Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-29 / 221. szám
1064 október 29. csütörtök NÖC8ÄD Kereskedelmi körséta r Ersekvadkerten Korszerűbb üzleteket — Jobb szolgáltatást _, A megye egyik legnagyobb lélekszámú, leghosz- szabb községe Érsekvad- kert. A község vezetői az utóbbi évtizedben komoly erőfeszítéseket tettek, hogy e gyorsan fejlődő nagy község lakóinak kereskedelmi ellátást megoldják. Szeretik az ÖNKIT ? Vadkertnek például több élelmiszer és szakboltja is van. A faluközpontban találhatok a legfontosabb üzletek. Egymástól mintegy nyolcszáz méternyire van a két korszerű önkiszolgálóbolt. Népszerűek az ízlésesen berendezett szép üzletek. Egy asszony tömött szatyorral lép Id az élelmiszerbolt ajtaján. Kenyér, előrecsomagolt liszt, cukor, zsír, fűszerféle bújik meg a zöldes szatyorban. A Felvégen, a majorosi részen kicsi és kevésbé korszerű üzlet. Szűkös a raktár. Még nem kerül új a helyére, erre is szükség van, sőt, a szövetkezeti áruellátás mellett a vegyes szatócs kiskereskedőre is. — Az a tervünk — mondja Chikány József tanácstitkár —, hogy ide, a majori részre is korszerű vendéglátó egységgel kombinált boltot építünk. Éppen a napokban tárgyalt velünk telek ügyben a szövetkezet vezetősége. A kép teljességéhez hozzátartozik még — ismerteti tovább a tanácstitkár —, a Dimitrov-pusztai vegyesbolt jobb ellátása is. Az itt lakó 150 ember a legszükségesebbeket helyben kívánja megvásárolni, bár jó a buszközlekedés a községbe. Szűkös a presszó Ma már presszóba is be lehet térni. Esténként és vasárnap zsúfolásig megtelik az apró helyiség. Nagy lemezjátszó is van, de táncolni nem lehet, s ezért panaszkodik a fiatalság. — Kicsi ennek a nagy falunak ilyen parányi szórakozóhely, kevés és nem mindig a legfrissebb a sütemény sem — adja tudtunkra a fiatal Nagy Erzsébet. Még hozzáteszi: — A húsboltban — a jó hűtési eljárás következtében — általában mindig kapható hús- és töltelékáru. A zöldségesbolt azonban nem mindig tudja kielégíteni a lakosság igényeit. Egyszer kevésnek bizonyul a megrendelt zöldség- és gyümölcsféle, máskor tömegesen romlik meg — Mindig itt veszek meg mindent. Ritkán utazom Gyarmatra, szépen felszerelt, az igényeket kielégítő ez a bolt. — Ugyanezt mondja el a vas- és műszaki boltra is. A munkaerő áramlásáról Kétirányú mozgás a falu és a város között Sok fővárosi üzemben vésbé számíthatnak a vál- munkaerőhiányra panasz- lalatok. kodnak. Ennek kétségkívül Az iparosítás és a mező- az az egyik oka, hogy meg- gazdaság korszerűsítésének lassult a munkaerő áram- következményeképpen a lás vidékről Budapestre. Az áramlás szakadatlanul tart a falu és a város között — mégpedig mindkét irányban — és mindig a kétirányú mozgás egyenlege mutatja meg az adott időszak munkaerő áramlásának fő irányát. 1960-ban még 52 ezerrel többen költöztek el végleg faluból a városba irányuló áramlás természetesen továbbra is folytatódik majd, de ennek érezhető lassulásával már most számoljanak a vállalatok. Megfelelő előrelátás híján létszámgondjaik csak növekednének. A munkaerő áramlás jelenségei is arra figyelmeztessék őket, hogy a községekből, mint ahá- létszámnövelés helyett a „L^Hnr fainra munkatermelékenység fejlesztésére alapozzák a jövő évi termelési tervüket. nyan ugyanakkor falura mentek, de 1963-ban már csak 44 ezer volt ez a többlet. Az ideiglenes jellegű lakóhelyváltoztatások különbözeié még nagyobb arányban visszaesett: 3 év alatt 39 ezerről 7 ezerre csökkent. A falusi szövetkezetek erősödésével párhuzamosan az idén tovább lassult az elvándorlási folyamat. Az idei adatok arról tanúskodnak, hogy az állandó jellegű lakóhelyváltoztatás egyenlege a vidék javárg kedvezőbb a múlt évinél. Az átmeneti jellegű lakóhelyváltoztatás egyenlege már egészen más képet mutat. Csak négy megye egyenlege jelzett idén hiányt. Borsod, Heves, Sza- polcs és Zala megyéké. Tizenöt megyében többen költöztek vissza, mint amennyien átmenetileg el- nagyták a falut. A legkedvezőbb volt a helyzet Bács, Pest, Somogy és Veszprém megyékben — természetesen a megyék és nem a munkáskezeket kereső vállalatok szemszögéből tekintve. A vállalatok számára ugyanis mindez azt jelenti, hogy a létszámnövelés ma már jóval nagyobb gond — azoknál a vállalatoknál is, ahol a létszámnövelés indokolt — mint amilyen az előző években volt. A falu munkaerő feleslegére egyre keÁdám László Fodrászhoz Gyarmatra Ami az egyéb szolgáltatásokat illeti, általában jól ellátott a község. A balassagyarmati cipész és szabó ktsz részlege ellátja a lakosságot. A fodrászati igényeket egyenlőre csak kisiparos oldja meg. Ezzel kapcsolatban Dombai Erzsébet véleményét idézzük. — Szeretnénk fiatalos, divatos frizurákat mi is. A leányok és asszonyok akkor nem kényszerülnének Balassagyarmatra, vagy Vácra. Ez az egyetlen kisiparos nem győzi a munkát. A korszerűsítési törekvéseknek még sok gátja van. Ebben a tekintetben többet várnak Vadkerten. U. M. Kutak vámszedői —sLwHúsz százaléka kárba- vész annak a víznek, amelyet a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tótjai szolgáltatnak. Hatalmas mennyiségű víz fővel adott, a másikkal elvette. A három akvárium felszerelését nem jelentette be a vízműnek. Ráadásul a halak vizének oxigén pótlásáról nem oxigén lyik el haszontalanul, cső- palackból gondoskodtak, törés következtében. Az hanem azt a vízzel együtt üzemzavar gyors elhárító- juttatják a tartályba. Az sáért a vízmű dolgozói ke- amúgy is vízszegény város- ményen dolgoznak. De nem nak a három akváriumra újkeletű az a tapasztala- való hal eltartása így kis- tuk, hogy a csőtörések mi- sé sokba kerül: naponta att keletkezett hálózati víz- mintegy 90 köbméter víz veszteségen kívül is tete- folyik el szükségtelenül és mes mennyiségű víz fogy lényegében haszontalanul, anélkül, hogy az ára a vállalat kasszájába bekerülne. A csőtörés következtében elfolyt vízmennyiség viszonylag pontosan megállapítható utólag is. De sokkal nehezebb kimutatni, mennyi az a víz, Amelyet a kutak vámszedői oroznak el a törvényes fogyasztók elől. Dömper itatás Szeptemberben hatvanszoros büntető vízdíjjal sújtották a mizserfai bányaüzemet. A > vízmű igazgatójának határozatát egy ellenőri jelentésen olvastuk. Az ellenőr előadja, hogy a vízmű jánosaknai ivóvíz tárolójából a külszíni bánya engedély nélkül és méretlenül fogyasztotta az ivóvizet üzemi célokra, rost, a megyét. És sajnos Kiderül, hogy immáron ritkán múlik el hónap anél- második éve naponta 50 kül, hogy szabálytalansá- dömpert itatnak; ezt a vi- got le ne lepleznének. Még zet fogyasztja három mű- sem csökken az orv-fo- hely, de még az irodák, sőt gyasztók száma. Még má- az üzemi fürdők is. A bá- jusban történt, hogy a Nóg- nya „feketén” közkifolyó rád megyei Építőipari Vál- ess-okát szereltetett fel. S lalat dolgozói az új kórhá- mert az „ebül szerzett” A nagylelkűség Ellenőrök iárják a vázi víztároló építéséhez engedély nélkül „megcsapolták” a vízvezetéket. Talán arra gondoltak, ezzel is csökken a vállalat önköltsége? Mindenesetre, ez a takarékoskodás annyira megtetszett nekik, hogy a csent vizet nagylelkűen tovább adták a közelben lévagyonnak nem sok a becsülete, persze, hogy az eavik csap állandóan folyik. Egyes vállalati dolgozók lelkiismeretlensége, vállalati vezetők nagyvonalú, sőt cinkos együttműködése a vízszerzés efféle gazdavő kislakásépítőnek is. Aki ságosnak vélt módszereivel természetesen nem utasította vissza ezt a nasvlel- kűséget. Drága halak Nem járt el sokkal különben a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat sem. Hiszen helyes, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében három salgótarjáni húsüzletében akváriumot létesített. Hanem, amit az egyik kezéóhatatlanul hasonló manipulációkra ösztönöz magán- személyeket is. Még a nyári szomjas hónapokban is, — amikor pedig volfák városrészek, amelyeknek tavasztól egyáltalán, vagy csak alig jutott víz megfigyelhettük autótulajdonosokat, akik a közkútfa szerelt gumicsőből áradó bőséges sugárral fürdették járművüket. Ezért a vízért persze fizettek. De nem ők, hanem a városi tanács. Soha ¥ gavaftér városi tanácsot! Csoda-* hát, hogy a láttára egyesek vérszemet kaptak? A salgótarjáni Művésztelepen családi házakat építő magánszemélyek a városi fővezetéken érkező víz útját zárták le, hogy dombon épülő lakásaikhoz több vizet nyerjenek. S tették ezt mindaddig, amíg a telep lakóinak bejelentése nyomán a vízmű ellenőre rá nem jött, miért nincs víz nappal a Művésztelepen. A példák közül néhány abból az ügyiratból került elő, amely a városi tanács szabálysértési előadójának fiókjában várja a • tárgyalást, az Ítéletet. De vajon tekinthetjük-e ezeket az ügyeket egyszerű szabály- sértésnek? Kftckázat nélkül A népgazdaságnak körülbelül négy- és fél forintjába kerül egy köbméter víz kitermelése Nógrád megyében. A fogyasztó egy forintért kapja. Vannak, akik ezt is sokallják. Ingyért szeretnék, és törvény- sértő módon szeretnének hozzájutná Időnként rajtavesztenek, de eddig a dolog nem járt túlságosan nagy kockázattal. Igaz, valahol egy beteg embernek nem tudtak pohárnyi friss vizet adni, hogy néhol főzéshez, mosáshoz kilométer távolságról, vödrönként hordják a vizet, másutt cseppenként összegyűjtött kancsónyi vízben mosdik1 egy egész család ... De mit is törődnek ezzel, hiszen ők maguknak szereztek vizet, s míg mások nélkülözték, ők gátlás nélkül pazarolták is. A víz — az élet, mondják. S nem tűrhetjük, hogy a tudtunkkal, szemünk láttára a kutak vámszedői százak, ezrek életét rontsák lelkiismeretlenségből, haszonlesésből. Csizmadia Géza „Rákóczi-bánya ifjúsági üzem” — hirdeti a felirat a bánya portáján. Valóban az. Itt képezik, itt tanítják meg a gyakorlati munkára a jövő vájárait. Az elméleti kérdésekkel Nagybatonyban az intézetben ismerkednek, itt pedig a szakoktatók felügyelete alatt valamennyi munka- folyamatot . elvégzik, hogy a három év után az életben hedytállhassanak. A hosszú szállítóvagat- ban példásan, mintaszerűen állnak az ácsolatúk. Kuti Károly üzemvezető’ főmérnök elégedetten szemléli a biztonsági lámpával. — Szépen dolgoznak a gyerekek, de megvan a kellő szigorúság is. Ha itt nem szoknák meg a rendet, a bányai fegyelmet az életben látnák kárát — mondja. Üj területre tartunk a tágas vágaton. A végén dolgoznak. — Üzemvezető elvtárs jelentem, a csapatlétszám öt fő, egy( beteg, foglalkozás, a munkahely biztosítása — jelent az egyik másodéves vájártanuló. Jlátoijatás a tanbányában Ahol a jövő vájárait nevelik fel, ezen a részen. Itt dolgoznak a másodévesek. Az ő feladatuk az idén tematika szerint, a feltárási, elővájási munkák elsajátítása, gyakorlása — világosít üzemvezető. A másik helyen a szellőző vágatot hajtják. Tisztára kiszenelték a munkahelyet, de nemcsak a támfa és a süveggerenda áll már egészen a szénfal tövében, hanem a feszkézés is példás. Csak ezután kezdik a fúrást. Ha minden munkahelyen úgy lenne a nógrádi bányákban nem lenne annyi omlá- sos baleset — állapítom meg. Itt nemcsak a technológiai utasítást magyarázzák el a fiataloknak, hanem azt is, hegy mit, — Üj szénmezőt tárunk írt technológiától. Az igazán termelő munkahelyek következnek a bánya másik részén. — Üzentünk a lakatosnak, mert eltörött a ka- parón egy csapszög — fel az újságolják a kamrafejtésnél. Feltűnő, hogy milyen jól gépesített munkahelyek vannak itt. A kaparószalagok behálóz- nap után el kellett zák a munkahelyeket nőm. Sajnos hiba Van itt Kóta kisfelrako, rázócsúzda. Minden gépet meg kell ismerniük a tanulóknak. A kamrafejtésben már harmadévesek dolgoznak. Olyanok, akik jövőre kikerülnek az életbe a nógrádi üzemekhez. — Ösztöndíjat kapunk — válaszolják, ami- lek és elbeszélgetünk kor a fizetésről érdeklő- így búcsúzik tőle Kuti dünk. eivtárs. — Nemsokára már tél- Már az omlasztást is teljtsítménybérben dől- megnéztük, visszafelé miért kell úgy tenni, gozhatnak. Ennek feltété- indulunk, amikor megahogy tetszik. Milyen baj, le természetesen a tanul- jegyzi. baleset származhat abból, mányi előmenetel. Igaz a — Fiatalok. Tele van- ha csak a legkisebb mér- jelenlegi ösztöndíj mérté- nak élettel és ilyenkor tékben is eltérnek az elő- ke is attól függ. A telje- előfordulnak hisz a felnőtt kereset 60 százalékát kapják — magyarázza az üzemvezető. — Jó lenne már —mosolyognak a tanulók. Egy új növendéket is „felfedez” az üzemvezető. Te honnan is kerültél ide fiam? — kérdezi. — Perecesről. Bányász- jön- csúszott be — válaszolja. Tudok róla. És milyen volt ott az eredményed? — Négyes felett, gyakorlatban meg ötös. — Remélem megembereled magad nálunk és akkor nem lesz egymással különösebb gondunk. Majd többször megkeressítmény azért más lesz, nagyobb hibák. kisebbRajtunk múlik elsősorban —< akik) tanítjuk, neveljük őket — milyen bányászok, milyen emberek lesznek. Felesleges türelmetlenségre nincs ok. Tavaly id jól vizsgáztak tanulóink, az idén még jobb eredményt szeretnénk — mondja majd kérdésükre kérdéssel kezdd a választ. — Hányán tanulnak eb-t ben a bányában? Jelenleg 48 elsőéves, 74 másodéves és 34 harmadéves tanulónk van. Egyébként dolgoznak nagybátonyi vájártanulók más üzemekben is, bár a legegészségesebb képzés az lenne, hogy valamennyi itt legyen a tanbányában ahol mégiscsak a legfontosabb feladat a tanítás és másodrendű a bánya termelése. A bánya előtt fiatalok gyülekeznek. Vége a műszaknak. Készülődnek haza a nagybátonyi intézetbe, a jövő vájárai. A tanbányában tanultakra soká emlékeznek majd, akárcsak apáik, akik régebben innen indultak el, mintegy három ezren. Bodo János
