Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-15 / 209. szám

6 MÖGEAD 1964. efcíőber 15. csütörtök. Térátomlegizté« L rész Á vér titka A -«Érrel való gyógyítás az utóbbi évek tudo­mányos kutatásai és gya­korlati tapasztalatai alap­ján a mindennapos orvosi megelőző és gyógyító mun­ka egyik alapvető pilléré­vé vált A vérátömlesztés eszmé­je nem újkeletű, nyomait már az ókorban is megta­láljuk. 5si gondolat, hogy a súlyos betegek életere­jét egészséges emberektől vett vér átömlesztésével adják vissza. A vér az ókori népeknél nemcsak az erő és az egészség, ha­nem a bátorság és fiatal­ság jelképe is volt. így érthető. hogy a győztes hadvezér megitta ellenfele vérét Ovidius „Átváltozások” című könyvében megírja, hogy Medea, a híres jósnő fiataloktól vett vérrel akarta az aggokat újra életerőssé tenni. Az orvos- tudomány atyja, a görög Hypokrátes ajánlotta, hogy lelki betegekkel vért itas­sanak. Celsus fiatal gladiá­torok vérének ivását java­solta megfiatalítás céljára. 1492-ben Reinold orvos, ar­ról írt, hogy VIII. Inocemt pápát három 11 éves gye­rektől vett vérből készült itallal gyógyították. Denys francia filozófus hajtotta végre az első vér­átömlesztést, s véradóul birkát használt. 1826-ban Blundell, angol sebész is­merte fel az azóta is is­mert biológiai törvénysze­rűséget: embernek csak embervért lehet adni. Oroszországban az első si­keres vérátömlesztést Wolf pétervári szülész végezte 1832-ben. Az 1874-es ma­gyar ,,Gyógyászat”-ból tudjuk, hogy a vérátöm­lesztést elsőnek hazánkban sikerrel Klempa Simon al­kalmazta. Szutugin orosz tudós 1865-ben veti fed a vér­konzerválás gondolatát. 1917-ben Robertson készí­tette el az első vérkonzér- vet, melyeket felhasznál­tak a világháború sebe­sültjeinek gyógyításához. Azonban a ,,vér/titka” ag­godalmat okozott. Ezekben a korokban sok halálos ki­menetele volt a vérátöm­lesztésnek, ami abból adó­dott, hogy nem ismerték a vércsoportokat. így fordu­latot jelentett 1901-ben Londsteiner felfedezése, az azóta ismert Landsteiner szabály: mely szerint az emberek négy vércsoportba (0, A, B. és AB) sórolha- tók. Az élet igazolta is, azonos csoportú vér átöm- lesztése után nem követke­zik be kóros szövődmény; vagy halál. Egészséges. központilag szervezett vérellátás je­lentőségét a szovjet orvos- tudomány vezetői ismerték fel elsőként. 1926 március 23-án Bogdanov vezetésével Moszkvában nyílt meg a világ első központi hema­tológiai és transfusios in­tézete. Néhány év alatt ki­alakult a vérátömlesztési intézkedési intézetek háló­zata, amely az egész Szov­jetunióra kiterjed. A Szov­jetunióban a vérátömlesz­tés. az egész nép ügyévé vált Ez az új tudományág gyors fejlődésnek ihdult szerte a világon, olyannyi­ra például, hogy ma már egyes országokban vérban­kok működnek. Fejlődő magyar szocialis­ta egészségügyünk szakem- | béréi 1948-ban felmérték ! az elmaradásból származó hátrányokat és életre hív­ták az Országos Vérellátó Szolgálatot. A központi in­tézet már 1949 őszén meg­kezdte működését. Ma már hazánkban is minden me­gyének van vérellátó in­tézete, vérkonzerváló ál­lomása. A salgótarjáni vér­adó állomást papjainkban hozták létre, megyénk vér­ellátásának biztosítására. j D. Pirkner Ferenc (folytatjuk) TZtttfjiÁréj, Bűnjelek az asztalon Tizenhat üveg ital után A Karancs Szálló étter­mében arra lesz figyelmes a felszolgáló, hogy villa csörren a műanyaggal bo­rított padló burkolaton. Egy fiatalember, amikor fölveszi, azt nem az asz­talra helyezi vissza, ha­nem lopva a belső zsebé­be a többi mellé. Távozás­kor már hiányzott két desszertes villa és két kés. F. L. 28 éves segédmun­kás N. F. társaságában szórakozott. N. F. valami­vel idősebb. Az elfogyasz­tott két üveg bor és a ti­zennégy üveg sör, meg a korábbi ivókörút ugyan­csak megtette a hatását. Nemcsak a tudat, de a kép is felszabadult a gátlások alól. A bűnjelek a hall egyik asztalára kerülnek, s úgy látszik az üzletveze­tő és a pincér erélyes fel­szólítása megtehette a ha­tását, mert F. L. egy hi­telesített kétdecis vastag­falú fröccsös poharat is előhalász a nadrágzsebé­ből. Ilyet nem is tartanak a Narancsban. A tetten­érés megszeppenti őket, s amíg megérkezik a ren­dőr, van idő egy kis szó­váltásra. Fizetés napja volt A két fiatalember is­merkedési szándékkal ta­lálkozott, ugyanis a két feleség együtt dolgozik. Ez adott okot a poharazga- tásra. Ez eddig rendben is volna. A finálé azon­ban rosszul végződött. Most mindketten lehan- goltan ülnek, s révedezve tekintenek maguk elé. A soványarcú, F.L. gyilkos pillantásokkal méregeti a rőthajú ivócimboráját. — Ö az oka mindennek — vágja ki F.L. mintegy igazolást keresve. — A villának és a kés­nek is? — Ö biztatott. ö biztatott! Valami lehet ebben is, mert a rőthajú hallgat, mély ap-ítiába Zárszámadás előtt Nagybátonyban Ahogy fogynak az öreg esztendő hónapjai mind inkább, úgy fordul a ter­melőszövetkezeti tagok ér­deklődése a zárszámadás felé. Hogyan sikerült meg­valósítani a terveket, a ko­rábbi elgondolásokat, er­ről esik szó a nagy- bá tanya szövetkezeti gaz­dák körében is. Hiányzó forintok Nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank szakembe­rei tüzetesen is megvizsgál­ták, mennyit haladt előre az Idén a nagybátonyi Bú­zavirág Termelőszövetke­zet. 'Azt kutatták, milyen jövedelemre számíthatnak az esztendő végén azok a termelőszövetkezeti gaz­dák, akik egész éven át rendszeresen részt vettek a közös munkában? Ahhoz bizony nem szük­séges különösebb vizsgáló­dás, hogy megállapítsák: az idei aszályos tavaszi és nyári hónapok nem növel­ték a kalászosok, a kapá­sok termését. Több mint 150 ezer forint annak a búzának az érteke, amelyet most hiányként könyvel­nek el a szövetkezetben. De nemcsak ez sújtja érzéke­nyen a gazdaságot. Lénye­gesen kevesebb borsót ér­tékesítették, mint amennyi­re korábban számítottak. S bizony ha a szövetkezet vezetői nem tesznek idő­ben megfelelő intézkedé­seket a hiányzó jövedelem pótlására, most kapkodhat­nának fűhöz-fához, hogy fizetni tudják a tagoknak a 10 forintos munkaegység előleget. Az idei esztendő újra csak bebizonyította: jó el­gondolás volt annakidején a Zagyva-parti kertésze1: területének növelése. A paradicsom, a káposzta csaknem 80 ezer forint olyan jövedelmet hozott, amelyre nem számítottak. Ügy jön ez mosit, mintha találták volna. Ha ehhez még hozzászámítják az ap­rómag adta tízezreket, majdhogynem egyensúlyt mutat a mérleg a növény­termesztésben. Az azonban, hogy a tervezett munka­egységet fizetni tudják az év végén, mégis azzal ma­gyarázható: több mint 350 ezer forinttal többet jöve­delmez az állattenyésztés, mint amire számítottak. Pótol az állattenyésztés Az előzetes számítások szerint több, mint kétmil­lió forint az az összeg, amelyet az idén a szarvas­marha-, sertés- és baromfi­tenyésztés jövedelmez a közös gazdaságban. A szarvasmarha- és sertés- hizlalás csaknem 270 ezer, a baromfitenyésztés, hizla­lás ugyancsak több tízezer forint többletbevételhez juttatta a szövetkezetét. A még hátralévő hónapokban 450 ezer forint értékű ba­romfit értékesítenek, s a közeljövőben adnak át az Adatforgalmi Vállalatnak 100 hizottsertést és mint­egy félszáz hizottmarhát. Pedig az állattenyésztési tervek teljesítése nem je­lent könnyű feladatot Nagybátonyban. Takarmá­nyozási gondok itt is je­lentkeznek. Mintegy 180 ezer forint értékű kukori­cát vásárolnák a szövetke­zetiek alföldi megyéktől. S bár a kukorica nem elő- veteménye a búzának, már több mint húsz hold ter­mését betakarították, hogy abraktakarmányhoz jussa­nak hízóállatok. A jövő év alapjai Az ilyen gondok aztán, csak gondolkodóba ejtik a szövetkezeti vezetőket, ta­gokat még akkor is, ha aj számok nem mutatnak! rossz képet. A növényter­mesztés hiányzó bevételét1 ugyanis pótolja az állatte­nyésztés. s végeredmény­ben a termelőszövetkezeti tagok csak megkapják já­randóságukat — ha min­den jól megy, valamivel többet is a tervezettnél — az esztendő végén. Lénye­gesen nagyobb lehetne azonban a termelőszövet­kezet, a szövetkezeti gaz­dák jövedelme — mert a munkaegységre jutó 26 fo­rint nem kényezteti el túl­ságosan a szövetkezeti ta­gokat —, ha biztonságo­sabbá termék a növénytor- meszést Olcsóbb lenne » hizlalás, az állattenyésztés is többet hozna már az Idén, ha nem a borsos áron vásárolt takarmányt etetnék a hízóban lévő szarvasmarhákkal. serté­sekkel, baromfival. A következő évet már most alapozzák Nagybá- tonyban. A határban szán­tanak vetnek a szövetke­zeti és a gépállomási trak­torok. A búza nagy részé már földben van. A kuko­rica betakarítása nem za­varja a munkát, mert a 145 hold kukorica egyetlen holdja után sem vetnek búzát. Időben elvégzik az őszi mélyszántást is, hogy a kukorica termesztés — 14—16 mázsa májusi mor- zsolttal számolnak az idén — biztonságosabb legyen az ideinél. A gyorsabb elő­rehaladás alapvető köve­telménye ez Nagybátony­ban. V. L Ä vadvédelem is vadászfeladat Nyilatkozik a megyei vadászati felügyelő Ez nélkülözhetetlen és ok» süllyedt, néha-néha fele­meli a kezét, mintha til­takozni akarna, de aztán visszaejti az ölébe. Bachus és a komló leve ugyan­csak elcsigázta mindkette­jüket. — A pohár honnan va­ló? — Az kérem az enyém... Mindig nálam van. — Kényelmetlen az a nadrág zsebben — jegy­zem meg — Bizonytala­nul válaszol. — A... nem. — Hol jártak a Karancs előtt? — Hiába faggatom nem kapok választ, igy a pohár kilétét is homály burkolja. F.L. újból a cimboráját kezdi aprehen- dálni. aki, mint kiderül, 140 forintot kölcsön is kért. F.L. nek ugyanis fi­zetés napja volt és hát se­gíteni. akart a céh fizetés­ben. Én restellem ... — Hallom, tegeződnek. F.L. — így kívánta, s én röstellem is, hiszen ő öre­gebb. N.F.: — A... mindegy, felőlem, a fáklyásmenét. F.L. feláll, idegesen to­pog. Kicsit érthető is, egy­szer már volt büntetve verekedésért, három hó­napot ült. Talán erre gon­dol. A mostani esetért fel­tehetőleg nem kerül bíró­ság elé, (megúsza egy sza­bálysértési eljárással) de tudja azt is, hogy nem dicsérik meg érte. Nagyot sóhajt. — Kellett ez nekem! Amíg így töpreng, jól­lehet az is eszébe jut, hogy éjfél van, s valaki — a felsége várja. Vádasko­dik még a cimborára, de hangjából már önvádat is érezni. Csak akkor hallgat el, amikor hozzálép a ren­dőr és kéri a személyiga­zolványát. Végképp elko­morul. A rendőr követés­re szólítja fel. N. F. sze­repét kissé homály fedi. Azt azonban neki is látnia kellett, amikor a villa a cimbora zsebébe vándo­rolt. Ö is volt már bün­tetve. , A ‘villák, kések megke­rültek. Valami azonban elveszett, legalábbis egy időre — a becsület, az ön­becsülés. Most csak az a kérdés, ha elmúlik az ital hatása, gondolnak-e erre0 G. E. A napokban ülést tar­tott a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Megyei Választmánya. Az ülésre meghívták a va­dásztársaságok elnökeit is. Számtalan, a vadászattal kapcsolatos feladatról tár­gyaltak. Munkatársunk megkérte Kollár Józsefet a megyei erdészeti és va­dászati felügyelőt, foglalja össze a vadászattal, a vad­védelemmel kapcsolatos legfontosabb tennivalókat: — Nógrád megyében minden adottság megta­lálható a jó vadgazdálko­dáshoz. Az erdők, a lige­tesek, a kultúrterületek alkalmasak, hogy a vad menedéket és élelmet ta­láljon. Erdészeti és vadá­szati szakemberek bevoná­sával vadszámlálást végez­tünk. — Sok helyen gondot okoz a főfoglalkozású szak­képzett vadőr alkalmazasa. tóber 30-ig mindenütt meg kell oldani a vadállomány őrzését. — Ma még nagyon gya­kori, hogy a szabályokat megsértve lövik ki a va­dat. Ez nem vadászhoz méltó, törvényellenes is, ezért harcolni kell ellene- Ha a jövőben valafhol sza­bálytalanságot találunk, nagyon szigorú büntetést alkalmazunk, és a haszon- bérleti szerződést minder körülmények között fel bontjuk. — Nagyon nagy segít séget várunk a feladataink megoldásánál a vadászok tói. A megyében 10 nagy- és 23 apróvadas társaság működik 740 taggal. A vadgazdálkodásról szó­ló törvény biztosítja a Nógrád megyei vadállo­mány mennyiségi és minő­ségi fejlesztését is. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents