Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-17 / 211. szám
199t afebSbag ÍB. saear-bat ÍÍÖ6SIB $ Munkában ae állandó bíssatt»ág Intézkedések a rét» és legelőgazdálkodás megjavítására Engedély nélkül A megy« tanács végrehajtó bizottsága £gyik ülésén arra kérte, a megyei mezőgazdasági á.Handó bizottságot, hogy nyújtson segítséget a rét- és legelő- gazdálkodás megjavításához. A megbízatás alapjan az állandó bizottság célul tűzte, hogy szeptember közepén az egesz megyére kiterjedő vizsgálatot tart, amelynek keretében megnézik, hogy a termelőszövetkezetek hogyan gazdalkodnak a rét- és legelő területekkel, Kétségtelen, a megyében ebben az évben már jelentős lépéseket tettek a rét- és legelőgazdálkodás megjavítására- A megyei tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint 4 millió S50 ezer forintot fordítottak arra, hogy a jó rét- és legelő- gazdálkodással szorosan összefüggő patak-szabályozást elvégezzék. Az összeget annak megfelelően osztották el a járások között, ahogy azt a rendezésre váró terület megkívánta. A szécsényi járás 1 millió 710 ezer forintot, a salgótarjáni járás 1 millió 250 ezer forintot, a balassagyarmati járás 300 ezer forintot, a rétsági járás 480 ezer forintot, a pásztói járás 810 ezer forintot kapott, Négy nagyteljesítményű kotrógép dolgozik jelenleg Sipek, Nádujfalu, Rimóc, Ságujfalu, Pilíny, Vanyarc és Csitár körzetében Még ebben az évben megkezdik a munkát Le- génd, Szécsényfelfalu, Bokor és Karancsíapujtő körzetében. De megkezdték 600 ezer forintos költséggel újabb területek víztelenítési terveinek kidolgozását, amelyet december 31-ig befejeznek. Az állandó bizottság a közeli napokban Faragó Gusztávnak az állandó bizottság elnökének vezetésével kidolgozza a vizsgálat teljes programmját, és ezt követően megkezdik a munkát. A vizsgálatot a víztelenítés mellett kiterjesztik a trágyázás a gyomirtás felülvizsgálatára is. A vizsgálat tapasztalatait összefoglalják, javaslatokkal látják el és ezután a végrehajtó bizottság elé terjesztik. Ennek birtokában a végrehajtó bizottság a víztelenítés mellett határozatokat hozhat a rét- és legelő.területek trágyázására és gyomtalanítására is. Ceeke Győző aludt. Azt álmodta, hogy a Felszabadulási emlékműnél beszakadt az úttest. Teste izzadtságban íi'rdótt, mikor az álomból sante kiszakítva magát, felriadt. Kiugrott az agyból. Órájára nézett. Fél négy. Öltözni kezdett. A zajra felébredt a felesége is. — Hát teged mi lelt? — Megyek be, Tarjanba. — De hiszen ma szabadságon vagy! — Nem bánom en! Megyek. Mikor a munkahelyre TIZENNEGYMILLIO Tizannégymillió formt nagy pénz, kiváltképpen nagy, ha úgy rakódik ösz- sze kicsinyként, szorgalommal, kitartással, s fegyelemmel, vigyázva minden forintra — mindarra, ami érték. Tizennégy millió forintot nem tud összerakni egy ember, tíz sem, ötven sem; ennyi pénz családi kasszában sem gyűlik ösz- sze, s mégis ezt a summát, forintot forintra téve ösz- szerakták, összehozták valahol egy közösségben, — erről tudósit most egy híradás. Salgótarjáni fiatalokról szól a hír, az Acélárugyár KISZ tagjairól, tizenhárom alapszervezet ifjú embereiről, akik néhány évvel ezelőtt, a második ötéves terv kezdetén azt mondták. megtakarítanak öt esztendő alatt a gyárnak, a népgazdaságnak tízmillió forintot. Azóta gyűlik a pénz. íródik számlájukra minden megtakarított forint, kisebb-nagyobb ösz- szegek számaiból növekszik az oszlop, amelynek alján most az áll: tizen- négymillió. Ennyi gyűlt össze máris, pedig több mint egy esztendő van még hátra a vállalt időből. Ki mit s mennyit adott e tizennégymillióhoz, a gyár krónikája a legjelesebbeket feljegyezte, bizonyosan. Számonartják azt a száznál több újítási javaslatot is, amelyet ebben az évben nyújtottak be a gyár fiataljai. Tavaly csupán az újítások hasznából egymillió forinttal gyarapodott takarékossági számlájuk. Még nagyobb a haszna a színesfémek és importanyagok megtakarításának. Sok nevet megőriz majd a gyári krónika, s az emberek emlékezete. A hír azonban nyolcszáz fiatalról tudósit, szinte valamenny tőjüknek köve van a tizennégymillióhoz, $ ennyi nevet külön-külón már — legalábbis a takarékoskodással kapcsolatban — nem tartanak számon. Ezek a fiatalok bebizonyították, hogy a jelenkornak is megixin a maga forradalmi romantikája. Megvan és épp oly hatásos, fölemelő formában, mint amikor a barrikádokra hívta a kor az akkori ifjúságot. Forradalmárnak lenni, győzelmet aratni, az országhatárokon túl mutató bizonyságát adni a szocialista építésnek — ma a legszebb forradalmiság. Az a tizennégymülió, amelyet akaraterejükkel a tar jani fiatalok „kalapáltak össze”, nagy pénz: új lakásokban, gépekben, épülő gyárakban, kulturális létesítményekben jelentkezik majd a szépülő emberi élet járulékaként. árt, meg egyszer ellenőrizte a helyzetet. Igen. Nincs más megoldás. Az ár apadni kezd Mintha a háromnapos felhőszakadás minden csepp- je itt gyűlt volna össze a Fécskő utca felől, a dombról leáradó folyam mindent elárasztott. A nyomdai bekötő árokban leroskadt a szigetelést védő téglafal, a Pécskő utcai hetes jelű épületnél beomlott egy akna. A viz cg? méter magasan állt a földmunkák következtében keletkezett „alkalmi” gátmö- gött, majd a gátat áttörve bezúdult az árkokba. A kubikosok leástak a beton- csatornába zárt Pécskő patakig. légkalapáccsal estek neki a negyvencentiméteres falnak. A légkalapácsból alig tizenöt centiméternyi látszott ki a vízből, Mikor kivésték a . rést, az , ár apadni kezdett. Szerdán reggel ragyogó napsütés volt. A kubikosok szidták az eget és liozzá- láttak az iszappal teli árkok, munkagödrök kitisztításához. Hogy folytatni lehessen a munkát. És akkor újra esni kezdett az eső. A mongclképű művezető ropogós káromkodásokkal dicsőítette az esők urát. Ma nem megyek haza... Az építésvezető a vbse* nézte. Aztán az utat, Estére korlatot ácsoltatott deszkából. Lezáratta az úttestet, amely alatt már két méter harminc centiméter mélységben ott nyugodott az «gyük «áj A nyomda központi hez menő vezetéket ja majd 4 gyomrába. Úttest itt megsüppedfc szennyes áradat a kéte„ méter harminc centiméter-i bői több, mint egy méh*8 „leszopott”. Ha így hagy- jak, egy nehezebb féjmaá ráhajt, beszakad. Nincs más megoMSa. Beszólt a sözpomdba, aztán a köziekedésrendé- saethez. Pártszervezeteink és a kulturális feladatok |^1 ograd megye, a nault- bői örökölt művelődési viszonyai következtében az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb Körülmények k'#ött kezdte és folytatja a lakosság iskolázottsági szintje emelését szolgáló tevékenységét. Az elmaradás pótlása csak az elmúlt nyolc évben kezdődött meg fokozottabb mértékben, amióta megyénk az erkölcsi elismerés mellett fokozottabb anyagi támogatást is kap. Párt- és tömegszervezeteink helyes és következetes elvi segítése mellett nem marad el a gyakorlati segítségadás sem, A tanulási feltételek állandó javításával községi alapszervezeteink, járási, megyei pártbizottságaink a mindennapos munkában erőteljesebben tevékenykednek. Ennek is eredménye, hogy évről-évre több a társadalmi erőből megépült tanterem, pedagógus lakás. A gyakorlati foglalkozási műhelytermek is egyre szakszerűbbek, felszerelésük pótlásában üzemi partszervezeteink kezdeményező- en lépnek fel. Megyei pártbizottságunk, járási bizottságaink is, a szakemberek és az ügy iránt egyre nagyobb érdeklődést tanúsító értelmiségiek, dolgozók véleménye alapján munkálkodnak a körzeti központok kiépítésen, a középiskolai hálózat megteremtésén, a szakirányú képzés feltételeinek megteremtésén. A megyei pártvezetés első számú képviselői — országos szerveknél kopogtatnak tantermi hálózatunk bővítéséért, kezdeményeznek felsőfokú létesítményeket, sorakoztatják fel a kommunistákat, pártonkívülieket Salgótarján kulturális központtá fejlesztéséért. A növekvő társadalmi érdeklődés miatt a községi pártszervezetek figyelmét azonban még több problémára kell felhívni. Párttagjaink többet kezdeményezzenek a tantermek és a pedagógus lakások építése, az iskolák és művelődési otthonok belső képének fejlesztése, felszereléseik tökéletesítése érdekében Pártszervezeteink, pártbizottságaink irányító, ellenőrző tevékenységükben sokat segíthetnek, ha a művelődésügyi apparátus beszámoltatásánál, az iskolák, művelődésügyi osztályok tartalmi munkája mellett az országos mérőszámok. mutatók tükrében vizsgálják a megyei eredményeket es adnak elvi és gyakorlati segítséget az elmaradás behozásához. A helyi párt- és ta- ^ nácsszervek, a községi és városi lakásviszonyok javításával egyre kedvezőbb feltételeket teremthetnek a szaktanárok ittmaradásá'hoz a máshonnan érkezők letelepedéséhez. Megyei és járási szinten csaknem minden felsőfokú tanár, tanító és óvónőképzővel jó kapcsolat kiépítésére törekedtünk. Az oktatási intézmények területén dolgozó pártszervezetek fokozottabb támogatása szükséges azonban még ahhoz, hogy több képzett óvónőt, természettudományi és idegen nyelvi végzettségű tanerőt kapjunk részben a jobb iskola politika révén, részben az egyetemek és főiskolák végzős hallgatóiból. Az utóbbi cél megvalósításában nagy szerepet szánunk a társadalmi ösztöndíj- rendszer ilyenirányú fel- használásának Az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva mennyiségileg többet és minőségileg jobban kell foglalkoznunk a pedagógusok szaktárgyi- pedagógiai- és nem utolsó sorban ideológiai képzésé állandó emelésével. Jó tapasztalat, hogy pedagógus pártszervezeteink mellett községi alapszervezeteink is egyre igényesebben lépnek fel a nevelők továbbképzéséért. A növekvő társadalmi igények és a megfelelő pártirányítás hatására pedagógusaink túlnyomó többsége tovább tanul, különböző pályázatokon vesz részt. Többször azonban a nem eléggé megalapozott iskolára küldés folytán gondot okoz a helyettesítés megoldása. Az ilyen gondok mellett számolnunk kell azzal a túlterheléssel is. amelyet a felnőttek tanítása, az ifjúsági szervezetben és a népművelésben való részvétel jelent. ÍVJ egyénkben a közok- tatás mellett a tö- megkultúrális feladatok megoldása sem nélkülözheti a párt sokoldalú támogatását. Az állami szervek és a tömegszervezetek népművelési tevékenysége egységes, a párt által jóváhagyott elvi és gyakorlati irányítással folyik. Az elmúlt évek alatt — a megyei pártértekezlet alapján — több kezdeményezéssel növeltük megyénk lakosságának szakmai műveltségét. A munkás- és termelőszövetkezeti akadémiák mellett tevékenyen foglalkoztunk a szakmunkás- képzés előkészítésével. A pártbizottság javaslatára a mezőgazdasági felnőttoktatásban összekapó3oltuk az általános műveltségi oktatást a szakképzettséget is nyújtó formával. Az iparban ezt még nem sikerült elérni, noha az iparban dolgozók politikai, általános műveltségi és szakjellegű képzésének összekapcsolására már tettünk kísérletet. A lakosság szocialista nevelése, szakképzésének fokozása, az ifjúság céltudatos felkészítése az életre azt kívánja, hogy a párt- és állami szervek, a tömegszervezetek vezetési munkáját tovább javítsuk. rI"' estületi üléseikre színvonalas előterjesztések, és a szakemberekkel már megtanácskozott határozati javaslatok kerüljenek, így a kollektív módon hozott határozatok végrehajtásában is megfelelően kapcsolódik be az egész párttagság, a tanácstagság. De megyénk művelődésügyi feladatai megoldásában nem nélkülözhetjük a teljes lakosság segítségét, cselekvő támogatását sem. Ha a párt által jóváhagyott művelődési célkitűzéseink végrehajtására a párttagság mellett az egész lakosság felsorakozik — ki-ki a maga területén — az eredmény nem marad el. Molnár Pál, megyei művelődésügyi osztályvezető Reggel hét óraikor ___ h at kubikos feltépte az úttestet. Később megjöttek a> rendőrök is. Ketten a jármüveket irányították. Többen az építésvezetővel vitatkoztak. Nincs engedélye az úttest lezáratására. felbontására. Az egyik azt mondta, lecsukatom. fseke biccentett. A lelküsmerete rendben volt. Ezt kellett csinálnia Ezt csinálta. Délre mar jó mélyen kiásták az árkot De sok íöld van még benne. Herczeg István művezető a fejét vakarja, Kapóra, jfta a fia. Ugyanaz a moetforo* arc, ritkás bajúsz. — Mondd meg anyádnak. hogy ma nem megyek haza. Majd talán hofna* ilyenkor. Vagy este. Körülötte nevetnek. — Nem kellesz te s*4r otthon, Pista, mit üzengetsz! Herczeg visszanenet. de mar az ácsokért siet. Kesétek az árok ducolásét, *4 ne omoljon a föld, a kubikosokra, Tóth József főgémé* a villanyszerelőket dirtgáltjn. Szerelik a lámpákat Mert Oláh Vince és Vaskő .András kubikosait fétötkoc Molnár Józsefét váttiák. És sötétben nem lehet dolgozni. Márpedig rat éjjel. Is menni fog a munka* mert péntek estére a második védőcsőnek ts a helyé« kell lennie, sőt addigra aa árkot is teletömik betonnal. — Bárcsak az eieyéa fgy. kezdtük volna — mondja Hegedűs József, a ssájKe művezető. — Már e! ts felejtettek volna, hogy ez is van a világon — bólint rá Cseke. — Aztán nehogy ml igyuk meg a levét — mormog Hegedűs. A hegesziopálcot sistereg Cseke nyugtatja. Mown lyog. Aztán felpillant ad égre, és a mosoly lenes-vad az arcáról. — Estére megérkezel a hegesztő, mindjárt utána az éj jeles kubikos brigádé Munkához láttak ők isJ Csend volt és s'.stengett ■ hegesztő pálca, esek a lapátok csattogtak- a smoó föld cuppogott. Az egyik! kubikos megszédült és beleesett a mély gödör bej Éjjel három éra tajbeal megeredt az eső Beggelra bent volt a második védőcső. A „parton” kever#: a betont. A távfűtés ayoendb feW vezető földalatti mseééka fölött ma reggel áüStaladt az első gépkocsi __
