Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-08 / 203. szám

% NÖGKAD 1964. október 3. «sffSörtBfc RINDET 0 baglyasaljai sportkörben | Patinás neve | volt hajdanában a Bog­lyasai jai Bányász Sport­körnek. Különösen a lab­darúgó szakosztálya arat­ta sorra a sikereket, öreg­bítette a megye sport di­csőségét. Sikert sikerre hal­moztak az NB Ill-ban, s nem egyszer a baglyasi oroszlán-barlangról beszél­tek a vidéki csapatok. Most a második éve, hogy magasabb osztályban, az NB II-’ben rúgják a labdát s baglyasaljai futballisták;, váltakozó sikerrel A tavaszi szereplés nem mondható rossznak. A csa­pat 17 mérkőzést játszott, s 17 pontot sikerült össze­szedni, A tabella igen elő­kelő helyét foglalták el, s még az őszi forduló elején is a meglepetések csapatá­nak tartották Baglyasalját. Az 50 százalékos teljesít­mény, az idegenben is ara­tott győzelmek feltétlen arra intették a vidéki csa­patokat, hogy jól felkészült együttessel vegyék fel a harcot a baglyasi bányász ellen. A meglepetések be­következtek. Sajnos azon­ban nem úgy, ahogyan azt a csapat egyes vezetői, az ellenfél játékosai képzelték. A meglepetéseket maguk a baglyasi játékosok szol­gáltatták, sorra hagyták el a pályát vesztesként. A ta­vaszi forduló 50 százalé­kos szereplésével szemben ma alig 20 százalékot tud­nak felmutatni. Az eddig lejátszott 11 mérkőzésből mindössze 6 pontot szerez­tek, s ma a kiesés zónájá­ba jutottak. 23 ponttal a tabella 16. helyén állnak, e alig három pont választ­ja el az utolsó helyen ta­nyázó Debreceni Dózsától. És ha még azt is hozzá­tesszük, hogy a hátralévő mérkőzések közül négyei idegenben, olyan csapatok ellen kell megvívni, mint a bajnokságra törő Eger, akkor nagy reményekben nem ringathatja magát ez az együttes. Vagyis mond­juk ki: Nincs semmi biz­tosíték arra, hogy a Bag­lyasaljai Bányász megka­paszkodjék az NB II-ben. De hogyan jutott idáig ez a nagyhírű sportkör? Miért az őszi szereplés gyengesége? Ki, vagy kik engedték, hogy idáig jus­son az együttes? A kérdések tömkelegére nagyon nehéz megnyugtató választ adni. Tavaly, az egyfordulós bajnokságban jól szerepelt a csapat. Annak ellenére, hogy akkor még alig volt 11 játékosa az együttesnek. Ma 18 játékost tartanak nyilván, ennek ellenére egyetlen mérkőzésen sem tudták a korábbi csapatot szerepeltetni. Vajon miért? Azért, mért hol az egyik játékossal, hol a másikkal volt baj! Sportszerűtlenség. Ma a sportért aggódó vezető, szakember, de szurkoló is ebben látja a Baglyasalja gyenge teljesítményeinek okát. Persze azok, akik a higgadtság, a tárgyilagos­ság optikáján keresztül szemlélik a csapat szerep­lését. Sportszerűtlenség. Ezért vált meg a csapattól megyénk egyik legtekinté­lyesebb szakembere, az együttes korábbi edzője, Walkampf Lajos is. Az az edző, aki éppen a sportsze­rűségre, a fegyelemre, a taktikai utasítások legszi­gorúbb betartására, betar­tatására törekszik, nem nézhette karbatett kézzel, hogy csapata néhány tag­ja megszegi a legelemibb szabályokat, írott és írat­lan törvényeit. Nevezzük nevén a gyereket! Néhány játékos Horváth, Tóth, és több tár­sa nem birt a csábításnak ellenállni, s ha nem is túl­zott mértékben, de ahhoz elegendő szeszt fogyasztot­tak, ami az edzéseken, de méginkább a mérkőzéseken károsan hatott játékukra, végsősoron az egész csa­pat játékfelfogására, szel­lemére. S amikor az edző, Walkampf Lajos úgy nyi­latkozott, hogy mellőzni kell ezeket a játékosokat — éppen a csapatszellem ja­vításáért, az akkori veze­tőség nem állt az edző mel­lé, ellentétes vélemény ala­kult ki az edző és a veze­tők között. Bár korábban úgy döntöttek, hogy elfo­gadják Walkampf javasla­tát, később visszatáncoltak, s azt az utat választották, hogy megválnak az edző­től, de nem a játékosok­tól. Ez csak egy a sok közül. S Walkampf Lajos közös megegyezéssel felbontotta a szerződést. (folytatjuk) Somogyvári László Megpróbáltatások és meglepetések az olimpia fővárosában Tájfun, eső, földrengés. Milyen megpróbáltatások­kal kell még szembenéznie a XVIII. nyári olimpia résztvevőinek? — Az idő most már fo­kozatosan egyre szebb lesz — mondják a japán ren­dezők. Véget ér a „Szurin”, (magyarul: hosszú őszi eső) s megérkezik a vén asszo­ny ok nyara, — ígérik. Minden esetre tény, hogy a magyar versenyzőknek, akik már több mint egy hete Tokióban vannak, ed­dig a legtöbb gondot az időjárás okozta. Céllövés és labdarúgás — tájfun idején — Figyeljenek csak meg néhány véleményt. Stug- ner Judit tehetséges, fia­tal diszkoszvetőnő: — Ko­misz dolog az esős napo­kon edzeni. Bokáig vízben Hitünk a dobókőben ... Török Ottó dr. öttusázó: — A tájfun napján céllövő edzésünk is volt. Úgy fújt a szél, hogy nem tudtuk egyenesen tartani a kezün­ket. Amúgy csípőből, cowboy-módra lőttünk ... Lakat Károly, a labda­rugók edzője: — Labdával edzeni szinte lehetetlen volt. A labda teljesen ön­álló életet élt a szélben, a fiúk sohasem tudták, merre fog szállni. .. — Még szerencse, hogy a többség teremben edzett ezeken a napokon. De azért a tájfun zavarhatta volna az edzőket, mert az olim­piai falu szervező irodája közölte, hogy az időjárás miatt nem tud autóbuszo­kat adni a csapatok szál­lítására. A magyar csapat vezetői azonban áthidalták ezt a problémát is, a ren­delkezésükre álló személy- gépkocsikon küldték el a sportolókat edzeni. „Ha a magyarok kérik, akkor az jogos11 ■Sportolóinkat azonban nemcsak megpróbáltatások és kellemetlen meglepeté­sek várták Tokióban, ha­nem nagyon sok kedves, és szép élmény is. Minde­nek előtt a tervezők prog­ramszerűen pontos tevé­kenysége. A fehér szegély- lyel díszített, sötétkék za- kós, szürke pantallós, illet­ve szoknyás japán szerve­zők, rendkívül készségesek és megértőek, szinte a kí­vánságát is lesik a vendé­geknek a szabályok és a lehetőségek adta határig. Mindenkinek egyforma mértékkel mérnek. A ma­gyar csapat némi előnyt mégis élvez, de ezt annak köszönheti, hogy irodája versenyben áll pontosság, és szervezettség tekinteté­ben a japánokkal. S a ja­pánok ezt nagyon elisme­rik. — Ha a magyarok ké­rik. akikor az jogos — mondják. És ha lehefcseges, segítenek. Néhány napig, például, a teljes csapattal felvonuló magyar vívóknak ugyan­annyi pástot és időt bizto­sítottak edzésre, mint az egyetlen vívóval megjelenő felesre vizsgáztak Néhány gondolat a ZIM röplabdásalfé! Három,' vagy négy éve annak, hogy Kőbán László­val, a ZIM röplabdacsapat felépítésében és játékában is „oszlopos" tagjával be­széltem arról, hogyan áll a csapat. ,,öregem, nem tu­kusnak tűnt. Nem került a csapat a 7. helytől lejjebb. Oroszlánbarlang lett a ZIM röplabdapálya, az egytöl- három helyezett Bp. Hon­véd, Bp, Dózsa és Csepel kivételével minden csapa­«»»A A ZIM játékos ai és a vezetők dunk kiesni" — mondta akkor. Befejeződtek az idei iz­galmas csaták is. A ZIM Vasas 38 ponttal a 7. he­lyet foglalja el. Igaz, nem a vidék legjobbja, mert a Farkaslyuki Bányász meg-' előzte. De mögötte számos budapesti és vidéki csapat helyezkedik el. Most Gellérthegyi Gyula edzővel beszélek, örül, elé­gedett. Előtte edzéstervek, statisztikák, grafikonok. Ke­mény, alapos munka áll a 7. hely mögött. Kétszázki- lenc órás edzés, 116 óra játék január-februárban, az alapozás időszakában 125 kilométer futás és 3—400 kilogramm súly meg­mozgatása, áll egy-egy ember mögött. Az eredmény? Nyolc mérkőzést nyertek 3:2-re, bizonyítva, hogy az erőnléttel, a küzdöképes- séggel nincs baj. A szak­osztálynaplóba a 9. hely el­érését tűzte ki az edző. So­kan kételkedtek. Fantaszti­Kubanak. Amikor több klót kértünk, sajnálkozva bár: de elzárkóztak: „Nem lehet, a szabályok így ír­ják elő.” Ekkor irodánk vezetője megegyezett a ku­baiakkal, hogy velük egy- időben tartja vívócsapa­tunk edzéseit. így aztán egyszerre kétannyi pást állt rendelkezésünkre, s a kubaiak sem jártak rosz- szul, mert vívójuk állandó partnere lett a magyar versenyzőknek. Kemény készülődés az edzöpályákon Méltók akarnak lenni a tokiói olimpia nagy esemé­nyeire a sportolók is. Az edzőpályákon komoly ké­szülődés folyik, az olimpiai faluban viszont csendes az élet. Nincsenek olyan dor­bézolások, mint ami nőkről annyit cikkeztek Rómá­ban, az edzési lehetősege­kért , verekedni keli. Most már csak az hiány­zik, hogy a tokiói időjárás kedvező legyen. Nagyon sok sportolóval beszéltem, aki elmondta, hogy ha a körülmények kedveznek, akkor élete legjobb telje­sítményét nyújtja majd a XVIII. olimpia küzdelmei­ben. tot megvertek itthon, Íme néhány nagy skalp. ZIM Vasas — BM. Dózsa 3:2, ZIM Vasas — Bp. Vasas 3:2, ZIM Vasas — Farkas­lyuk 3:2. Kiváló csapatszellem, ősz- szetartás, közös kirándu­lás, családias légkor, törő­dés egymással a pályán kí­vül. Gellérthegyi edző a fiatalokkal is sikerrel fog­lalkozott. Balázs, Szomszéd, Grázer betört a nagyok közé. A játékos állomány mellé a csapathoz embe­rek neve kapcsolódik, akik egyek a szakosztállyal. Lel­kes társadalmi munkások ők. Lovász László szakosz­tályvezető, Miklós Antal sportköri elnök, Kőbán László intéző, aki egyben á második a csapat edzője is. Zúgott a hajrá, a bizta­tás a mérkőzéseken, bár­mely időpontban volt is az. Kovács Mihály, Longauer, Schrom és társaik minden mérkőzésen ott voltak, szurkoltak, lelkesítették a fiúkat. Befejeződött A 7. feeitf önmagáért beszél. Nincs szünet Csehszlovák túra következik, azután itthon a visszavágó. Januártól at alapozás, újból a kilomé­terek, a súlyok, a munka* Mindez most már a még magasabb helyezésért. S, L Űiabb győzelem az ökölvívó NB II-ben SBTC — Szolnoki MÁV 13:7 Salgótarjánban, vasár­nap délelőtt telt ház előtt folytatta sikeres NB Il-es szereplését az SBTC ököl­vívó csapata. A városi mű­velődési otthonban most már a teljes csapattal ring- be lépő hazai együttes — mivel a nehézsúlyban Schott Péter is rendelke­zésre állt — nagy küzde­lem után szép győzelmet aratott. A találkozó végeredmé­nyének kialakulása így történt: Simkó — Hajdú II összecsapáson a hazai fiú döntő fölényben nyerte a találkozót, s szerezte meg csapatának az első győzel­met. 2:0. Ajtai — Károly I pár küzdelmében a tar­ján! fiú bebizonyította, hogy nem volt véletlen a múlt heti fővárosi győzel­me. Most is okosan „szur­kait” jól lépett el ellenfele rohamainál, s ütéseit a legjobbkor időzítette. Győ­zelme révén 4:0-ra veze­tett az SBTC. Oláh Lajos — Mátyus következett A fiatal salgótarjáni verseny­ző az első menetben gyen­gébben kezdett, de irtana feljött. 5:1. Vanó — Szi­lágyi összecsapása nem tartott sokáig, mert a ke­ményen, s jól rohanó Vanó ellen a szolnoki fiú már az első menetben feladta a küzdelmet 7:1. Ökrös — Király II. találkozón az el­ső menetben a vendégfiú volt fölénybe, de Ökrös jól állta a gyors rohamokat s szépen visszanyerte. Az ál­landóan szabálytalankodó vendég fiút végülis lelép­tette a játékvezető. 9:1. Oláh Sándor — Hajdú II mérkőzésen az abszolút technikai fölényben lévő hazai versenyző ellen már az első menetben feladta a küzdelmet szolnoki ellen­fele. 11:1. A nehezebb súlyokban nem várt meglepetésekkel rukkolt ki a vendégcsapat: Oláh István — Mikiik ö&z­szecsapáson Oláh nem tu­dott kibontakozni, a nagy ütésekre menő saoksotó) ellenfelével szemben, Sok1 volt a szabály tálán kodés, I s a harmadik menetben a1 tarjáni fiú látta ennek ka-' rát. Leléptetésre karait. 11:3. Pintér tartózkodóan kezdett Bevicz ellen, s a! vendégfiú az első menet­ben kis fölényt harcolt ki. A második menetben Pin­tér erősített, sőt a harma­dikban is, s így ll:5-re ala­kúit a mérkőzés állása.' Stefanidesz — Török pár1 harcában a tarjám fiú las-' súbbnak bizonyult, s a védekezésről is megfeled­kezett. Török többet és! tisztábban ütött s így győ­zelme megérdemelt ti M. A nehézsúlyban a hoeeajj szünet után ismét ringbe lépő Schott a kéménytesté-' sü Paál ellen vette fel al harcot Kemény küzdeJeea-j be verekedte ki a győzel-l met így 13 fi arányban nyert ismét a salgótarjáni ökölvívó, együttes. Sf O G R A » A Magva:' SaocsaösM Munkáspárt Nógrá megyei Bizottság» te a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Gotyár Gyula. Szerkesztőség: Salgótarján. Városi Tanács-köz A Telefon: főszerkesztő: ií-SA párt- és tőmegszervezetl és kulturális rovati 14-40. 10-79. ipari rovat-: 10-S4, mezőgazda­sági rovat: 12-12 (123-as nnellélü- Szerkesztés: 11-59. Kiadja: A Nógrád megyei S-a-pkiadé ▼. Felelős kiadó: Vida Edit. Kiadóhivatal-: Salgótarján. Rákóczi út 53. Telefon: tő-«, Index-ezárri: 25 072. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari V., Salgótarján Lovász József ti. 2. Ttúefon: 11-92, 64.301. Felelős vezető: Fika látván. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahi­vataloknál és kéafeesítSfc**, Előfizetési díj egy hóra: a- fischst

Next

/
Thumbnails
Contents