Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-23 / 216. szám

19®í rfetóbar 2S. atetsk. »ÖÖSAB 5 c7& &l&ttfdcL iAejíJi cl ntülteJbybcjt z idős ember széttár­ja a kezét, mintha mentegetőzne. — Én kérem az olimpia idejét a műhelyben töltöm. Itt értesülök az eredmé­nyekről. Érdeklik-e? Törölgeti a szemüvegét. Azt mondja, nem sportem­ber, az olimpiai eredmé­nyek csak úgy érdeklik, mint érdekesség a minden­napok vonulásában. Az olimpia ennek ellenére köz­vetlenül érinti, miatta hosz- szabbított műszakban dol­gozik. Abonyt Antal műszerész a Nógrád megyei Vegyes­ipari Vállalat rádió- és te­levízió javító részlegének művezetője. — Hogyne — bólint. — Az olimpia többletmunkát jelent. A vállalat hogyan készült fel az olimpiára? A főmérnök tájékoztat. — Szeptember 15-től be­vezettük a hosszabbított inspekciót, hétköznapon­ként reggel nyolctól este nyolcig tartunk ügyeletet a rádió- és televíziójavító részlegnél. A javítandó te­levíziós készülékek száma ez idő alatt megnöveke­dett, a rádiójavításoknál nincs változás. Forgalomba hoztuk a cserekészülékein­ket is, ha a javítás hosz- szabb időt igényel, addig a tv-tulajdonosok azokon kí­sérhetik figyelemmel az eseményeket. Mennyi a maximális ja­vítási idő? — Mind a tv, mind a rádió készülékeket maxi­málisan három nap alatt javítjuk, de sok esetben csak néhány óráig. A vállalatnál most a tv javítást hárman, a rádió­javítást négy szerelő vég­zi. Salgótarján és közvet­len környéke lakosságá­nak készülékeit hozzák rendbe tv javítás esetében házhoz mennek, a vállalat két gépkocsija az olimpia idején állandóan úton van. Csak a „súlyosabb betege­kett" hozzák be a műhely­be. Naponta megjavíta­nak 30 —40 televíziót, 20—30 rádiót. Mikor? dh ■bonyi Antal mondja: — A tv-t a négy óra adásidő alatt javítjuk, de a fényhibákat, vagy előző­leg megállapított bajokat azon kívül is. A leggyakoribb hibák? — Fény- és hanghibák, képeltérés. Gyakran vég­zünk alkatrészcseréket is. T. E. TÁRSADALMI TANACSADAS — Szívesen áldozok minden héten néhány órát a szabad időmből a köz­ügyeknek. Magam is ide való vagyok itt is szület­tem, természetesen nem mindegy számomra sem, hogyan fejlődik a falum, milyen gyorsan gyarapo­dik, — így nyilatkozott N. N. mérnök amikor a Hazafias Népfront községi bizottsága és a tanács megkérte: segítsen a mű­velődési ház tervezésénél. Nemes hagyományai vannak az értelmiség se­gítő készségének nálunk. A Népfront legutóbbi kongresszusát megelőző időszakban például 3000 község távlati rendezési hetünk tanúi: 15 megyé­ben több mint ezer szak­ember részvételével ren­deztek tanácskozást a Népfront közsékpolitikai feladatáról, arról, hogy miként kamatoztassák tár­sadalmi munkában is szaktudásukat, segítő szándékukat falujuk, vá­rosuk fejlesztésében, gya­rapításában. A 15 megyeszékhelyen tartott baráti tanácskozá­sok részvevői nem eléged­tek meg „általános jókí­vánságokkal”, hanem — a. szakembereket jellemző tárgyilagossággal — konk­rét határozatokat hoztak. így például elhalározták, hogy a következő hóna­pokban megalakítják a Hazafias Népfront megyei és járási műszaki tanács­adó testületéit. Tagjaik önzetlen jótanácsokkal se­gítik majd a hozzájuk tar­tozó községek vezetőit az építkezések sorrendjének meghatározásában, hogy minden szempontból jól válasszák meg az építendő iskolák, óvodák, művelő­dési házak helyét. Biztosak lehetünk abban, hogy e társadalmi tanács­adó testületek jó segítsé­get adnak majd a község­fejlesztési munkához. Hiába költjük el a milliókat A nógrádi szénbányák ban legutóbb az előző idő­szakhoz viszonyítva rom­lott a baleseti statisztika. Annak ellenére, hogy a megelőzésre, balesetelhari- tásra jelentős összegeket áldoztak és személyi vo­natkozásban is tettek in­tézkedéseket. Negyedév alatt 4 halálos baleset történt. A balese­tek miatt háromnegyedév alatt mintegy 23 ezer mű­szak esett ki a termelés­ből, ami ossz üzemi mű­szakteljesítménnyel szá­molva több mint 26 és fél­ezer tonna szenet jelent. Sajnos a legfontosabb bal­esetelhárítási mutató a zagyvái és matranováki bányaüzemek kivételével valamennyi bányánál visz- szaesést jelez. Nem észlelt metánt... A balesetek szaporodásá­nak emberektől függő okai vannak. Az ellenőrzések sok hibát tárnak fed. Ér­demes ezekből tanulság­ként néhányat megemlíte­ni. A szurdoki üzemnél például az aknász az elle­nőrzési naplóba nyugodt lelkiismerettel bejegyezte, hogy metánt nem észlelt. Érdekes, hogy közvetlen utána az ellenőrzésnél a benzinlámpával metánt mutattak ki. A Katalin H. aknaüzem­ben az aknász és bánya­mester arról tájékoztatta a bányavezetőt, hogy az yj pásztaf ejtésen az előirt technológiai utasítás sze­rint megy a munka. Elle­nőrzés során kiderült, hogy a csapatok nem is ismerik, azt és nem is tartották be, mert a kiszélesítésnél egyetlen ácsolatot sem épí­tettek be. Ménkesen az omlasztást hanyagolták el és ertnek ellenére új munkahelyeket kezdtek. Csurgóból és Há­nyásról a karbantartás el­hanyagolása miatt ki kel­let szerelni a hidraulikus tárnokát. Forgáchon a ka­litka rabolás nincs meg­oldva, nem alkalmazzák az oldósineket. Ménkes­György és Tőkés aknaüze­meknél romlott a vágatál­lapot. A Zagyvái Bánya­üzemnél legutóbb a lég­mintavételezés maradt el. A fegyelmezetlenség A statisztika bizonyítja, hogy az elmúlt negyedév­ben a 341 három napon túl gyógyuló balesetből 200 a sérült, illetve a műszaki vezetés hibájából fordul elő. A balesetek fele szak­képzetlenség, nem megfe­lelő munkamód követ­kezménye. Fegyelmezetlen­ség vezetők és dolgozók részéről. Amíg ebben nem ■lesz gyökeres változás, ad­dig hiába minden anyagi áldozat. Pedig jelentős ez az áldozat. Az idén csak az olvasztás gépesítésére 1,3 milliót fordítottak. Annak ellenére, hogy a sujtólég- biztos berendezések; be­szerzésének anyagi feltéte­leit nem könnyű biztosíta­ni mégis az ilyen berende­zéseknek csak 62 százalé­ka üzemel a többi tarta­lékban, illetve ’avitasbar, van. Munkásvédelmi és egész- ségvédelmi beruházásokra az idén közel öt millió fo­rintot tervezett a tröszt. A felhasználás időarányo­san 19 százalékkal nagyobb a tervezettnél Háromne­gyed év alatt munkásvé­delmi vetélkedőkre, film­vetítésekre és plakatokra, közel ötvenezer forintot fordítottak. Javult a bá­nyák világítása, új techni­kai felszereléseket kaptak, amelyek a munkásvédel­met hivatottak elősegíteni. Az öt bányaüzemnél és Kányáson biztonsági fő­mérnököket neveztek ki. hogy a balesetvédelmet erősítsék. Mindezek ellené­re nem érték el a várt ja­vulást. Á szép szó helyeit A felsorolt példák bízó* nyitják, hogy nem indokolt) a balesetek szaporodása. Ok a nemtörődömség, a fegyelemlazulás, a felüle­tesség, ahogy a biztonsági előírásokat kezelik, Erősebb kézzel kellene végre ren­det termteni a balesetvéde­lemben és ahoj a szép szó nem használ, úgy élni a törvényes eszközökkel, fe­lelősségre vonni a mulasz­tókat. Egy jottányit sem le­het engedni ott ahol az emberek életéről, testi ép­ségéről van szó, a példák pedig azt igazoljak, baj van a fegyelemmel. Bodó Janos Új lpoly-völgyi vasútvonal épül? Munkabizottság elé került az ípolymenti magyar-csehszlovák határvidék regionális fejlesztésének tervjavaslata irányelveit készítették el, és sok más feladat megoldá­sában is segédkeztek. S ezekben a hetekben, na­pokban országos mozga­lom kibontakozásának le­Végeztek a burgonya* betakarítással a szövetkezetek Nógrád megye termelő­szövetkezeteiben befejez­ték a burgonya betakarí­tását. A közös gazdaságok csaknem hatezer holdon termeltek burgonyát az idén. legtöbbet mintegy kétezer holdat a balassa­gyarmati járás homok­talajain munkáltak meg a gépek és a szövetkezeti asszonyok. Ebben az év­ben szinte valamennyi ter­melőszövetkezetben a csa­ládi művelést alkalmaz­ták, s egy hold burgonya megműveléséért a szoká­sosnál kevesebb munka­egységet és a termés meg­határozott százalékát kap­ták a szövetkezeti tagok. A salgótarjáni járásban az idén tovább szélesítették azoknak a termelőszövet­kezeteknek a körét, ahol teljes egészében gépesítet­ték a burgonyatermesztés munkafolyamatait. A számítások szerint a burgonya közepes termést, ötvenöt-hatvan mázsát adott holdanként.- NÉHÁNY ÓRÁN at tar­tó kisebb felhőszakadás­nak is beillő bőséges zá­por és az amúgy is rakon­cátlan Ipoly megismétli a már évtizedekkel előbb feladott leckét: vízrende­zést, folyószabályozást, hogy az emberi munka eredményeit ne veszélyez­tethesse az ár. Pedig csak egyoldalú szemlélete ez az ípolymenti vidék szerete- tének. A folyó jobb- és balpartján elterülő 25 000 holdnyi területét fenyegeti állandóan a folyó gyorsan áradó vize, ezért az igé­nyesebb kultúrát nem is tudják meghonosítani a termelőszövetkezetek ebben a zónában. Most az elmúlt napokban történt nagy eső­zés hatására alig 24 óra alatt 1 métert emelkedett az Ipoly, s bizony sok ezer szövetkezeti parasztcsalád munkájának többmilliós értékét fenyegette pusztu­lás. Az Ipoly ugyanakkor mintegy 150 kilométer hosszan az országhatár szerepét is betölti hazánk és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság között. Nem véletlen, hogy a legérde- keltebb két szomszédos te­rület, Nógrád megye, vala­mint a Közép-szlovákiai besztercei kerület vezető szervei sürgették és tűzet­ték napirendre az Ipoly- menti határvidék regioná­lis fejlesztését. — Rendkívül fontos két tényező sarkalt bennünket magyar és szlovák részről egyaránt, — mondja Ja­kab Sándor elvlárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának póttagja, a Nóg­rád megyei pártbizottság első titkára, amikor a re­gionális fejlesztési javas­lat elkészülte alkalmából nyilatkozatát adta. — Mindenekelőtt gazda­sági vonatkozásban, azaz a mezőgazdasági kultúra biztonsága, nagy kiterje­désű többezer hektárnyi terület öntözhetővé tétele és a termelőszövetkezetek jövedelmezőbb, új növény, illetve gyümölcstelepítésé­nek kialakítása miatt hang­zott el az első interpelláció az országgyűlésben. Emel­lett az Ipoly mint termé­szeti tényező, a fejlesztést követő közös előnyök ol­daláról is szinte kínálta magát a két testvéri nép közös összefogására a ma­gyar és a csehszlovák ípolymenti határvidék egyébként is festői tájá­nak együttműködés alap­ján történő regionális fej­lesztésére. A NÓGRÁDI es a Kö­zép-szlovákiai kerület ve­zetőinek fáradozása nem volt hiábavaló. A regioná­lis fejlesztési terv előkészü­letei, fontos állomáshoz ér­keztek: magyar és cseh­szlovák szakemberek, mint­egy két és fél éves mun­kával befejezték az Ipoly menti közös határvidék regionális vizsgálatait és a fejlesztési javaslatok ki­dolgozását. Magyar részről a Városépítési Tervező Vállalat Regionális Osztá­lyának dolgozóit bízták meg a vizsgálatok és a tervezési feladatok elvég­zésével, s a magyar szak­emberek, csehszlovák kol­légáikkal együttműködve, figyelemreméltóan dolgoz­tak, feltűnően sokoldalú és magasszintű fejlesztési tervjavaslatot készítettek. A regionális vizsgálat kiterjedt egész Nógrád megyére, Pest megye váci járására, továbbá ennek a területsávnak megfelelő csehszlovák oldalra. A két ország szakemberei a né­pesség növekedésének és a terület munkaerőhelyze­tének, valamint a helyi adottságoknak messzemenő érvényesítésével készítették el az ipar,. a mezőgazda­ság, a közlekedés, a tele­püléshálózat, a vízgazdál­kodás és az idegenforga­lom távlati fejlesztésének javaslatait. TÖBBEK KÖZÖTT meg­állapították: a vasúti köz­lekedést a helyi forgalom kedvéért nem nagyon ér­demes fejleszteni de a nemzetközi forgalmat már jelentősen megkönnyítené egy korszerű Kelet-Nyugat irányú kisvágányú vasútvo­nal. Ez a vonal Csaptól, a szovjet határtól indulna és Komáromon, Pozsonyon át vinné a szállítmányokat Nyugatra, illetve vissza. Az elgondolások egyik változata szerint a vasútvo­nal érintené Balassagyar­matot, s ezzel megvetné az ipar- fejlődésének alapját ebben a városban. . Ennek az úgynevezett Ipoly-völ- gyi vasútnak a felépítése az idegenforgalmat is fej­lesztené. Hasonlóképpen jelentős lenne az 5-ös útvo­nal kiépítése is, mert ez a műút három baráti orszá­got érint és Krakkótól a Tátrán. Zólyomon, Ipolysá­gon át Budapestig vezetne. Az Ipoly-menti határte­rület gazdasági fejlődésé­nek rendkívül fontos része az a javaslat, amely az Ipoly árhullámainak tarta­lékolasara 46 millió köbJ méteres víztároló to építé­sét indítványozza. Litke kö­zelében, Ráróspusztánál le­hetne kialakítani az új nagy tavat. Vizét elsősor­ban öntözésre hasznosíta­nák az Ipoly mindkét olda­lán. Így a magyar terüle­ten 6200 hektárt öntözné­nek, amelynek eredménye­ként a Kárpát-medence legkiválóbb málnatermelő központját alakíthatják ki. A fejlesztési elgondolá­soknak egyik legfontosabb alapja a munkaerő-ellátas. A vizsgálatok megállapítot­ták, hogy Nógrád megyé­ben kedvező a népszaporu­lat, tehát megvalósíthatók a távlati elképzelések, ha az új munkaerőnek folya­matosan biztosítanak mun­kaalkalmat. A MAGYAR—CSEH-t SZLOVÁK szakembereid már elküldték javaslatai-' kát a magasabb szintűi munkabizottságoknak. Az Ipoly-menti területek regio­nális vizsgálatainak viszont máris jelentős eredménye született: kialakult a ma­gyar és a csehszlovák szakemberek együttműkö­désének formája. A jó ta­pasztalatok alapján most a közös határ, dunamenti ré­szén, továbbá a keleti, vagyis Salgótarjántól a szovjet határig érő magyar­csehszlovák szakaszén is megkezdték a regionális vizsgálatokat. , v •. Nagy Fareaie

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents