Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-18 / 212. szám
V NOGRAD 5 MW, október 18. vasárnap Hogyan élnek az állam adta lehetőséggel ? Harmadik negyedévi mérleg a pásztói járásban Földmérők A termel öszö vetkezetek megszilárdulását a 3004-es kormányrendelet szabályozza. A kormányrendelet nagymértékű állami tá- tnogatást is biztosít. Többek között a termelőszövetkezet állami támogatásban részesül az üszők után, a talajjavítást — és talajvédelmi — víztelenítésre. Hasonlóan segítséget ayútanak a rét- és legelő- gazdálkodásra, különböző Jereprendezésre, gyümölcstelepítésre, és építkezésekre. A pásztói járásban nemrég fejezték be az első három negyedévre kapott állami támogatás keretében Kapott összeg felhasználását, egyben elvégezték az állami támogatás kereté- oen kapott összeg elszámolását. A járásban januártól szeptemberig 920 000 forintot fizetett az állam a lellett üszők után. A hé- halmi termelőszövetkezet 132 000 forintot, a káliói termelőszövetkezet 144 000 forintot. Nagy jelentőségű az állami támogatás a termelésre, a kedvezőtlen talajviszonyok megváltoztatására. A talaj javítási, talajvédelmi és víztelenítési munkákra fordított összeget vissza nem térítendő hitelként adja az állam. A pásztói járásban igyekeznek ezt a lehetőséget jól kihasználni. Ebben az évben 1 millió 291 000 forint áll rendelkezésükre, amelyből szeptember végig 631 000 forintot használtak fel. A bujá- ki termelőszövetkezet szeptemberig 271 000 forintot már fel is használt. Az összeget zömében talajjavításra fordította, amely a jövőre a nagyobb termés- eredményekben lesz lemérhető. Nagy jelentősége van az állami támogatásnak az állattenyésztést szolgáló rétes legelőgazdálkodás megjavítása. Erre a célra a járásnak 534 000 forint áll rendelkezésre. Ezzel a lehetőséggel viszont már nem éltek eléggé a járás termelőszövetkezetei. Szeptemberig egyetlen fillért sem használtak fel. Még nem késő, pótolhatják a mulasztást. Az őszi vetési és betakarítási munkák mellett fordítsanak erre is figyelmet, annál is inkább, mert a járásban nagy a törekvés az állatállomány fejlesztésére. A kormányrendelet szerint a termelőszövetkezetek ha az építési beruházásokat határidőre teljesítik, állami támogatásban részesülnek. A pásztói járásban 6 millió 673 ezer forint állami támogatás illetné a termelőszövetkezeteket, ha teljesítenék az építési jellegű beruházásokat. Sajnos itt sem kielégítő a helyzet. A harmadik negyedévben csak 366 000 forintot vettek igénybe. Ezért azonban elsősorban az építkezési vállalatok a felelősek. Nem haladnak megfelelően a munkával. Az építkezések elhúzódásával gátolják a termelőszövetkezeteket az állatállomány fejlesztésében, amely végső soron népgazdasági veszteséggel jár. De mekárosítják a termelőszövetkezeteket is azáltal, hogy ha nem készülnek el időre a beruházások, megvonják tőlük az állami támogatást. Á kölcsönzőben A helyiség nem nagy, de belül annál nagyobb a látványosság. Van itt hátizsák, mosógép, porszívógép, hatalmas rézüstök. A polcokon szabályos rendben hőpalackok, tányérok, falfestő hengerek sorakoznak. Még táskarádió is akad. A szécsényi kölcsönző bolt nagy forgalmat bo- nyilít le. Mi a legjobban keresett cikk? Gafamvölgyi Gézáné, az üzlet vezetője válaszol: — Általában a háztartási munkát segítő gépek. A mosgép porszívógép, Ezt kölcsönzik és dicsérik legjobban. Szombat, vasárnap több idő jut a pihenésre. Sokan keresik a táskarádiót, csecsemőmérleget és most „szezonban” a szőlőprést. — Van-e olyan cikk, melyet szívesen kölcsönöznének, de nem kapható? — Igen. Most rendeltem asztalterítőket, evőeszközöket. Kellenek az őszi lakodalomhoz. Érdeklődtek römikártya, sőt sakk felől is. Kevés a táskarádió, ezt is szívesen viszik. A falakon színes minták kavalkádja. Tetszik. Es ez? — A festőhengerek mintái. Igen keresett ez is. Mindegyik henger számozva van, a falon látható mintának megfelelően. Kezdetben sorba kellett próbálgatni. Most csak ránéz a vevő a mintára és a szám alapján már kapja is a megfelelő hengert. Falragasz lapul a falon, „Hozom-Viszem Szolgálat” felirattal. — Az üzlet szolgáltatást is lebonyolít, összegyűjtik péntekenként az elromlott TV-t, rádiót, golyóstollat, órát és viszik a salgótarjáni javító ktsz- hez. Egy hét múlva ugyancsak pénteken vissza érkezik az áru, megjavítva. Egy üst tetején emeli fel. Tele harisnyával. —Van vagy száznyolcvan darab. Ez is javításra vár. Van harisnyaszolgáltatás is. Ezeket én javítom. — sz — Szórt fényben, forgalom koptatta úttest kockakövein megyünk Balassagyarmaton, a Leinningen Károly utcán végig, ki a Vásártérre. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Nógrád megyei Felügyelőségének munkatársa kisér. Két labdarúgó-mérkőzésről beszél, amelyet a felügyelőség munkatársai, valamint az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem mérnök kara földmérő szakának a szaktárgyi gyakorlaton náluk tartózkodó negyedéves hallgatói játszottak. Az eredmény: 5:2 és 2:1. A felügyelőség javára. Kitűnő gondolat A vásártéri épület előtt robogók, kerékpárok. Bent, tágas irodában, a rajzasztalok mögül ősz férfi, a csendes szavú Fejős Károly mérnök fogad. Balassagyarmat városának belterületi felmérését irányítja. A munkát tavaly kezdték, jövőre fejezik be. — Most még több városnak nincs meg a belterületi felmérése hazánkban : Miskolc-Ózd, Pécs- Komló, Székesfehérvár, Szeged, Nyíregyháza, Szolnok, Dunaújváros, Balassagyarmat — tájékoztat. — Magyarországon jelenleg csak nálunk folyik. Több megyei felügyelőség munkatársai és az egyetemi hallgatók segítségével, akik számára ez tapasztalatcsere, illetve kitűnő gyakorlat. A szemüveg mögül barna, meleg tekintet sugároz. — A futballcsapat hol van? — kérdezem a hallgatók után érdeklődve. — Itt — mutat körbe. A hófehér rajzlapokról öten tekintenek fel a szobra. Hatan a „terepre” mentek. Az évfolyam másik része pedig Sümegen tölti a gyakorlati időt augusztus 4-től október 10-ig. Alsógeodézia Átmegyünk beszélgetni a szomszéd helyiségbe, ne zavarjuk a többieket. Jönnek Szűts Gábor, Barátosi Kálmán, Csapó Géza, Cs. Varga Imre, Osskó András. A munkáról tájékoztatnak. — Belterületi felmérést végzünk, ez az alsógeodéziához tartozik. Viszonylag kis területről aprólékos, milliméter pontosságú felmérést készíteni rendkívül precíz munkát jelent. A felsőgeodézia egy viszonylag nagyobb egység, táj, ország-, valágrész, illetve a földgömb hálózatát adja, amelyre az alsógeodézia épül. A földmérő munkakörébe tartozik az ipari geodézia is. Ez új ipari egységek, gépek, transzformátorok beállítását jelenti. A belterületi felmérés, amit most végeznek tehát, az ipari geodéziához is segítséget jelent számunkra. A mai felmérés eredményeit nem jegyzem. Azt kérdezem helyette: —És a munkaidőn kívül mivel foglalkoznak? összenéznek. — Úszással már nem, színház nincs — mondiák. — Hanem a földmérői átékkal. — Az mi? — Hááát — nyújtják a szót. Valaki kérdezi: — Mióta világ a világ, amelyet mérünk, a vérbeli földmérő mit játszik? A többiek értik a játékot, válaszolnak: — Tarokkot. — A partnerek? — A falusi plébános, a jegyző és a patikus. — Ki mit visz? — A plébános a misebort, a jegyző a lányait, a patikus a pálinkát... — A földmérő. — A kártyát — mondták a poént. Derülünk. A tarokk kártya 42 lapj ból, egy parti kilenc ütésből áll, megvitatása legkevesebb félórából. Mosolyog Fejős Károly mérnök — 192ö-tól földmérő — a kolléga-jelöltek tréfáján. — Tud-e tarokkozni? — Nem. Radnóti Aztán isimét régi medrébe, a jelen munkára, a jövő tervekre terelődik a beszélgetés. Azt hisz«*», Csapó említi: — A földmérő nemcsakl a földet méri. A mesterséges holdak pályameghatározása is e munkakörbe tartozik. Ez már a jövő. S mi‘ még? — Újabban egyre inkább terjed a légifelvételek alapján történő térképezés, a fotogrammetria — mondják. Radnóti versét említem: y Nem tudhatom másnak e tájék mit jelent? Ismerik. S azt mondják ők — a fotogrammetria, a légi térképezés értői, a világot mérnöki fegyelemmel szigorú szabályokba foglalók — bizony e tájék, a haza nem jelenthet puszta térképet senki számára sem. Nekik, térképek készítőinek, mit jelent? — Természetesen a földet — mondják nagyon komolyan. Szavukat csend követi. Nem szól a két idős kolléga, Fejős Károly mérnök és Nagy Ferenc, a felügyelőség vezetője sem. Csak bólintanak. Mint a kelő nap felé hajnalonként az őszbeborult fák. _ Tóth Elemér A presszó sarkából Csak tőmondatokban Ma csak kilencen dolgoznak a csapaton, de voltak ők már huszonheten is. Akkor is élenjártak Gyula-aknában és most is, hiszen az éves átlaguk 117,5 százalékos tervteljesítés, s ez nem kis dolog. Fiatalok. KISZ-brigád az övéké és nem is akármilyen. Már a szocialista brigád oklevél mellé a jelvényt is elnyerték, közülük öten a kiváló dolgozó oklevelet, négyen pedig jelvényt kaptak. A brigádvezetőt, ifjú Sándor Istvánt legutóbb a bányásznapon a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntették ki. A szűk szakszervezeti irorában szemben ülünk a fiatal, zömök, izmos fiatalemberrel. Nem tűnik harciasnak, inkább csendesnek, pedig ő a brigádvezető. — A taggyűlés beszámolóját készítettük. Most fejeztük be, mert erősen közeleg a szakszervezeti taggyűlés — mondja magyarázatképpen. — Tudja nehéz ez mindig. Nincs még kellő gyakorlat. Nehéz a mondatokat úgy összefűzni, ahogy az ember szeretné. Azután meg kiállni az emberek elé. Megkritizálják az előadót. Lámpaláz is akad. Mindezt egyszerű, szerény őszintességgel mondja el, szinte látni vélem a homloka mögött a ki nem ejtett mellékgondolatot — „inkább megraknék tíz csillét szénnel.” Típusa annak a bányásznak, aki inkább félórát lapátol megállás nélkül, minthogy a nevét leírja — gondolom róla, de talán mégsem. Igaz erre csak később jövök rá a hosszú kérdésekre adott kurta válaszokból Magáról csak dióhéjban. Vigyáz rá, nehogy sokat mondjon. A lehető legrosszabb riportalany. Harminchat éves, 17 éve bányász. Vájár lett, azután a KISZ-brigád vezetője. Most mellette szakszervezeti aknatitkár is. Miért választották meg? A többiek tudják, akik ismerik. — A brigádban egy idősebb van csak nála, a többi még fiatalabb. Azután tehet ő arról, hogy olyanok, amilyenek. Szeretnek dolgozni, nem hiányoznának soha, mert a pénzt is szeretik. Nem csoda. Fiatal házasok, sok a kiadás. Igaz, akadt egyszer egy fiatal, aki közéjük került és gyakran kimarado- zott. Hiányzott is. Addig beszéltek a lelkére, amíg végűi is „megjavult”. Nem bírta a csapat légkörét, leszámolt, hazament Hevesbe. Nem tehetnek ők arról. Szakszervezeti munka? Az akad. Mindig vannak emberek gondokkal. Segíteni kell. Megteszi az ember ami tőle telik. A munkaruha elosztásnál is méltányolni Kell dolgokat, és aki jogosult rá meg is kapja. Azután segélyért is folyamodnak emberek. Aki legjobban rászorul az kapjon a lehetőséghez mérten. Van akinek széngondjai vannak. Családi problémák . . . — A szakszervezet, a dolgozók érdekképviselete, de nemcsak az ilyen ügyesbajos dolgokban. A téli felkészülésnél is elmondtuk a véleményünket, hogy mi is kell. Azután a verseny, a jutalmazás és egyéb. Ha kicsi is, ez az akna, itt is megvan, mind az a gond, ami egy nagyobb üzemben . . . Rövid feljegyzések kerülnek a jegyzetbe. Csak lépésről-lépésre haladunk. Azután együtt indulunk haza. Egyfelé tartunk és amíg az íróasztalt bepakolja, lezárja, a felolvasónál a versenytáblát nézem. Ott olvasom: ifjú Sándor István br: 123 százalék. Az elmúlt havi eredmény. Ennél nagyobb teljesítményt nem jelez a versenytábla. Az autóban még néhány dolgot megtudok. Azt, hogy nagyon régen nem volt már baleset a brigádnál, csakúgy mint hiányzó. Ketten viszont jártak már jutalomüdülésen a Szovjetunióban és egy másik brigádtag. Azután volt már három KISZ-esküvő is a brigádban. Ö most azért is siet ennyire, mert zenekari próbára kell mennie. Azt már nem is kérdezem tőle: mint KISZ-brigád vezetőnek és szakszervezeti titkárnak, mennyi érdeme van abban, hogy Gyula akna az elsők között szerepel a termelésben. Tudom, hogy nagyon sok. Bodó János Tizenhat évesek lehetnek. A rádió mellett ütnek tanyát, s hamarosan otthonosan érzik magúkat. A falon kis felírat: A rádiót, lemezjátszót, csak a felszolgálók kezelhetik! Olvasni tudnak, csuk éppen az intelmekről nem akarnak tudomást venni. Talán azzal a gondolattal: mit egy lemezjátszós rádió. Se szó, se beszéd mintha otthon lennének, ők kezelik a lemezeket, turkálnak, válogatnak közöttük. S egyszer valamelyik kitalálja: ki kell „belezni” a rádiót. S ehhez előkerül a harci szerszám, egy turista tőr. Mintha egy grundje- lenet elevenednék meg előttünk. „Szerencsére” a fenyegetést nem váltják be. Hangoskodnak, szeretnének egy kis feltűnést. Tizenöt-tizenhat évesek lehetnek, s előttük az űr- mössel, vagy talán vermuttal töltött pohárban citromkarika úszkál. Mindez Balassagyarmaton a főutcai eszpresszóban zajlik. S hogy teljessé tegyék a szórakozást, elüssék az unalom perceit egyikük olvas is, s nemis csak magának, hanem az egész társaság■> nak. Ahá... innen származik az ötlet, félfüllel neJ kém is hallanom kell, igen valami tőrös támadásról szól az izgalmas ponyva. Kár, hogy mindez csak a vendégnek tűnik fel,- tj Emelkedik a tagok jövedelme Egyré eredményesebben gazdálkodik a szupataki Béke Termelőszövetkezet. A munkaegység értéke az idén sem lesz kevesebb 34 forintnál. Bár az aszályos nyár nem kímélte Szúpatakon sem a gabonatáblákat, s kenyérgabonából 5 vagonnal termett kevesebb a közös gazdaságban a tervezettnél, a tagok jövedelmét ez mégsem csökkenti. A termelőszövetkezet vezetői ugyanis időben intézkedéseket tettek, a hiányzó jövedelem pótlására. A szövetkezetben a vártnál gazdagabb termést hoztak a kapások. Betakarításukat úgy szervezték még, hogy a lehető legkisebb vesztességgel takarítsák be a tagok a burgonyát, kukoricát és cukorrépát *
