­di H. Istvánná salgótarjáni olvasónk. — Igen — törvényes. A családi pótlékkal kapcsola­tos rendelkezések előírják: a dolgozó arra a naptári hónap jogosult családi pót­lékra, amelyben az előírt összes feltételt megszerez­te. Ha a gyermek a mun­kaviszony tartama alatt született, vagy kerüli a dolgozó eltartásába, a csa­ládi pótlék a gyermek szü­letésének, illetve a tartás kezdetének hónapját követi hó első napjától jár. Szep­temberben tehát még csak két gyermek után kapna!* családi pótlékot, három gyermekre október 1-től Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy a családi pótlékei mindig utólag, a bérfize­téssel egyidőben fizetik kb az októberi — nagyobb összegű családi pótlékot te­hát novemberben kapják kézhez. Beszámít-© a katona! szolgalat a nyugdíjnál? Horváth György salgótarjáni olvasónk az iráni érdeklődik, hogy a katonai szolgálatot és a hadifog- ságot figyelembe kell-e venni a nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati idő számításánál­A katonai szolgálatot és a hadifogságot abban az esetben lehet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításánál figyelembe venni, ha a bevonulási megelőzően legalább hat hónapi munkaviszonya volt, vagy közvetlenül az iskolából, illetve iskolai tanulmányai befejezését követő hat hónapon belül vonult be katonának. További feltétel még, hogy a leszerelést, illetve a hadifogságból való visszatérést követő öt éven belül ismét munkaviszonyban álljon. Saját televízióján nézze a tokiói olimpiát •.ve*:.• 1 • ­9 de ha hibás a készüléke. Javíttassa Nógrád megyei Vegyesipari Vállalatnál % Salgótarján9 Szabadság tér H* Hibabejelentői Telefoni 1Í4S, 1 nyelet hétköznapi kedd, szerda* csütörtök 20 éráig, vasárnapi 8 órától 14 éráig, Hosszabb ideig ísiríó javítás esetén kölesöukéizttléket adunk»

Next

/
Thumbnails
Contents