Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-10 / 205. szám

I mJLQ e&DLHÁSJAL BGFESÜLJETKEJ ÍZ MSZMP NÖGSAD HEGTE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. EVF. 205. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1964. OKTÓBER 10. SZOMBAT Harc ai érmé ellesi Á távfűtés építői kozott Miért négy cent a féldeci ? it Innepi nyitány Tokióban __________________________ i V ersenyfutás az idővel Elós-ebowátanctó, hogy megyénk «te őszi munkák végzésében jobb helyen áU, mint tavaly ilyenkor, a munkák minősége is jobb, jóformán minden munkamenetnél betartot­ták a szakszerű előíráso­kat szövetkezeteink, állaim gazdasagaink és csak járá­sonként néhány szövetke­zetben tapasztalható kap­kodás és ’felületesség De még ezeket a szövetkeze­teket is ügyelemmel kísé­rik a járási szakigazgatási szervek mezőgazdasági szakemberei, mindent elkö­vetve, hogy a hibák meg ne ismétlődjenek A vi- SBonylagc» javulással szemben azt is be kell val­lanunk, és ezt több terme­lőszövetkezeti vezető is őszintén megmondja, hogy az aratásnál, cséplésnél nyert egy-két hetes előnyt már csak kevés helyen tartják és ha az időjárás következetesen igazolja a Meteorológiai Intézet elő­rejelzését, akkor a szövet­kezetek nehéz hetek elé te­kintenek Sokkal több erő­feszítéssel és a trmésho- za.mok.ra kiható kockázat­tal kell azt a munkát be­fejezniük, amelyre ezidelg annyira kedvezett az idő­járás. Különösen lassúnak bi­zonyul? a betakarítás üte­me. Több olyan szövetke­zetünk van, ahol szeptem­ber közepére ígérték a krumpli kiásását, felszedé­sét de még mindig szedik Még nagyobb a hátrány, az adósság a kukorica tö­résénél. A kukorica kései beérésére való hivatkozás egyes helyeken csak a kés­lekedés igazolására volt jó, mert számos olyan szövet­kezetünk van, ahol még mindig nem törik a kuko­ricát és nem vágják a szá­rat, pedig ma már egy-két kivétellel mindenütt be­érett a kukorica. Nyugta­lanító és bántó látvány az érintetlen kukoricatáblák sora, hiszen a megye több gépállomása azt jelezte már, hogy a betakarítás vontatottsdga tétlenségre kárhoztatja a traktoroso­kat, az erő- és munkagé­peket. Némi élénkülés mu­tatkozik a cukorrépa sze­désénél, de még itt is so­kat kell lendíteni a tem­pón, ha a hónap végéig ki akarják ásni a tsz-ek a cukorrépa termését is. Á tapasztalatok szerint a tsz-ekben most mutatko­zik meg, hogy valóban he­lyesen választották-e meg a jövedelemelosztási, pre­mizálási formát. Valóban ósztönző-e az és kihat-e a kapások művelésének és betakarításának minden menetére? A fari tsz-ben például, ahol családokra, tsz-tagokra osztották ki a cukorrépa területét és a tagok prémiumként kap­ják a cukor bizonyos szá­zalékát, egy-egy családból nvoican-tízen is kint szor­goskodnak a határban, a cukorrépaíöldeken. Az anyagi érdekeltség ösztön­ző hatása ugyanígy nyil­vánul meg szövetkezeteink többségében. Akadnak azonban olyan tsz-ek is, amelyekben a tavaszi hi­bák, hiányosságok most ütköznek ki: azokon a he­lyeken, ahol a területet nem osztották fel mara­déktalanul a tsz-tagok kö­zött, a közös művelésre és gondozásra hagyott kapá­sok betakarítása egyálta­lán nem halad olyan ütem­ben, mint ott, ahol a tsz- tag az össztermés ben anya­gilag is érdekelt. Olyan hi­bás felfogással is találkoz­tunk egyes tsz-vezetők ré­széről. hogy az egész éven át családonként művelt krumplit, kukoricát mo6t nmkacsapatokkal, a termés mérlegelése nélkül óhaj­tották betakarítani. Ráadá­sul csodálkoztak, hogy ez a kezdeményezés — bár­mennyire is a betakarítás gyorsaságát célozta — a tagság többségének ellenzé­sével találkozik. A betakarítás gyors vagy lassú végzése jelentősen kihat az őszi búzavefés tempójára és méginkább a minőségére. A búza hoza­mának növelésében egy nagyon jelentős tényező a jó magágy készítése. Már­pedig hogyan várhatjuk el olyan helyen a megfelelő szakszerűséget, ahol hiá­nyoznak az előfeltételek. Nem lehet megfelelő mag­ágyat készíteni ott, ahol még október második felé­ben akarják csak letaka­rítani azt a kukoricát, amelynek helyére a tervek szerint búza kerül. Káro­san hat a kedvező magágy készítésére az is, ha az esőzés vagy akár a száraz­ság következtében különös erőfesftést, töbszöri ráme­netelt követel meg a talaj megmunkálása. Még több helyütt azzal jár a ver­senyfutás az idővel, a le nem zárt talajon a fagy­nak kevésbé ellenállóbb a vetés. Senki nem vitatja, hogy a mezőgazdaság legnehe­zebb évszaka az ősz, ami­kor a termés betakarítá­sával egyidejűleg megvet­jük jövőévi kenyerünk ágyát is. Ilyenkor van szükség a legtöbb munkás­kézre, ilyenkor vár foko­zott igénybevétel gépeink­re és ebben az időszakban bizonyul kevésnek a ren­delkezésre álló szállító-esz­köz. A nyári betakarítási munkák időszaka azonban art mutatja, hogy megfele­lő, nagyon körültekintő üzem- és munkaszervezés­sel a legsokrétűbb és leg­bonyolultabb feladatok is megoldhatók. Versenyt futunk az idő­vel, de ezt úgy kell csi­nálnunk, hogy a minőségi követelményekből egy sze­mernyit se engedjünk. L. Gy. Fokozzák a letakarilási munkát a míxserfai külfejtésen A mizserfai szénbányá­hoz tartozó külfejtés az év elmúlt 9 hónapjában mintegy tizenkilenc és fél ezer tonna szenet adott a népgazdaságnak terven fe­lül. Az év utolsó negyedé­ben a külfejtésnek napon­ta 100 vagon szenet kel! termelni, s becslések sze­rint éves tervét már de­cember 10-e körül teljesíti. A külfejtési bányánál a legfontosabb teendő a le- takarítás. Ahhoz ugyanis, hogy napról-napra teljesí­teni tudja tervét kelló mennyiségű letakart szén- vagyonra van szüksége. A téli zavartalan munka ér­dekében igen fontos kér­dés hogy kellő mennyiségű letakarított szénvagyonnal rendelkezzenek. Jelenleg hat kotrógép, bat dózer és 26 dömper dolgozik a le- takariiáson. Mátraszele irányába haladva nem­csak a 100 vagonos terme­lés feltételeit Igyekeznek biztosítani, hanem előze­tes számítások szerint mintegy másfél havi ter­melési tartalékot akarnak képezni. Befejezték a kenyérgabona vetését Tolmácson és Diósjenőn Nograd megyében első­ként, a hét közepén befe­jezték a kenyérgabona ve­tését a tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezetben. Akárcsak a nyári munká­kat, most az őszi szántást, talajelőkészítést és a vetést is szervezetten, folyamato­san végezték a közös gaz­daságban. így sikerült a megyei párt- illetve a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságainak együttes ülé­sén hozott határozatban megjelölt batáridő előtt mintegy húsz nappal korábban élvetni a búzát. Szeptember és október hónapban mintegy 440 hold vetés talajelőkészítését vé­gezték el a termelőszövet­kezet és a gépállomás erő­gépei. Kenyérgabonát 360 holdon vetettek, s több mint 50 hold volt az őszi árpa vetési tervük is. Ezenkívül 25 holdon tették földbe a bíborherét A korábban elkészített ütemterveknek megfe­lelően halad a közös gazdaságban a kapások betakarítása is. A burgonya szedését már befejezték, s jelentős ré­szét betakarították a ku­korica termésnek. A cu­korrépa szedését a cukor­gyárral történt megállapo­dásnak megfelelően szedik a szövetkezeti tagok, Ugyancsak jól halad a munka a tolmácsi gazda­sággal szomszédos diósje- női Üj Barázda Termelő- szövetkezetben is, A hét közepén Diósjenőn befejéz- ték a kenyérgabona veté­sét. Fauch Ferenctől, a ter­melőszövetkezet főagronó- musától kapott tájékoztatás szerint a közös gazdaságban meghaladja a 750 hol­dat az őszi vetésű nö­vények területe, ötven holdon rozsot es ugyancsak ilyen terület en őszi árpát vetettek. Az őszi takarmánykeveréket 30 holdon, a bíborherét pedig 25 holdon tették földbe a szövetkezetiek. A legna­gyobb gondot a búza veté­se jelentette, hiszen a kö­zös gazdaságban 600 hol­don vetettek búzát. A terv­szerű, szervezett munka eredménye, hogy a szövet­kezetben optimális időben, jól előkészített magágyba került a búza. Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Az országgyűlés ipari bizottsága pénteken. Bon­der József elnöklésével ülést tartott a Parlament­ben A képviselők Igaz Sándornak, a KönrtVűiftari Minisztérium főosztályve­zetőjének tájékoztatója alapján megtárgyalták a helyiipar szolgáltató tevé­kenységét. A vitában részt vettek: Balogh László, Csedreki László, Fabók Já­nos, Kaszás Imre, Pataki Mihály, Schuchmann Zol­tán és Szurdí István or­szággyűlési képviselők, to­vábbá Szűcs Andrásné, az OKISZ főosztályvezetője, dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője és dr. Péntek Mihály, a KISOSZ ügyésze. Ä falusi nők helyzete A Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciája A Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken értekez­leten vitatta meg a falusi nők helyzetét és a vidéki szövetkezetek feladatait. A konferencián Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke tartott vitaindító beszá­molót. Bevezetőben mezőgazda­ságunk egészséges fejlődé­séről szólt, s hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a szövetkezetek megerősödé­sével, a falvak életének megváltozásával párhuza­mosan nagyot változott a pa­rasztasszonyok élete, gondolkodásmódja, és társadalmi helyzete is. A rohamosan fejlődő kul­turális és szakmai igények, a szövetkezeti gazdálkodás fejlődése űj feladatokat és egyre nagyobb követelmé­nyeket állít a szövetkeze­tekben dolgozó asszonyok, lányok elé. Ma már a közös gazdaságok tagságának, 38.4 száza­léka nő, s mintegy 306.000-re tehető azok­nak a lányoknak, as­szonyoknak a száma, akik a termelőszövetkeze­tek közös munkájában, csa­ládtagokként rendszeresen részt vesznek. A növény- termelésben a munka 60-70 százalékát nők végzik, s még ennél is nagyobb szá­zalékban foglalkoznak a nők a szövetkezeti állatte­nyésztéssel. Jórészt lányok, asszonyok érdeme, hogy az elmúlt esztendőben és az idén is számos temrelőszövetkezet jelentékeny eredményeket ért el a nagyüzemi barom- fitartásban. Erdei Lászlóné a továb­biakban rámutatott: a nők nemcsak a termelőszövet­kezeti munkából veszik ki derekasan részüket, hanem eredményesen dolgoz­nak a háztáji gazdasá­gokban, s nagy részt vállalnak a tsz-ek áru­inak értékesítéséből is. Nagy számban vesznek részt lányok, asszonyok a mezőgazdasági munkaver­senyekben. s a jónéhány területen elért munkasike­reik vetekszenek a férfiak eredményeivel. Az Országos Nőtanács elnöke ezután a falusi asz- szonyok gondjaival, prob­lémáival foglalkozott. Egye­bek között utalt arra, hogy még sok minden gátol­ja a falusi asszonyok szervezett, tömeges to­vábbképzését tanulását. Sokhelyütt gondot okoz a mezőgazdasági gépek ka­pacitásának kihasználása, mert kevés a szakember, nincs jól képzett gépkeze­lő ezért a jövőben első­sorban ezen a területen kell segíteni a lányok, asszonyok szakképzését. A nőmozgalom egyéb­ként már eddig is nagy segítséget nyújtott a nők mezőgazdasági szakképzé­séhez, illetve az oktatás megszervezéséhez. Ezt bi­zonyítja, hogy míg 1961- ben a szakmunkásképző tanfolyamok hallgatóinak csupán 3 százaléka volt nő, ebben az évben ez az arány 22.6 százalékra emel­kedett. Erdei Lászlóné rá­mutatott, hogy a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nők to­vább tanulásához az eddiginél több segítsé­get, támogatást keli nyújtaniok a tsz-ek vezetőinek is, A falusi nőmozgalom felada­tairól szólva hangoztatta: a nőszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy — az illetékes helyi szervek­kel együtt — segítsék a fiatalok megfelelő vidéki munkafeltételeinek biztosí­tását, tanácsadással, felvi­lágosító munkával járulja­nak 'hozzá ahhoz, hogy a falvak fiataljai otthon, a közösben találják meg he­lyüket. Az előadó ezután beszá­molt arról, hogy a falusi nők munkáját, tanulását sokhelyütt nehezíti a gyer­mekintézmények hiánya. Igaz. ezen a téren nagy a fejlődés; ma már például 1981 községben 100 066 heSyel állandó óvoda vár­ja a gyerekeket, a nyári nagy munkák idején pedig 859 helyen idény-napközi működött. A nőmozgalom — lehetőségeihez mérten — a továbbiakban is segí­ti a gyermekintézmény/ hálózatának bővítését, új óvodák bölcsődék, napközik létesítését.

Next

/
Thumbnails
Contents