Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-16 / 210. szám
196«. itóéhar S6. pástat KOGtAD 5 Kányáson, az űj fronton ŐSZ SOMOSKŐÚJFALUBAN Jó ütemben halad a munka a Salgó-Hegyvidéki Tsz I. számú üzemegységében. A szántást már befejezték. Az összes vetésterületük 410 hold, melyből 200 hold búza, 150 rozs és 60 szö- szösbükköny. A mag alig néhány hold kivételevei már a földbe került. A burgonyaszedést is csaknem teljesen befejezték. A termésátlag mintegy 80 májé ütemben halad a munka a Salgó-Hegyvidék Tsz zsa holdanként, ami talaj- viszonyaikat tekintve szép teljesítménynek számít. Angyal István főagronó- mus elégedett az eredménynyel. A kisebb zökkenők ellenére jól halad a munka. Nagy hátrányt jelentett, hogy a lánctalpas gépük elromlott, ez néhány napi kiesést okozott az őszi betakarítási munkákból Meg a kukoricatörés van hátra. A kilátások szériát közepes termésre lehet számítani. .. Munkaerőben nincs hiány. A tsz tagságának besegítenek a község asszonyai,, nyugdíjas férfiai. Az általános iskola is figyelemreméltó segítséget nyújt a betakarítási munkákban. Kadlot István traktoros, Szakszinger Sándor TÜZÉP-nyugdíjas és Szabó József Máté tsz-tag fogatosok a 20 holdas táblán a „Fertödi 293”-as vetésben az utolsó fordulót végzik (Kinka László) Próbatétel előtt — a Széchényi Gépállomáson Kellő ütemben határidőre végezhetnek EffiSeS* aeséje v*= ennek a bányának A szokásos csattogást, ahogy a csilléket egymáshoz kapcsolják — a mozdonyok egyenletes morajlása kíséri, A tágas fővágatban — ahol alig keD a bányászlámpa — egyre jobban erősödő dübörgés jelzi, kőzleg egy újabb mozdony, maga után vonszolva a szénnel rakott csillék hosszú sorát. Mozdonyszállítás van Kányáson. Ax űj brigád Itt ahol a termelés 85 százaléka a frontokról kerül a felszínre nemrég egy újabb 90 méter széles frontot helyeztek üzembe. Űj brigád szerveződött Géczi Lőrinc vezetésével, zömében olyan dolgozókból, akik az idén Petőfi- bányáról kerültek Kányás- ra. Hozzájuk igyekszünk Barta Józseffel, az üzemi bizottság titkárával. — Baj van a fával. Nincs egy darab tartalák stm — kiabál a telefonba Porkoláb János frontaknász. — A külszínt sürgetem, hogy küldjenek le 180-as és 200-as fát — magyarázza most már nekünk. Szép a front. A telepvastagság átlagosan 180 centiméteres. Tiszta, jó minőségű szén. Van miből termelni. A kaparó csikorogva vonszolja terhét. Gumiszalagra töli — Baj van ezzel a gumiszalaggal. Elméretezték. Keskeny, csak 60-as, de legalább 80-as kellene erre a frontra. Sokszor akadozik, bosszúságot okoz. A nagyobb darabok lerázódnak róla — ezt viszont már a délelőttös frontmester, Kovács Gábor mondja el. A fronton végig támfák állanak. Sűrűn kell biztosítani. — Ess a fát Furcsának találják a külszínen, hogy ennyi kell. Meg a pályakocsikkal is baj van Kevés van belőlük. Főleg akkor kevés, ha közben gép- alkatrészeket is száll'" -ú kell — magyarázzák. Ax embereken múlik A töltő állomáson pihenünk meg. Közben ideért Kormos Ottó mérnök is. Beszélgetünk. A frontmester panaszkodik. — Kevés a pénz, rossz a hangulat — panaszkodik a frontmester, mi pedig hallgatjuk egy darabig, azután a mérnök közbeszól. — Kevés a teljesítmény is, pedig anélkül nem megy. Az embereken múlik elsősorban, mennyit keresnek — mondja. Azután vita alakul ki kettőjük közé ti — Mennyi volt a mült havi teljesítményük? — kérdez’ Az egy műszakra eső 4,2 csille. A terv meg 4,4 csille — válaszol a frontmester. — Na látja, ha nem volt több, akkor mi után legyen nagyobb kereset? Azután szó, szót kövei Számolnak, bizonyítanak egymásnak. Mindegyiknek igaza van. A mérnök megmagyarázza, hogy a bánya múlt havi terméstöbbletét nem a nagyobb teljesítményekkel, hanem a többlet létszámmal érték el, Váratlan volt a tiribesi gázbetörés és emiatt embereket vettek át, akiket telepíteni kellett. Először csak a keresetről volt szó. Igaz a végzett munka fokmérője a boríték. Furcsa csak az volt az egészben, hogy az okokról alig esett szó. Pedig van. Ott van a faellátás, a gumiszalag, amire hivatkozni lehetett volna, vagy arra, hogy kevés a fejtőkalapács. A frontot is acélbiztosításra tervezték, de ma még kénytelenek fával biztosítani. Egyszóval, ha a frontmester a műszaki feltételek hiányát hozza fel mint okot, hogy nem tudják teljesíteni a teljesítménytervet, akkor érthető a méltatlankodás. Lehetőség és akarat Az okok egyelőre meg vannak. Ezt jól látják a műszakiak is. Sőt intézkednek is. Nincs acéltám. Úgy szedegetik össze és javítják, de ígérik 15-re, lesz elegendő és áttérnek az acéltámos biztosításra. A fából sem lesz hiány addig. Most is csak az okozott gondot, hogy az egyik frontot kiszerelték és a rengeteg anyaggal elfoglalták a pályakocsikat. A levegő ellátása is javul, mert tudják, hogy meleg van a fronton és az nagyon igénybe veszi az embereket. A gumiszalag átszerelését is betervezték már. Munkaszüneti napon a 60- as helyett 80-as szalagot raknak be, így itt sem lesz akadály, de joggal elvárják, hogy naponta az a 420 csille felszínre kerüljön a frontról, amennyit a terv előír. Megvan a lehetőség és úgy véljük az akarat is ahhoz, hogy a 6,3 csillés műszak előirányzatot túlteljesítsék és akkor a kereset is jóval nagyobb lesz az elmúlt hónapinál. Bodő János Nehéz körülmények között dolgozik a Szécsényi Gépállomás. Körzetében 8550 hold szántóterületen, a termelőszövetkezetek gépeivel közösen biztosítania kell a vetéselőkészítést és zése. Az első hengerészt szóltja a munka, a kötelesség és ő indul. A daru óriási acélgyűrűket szállít, amelyeket a Quartó-gépen hengerelnek a kívánt méretnek megfelelően. Egy- egy gyűrű általában öt tonna súlyú. E hónapban a csepeli hengerműnek is „besegítenek” az első hengerész szerint. Lamos Pál fiatalember. Felelősségteljes munka az övé és társaié. Felelősséggel is végzi. A münkatár- sai szeretik. Szerény, okos magyarázatait szívesen meghallgatják. Az üzemvezető szerint azok közé a munkások közé tartozik, akik munkájukban lelik legnagyobb örömüket. Otthon, Sóshartyánban nemcsak a család, felesége és gyermeke várja. Kicsit az egész falu. Ugyanis községi népfront-titkár. üzem. a család, a község gondja a vállán, jut-e még ideje másra is? Jut. Az olvasásra. Ez a legfőbb szórakozása. A legjobban Jókai Mór regényeit szereti. Rámnéz. A szeme, mint a fekete gyémánt. az őszi vetest. Huszonkét termelőszövetkezetben, amely közül nyolc gyenge, a munkák zöme a gépállomásra vár. A nagy feladat ellenére állandóan géphibákkal küzdenek. Jelenleg is alkatrészhiány miatt áll a mozgó javító-műhely kocsijuk. Hollókőn egy DT, Mihálygergén egy UR 28-as. Gyakoriak a kisebb géphibák is, megjavításuk szintén nehézségbe ütközik az anyaghiány miatt. A gépállomás vezetősége már az őszi munkák megkezdésekor számított az alkatrészhiány miatt bekövetkező nehézségekre. A traktorosokkal megbeszélést tartott. Ismertette velük is a várhaó nehézségeket. Részletes terveket dolgoztak ki a traktorosoknak, amelyekben meghatározták mennyit kell szántani, vetni, ha idejében végezni akarnak. Azt is ismertették, milyen minőségi követelményeket tartsanak be az őszi munkák során. A vetés határideje az intézkedési terv szerint: október 20. Október 5-ig elvetettek 546 holdon. Most az erők zömét a vetésre irányítják. A terv szerint a vetés határidejét is meg akarják rövidíteni. Ezt úgv érik el, hogy amikor a szerződésben vállalt feladatukkal végeznek, újabb munkákat vállalnak a termelőszövetkezetekben, Hagy argécen. Nógrádmegyéren mar ennek megfelelően dolgoznak. A Szécsényi Gépállomás traktorosai az idén derekasan helytállnak. Turóczi Ferenc, aki a megyeri termelőszövetkezetben dolgozik és a tavaszi-nyári traktoros verseny győztese, az őszi munkákban ts az elsők között jár. Hasonlóan a Magyargécen dolgozó Závotka József. Kitűnt a munkában az Egy- házasgergén dolgozó Főnyi Sándor traktoros is. De nemcsak a traktorosok jeleskednek, hanem a szerelő-brigádok is. A nehézségek éllenére mindent elkövetnek, hogy a gépek kiesése a legkisebb legyen; Takács Gyula szerelő — akinek miniszteri kitüntetése is van — Pintér Sándor esztergályos, de a többiek is, Bajnóczi Jenő műhelyvezető irányításával maguk készített alkatrészekkel pótolják a hiányt. A munkában kialakult! jó összhang, a körültekint tő vezetés és a traktoro-j sok szorgalma azt igérij hogy a szécsényi járásban: is határidőre elvégzik az őszi mezőgazdasági munkát. Biztatóan halad a Széchényi járásban az őszí mezőgazdasági munka, de az igazi erőpróba ezután következik. Most már az időjárás is beleszól a feladatok elvégzésébe. Ha tartani tudják az eddigi ütemet, végezhetnék határidőre. — b. gy. — Munkásarcok C7& eh& hjuiqjutfaz A Quarto-hengerlőgépnél a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerműjében egy-egy műszakban négyen dolgoznak, az első, a második, a harmadik és a negyedik hengerész. Ez nem játék a szavakkal,, a beosztást a munkaszervezés kívánta így. Minden szám viselője valamely meghatározott munkafolyamatot végez, amely folyamat technológiáját ő ismeri leginkább Az első hengerész a csoportvezető. <5t keressük. Akkor találunk rá, amikor éppen a hengerelt anyag vastagságát ellenőrzi. Ellenőrzi és nem méri, Az óriási testű zölden csillogó gépen piros betűs tábla figyelmeztet: rádióaktív sugárzás. Tulajdonképpen ez a sugárzás méri az anyag vastagságát. — A sugárzás egyébként nem erős, majdnem teljesen veszélytelen az emberre nézve — mondja az első hengerész. — Negyedévenként alapos orvosi vizsgálaton veszünk részt, melyek során még senkinél sem mutattak ki rá- d’oaktív fertőzést. Leül a vezérlő aszta! mellé, a kapesciotablan a laikus számára értelmetlen kuszaságban helyezkednek el a különböző színű kapcsolókarok és gombok. A hengerészek velük irányítják a termelést. Hogyan? Ezt figyelem, — Ez automata gépsor — mondja az első hengerész. A gépről igen, magáró! nem szívesen beszél. Azt mondja: — Itt minden munka- folyamatot a gép végez. Mi- csak irányítunk, illetve ellenőrizzük, hogy jól vég- zi-e? Azért néhány dolgot magáról is elárul. Lamos Pálnak hívják, 1961-től dolgozik a hengerműben, 1963- ban végezte el a gépipari technikumot levelező tagozaton Salgótarjánban, A hengerműben 1961 őszén indult meg a termelés, az első hengerész tehát a cseppet sem öreg üzem törzsgárdájához tartozik. Az első hengerész gépésztechnikus. A bizonyos fokú műszaki kultúra ismerete a hideghengerműben alapvető követelmény. Miért? A nehéz fizikai munka itt szinte ismeretlen fogalom. A munka- folyamatokat a gép végzi. Az automatákat azonban itt is az ember irányítja, s ezt az irányító munkát képtelen ellátni műszaki képzettség nélkül. Ezért végezte el Lamos Pál is levelező tagozaton a gépipari technikumot. Pedig — elmondja — számára sem volt könnyű a napi munka után a tanulás. Ezt még az is nehezítette, hogy vidékről. Sóshartyánból jár. munkahelyére, s az utazás sok időt elvesz. — Tanulni azonban akkor is érdemes, ha nehéz — mondja. — Sót, akkor méginkább. Még beszélgetnénk, de társalgásunkat gyakran megszakítja egy-egy fel- villanó piros jelzés a gép falán, vagy a daru érkeT. E,
