Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-18 / 212. szám

V NOGRAD 5 MW, október 18. vasárnap Hogyan élnek az állam adta lehetőséggel ? Harmadik negyedévi mérleg a pásztói járásban Földmérők A termel öszö vetkezetek megszilárdulását a 3004-es kormányrendelet szabá­lyozza. A kormányrende­let nagymértékű állami tá- tnogatást is biztosít. Töb­bek között a termelőszö­vetkezet állami támogatás­ban részesül az üszők után, a talajjavítást — és talajvédelmi — víztelení­tésre. Hasonlóan segítséget ayútanak a rét- és legelő- gazdálkodásra, különböző Jereprendezésre, gyümölcs­telepítésre, és építkezések­re. A pásztói járásban nem­rég fejezték be az első há­rom negyedévre kapott ál­lami támogatás keretében Kapott összeg felhasználá­sát, egyben elvégezték az állami támogatás kereté- oen kapott összeg elszámo­lását. A járásban januártól szeptemberig 920 000 forintot fizetett az ál­lam a lellett üszők után. A hé- halmi termelőszövetkezet 132 000 forintot, a káliói termelőszövetkezet 144 000 forintot. Nagy jelentőségű az ál­lami támogatás a termelés­re, a kedvezőtlen talajvi­szonyok megváltoztatására. A talaj javítási, talajvédel­mi és víztelenítési mun­kákra fordított összeget vissza nem térítendő hitel­ként adja az állam. A pásztói járásban igyekeznek ezt a lehe­tőséget jól kihasználni. Ebben az évben 1 millió 291 000 forint áll rendelke­zésükre, amelyből szep­tember végig 631 000 forin­tot használtak fel. A bujá- ki termelőszövetkezet szep­temberig 271 000 forintot már fel is használt. Az összeget zömében talajjaví­tásra fordította, amely a jövőre a nagyobb termés- eredményekben lesz lemér­hető. Nagy jelentősége van az állami támogatásnak az ál­lattenyésztést szolgáló rét­es legelőgazdálkodás meg­javítása. Erre a célra a já­rásnak 534 000 forint áll rendelkezésre. Ezzel a le­hetőséggel viszont már nem éltek eléggé a járás termelőszövetkezetei. Szep­temberig egyetlen fillért sem használtak fel. Még nem késő, pótolhatják a mulasztást. Az őszi vetési és betakarítási munkák mellett fordítsanak erre is figyelmet, annál is inkább, mert a járásban nagy a törekvés az ál­latállomány fejleszté­sére. A kormányrendelet sze­rint a termelőszövetkeze­tek ha az építési beruhá­zásokat határidőre teljesí­tik, állami támogatásban részesülnek. A pásztói já­rásban 6 millió 673 ezer forint állami támogatás il­letné a termelőszövetkeze­teket, ha teljesítenék az építési jellegű beruházá­sokat. Sajnos itt sem kie­légítő a helyzet. A harma­dik negyedévben csak 366 000 forintot vettek igénybe. Ezért azonban el­sősorban az építkezési vál­lalatok a felelősek. Nem haladnak megfelelően a munkával. Az építkezések elhúzó­dásával gátolják a ter­melőszövetkezeteket az állatállomány fejleszté­sében, amely végső soron népgazdasági veszteséggel jár. De mekárosítják a termelőszövetkezeteket is azáltal, hogy ha nem ké­szülnek el időre a beruhá­zások, megvonják tőlük az állami támogatást. Á kölcsönzőben A helyiség nem nagy, de belül annál nagyobb a látványosság. Van itt háti­zsák, mosógép, porszívó­gép, hatalmas rézüstök. A polcokon szabályos rend­ben hőpalackok, tányérok, falfestő hengerek sorakoz­nak. Még táskarádió is akad. A szécsényi kölcsönző bolt nagy forgalmat bo- nyilít le. Mi a legjobban keresett cikk? Gafamvölgyi Gézáné, az üzlet vezetője válaszol: — Általában a háztar­tási munkát segítő gépek. A mosgép porszívógép, Ezt kölcsönzik és dicsérik leg­jobban. Szombat, vasár­nap több idő jut a pihe­nésre. Sokan keresik a táskarádiót, csecsemő­mérleget és most „szezon­ban” a szőlőprést. — Van-e olyan cikk, melyet szívesen kölcsö­nöznének, de nem kapha­tó? — Igen. Most rendel­tem asztalterítőket, evő­eszközöket. Kellenek az őszi lakodalomhoz. Érdek­lődtek römikártya, sőt sakk felől is. Kevés a tás­karádió, ezt is szívesen viszik. A falakon színes minták kavalkádja. Tetszik. Es ez? — A festőhengerek mintái. Igen keresett ez is. Mindegyik henger szá­mozva van, a falon látha­tó mintának megfelelően. Kezdetben sorba kellett pró­bálgatni. Most csak ránéz a vevő a mintára és a szám alapján már kapja is a megfelelő hengert. Falragasz lapul a falon, „Hozom-Viszem Szolgá­lat” felirattal. — Az üzlet szolgáltatást is lebonyolít, összegyűj­tik péntekenként az el­romlott TV-t, rádiót, go­lyóstollat, órát és viszik a salgótarjáni javító ktsz- hez. Egy hét múlva ugyan­csak pénteken vissza ér­kezik az áru, megjavítva. Egy üst tetején emeli fel. Tele harisnyával. —Van vagy száznyolc­van darab. Ez is javításra vár. Van harisnyaszolgál­tatás is. Ezeket én javí­tom. — sz — Szórt fényben, forgalom koptatta úttest kockakö­vein megyünk Balassagyar­maton, a Leinningen Károly utcán végig, ki a Vásártér­re. Az Állami Földméré­si és Térképészeti Hivatal Nógrád megyei Felügyelő­ségének munkatársa kisér. Két labdarúgó-mérkőzésről beszél, amelyet a felügye­lőség munkatársai, vala­mint az Építőipari és Köz­lekedési Műszaki Egyetem mérnök kara földmérő szakának a szaktárgyi gya­korlaton náluk tartózkodó negyedéves hallgatói ját­szottak. Az eredmény: 5:2 és 2:1. A felügyelőség javá­ra. Kitűnő gondolat A vásártéri épület előtt robogók, kerékpárok. Bent, tágas irodában, a rajzasz­talok mögül ősz férfi, a csendes szavú Fejős Károly mérnök fogad. Balassa­gyarmat városának belte­rületi felmérését irányítja. A munkát tavaly kezdték, jövőre fejezik be. — Most még több vá­rosnak nincs meg a belte­rületi felmérése hazánk­ban : Miskolc-Ózd, Pécs- Komló, Székesfehérvár, Sze­ged, Nyíregyháza, Szol­nok, Dunaújváros, Balassa­gyarmat — tájékoztat. — Magyarországon jelenleg csak nálunk folyik. Több megyei felügyelőség mun­katársai és az egyetemi hallgatók segítségével, akik számára ez tapasztalatcse­re, illetve kitűnő gyakor­lat. A szemüveg mögül bar­na, meleg tekintet sugároz. — A futballcsapat hol van? — kérdezem a hallga­tók után érdeklődve. — Itt — mutat körbe. A hófehér rajzlapokról öten tekintenek fel a szob­ra. Hatan a „terepre” men­tek. Az évfolyam másik ré­sze pedig Sümegen tölti a gyakorlati időt augusztus 4-től október 10-ig. Alsógeodézia Átmegyünk beszélgetni a szomszéd helyiségbe, ne zavarjuk a többieket. Jön­nek Szűts Gábor, Barátosi Kálmán, Csapó Géza, Cs. Varga Imre, Osskó András. A munkáról tájékoztatnak. — Belterületi felmérést végzünk, ez az alsógeodé­ziához tartozik. Viszonylag kis területről aprólékos, milliméter pontosságú fel­mérést készíteni rendkívül precíz munkát jelent. A felsőgeodézia egy viszony­lag nagyobb egység, táj, ország-, valágrész, illetve a földgömb hálózatát adja, amelyre az alsógeodézia épül. A földmérő munka­körébe tartozik az ipari geodézia is. Ez új ipari egységek, gépek, transzfor­mátorok beállítását jelenti. A belterületi felmérés, amit most végeznek tehát, az ipari geodéziához is se­gítséget jelent számunkra. A mai felmérés eredmé­nyeit nem jegyzem. Azt kérdezem helyette: —És a munkaidőn kí­vül mivel foglalkoznak? összenéznek. — Úszással már nem, színház nincs — mondiák. — Hanem a földmérői á­tékkal. — Az mi? — Hááát — nyújtják a szót. Valaki kérdezi: — Mióta világ a világ, amelyet mérünk, a vérbeli földmérő mit játszik? A többiek értik a játé­kot, válaszolnak: — Tarokkot. — A partnerek? — A falusi plébános, a jegyző és a patikus. — Ki mit visz? — A plébános a mise­bort, a jegyző a lányait, a patikus a pálinkát... — A földmérő. — A kártyát — mondták a poént. Derülünk. A tarokk kártya 42 lapj ból, egy parti kilenc ütés­ből áll, megvitatása legke­vesebb félórából. Mosolyog Fejős Károly mérnök — 192ö-tól földmé­rő — a kolléga-jelöltek tré­fáján. — Tud-e tarokkozni? — Nem. Radnóti Aztán isimét régi medré­be, a jelen munkára, a jö­vő tervekre terelődik a be­szélgetés. Azt hisz«*», Csapó említi: — A földmérő nemcsakl a földet méri. A mestersé­ges holdak pályameghatá­rozása is e munkakörbe tartozik. Ez már a jövő. S mi‘ még? — Újabban egyre inkább terjed a légifelvételek alap­ján történő térképezés, a fotogrammetria — mond­ják. Radnóti versét említem: y Nem tudhatom másnak e tájék mit jelent? Ismerik. S azt mondják ők — a fo­togrammetria, a légi tér­képezés értői, a világot mérnöki fegyelemmel szi­gorú szabályokba foglalók — bizony e tájék, a haza nem jelenthet puszta tér­képet senki számára sem. Nekik, térképek készítői­nek, mit jelent? — Természetesen a föl­det — mondják nagyon komolyan. Szavukat csend követi. Nem szól a két idős kol­léga, Fejős Károly mérnök és Nagy Ferenc, a fel­ügyelőség vezetője sem. Csak bólintanak. Mint a kelő nap felé hajnalonként az őszbeborult fák. _ Tóth Elemér A presszó sarkából Csak tőmondatokban Ma csak kilencen dol­goznak a csapaton, de vol­tak ők már huszonheten is. Akkor is élenjártak Gyula-aknában és most is, hiszen az éves átlaguk 117,5 százalékos tervtelje­sítés, s ez nem kis dolog. Fiatalok. KISZ-brigád az övéké és nem is akármi­lyen. Már a szocialista bri­gád oklevél mellé a jel­vényt is elnyerték, közü­lük öten a kiváló dolgozó oklevelet, négyen pedig jelvényt kaptak. A brigád­vezetőt, ifjú Sándor Ist­vánt legutóbb a bányász­napon a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntet­ték ki. A szűk szakszervezeti irorában szemben ülünk a fiatal, zömök, izmos fia­talemberrel. Nem tűnik harciasnak, inkább csen­desnek, pedig ő a brigád­vezető. — A taggyűlés beszámo­lóját készítettük. Most fe­jeztük be, mert erősen kö­zeleg a szakszervezeti tag­gyűlés — mondja magya­rázatképpen. — Tudja nehéz ez min­dig. Nincs még kellő gya­korlat. Nehéz a mondato­kat úgy összefűzni, ahogy az ember szeretné. Azu­tán meg kiállni az embe­rek elé. Megkritizálják az előadót. Lámpaláz is akad. Mindezt egyszerű, sze­rény őszintességgel mond­ja el, szinte látni vélem a homloka mögött a ki nem ejtett mellékgondolatot — „inkább megraknék tíz csillét szénnel.” Típusa annak a bá­nyásznak, aki inkább fél­órát lapátol megállás nél­kül, minthogy a nevét le­írja — gondolom róla, de talán mégsem. Igaz erre csak később jövök rá a hosszú kérdésekre adott kurta válaszokból Magá­ról csak dióhéjban. Vigyáz rá, nehogy sokat mondjon. A lehető legrosszabb ri­portalany. Harminchat éves, 17 éve bányász. Vájár lett, azu­tán a KISZ-brigád vezető­je. Most mellette szakszer­vezeti aknatitkár is. Miért választották meg? A többi­ek tudják, akik ismerik. — A brigádban egy idő­sebb van csak nála, a többi még fiatalabb. Azu­tán tehet ő arról, hogy olyanok, amilyenek. Sze­retnek dolgozni, nem hiá­nyoznának soha, mert a pénzt is szeretik. Nem cso­da. Fiatal házasok, sok a kiadás. Igaz, akadt egyszer egy fiatal, aki közéjük ke­rült és gyakran kimarado- zott. Hiányzott is. Addig beszéltek a lelkére, amíg végűi is „megjavult”. Nem bírta a csapat légkörét, le­számolt, hazament Heves­be. Nem tehetnek ők ar­ról. Szakszervezeti munka? Az akad. Mindig vannak emberek gondokkal. Segí­teni kell. Megteszi az em­ber ami tőle telik. A mun­karuha elosztásnál is mél­tányolni Kell dolgokat, és aki jogosult rá meg is kap­ja. Azután segélyért is fo­lyamodnak emberek. Aki legjobban rászorul az kap­jon a lehetőséghez mérten. Van akinek széngondjai vannak. Családi problé­mák . . . — A szakszervezet, a dol­gozók érdekképviselete, de nemcsak az ilyen ügyes­bajos dolgokban. A téli felkészülésnél is elmond­tuk a véleményünket, hogy mi is kell. Azután a verseny, a jutalmazás és egyéb. Ha kicsi is, ez az akna, itt is megvan, mind az a gond, ami egy na­gyobb üzemben . . . Rövid feljegyzések ke­rülnek a jegyzetbe. Csak lépésről-lépésre haladunk. Azután együtt indulunk ha­za. Egyfelé tartunk és amíg az íróasztalt bepakolja, le­zárja, a felolvasónál a ver­senytáblát nézem. Ott ol­vasom: ifjú Sándor István br: 123 százalék. Az el­múlt havi eredmény. En­nél nagyobb teljesítményt nem jelez a versenytábla. Az autóban még néhány dolgot megtudok. Azt, hogy nagyon régen nem volt már baleset a brigád­nál, csakúgy mint hiányzó. Ketten viszont jártak már jutalomüdülésen a Szovjet­unióban és egy másik bri­gádtag. Azután volt már három KISZ-esküvő is a brigádban. Ö most azért is siet ennyire, mert zene­kari próbára kell mennie. Azt már nem is kérdezem tőle: mint KISZ-brigád vezetőnek és szakszerveze­ti titkárnak, mennyi érde­me van abban, hogy Gyu­la akna az elsők között szerepel a termelésben. Tudom, hogy nagyon sok. Bodó János Tizenhat évesek lehet­nek. A rádió mellett ütnek tanyát, s hamarosan ottho­nosan érzik magúkat. A falon kis felírat: A rádiót, lemezjátszót, csak a fel­szolgálók kezelhetik! Olvasni tudnak, csuk éppen az intelmekről nem akarnak tudomást venni. Talán azzal a gondolattal: mit egy lemezjátszós rá­dió. Se szó, se beszéd mint­ha otthon lennének, ők ke­zelik a lemezeket, turkál­nak, válogatnak közöttük. S egyszer valamelyik kita­lálja: ki kell „belezni” a rádiót. S ehhez előkerül a harci szerszám, egy turista tőr. Mintha egy grundje- lenet elevenednék meg előttünk. „Szerencsére” a fenyegetést nem váltják be. Hangoskodnak, szeret­nének egy kis feltűnést. Tizenöt-tizenhat évesek lehetnek, s előttük az űr- mössel, vagy talán ver­muttal töltött pohárban cit­romkarika úszkál. Mindez Balassagyarmaton a főut­cai eszpresszóban zajlik. S hogy teljessé tegyék a szó­rakozást, elüssék az una­lom perceit egyikük olvas is, s nemis csak magának, hanem az egész társaság■> nak. Ahá... innen szárma­zik az ötlet, félfüllel neJ kém is hallanom kell, igen valami tőrös támadásról szól az izgalmas ponyva. Kár, hogy mindez csak a vendégnek tűnik fel,- tj ­Emelkedik a tagok jövedelme Egyré eredményesebben gazdálkodik a szupataki Béke Termelőszövetkezet. A munkaegység értéke az idén sem lesz kevesebb 34 forintnál. Bár az aszályos nyár nem kímélte Szúpa­takon sem a gabonatáblá­kat, s kenyérgabonából 5 vagonnal termett kevesebb a közös gazdaságban a tervezettnél, a tagok jöve­delmét ez mégsem csök­kenti. A termelőszövetke­zet vezetői ugyanis időben intézkedéseket tettek, a hiányzó jövedelem pótlá­sára. A szövetkezetben a vártnál gazdagabb termést hoztak a kapások. Betaka­rításukat úgy szervezték még, hogy a lehető legki­sebb vesztességgel takarít­sák be a tagok a burgo­nyát, kukoricát és cukor­répát *

Next

/
Thumbnails
Contents