Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-31 / 223. szám

1964. október 31. szombat N 6 G R A D 5 1 Hűség és helytállás Harminc éve halt hősi halált Hoffmann Ottó Elindult, mint az egy­szeri vándorlegények, de utána nem kísérte szeren­cse. Ami elől itthonról me­nekült, azt találta a bal­káni országokban is, a ki­rályi Romániában, — csak­úgy mint Konstantinápoly­ban; kapitalista kizsákmá­nyolást, munkanélkülisé­get, nyomort. Hoffmann Ottó, a fiatal budapesti vasas, a szegénysorsú me- zőszilasi tanító fia, végső kiúttalanságában' mint ez- időtájt sok kisiklott életű fiatal, a francia idegenlé­gióba jelentkezett. De a végső pillanatban, az ön­kéntesek behajózása előtt rádöbbent, hogy nem le­het elmenekülni a prole­társors következményei elől, végig kell járni a küzdelem útját, vállalni annak minden következ­ményét. Nem lehet idegen- légiós, tovább járt munka után, nélkülözött, mint a gorkiji regényhősök, húsz­éves korától a forradalmi harc iskoláját járta. Hazatért, néhány hónap­ra a dorogi bányában ka­pott munkát, aztán onnan is kikerült többszázad ma­gával. Üjra elkezdődött a sorbaállás a bezárt gyár­kapuk előtt, a hiába való várakozás a munkaközve­títő hivataloknál. Megint útnak indult: Romániában az egyik Zsil-völgyi bányá­ban alkalmazták, később hídépítésnél dolgozott, az­tán újra semmi, pénz nél­kül- sokszor éhesen bo­lyongott a rokonsorsúak között. Ekkor már úgy jött vissza Magyarországra, ahogy a küzdőtérre megy a harcos. 1929-ben a Kommunis­ták Magyarországi Pártja felvette tagjai sorába. A nagy gazdasági válság kö­zepette csupán Budapesten több mint százezer ember volt munka nélkül. A fő­városi levesosztók előtt életerős férfiak, nők, fia­talok ezrei sorakoztak bög­rével, lábassal, hogy • egy merőkanálnyi meleg étel­hez jussanak. Ekkor került be a szótárba a Sipőcz-le- ves, ilymódon örökítve meg a székesfőváros akkori polgármesterének nevét. Még a budapestinél is rosszabb volt a helyzet vi­déken, ahol a dölyfös, vár­megyéi hatalmasságok év­tizedeken át megszokták, természetesnek tartották a sokezemyi koldus látvá­nyát, s legkevésbbé sem nyugtalanították őket a diósgyőri, a tatabányai, a pécsi, a salgótarjáni, vagy a győri, szombathelyi mun­kanélküliek sorsa. A párt ebben a helyzetben mun­kanélküli akcióbizottságot hozott éltre, s, élére Hoff­mann Ottót állította. Az illegális lapok és röpcédulák voltak a legha­tásosabb eszközök, ame­lyekkel a párt tettekre ösz­tönözhette az elnyomotta­kat. A rendőrség ennek az apparátusnak a megbénítá­sát tartotta legfontosabb­nak. Ezért, amikor 1934. október 31-én — harminc évvel ezelőtt — sikerült az akkor harminckét éves for­radalmárt kézrekerítenie. mindent elkövetett, hogy vallomásra bírja, társait is elfogja, s hosszú időre le­hetetlenné tegye a párt kiadványainak megjelente­tését. De Hoffmann Ottót sem­miféle kínzással nem tud­ták megtörni, s rábírni a párt titkainak elárulására A szadista rendőrnyomo­zók gyilkolták meg. Hozzátartozóinak azt mondták: öngyilkossági szándékból kiugrott a fő- kapitányság egyik emeleti ablakából. Hősi halálának évfor­dulóján úgy emlékezünk rá, mint a hűség és a helytállás egyik példaadó megtestesítőjére. Vadász Ferenc Kihaló szakma öreg mestere 250 éves a, mézeskalács készítés Egerben Ötven év óta dolgozik a szakmájában, Egerben Odry Dániel mézeskalá- csos és gyertyakészítő, aki az apjától tanulta ezt az érdekes, és sokak szá­mára úgyszólván már is­meretlen szakmát. A mű­hely, melyben dolgozik, be­rendezésével együtt mintegy 150 éves. A kihaló szakma öreg mestere ma is nagy gonddal folytatja szamá- ját és gyakran jelenik meg az egri piacon és vásárokon, ahol áruba bocsátja a gazdagon dí­szített tükrös mézeskalács szíveket és sok más ké­szítményt. Odry Dániel bácsi jól ismeri a szakma csínját, b ínját és hagyományait is. Szerinte már 250 évvel ezelőtt is volt mézeska­lács készítő Egerbe. A szakma azóta számos változáson ment keresz­tül az igényeknek megfe­lelően. A régi műhely beren­dezése babonás szokások­ról is vall. Az egyik pol­con például különös fe­hér figurák sorakoznak: ház, disznó, emberi kéz, szem. Dániel bácsi ismeri ezeknek a történetét. Fél évszázaddal ezelőtt például ha valaki bizton­ságban akarta hagyni a i házát, vagy fájt valamije ilyen viasz figurákat vá­sárolt azt elvitte a temp-f lomba áldozatképen. Ügy tartották, hogy példától ha a ház figurát tette va­laki az oltárra, akkor a házát nem fogta tűz, viz és biztosítva volt minden romlás ellen. Ebből a korból azonban már csak az emlékek maradtak meg, és lassan a mézes- kalácsos szakma is elhal. Miről vallanak a háztartási könyvek? 1963 47,7 7.4 15.2 10.3 3.4 2.1 2.4 1964 I. fél­év 47.2 7.3 14.4 10.7 3.6 1.9 2.4 Az egyes adatok arról ta­núskodnak, hogy az idén — az életszínvonal javulá­sával — tovább csökken az élelmiszerekre fordított összeg aránya a háztartások összkiadásaiban, ugyanak­kor növekszik az iparcikk­vásárlás. A munkabérek átlagos színvonala idén mintegy négy százalékkal magasabb az egy év előtti­nél. Számos családban emelkedett a keresők szá­ma is. Ha egyes fontosabb élel­miszerek vásárlásának az alakulását vizsgáljuk, ak­kor azt láthatjuk, hogy a kenyér és a cukor, a hús és a hentesáru, a tej és a vaj átlagos fejenkénti fo­gyasztása az idén emelke­dett, míg a burgonya és a zöldség, a főzelék és a gyümölcs, a zsiradék és a tojásfogyasztás kisebb volt a tavalyinál. A háztartások bevásárlá­sainak második legnagyobb tétele a ruházkodás. Ennek az adatnak az értékelésé­nél figyelembe kell venni, hogy a ruházati cikkek vá­sárlásainak a zöme mindig 5.3 7.2 az év második felére esik. Itt is, mint az élelmiszerek­Nem minden háztartás­ban vezetnek háztartási könyvet. Pedig ez nem fe­lesleges időtöltés: csak az gazdálkodik észszerűen, aki megtervezi a havi bevétele­ket és kiadásokat, s azután ellenőrzi, hogy betaütja-e a saját tervét. Az az ezernégyszáz mun­káscsalád, amelynek ház­tartási adatait a stataszti- kusok rendszeresen feldol­gozzák — ilyen tekintetben példát mutat a többi ház­tartásnak. Természetesen minden család más be­osztással gazdálkodik, és sajátos életkörülményei sze­rint. Akad, aki zsíros ke­nyéren él és a fogához ver minden fillért, csakhogy minél előbb együtt legyen a lakás, vagy a kocsi ára. De akad olyan is, akinél a hó vége már tizedikén „kezdődik”. A vizsgált háztartások adatai sok mindent elárul­nak a családok gazdálkodá­sáról. Például azt, hogy mennyit költenek élelme­zésre, ruházkodásra és egyéb beszerzésre. Ezek az adatok akkor sem változná­nak meg lényegesen, ha sokkal nagyobb lenne a nyilvántartott háztartások és háztartási könyvek szá­ma. A munkásháztartások vásárlásainak százalékos megoszlása (a; összkiadás — 100) •4) „ N w — N öa 3 o « 2 j «2 tf x iu 0> 4> *© • 4> f >>-id «o a H o tt *41 O © »Pl W ‘es CB * •o S ss US 13 X -3 O «8 4) >* ‘,2 ’s tó w 7.3 Kérdések — válaszok Emlékké, válnak a Másfél évtizede múlott, amikor örhalomban egy falugyűlés után azt mond­ták az emberek: „Ha egy­szer mégis menni kell a közösbe, akkor mi utoljá­ra megyünk.” Azután hosz- szú évek teltek el. A szom­szédos falukban dúlt a vi­ta, feszültek az idegek, amikor egy távirat érke­zett a megyéhez: „örha­lomban egyöntetűen a kö­zöst választották.” Az őrhalmiak mindig ilyenek voltak. A sorsukról maguk döntöttek, abba nem hagytak másokat be­leszólni. Az átalakulás előtt is drámai napok vol­tak. összejöttek, beszélget­tek, de senki egy lépést nem mozdult, egymásra vártak. Egyszer aztán a fiatalabbjai, Mártonék, Balláék, Hegedűsék elin­dultak és ment utánuk a többi is. Bállá István, az elnök most, utólag már el­mondja, hogy ,,könnyet fa­csaró napok” voltak azok Az a tizenkét millió Legutóbb a pártiskolá­sok jártak náluk, azt ku­tatták, hogyan lehetséges, hogy az őrhalmi termelő- szövetkezet ilyen kima­gasló teljesítményt tud fel­mutatni. Mert valóban na­gyon kimagasló a teljesít­ményük. Évi 12 millió fo­rint a jövedelmük. Azt mondák, hogy minden kü­lönösebb erőlködés nélkül egy munkaegységre 60 fo­rintot fizethetnének. Nem sokkal kevesebbet fognak fizetni, de csak azért, hogy a tartalékot is megdupláz­zák. Érthető, hogy a láto­gatók érdeklődését nagyon felkeltették. El halmozták az elnököt kérdésekkel. nél, a mennyiségről a mi­nőségre tolódtak át az igé­nyek. Ugyanakkor tovább emelkedett a háztartási ki­adásoknak az a tétele, ame­lyet bútorok és háztartási villamos gépek, kocsik és motorkerékpárok, valamint tv készülékek beszerzésére fordítottak. Az ilyen kiadások növe­kedésében természetesen nagy szerepe volt az OTP hitellevélnek is. A háztar­tási könyvek tanúsága sze­rint azonban a munkásház­tartások kiadásainak főleg az az összege nőtt meg, amely a családiházépítést, a ház, vagy a telekvásár­lást foglalja magában. A bérszínvonal emelkedése mellett ebben szerepe van annak is, hogy a művelő­désre és szórakozásra for­dított kiadás valamelyest csökkent. Ezek az adatok átlagos képet nyújtanak a munkás­háztartások vásárlásainak megoszlásáról. De jól mu­tatják azt a tendenciát, amely — a családok bevé­teleinek növekedésével — a kiadások alakulásában érvényesül és alkalmasak arra, hogy összehasonlít­suk a magunk háztartási könyvével. aki hűségesen válaszolga- tott, semmit el nem tit­kolt. Kérdezték, milyen a vetés előkészítése. Az el­nök elmondta, hogy na­gyon gondos mélyművelést alkalmaztak. „Ez a siker titka!” — kiáltott fel a kérdező. De a másik már azt kérdezte: milyen a pa­rasztság rétegeződése. Erre az elnök elmondta, hogy náluk ilyen nincs. Most már ennek tulajdonították a siker titkát. Amikor meg az elnök beszámolt arról' hogy január óta minden hatvan éven felüli tagnak nyugdíjat ad a tsz, már sejtették, hogy sok össze­tevője van a sikernek. Az első próbatétel Örhálom régen is na­gyon jómódú falu volt. El­sőnek vitték az új krump­lit a piacra, • az istállókban is olyan tehenek álltak, amelyek leadták a napi 15, 18, 20 litert. Bállá Ist­ván most már elmondja, hogy az egész falu azt fi­gyelte, ők mit csinálnak. Az első próbatétel a trá­gya közös kihordása volt. Megindultak az alvégen Balláék házától és mentek udvarról-udvarra. De a fa­lu felső végében Fábiánék földhözcsapták a villát és azt mondták, hogy nem. Megakadt a munka. Ilyen bizonytalanságban nem sok kellett hozzá. Akkor egy néhányan összeszedték ma­gukat és közrefogták Fá- biánékat. Az egyik Hege­dűs, aki Fábiánékkal tar­tott, azt mondta, hogy jól van, nem szól a falu dol­gába, de megy és keres másutt munkát. El is ment a gyárba. Egy félév múl­tán vissza jött, munkába állt, kitűnően dolgozott, a napokban kapott egy na­gyon felelősségteljes meg­bízatást. Egymást biztatva dolgoz­tak és amikor az első zár­számadáson bebizonyoso­dott, hogy érdemes jól dol­gozni, olyan lendületet vett a munka. hogy fékezni kellett az embereket, ne féljenek, mindenkinek jut belőle. De nem csak a Alig három esztendővel a földek védelméről szóló törvény megalkotása óta megyénk legnagyobb részé­ben már végrehajtották a törvény által előírtakat. A rendelkezések szerint 1965 végére teljesen be kell fe­jezni ezt a munkát. Megyénkben a végrehaj­tási terv szerint 1962-ben 31, 1963-ban 42, 1964-ben, az idén 41 községben vé­gezték el a törvény által előírt tennivalókat. Az idén újabb 41 község­ben hajtották végre a föld­védelmi törvényt. Lényege­sen jobb eredményekkel, mint az eltelt korábbi két esztendőben. A munka be­fejezésével megkezdett el­lenőrzések is igazolják, hogy a gazdaságok, terme­lőszövetkezetek eleget tesz­dvárnai napúk. munka vár a tagokra, űr- halomban gazda módjára vesznek részt mindenben. Bállá elővesz az íróaszta­lából egy nagy köteg leve­let: kérdésekre válaszok vannak benne. A bizalom Minden esztendőt ezzel kezdenek. Megkérdezik a tagokat, mit javasolnak a takarmánytermesztéshez, az állattenyésztéshez, a nö­vénytermesztéshez. A ta­gok pedig válaszolnak. Na­gyon sajátos, de igen bizal­mat keltő módszer. A vál­lalásokban a közgyűlésen is megegyeznek. Az egyez­séget azután állni kell. Hogy mennyire állják, erre egyetlen példa is elég. He­gedűs Istvánné 380 négy­szögöl cukorrépát vállalt megművelésre. Ezen 99 mázsa és 20 kilogramm cu­korrépát termelt. Hihetet­len magas termés. Oda- állt az elnök elé: „No el­nököm kitüntetés, vagy legalább egy újságcikk nem születik ebből?” Az ilyen tagoknak megszám­lálhatatlan a számuk. Kincs „Htok“ A jó munka megtenni a gyümölcsét. Ezért merte olyan határozottan, becsü­letére esküdve állítani He­gedűs, hogy ma jobbmó- dúak az' öfhalmi emberek, mint egyéni korukban. Nincs is ezen csodálni va­ló hiszen minden paraszt ember tudja, hogy egyéni korában a gazdaság felújí­tási gondjai elvitték a leg­jobb jövedelmet is. Most ilyesmire nincs gondja Amit keres, az övé, a ter­heket a közös vállalja. Hogy mégis mi a titka,: hogy örhalomban olyan si-i kereket érnek el? A sok tényező közül talán a leg­fontosabb: Örhalomban mindenki becsülettel telje­síti kötelességét. Bobál Gyula nek a kiadott határozatok­nak. Eddig tehát összesen 114 községben csaknem 350 ezer hold föld használatát vizsgálták meg. Ennek eredményeként 2400 hold­dal növekedett a szántó- terület, amely földterületet eddig indokolatlanul rét­nek, vagy legelőnek hasz­nálták. A felülvizsgáló bi­zottságok — az első eszten­dő kivételével — már a ké­sőbbiekben nemcsak a szántóterület mindenáron való növelését tartották szemelőtt, hanem kiter­jedt figyelmük a talajjaví­tásra, erózió elleni véde­kezésre ;s. Jövőre még 20 községben és két városban kell végre­hajtani a felülvizsgálatot. Ennek a munkának az elő­készítése már folyik. A fülelek védelméért Ádám László

Next

/
Thumbnails
Contents